hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Az immunrendszer korai öregedését is okozhatja a koronavírus

A birminghami egyetemen 46 covidon átesett ember immunrendszerét vizsgálták meg, és meglepő eredményekre jutottak.
Fotó: ThisisEngineering RAEng, Unsplash - szmo.hu
2021. május 22.


Link másolása

hirdetés

Akárcsak a szervezetünk, az immunrendszerünk is öregszik. Az életkor előrehaladtával kevesebb új sejt képződik, a működő sejtek funkciói pedig csökkennek. Emiatt lecsökken a külső antigén elleni reakció mértéke, ugyanakkor megnő a saját antigén ellen adott válasz.

Az idősek szervezetében ezek a változások oda vezetnek, hogy náluk a külső fertőzések, vírusok, baktériumok elleni reakció csökken, viszont a szervezet hevesebben védekezik a belső változások ellen, tehát az autoimmun reakciók növekszenek.

Az immunrendszer nem mindenkinél öregszik egyformán. Ezt nevezik az ember immunkorának. Ebben az értelemben egy 40 éves ember immunrendszere lehet 20, de akár 60 éves is.

A birminghami egyetemen most megvizsgálták 46 olyan ember immunrendszerét, akik súlyos covid-19 fertőzésen estek át. Kísérleti alanyaik 30 és 68 év közöttiek voltak. Immunrendszerüket összehasonlították egy hasonló korösszetételű csoporttal, melynek tagjai nem estek át a koronavíruson.

Arra jutottak, hogy a covidon átesettek jelentős részénél három hónappal a kórházi kezelés után jelentkeztek az immunrendszer korai elöregedésének jelei, illetve felgyorsult náluk az immunrendszer öregedése.

Erre utalt az úgynevezett naiv B- és T-sejtjeik pusztulása, holott ezeknek a még éretlen sejteknek az lett volna a dolguk, hogy fellépjenek a kórokozók ellen. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a koronavíruson átesett betegek szervezetében felhalmozódtak az emlékeztető B- és T-sejtek, amelyek működésben maradnak egy fertőzés után, és készek egy újrafertőzésre választ adni. Megnőtt az öregedő T-sejtek száma is, amelyek káros vegyületeket rejthetnek, és olyan gyulladásokat okozhatnak, amelyek idős kori betegségekhez vezethetnek.

hirdetés
Ez a folyamat általában 60 év felett indul meg. Korábbi tanulmányok azt már kimutatták, hogy a traumatikus sérülések és a krónikus betegségek idő előtt megöregíthetik az immunrendszert. De az most első alkalommal merült fel, hogy egy vírusfertőzés is képes lehet erre.

A kutatók azt azonban nem zárják ki, hogy az ok okozati összefüggés fordított, és a kísérletben résztvevők pont azért betegedtek meg ilyen súlyosan, mert már amúgy is elöregedőben volt az immunrendszerük. Ezt a feltételezést erősítheti meg a brit Biobank elemzése, amely szerint azok, akiknél súlyos szövődményeket okozott a koronavírus, biológiai értelemben 10-14 évvel idősebbek voltak valódi életkoruknál.

Egy másik kutató, Verena Kaestele közben 50 covid-beteg neutrofiljeit vizsgálta meg a manchesteri egyetemen. A neutrofilek olyan általános célú immunsejtek, amely bejárják az egész szervezetet, és elpusztítják a behatoló baktériumokat. Olyan vírusok is aktiválják őket, mint a SARS-CoV-2. Egy fertőzés során számuk gyorsan nő, de annak elmúlta után visszazuhan az alapmennyiségre.

Néhány akut covid-beteg neutrofil-szintje elérte az összes fehérvérsejt 90%-át. Ezt a csontvelő nem viseli el, és ontani kezdi az éretlen neutrofileket, amelyek még nem képesek teljesen ellátni funkciójukat és ezáltal súlyosbíthatják a betegséget.

Kaestele kísérleti alanyainak közel fele élte túl a betegséget. Harmaduknál 9 hónappal a kórházi ápolás után is magas maradt a neutrofil-szint.

Ennek alapján elképzelhető, hogy a neutrofil-egyensúly felborulása hozzájárulhat a hosszan tartó koronavírus-tünetekhez. Arra például vannak bizonyítékok, hogy a neutrofilok serkentik a vérrög-képződést, ami a súlyos covid egyik tünete.

Egy harmadik, Cambridge-ben végzett kutatás tartós változásokat figyelt meg covid-betegek immunrendszerének génműködésében, amelyek felgyorsították annak öregedését.

Mindezek a tanulmányok még a korai szakaszban vannak. Az azonban jó hír, hogy testmozgással és megfelelő étrenddel az immunrendszer-öregedés megfordítható, tehát ha a covid ezt okozza, annak egészségügyi következményei nem feltétlenül véglegesek – írja a New Scientist.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Tízszer annyi antitestet termel a Pfizer oltóanyaga, mint az egyik kínai vakcina egy tanulmány szerint

Egy harmadik oltás lehet a megoldás a már teljesen beoltottak esetében a hongkongi tudósok szerint.

Link másolása

hirdetés

Jelentős különbség van a koronavírus ellen termelt antitestek mennyiségében az mRNS- és az inaktivált vírust tartalmazó vakcinák esetében, írja egy hongkongi tanulmány alapján a Bloomberg.

A The Lancet orvosi szakfolyóiratban csütörtökön megjelent kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a városban teljesen beoltott egészségügyi dolgozók esetében tízszer annyi az antitest a Pfizer/BioNTech-vakcinával oltottak esetében, mint akik a kínai Sinovac oltóanyagát kapták. Utóbbi inaktivált vírust tartalmaz.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Covid-19-cel szemben nem az antitestek adják a teljes védelmet, ugyanakkor a tanulmányban "azonosított semlegesítő antitestek koncentrációinak különbsége jelentős eltérést eredményezhet a vakcinák hatékonyságában". Ez pedig egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az mRNS vakcinák hatékonyabban lépnek fel a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen, mint például az olyan hagyományos technológiát alapuló oltóanyagok, melyek inaktivált vírust tartalmaznak.

A lap kiemeli, hogy Izraeltől az Egyesült Államokig bezárólag jelentősen csökkent azokban az országokban a fertőzések száma, ahol a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS-vakcináival oltottak. Ezzel szemben ott, ahol a kínai Sinovac és Sinopharm oltásokat részesítették előnyben, nem tapasztaltak akkora visszaesést, holott mindegyik oltóanyag jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyását és a halálozást is.

hirdetés

Az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok alacsonyabb hatékonysága több országot, köztük Thaiföldet és az Egyesült Arab Emírségeket is arra késztette, hogy a már teljesen beoltott embereknek egy emlékeztető oltást javasoljanak. Erre elsősorban az Indiából indult, roppant agresszívan terjedő delta variáns miatt van szükség.

A csütörtökön megjelent hongkongi tanulmány is azt sugallja, hogy ez lehet a hosszú távú megoldás a már teljesen beoltott emberek esetében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Komoly áradások várhatóak a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása miatt

Eddig is váltakozott a Hold keringési pályája, de a felmelegedéssel együtt akár rendkívül komoly károkat is okozhat a következő évtizedben.
Fotó: Bruno/Germany / Pixabay - szmo.hu
2021. július 13.


Link másolása

hirdetés

A 2030-as évek közepétől több partmenti város arra készülhet, hogy rendszeresen elönti a tenger. A következő évtizedre várható súlyos áradásokat a klímaváltozás hatásai mellett a Hold keringési pályájának kis mértékű átalakulása idézi elő - idéz a Qubit egy, a témában készült tanulmányt.

A Hold keringési pályájának apró módosulása nem újkeletű dolog: tudósok évszázadok óta megfigyelik, hogy nagyjából 18,6 éves ciklusokban ismétlődik. Ennek az időtartamnak a felében a Hold gravitációs ereje kevésbé hat, ezért dagálykor nem emelkedik annyira, apálykor pedig nem csökken olyan nagy mértékben a vízszint. A ciklus második felében azonban emelkedik a gravitációs erő, aminek hatása így akkor éppen ellentétes.

A Nature Climate Change-ben június végén publikált tanulmány szerint a következő évtizedben azért lesz ez a helyzet súlyosabb, mert a 18 éves Hold-ciklus felerősödött gravitációjú fázisa következik,

most azonban a felmelegedés miatt már megnövekedett tengerszint mellett jöhetnek a nagy áradások.

Ezért arra számítanak, hogy nagyobb, pusztítóbb erejű árhullámok következhetnek. Az Egyesült Államokban különösen az atlanti-óceáni partvonalon lesz számottevő a hatás.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Különleges hét következik: a Hold és az óriásbolygók, de a Perseidák hullócsillagzápora is jól látszanak majd az égbolton

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt.
Forrás:Csillagvizsgáló blog, Címkép: Photo by Jason Blackeye on Unsplash - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés
Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

A csillagászat páratlanul szerencsés tudományterület: értő művelői ugyanis rendkívüli látványosságok sokaságán keresztül tudják közelebb hozni az űr világát az erre fogékonyak számára. Augusztus második teljes hetében különösen jó alkalom nyílik arra, hogy részesei legyünk ennek ennek az élménynek, ugyanis

nemcsak a Hold és az óriásbolygók, de szemet gyönyörködtető mélyég-objektumok, és a Perseidák hullócsillagzápora is színesítik majd az éjszakai égboltot.

Ilyen remek időszakokban amatőrök és profik egyaránt távcsövet ragadnak, hogy saját maguk vizsgálhassák a csillagos égboltot vagy, amennyiben lehetséges, mások számára is megmutathassák azt. A számos kisebb-nagyobb rendezvény rendre sokakat mozgat meg a helyi csillagvizsgálókban. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy sokakhoz sajnos el sem jut ezen események híre, pedig igény lenne a csillagászati élményekre. Ebből az okból kifolyólag idén másodjára szervezzük meg az országos kampányt, amelynek címe "Egy hét a csillagok alatt".

A kezdeményezés fő célja, hogy minél többen élhessék át a csillagászati megfigyelések élményét.

Tavaly nyáron első alkalommal szerveztük meg az Egy hét a csillagok alatt programsorozatot és az eredmény felülmúlta minden várakozásunkat: a hét éjszaka folyamán országszerte több mint huszonöt helyszínen várták csillagászati bemutatók az érdeklődőket, akik közül több ezren tapasztalhatták meg elsőkézből a csillagászati megfigyelések élményét.

Hajdúböszörményben a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjának rendezvényére több százan látogattak ki.

Az elmúlt hetekben újra egy programsorozatba gyűjtöttük össze a csillagászati eseményeket, hogy aztán minél szélesebb körhöz juttathassuk el ezek hírét. Az egyes programokról pedig itt a Csillagvizsgáló Blogon kedvcsinálókat is olvashattok. Ilyen módon remélhetőleg olyanokat is ki tudunk csalogatni a csillagos égbolt alá, akiket egyébként nem érnek el a tudománynépszerűsítő események – vagy éppen olyanok kapnak kedvet a közösségi csillagászkodáshoz, akik eddig egyedül szemlélték a csillagokat.

hirdetés

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt. A kezdeményezéshez már 30 bemutatóhelyszín csatlakozott. IDE KATTINTVA választatjátok ki azt, ahonnan legszívesebben kémlelhetitek az égboltot.

A térképen a helyszíneket láthatjátok

Gyál határába tavaly Ruszkai Ákos amatőrcsillagász másodmagával szervezett távcsöves bemutatót, a város melletti helyszínre pedig több mint ötvenen látogattak ki a késői órákon.

A csillagvizsgáló helyek listája reményeink szerint még messze nem teljes. A következő napokban még számos csillagvizsgálóval és csillagászati csoporttal fog bővülni a programsorozat. Továbbá várjuk mindazok jelentkezését, akik közelebb szeretnék hozni a csillagok és bolygók világát az érdeklődőkhöz. Ha rendelkezel távcsővel és szívesen osztanád meg az élményedet másokkal, írj nekünk itt vagy a [email protected] email címre.

Ha nem szeretnél lemaradni a programokról, érdemes ellátogatni az Egy hét a csillagok alatt Facebook eseményére, a kezdeményezés oldalán pedig további hasznos tippeket, információkat találhattok hamarosan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
TUDOMÁNY

Megmérték: 1600 fokos is lehet a Föld belsejének a hőmérséklete a víz alatti vulkanikus területeken

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét.
MTI, - szmo.hu
2021. július 29.


Link másolása

hirdetés

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is.

A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be, és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén.

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét

- olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"A hőáramlás és a lemeztektonika nagyon fontos folyamatok a Föld formálódásában. A hátságok láncolata mentén uralkodó hőmérsékletek ismerete alapvető kritérium a bolygó mint hőtermelő megértéséhez, és annak megértéséhez, miként különbözik a Föld más bolygóktól, és hogyan képes az élet fenntartására" - mondta Stephanie Brown Krein, az MIT föld-, légkör- és bolygókutató karának munkatársa.

hirdetés

A Föld belső hőmérséklete kritikus szerepet játszott a bolygó felszínének alakulásában több százmillió év alatt. Képtelenség azonban közvetlenül mérni a hőmérsékletet több tízezernyi kilométerrel a felszín alatt.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: