hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Éber agy, alvó testben – magyar kutatók új módszerrel vizsgálták a REM alvásszakaszt

15 olyan epilepsziás beteget figyeltek meg, akikbe nem sokkal korábban ültettek mélyagyi stimulációra szolgáló elektródákat.

Link másolása

hirdetés

Az ELTE PPK és a Semmelweis Egyetem kutatói új módszerrel vizsgálták a REM fázis szakaszait. Kutatásuk eredményeit a The Journal of Neuroscience folyóiratban tették közzé.

A REM (Rapid Eye Movement - gyors szemmozgás) egy sajátos alvásszakasz, amely minden emlősre és minden madárfajra jellemző, sőt egyes hüllőfajoknál is megfigyelték már. Mások paradox alvásnak is hívják. Ezt a fázist az ötvenes években fedezte fel egymástól függetlenül két különböző kutatócsoport. A REM nevet az amerikai csoport adta, míg a paradox elnevezés a francia csoporttól származik. A két elnevezés azért is különbözik, mert ugyanannak a fázisnak más jellegzetességeire lettek figyelmesek a kutatók.

Az Egyesült Államokban a chicagoi csapat az elalvástól számított 90-120 percen belüli szemmozgásra figyelt fel a szemhéj alatt, amely mozgás ismétlődőtt egy óra múlva, majd a reggelhez közelítve egyre gyakrabban tapasztalták ugyanezt.

Először ők publikálták, hogyha felébresztették a megfigyelt személyt, akkor élénk álmokról számoltak be a páciensek.

A nem szemmozgásos, vagyis mélyebb alvásszakaszban való ébredés alatt sokkal ritkábban számoltak be álomélményről az alanyok.

A francia kutatócsoport macskákat vizsgált. Ebben az alvásszakaszban az agykéreg ugyan kifejezetten aktív, de a test teljesen bénultan hever, mivel az agyból érkező parancsok nem jutnak el az izmokhoz, ezért nem mozgunk. Ez okozza azt is, hogy sokszor azt álmodjuk, képtelenek vagyunk futásra, reakciókra.

hirdetés
Miközben izomtónus-vesztett állapotban fekszünk, az agyunk intenzíven dolgozik, innen jön a paradox elnevezés.

A REM máig titokzatos alvászszakasz, amelyet nehéz vizsgálni. Az elmúlt évtizedek a NON-REM alvás évtizedei voltak, a kutatók erre koncentráltak, pedig a REM alvásszakasz az álmokkal, az érzelmi információk feldolgozásával való kapcsolata miatt mindig is érdekelte az emberiséget.

"A kutatásunkban a talamusznak nevezett agyterületnek az elülső magcsoportját vizsgáltuk, amely egy összekötő állomásként funkcionál a mélyebben fekvő területek és az agykéreg bizonyos területei közt. Úgy tűnik, hogy nagyon nagy szerepet játszik az érzelmi információ, illetve az emlékezeti folyamatok működtetésében az alvás alatt, ami a REM fázisban kifejezetten fontosnak tűnik" - magyarázza Simor Péter, az ELTE egyetemi adjunktusa.

Simor Péter és csoportja már korábban is vizsgálták, hogy a REM szakaszokban hogyan zajlik a nappali emlékek, vagyis az emocionális élmények feldolgozása, ami igen gyakran álmok formájában jelenik meg. A fázis alatt sem mozog mindig a szem, léteznek alszakaszai, például a tónusos részében éberebbek vagyunk, könnyebben ébredünk.

A mostani kutatás alatt 15 olyan epilepsziás beteget vizsgáltak az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben, akik már nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre, így egy stimulációs egységet ültettek az agyukba, hogy csökkentsék a rohamok számát.

"Amikor beültetik ezeket a mélyagyi stimulációra szolgáló elektródákat, akkor a műtét utáni napon még elemezhető a területről elvezetett jel is, tehát a terület elektromos aktivitása. Közben EEG elektródákat teszünk a koponya felszínére, illetve a fejre is, amely az agykéreg működését vizsgálja, így szinkronban nézhetjük meg azt, hogy ez a mélyebben fekvő struktúra hogyan működik együtt az agykéreggel. A talamusz vizsgálata egy nagyon ritka lehetőség" - mondja Simor Péter.

A REM alvásszakasz vizsgálata más képalkotó eszközökkel, MR-el is lehetséges, ott azonban kifejezetten nehéz ezeket az adatokat kinyerni. "Nehéz REM fázisba eljutni. Kellemetlen, kényelmetlen, a vizsgált személy által nem biztonságosnak ítélt környezetben nagyon ritkán jutunk el a REM fázisnak abba az alvásszakaszába, amikor a szemünk is mozog. Zajos csőben nem jelenik meg a szemmozgásos REM szakasz. Egyszerűen azért, mert nem engedi meg magának az illető, hogy ne aludjon éberen."

Az új módszerrel lehetővé vált az úgynevezett talamikortikális hálózat megfigyelése úgy, hogy közben a kutatók látták a szemmozgásokat.

"Sokkal többet és több páciensnél láthattunk, mint amilyen számokkal találkozunk például képalkotó vizsgálatokban, amelyek szintén képesek lennének ennek a hálózatnak a működését vizsgálni, habár nem olyan precízen, mint az elektromos tevékenység mérésére alkalmas eszközök."

A kutatás ahhoz járul hozzá, hogy teljesebb képet kapjunk a REM fázis funkcióiról, amelyek pszichiátriai zavarokban, illetve egyes neurológiai kórképekben játszhatnak szerepet. Ilyen lehet az inszomnia, vagy a depresszió is.

"Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi romlik el a rendszerben és ez a működés hogyan ront még a nappali tüneteken, ehhez meg kell érteni magát a rendszer működését. Ez egy alapkutatás, ami szerintem idővel hozzá fog járulni ahhoz, hogy jobban értsük a pszichiátriai és neurológiai, illetve alvászavaroknak a háttérmechanizmusát, valamint azt, hogy ez hogyan kapcsolódik a REM fázishoz, ahhoz, hogy aztán tudjunk ezeken megfelelően segíteni."

Következő lépésben a kutatók a természetes környezetben való alvás vizsgálatára szeretnének koncentrálni, ami egy hordozható fejpánttal lehetségessé tenné az otthoni és biztonságos alvás feltérképezését, akár hosszabb időn keresztül is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Tízszer annyi antitestet termel a Pfizer oltóanyaga, mint az egyik kínai vakcina egy tanulmány szerint

Egy harmadik oltás lehet a megoldás a már teljesen beoltottak esetében a hongkongi tudósok szerint.

Link másolása

hirdetés

Jelentős különbség van a koronavírus ellen termelt antitestek mennyiségében az mRNS- és az inaktivált vírust tartalmazó vakcinák esetében, írja egy hongkongi tanulmány alapján a Bloomberg.

A The Lancet orvosi szakfolyóiratban csütörtökön megjelent kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a városban teljesen beoltott egészségügyi dolgozók esetében tízszer annyi az antitest a Pfizer/BioNTech-vakcinával oltottak esetében, mint akik a kínai Sinovac oltóanyagát kapták. Utóbbi inaktivált vírust tartalmaz.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Covid-19-cel szemben nem az antitestek adják a teljes védelmet, ugyanakkor a tanulmányban "azonosított semlegesítő antitestek koncentrációinak különbsége jelentős eltérést eredményezhet a vakcinák hatékonyságában". Ez pedig egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az mRNS vakcinák hatékonyabban lépnek fel a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen, mint például az olyan hagyományos technológiát alapuló oltóanyagok, melyek inaktivált vírust tartalmaznak.

A lap kiemeli, hogy Izraeltől az Egyesült Államokig bezárólag jelentősen csökkent azokban az országokban a fertőzések száma, ahol a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS-vakcináival oltottak. Ezzel szemben ott, ahol a kínai Sinovac és Sinopharm oltásokat részesítették előnyben, nem tapasztaltak akkora visszaesést, holott mindegyik oltóanyag jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyását és a halálozást is.

hirdetés

Az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok alacsonyabb hatékonysága több országot, köztük Thaiföldet és az Egyesült Arab Emírségeket is arra késztette, hogy a már teljesen beoltott embereknek egy emlékeztető oltást javasoljanak. Erre elsősorban az Indiából indult, roppant agresszívan terjedő delta variáns miatt van szükség.

A csütörtökön megjelent hongkongi tanulmány is azt sugallja, hogy ez lehet a hosszú távú megoldás a már teljesen beoltott emberek esetében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Komoly áradások várhatóak a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása miatt

Eddig is váltakozott a Hold keringési pályája, de a felmelegedéssel együtt akár rendkívül komoly károkat is okozhat a következő évtizedben.
Fotó: Bruno/Germany / Pixabay - szmo.hu
2021. július 13.


Link másolása

hirdetés

A 2030-as évek közepétől több partmenti város arra készülhet, hogy rendszeresen elönti a tenger. A következő évtizedre várható súlyos áradásokat a klímaváltozás hatásai mellett a Hold keringési pályájának kis mértékű átalakulása idézi elő - idéz a Qubit egy, a témában készült tanulmányt.

A Hold keringési pályájának apró módosulása nem újkeletű dolog: tudósok évszázadok óta megfigyelik, hogy nagyjából 18,6 éves ciklusokban ismétlődik. Ennek az időtartamnak a felében a Hold gravitációs ereje kevésbé hat, ezért dagálykor nem emelkedik annyira, apálykor pedig nem csökken olyan nagy mértékben a vízszint. A ciklus második felében azonban emelkedik a gravitációs erő, aminek hatása így akkor éppen ellentétes.

A Nature Climate Change-ben június végén publikált tanulmány szerint a következő évtizedben azért lesz ez a helyzet súlyosabb, mert a 18 éves Hold-ciklus felerősödött gravitációjú fázisa következik,

most azonban a felmelegedés miatt már megnövekedett tengerszint mellett jöhetnek a nagy áradások.

Ezért arra számítanak, hogy nagyobb, pusztítóbb erejű árhullámok következhetnek. Az Egyesült Államokban különösen az atlanti-óceáni partvonalon lesz számottevő a hatás.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Különleges hét következik: a Hold és az óriásbolygók, de a Perseidák hullócsillagzápora is jól látszanak majd az égbolton

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt.
Forrás:Csillagvizsgáló blog, Címkép: Photo by Jason Blackeye on Unsplash - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés
Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

A csillagászat páratlanul szerencsés tudományterület: értő művelői ugyanis rendkívüli látványosságok sokaságán keresztül tudják közelebb hozni az űr világát az erre fogékonyak számára. Augusztus második teljes hetében különösen jó alkalom nyílik arra, hogy részesei legyünk ennek ennek az élménynek, ugyanis

nemcsak a Hold és az óriásbolygók, de szemet gyönyörködtető mélyég-objektumok, és a Perseidák hullócsillagzápora is színesítik majd az éjszakai égboltot.

Ilyen remek időszakokban amatőrök és profik egyaránt távcsövet ragadnak, hogy saját maguk vizsgálhassák a csillagos égboltot vagy, amennyiben lehetséges, mások számára is megmutathassák azt. A számos kisebb-nagyobb rendezvény rendre sokakat mozgat meg a helyi csillagvizsgálókban. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy sokakhoz sajnos el sem jut ezen események híre, pedig igény lenne a csillagászati élményekre. Ebből az okból kifolyólag idén másodjára szervezzük meg az országos kampányt, amelynek címe "Egy hét a csillagok alatt".

A kezdeményezés fő célja, hogy minél többen élhessék át a csillagászati megfigyelések élményét.

Tavaly nyáron első alkalommal szerveztük meg az Egy hét a csillagok alatt programsorozatot és az eredmény felülmúlta minden várakozásunkat: a hét éjszaka folyamán országszerte több mint huszonöt helyszínen várták csillagászati bemutatók az érdeklődőket, akik közül több ezren tapasztalhatták meg elsőkézből a csillagászati megfigyelések élményét.

Hajdúböszörményben a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjának rendezvényére több százan látogattak ki.

Az elmúlt hetekben újra egy programsorozatba gyűjtöttük össze a csillagászati eseményeket, hogy aztán minél szélesebb körhöz juttathassuk el ezek hírét. Az egyes programokról pedig itt a Csillagvizsgáló Blogon kedvcsinálókat is olvashattok. Ilyen módon remélhetőleg olyanokat is ki tudunk csalogatni a csillagos égbolt alá, akiket egyébként nem érnek el a tudománynépszerűsítő események – vagy éppen olyanok kapnak kedvet a közösségi csillagászkodáshoz, akik eddig egyedül szemlélték a csillagokat.

hirdetés

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt. A kezdeményezéshez már 30 bemutatóhelyszín csatlakozott. IDE KATTINTVA választatjátok ki azt, ahonnan legszívesebben kémlelhetitek az égboltot.

A térképen a helyszíneket láthatjátok

Gyál határába tavaly Ruszkai Ákos amatőrcsillagász másodmagával szervezett távcsöves bemutatót, a város melletti helyszínre pedig több mint ötvenen látogattak ki a késői órákon.

A csillagvizsgáló helyek listája reményeink szerint még messze nem teljes. A következő napokban még számos csillagvizsgálóval és csillagászati csoporttal fog bővülni a programsorozat. Továbbá várjuk mindazok jelentkezését, akik közelebb szeretnék hozni a csillagok és bolygók világát az érdeklődőkhöz. Ha rendelkezel távcsővel és szívesen osztanád meg az élményedet másokkal, írj nekünk itt vagy a [email protected] email címre.

Ha nem szeretnél lemaradni a programokról, érdemes ellátogatni az Egy hét a csillagok alatt Facebook eseményére, a kezdeményezés oldalán pedig további hasznos tippeket, információkat találhattok hamarosan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
TUDOMÁNY

Megmérték: 1600 fokos is lehet a Föld belsejének a hőmérséklete a víz alatti vulkanikus területeken

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét.
MTI, - szmo.hu
2021. július 29.


Link másolása

hirdetés

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is.

A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be, és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén.

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét

- olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"A hőáramlás és a lemeztektonika nagyon fontos folyamatok a Föld formálódásában. A hátságok láncolata mentén uralkodó hőmérsékletek ismerete alapvető kritérium a bolygó mint hőtermelő megértéséhez, és annak megértéséhez, miként különbözik a Föld más bolygóktól, és hogyan képes az élet fenntartására" - mondta Stephanie Brown Krein, az MIT föld-, légkör- és bolygókutató karának munkatársa.

hirdetés

A Föld belső hőmérséklete kritikus szerepet játszott a bolygó felszínének alakulásában több százmillió év alatt. Képtelenség azonban közvetlenül mérni a hőmérsékletet több tízezernyi kilométerrel a felszín alatt.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: