Bemutatták a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül valaki a Nemzetközi Űrállomáson dolgozhat majd

Megfejtették a kutatók annak a körülbelül 15 centiméteres múmiának a rejtélyét, amit az Atacama sivatag egyik elhagyott templomában találtak 2003-ban Chilében - írja a Daily Star. Az Ata névre keresztelt maradványról kiderült, hogy nem egy űrlény csontváza, és nem is olyan ősi, mint azt sokan sejtették.

A csontváz állítólag egy bőrzacskóban volt, és egy szalaggal átkötött fehér ruhába csomagolták.

Sokáig a tudósok sem tudtak mit kezdeni a bizarr maradványokkal a fej formája és mérete miatt, illetve mert Atának 12 helyett csak 10 bordája van.

A San Franciscó-i Stanford Egyetem és a Kaliforniai Egyetem tudósai megállapították, hogy a csontváz egy körülbelül 40 évvel ezelőtt elhunyt csecsemőé. Azt is kimutatták, hogy a csontok szokatlan mérete és szerkezete genetikai rendellenességek eredményei. A vizsgálatok számos mutációt mutattak ki több génben, amelyek hozzájárultak a test és a fej deformitásához.

A tudósok úgy vélik, a gyerek közvetlenül a szülést követően halhatott meg, de az sem kizárt, hogy koraszülöttként vesztette életét.

Izgalmas anyaggal állt elő Avi Loeb a Harvard Egyetem kutatója és Sean M. Kirkpatrick, a Pentagon munkatársa – írja a Live Science.

Szerintük elképzelhető, hogy

Ez egy nem hivatalos Pentagon-dokumentum, és egyelőre tudományosan nem is bírálták még el.

Avi Loeb-öt nem először éri kritika extrém nézetei és meredek elméletei miatt, amik a földönkívüliekről tesz. A kutató széles körben ismert ‘Oumuamua iránti érdeklődéséről. Ez az első csillagközi objektum, amelyet a Naprendszerben észleltek. Az ‘Oumuamuának több érdekes, egyelőre megmagyarázatlan tulajdonsága is volt, Loeb ezeket vizsgálva arra jutott, hogy egy idegenek által épített szerkezetről lehetett szó.

Amióta először azt sugallta, hogy az 'Oumuamua egy idegen űrhajó, Loeb kritikával szembesült a tudományos közösség részéről. A Nature Astronomy című folyóiratban 2019-ben megjelent cikk szerint az az elmélet, hogy az 'Oumuamuát szándékosan küldték a Föld közelébe „provokatív és megalapozatlan”.

Loeb és Kitzpatrick úgy gondolkozik, hogy ha egy idegen anyahajó érne a naprendszerbe, az a pitypangmaghoz hasonlóan képes lehet kisebb űrszondákat kibocsátani, amik akár a Földet is elérhetik. Ilyen – igaz, leginkább elméleti – megközelítés egyébként magától a NASA-tól sem idegen.

A szakértők szerint ha léteznek az idegen pitypangmagok, azok túl kicsik lehetnek ahhoz, hogy a csillagászok megpillantsák őket. Azt is állítják, hogy ha valóban létezik a relatív közelünkben idegen anyahajó, az lehet, hogy robotizált. Sőt, a hihetetlenül nagy távolságok miatt az sem kizárt, hogy a kibocsátó civilizáció már nem is létezik.

Magyar idős szerint péntek este 21 óra 8 perckor egy nagyon fényes, háromszor is robbanó zöldes tűzgömböt sikerült lencsevégre kapnia a Magyar Meteoritikiai Társaságnak a Magyar Tűzgömbkamera Hálózattal - számolt be róla a HVG. A szervezet közlése szerint a jelenséget a hálózat összes kamerája érzékelte.

A cikkben megjegyzik, hogy a tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét. A meteorok közül azt nevezzük tűzgömbnek, ami a légkörbe belépve felizzik majd felrobban.

A HVG szerint azt egyelőre nem tudni, hogy a péntek esti tűzgömb mely városok felett haladt el, és milyen irányból lépett be a légkörbe.

Március 25-én, szombaton egy aszteroida fog csillagászati szempontból közel elszáguldani a Föld mellett - írja a Live Science alapjám az Időkép.

Magyar idő szerint március 25-én este 20 óra 52 perckor lesz legközelebb bolygónkhoz, nagyjából 173 ezer kilométeres távolságban fog elszáguldani a Föld mellett körülbelül 28 ezer km/h-s sebességgel. Ekkor a Föld és a Hold között lesz megtalálható, és közelebb lesz hozzánk, mint égi kísérőnkhöz. Ez bár csillagászati szempontból nézve kis távolságnak számít, valójában biztonságos távolságban fog elhaladni mellettünk.

Ez a földközeli kisbolygó az Apolló-család tagja. Nap körüli keringési ideje 3,17 év. Megfelelő távcsövekkel, de akár már egy 15 centiméteres távcsővel is megfigyelhető lehet az aszteroida bárki számára. Az északi féltekéről nézve a délkeleti horizont felett kell keresni az Orion, a Nagy Kutya és a Kis Kutya csillagképektől keletre. Látszólag olyan lehet majd, mint egy lassan mozgó csillag az égen. A jelenlegi számítások szerint azonban szombat este többfelé lehet felhős az ég hazánk felett, így csak kevés helyen nyílhat esély az aszteroida megfigyelésére.

Legközelebb 2026. március 27-én kerülhet bolygónk közelébe, a csillagászok jelenlegi számítasai szerint akkor a becsapódás esélye 1 a 430-hoz, viszont a pályája alaposabb tanulmányozásával ez az esély jóval kisebb lehet majd. Amennyiben a Földbe csapódna, akkor már komoly pusztítást tudna okozni az érintett térségben.