SZEMPONT
A Rovatból

Bazsó Gábor: Trump testesíti meg, milyen az, amikor valaki mer rossznak lenni

Egy-két nap és eldől, hogy ismét Donald Trumpnak hívják-e az Egyesült Államok elnökét. Hogyan érte el, hogy mindannak ellenére is komoly esélye legyen erre, amit tudunk róla? És miért támogatja ennyire Elon Musk? Interjú Bazsó Gáborral.


Bár hétfő reggelre már 70 millióan szavaztak az amerikai elnökválasztáson, a közvéleménykutatóknak még mindig fogalmuk sincs, ki nyeri a november 5-re kitűzött elnökválasztást: Donald Trump vagy Kamala Harris. A csatatérállamokban hibahatáron belül van a különbség.

A 2024-es választáson több olyan dolog is történt, ami korábban még soha. A korábbi republikánus elnök annak ellenére is esélyes a visszatérésre, hogy több büntetőeljárás is folyik ellene, van, amelyikben már ítélet is született. A kampány alatt merényletet kíséreltek meg ellene, ami kis híján sikerrel járt. És példátalnul aktívan állt be a támogatói mögé Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, aki saját kampánycsatornává változtatta az egyik legmeghatározóbb közösségi média platformot, a X-et. Közben a demokraták menet közben cseréltek jelöltet, és a kora miatt végül visszalépő Joe Bident Kamala Harris váltotta, akit ha megválasztanak, amerika első nöi elnöke lehetne. Az egyik legismertebb Elon Musk szakértővel, Bazsó Gábor újságíróval arról beszélgettünk, hogy lett egy demokratából a republikánus jelölt leghangosabb támogatója a milliárdos, és mi lehet Trump titka?

– Miért akar Trump újra és újra mindenáron visszatérni?

– Ez egy olyan dolog, amire nyilván az őszinte választ senki nem tudja, és egészen biztos, hogy a legnehezebb lenne úgy megszerezni az őszinte választ, ha őt kérdeznénk meg, mivel az ő karakterének pontosan az a lényege, hogy semmiféle viszonya nincs a valósággal; ez mára szinte a védjegyévé is vált. Tehát

ő az az ember, aki bármikor elkezd egy mondatot egy állítással, és megérkezik a mondat végére az állítás ellenkezőjével.

Ez nála, ahogy a programozás világában hívják, nem bug, hanem feature. Ez az ő működésének a lényege, ezen keresztül válik lényegében megfoghatatlanná. Nem lehet számon kérni rajta semmit, hiszen mindent és mindennek az ellenkezőjét is mond. Visszatérve a konkrét esetre, hogy miért indult újra.

Nyilván szét lehet szedni több irányból is a dolgokat. Egyrészt egyértelmű, hogy

olyasvalakiből lesz az Egyesült Államok elnöke, aki nagyon szeretne az Egyesült Államok elnöke lenni.

Ez egyfajta előfeltétel, mert ez rohadt nagy meló, iszonyú mennyiségű küzdelem. Elképesztően motiváltnak kell lenni ehhez, nagyon kemény kampányidőszakot kell végigszenvedni ehhez. Ebben nincs semmi jó buli. Nem pompa és csillogás, hanem utazás egyik helyről a másikra, emberek előtt jópofizás, gyermekbuksik simogatása, szenvedélyes ordibálás a színpadokról. Szóval ez meló. Nehéz dolog ez, nyilván Trump analitikusa nem állhat ki, de azért viszonylag sok szakember mondta már azt, hogy

ő egy súlyosan nárcisztikus ember benyomását kelti, aminek része az is, hogy ezek az emberek nagyon szeretik, ha ők ülnek a legmagasabb trónuson.

Ráadásul Trumpnak az ezzel kapcsolatos motivációját a külsőségeken is látni.

Aki látott már fotókat, hogy milyen a saját rezidenciája, tudja, hogy az egész úgy néz ki, mint egy aranyba mártott, kicsit gagyi bizánci udvar, vagy inkább, amilyennek az egyszerű amerikai ember elképzeli, hogy milyen is a pompa és a csillogás. És a másik fele, ami szintén benne lehet a döntésében, hogy egyébként Trump egy köztörvényes bűnöző. Nem is nagyon lehet vitatni ezt az állítást, hiszen ezzel kapcsolatosan jogerős bírósági ítéletek vannak. Az ezekkel kapcsolatos következmények megúszásához nagyon vastagon kellett az, hogy ő azért többé-kevésbé jogilag védett pozícióból csinálhassa végig egyrészt a védekezést ezekben az ügyekben a különböző bíróságok előtt, másrészt pedig be lehet ugrani a fal mögé, hogy hopp-hopp, egyébként én vagyok az Egyesült Államok elnöke.

– Már elnökjelöltként is jár neki védettség?

– Ha simán csak elnökjelölt lenne, akkor nem, de ugye ő egy volt elnök. Innentől ez az egész jogilag ingoványos terület, tehát nemhogy én nem tudom, de az Egyesült Államokban is a legkiválóbb szakemberek vitatkoznak azon, hogy egyáltalán vizsgálható-e, felelősségre vonható-e. Sokféle ügyben citálták bíróság elé, beleértve az előző választás utáni zavargásokkal kapcsolatban is, hogy abban végül is milyen része volt, vagy nem volt része az ő szavainak, tetteinek. Amit ő az előző választás után, a választás eredményének a nem elfogadása körül, és az azt követő periódusban tett, az az amerikai demokráciára nézve sokkal rombolóbb, a következményeit tekintve is sokkal súlyosabb történés volt, mint bármi egyéb, amit magánszemélyként követett el.

– Amikor ezek megtörténtek 2021 januárjában, én azt gondoltam, hogy ennek az embernek itt van vége. Hogyan tudott abból a pozícióból visszakapaszkodni ide?

– Szerintem erre a kérdésre sokan szeretnék tudni a választ, beleértve a világ összes politikusát és politológusát, mert mindenki számára nagyon fontos tanulságokkal szolgálhat. Ami biztos, hogy

Trumpnak borzalmasan erős a személyisége, ami az emberek egy része számára nyilván rendkívül ellenszenves, viszont az emberek másik része számára valamiért vonzó.

Nem gondolom, hogy a Trump-szavazók egyféle emberek lennének. Az Amerikai Egyesült Államokban a szavazásra jogosult állampolgároknak hozzávetőlegesen a fele erre a figurára szavazott és fog szavazni.

– Mi lehet vonzó Trumpban?

– Az az érzésem, hogy Trump varázslatának a legfontosabb része, hogy ő azt testesíti meg, milyen az, amikor valaki a saját gyermeki énjét éli meg, milyen az, amikor mer rossznak lenni. Képzeljünk el egy 3-8 éves gyereket, aki csupa olyan dolgot csinál, amiért az anyukája azt mondaná neki, hogy édes fiam, ilyet nem csinálunk. Tehát elveszem a játékát, nem adom vissza, csúnyán beszélek vele, megvetően beszélek róla, semmibe veszem, rohadékoskodom, hazudozok megállás nélkül, mindent és az ellenkezőjét mondom, minden következmény nélkül, mindent leszarok, mindenkinek az arcába röhögök.

Valójában mindenkinek tele van a töke a lelke mélyén azzal, hogy mindig megmondják neki, hogy mit lehet csinálni és mit nem. És akkor egyszer csak nagyon vonzóvá válik az, hogy azt látjuk, hogy valaki nem engedelmeskedik az elvárásoknak.

Ennek vannak a társadalom egésze számára kevésbé káros és károsabb megjelenési formái. Amikor ez a viselkedés történetesen együtt jár a világ legnagyobb hatalmú pozíciójával, kicsit ijesztő persze. Nem véletlenül neveljük úgy a gyerekeinket, hogy lehetőség szerint később a társadalom számára hasznos és konstruktív magatartást tanúsítsanak. Amit Trump megtestesít, egyesével az összes ilyen dolgot mindenki elítélendőnek tartaná valójában, politikai hozzáállástól függetlenül. Tehát, ha leszedjük Trump nevét, és megnézzük az összes ügyét, a pititől kezdve a súlyos politikai természetűig, mindenki azt fogja mondani, hogy ez rohadékság.

– Trumptól miért fogadják ezt el?

– Mert azt mondja, hogy az egészet miattatok csinálom. Mert én vagyok végig az, aki ennek a segítségével ezt az egyébként velejéig romlott rendszert - aminek én nem vagyok tagja, hiszen látjátok, - hülyére veszem, ott baszom át, ahol érem. Én vagyok a nagy üzletek mestere, és a világ többi fontos emberét is ugyanígy hülyére veszem az érdeketekben. És tessék, amikor rám bízzátok az országot, akkor itt minden fasza, nincsen infláció, nincsenek háborúk a világban, hirtelen támadnak vakcinák a betegségekre, és így tovább... Ha ezeket az állításokat bárki igazságtartalmukra nézve megvizsgálja, kiderül, hogy egyik se igaz, tökéletesen mindegy, nincs jelentősége semennyire sem.

Igazából parodizálhatatlanul önellentmondó a csávó, és ezen keresztül teljes mértékben számonkérhetetlen,

és tökéletesen immunizálja a nagyközönséget azzal kapcsolatban, hogy egy állítás igaz vagy nem igaz. Valójában senki nem is gondolja egy pillanatig sem, hogy igaz lenne, mert ennek egyáltalán nincs jelentősége.

– Nyilván azért az amerikai pártrendszernek a sajátossága is közrejátszik, hogy egy ilyen karakter fel tud emelkedni, mert egy európai, sokkal hierarchizáltabb párton belül azért nem hiszem, hogy egy ilyen karakter tartósan egy párt élén tudna maradni.

– Valószínűleg nem. Az is egy nagyon speciális helyzet, hogy egy olyan duális rendszer van az Egyesült Államokban, ahol csak A és B közül lehet választani. Innentől kezdve konkrét ügyekben érdemben masszívan mást mondani tulajdonképpen lehetetlen. Tehát az amerikai demokrácia ilyen szempontból egy egészen sajátosan működő dolog. Európában lehet bizonyos típusú szakpolitikai kérdésekkel nyerő pozícióba kerülni a választáson, mert sok párt van, nem kell gyakorlatilag az egész társadalom többségét megszólítani. Amerikában ahhoz, hogy 50+ százalékod legyen, igazából népszerűtlen dolgokat mondani különösebben nem lehet. Tehát a végén ez az egész a személyi kérdésre fut ki.

– Egy olyan figura, mint Elon Musk miért állt be Trump mögé? Leszámítva az extravaganciát, a két ember mindenben az ellentéte egymásnak. Vagy mégsem?

– Musk világ életében inkább demokrata volt, ez tök egyértelmű minden régebbi megnyilvánulásából, plusz nyíltan is beszélt is róla, többször. A Tesla egész missziója (accelerating the world’s transition to sustainable energy) egy alapvetően demokrata irány, ugye. A dolgok látványosan több fázisban romlottak el: először is akkor,

amikor az előző kampányban a Musk lett a demokrata párt lábtörlője, a rohadt milliárdos,

utána meg folytatólagosan akkor, amikor a már megválasztott Biden (akire egyébként szavazott is) a 2030-ra elérendő 50%-os elektromosjármű-arányról szóló rendelet ünnepélyes aláírására nem hívta meg a Teslát az UAW (autómunkás szakszervezet) és a detroiti hármak kedvéért, és úgy beszélt a GM-ről és Mary Barráról, mintha ők vezetnék az elektromos átmenetet. „Az autóiparban Detroit világelső az elektromos járművek terén” – mondta Biden egy 2021 novemberi rendezvényen, miközben akkor éppen a Tesla több százezer villanyautót adott el, - a GM 26-ot.

Mármint nem 26 ezret, hanem 26 darabot.

Ez elég jól jelezte az általános attitűdöt, ami ezer szálon romlott folyamatosan. Például a "Musk mint a rohadt milliárdos" kampánytéma, 2021-re esett, amikor történetesen 11 milliárd dollárral az USA messze legnagyobb adózója volt.

– Ugyanakkor épp ezek voltak azok az évek is, amikor cégei, a Tesla és a SpaceX sikert sikerre halmozott. A vállalkozásai szerepet játszhattak valamilyen szinten a döntésében?

– Az utóbbi évek arról szóltak, hogy a Biden adminisztráció ahol éri akadályozza-gáncsolja-lassítja-vizsgálja-bünteti a Teslát (időnként egészen kafkai, nevetséges dolgokkal) és a SpaceX-et is,

miközben két olyan területen világelsők a semmiből, ahol az USA egyébként rájuk volt és van szorulva mind a mai napig, a csőd szélén tántorgó autóipartól a parodisztikusan korrupt és alkalmatlan űriparig.

Ne felejtsük, hogy Amerika a SpaceX előtt hosszú éveken át csak az orosz Szojuzokkal tudott embert küldeni az űrbe.

– Musk kezdetben személyes érintettségével is magyarázta a történteket.

– Igen, az egyik gyereke transznemű, amit ő egy az egyben a „woke mind virus” számlájára ír, ami viszont őt távolította el a demokratáktól. Mindazonáltal Musk világnézetileg nagyobbrészt demokrata-kompatibilis, de olyan mértékben gyűlölik egymást a konkrét adminisztrációval, hogy ez a választás a számára alapvetően arról szól, hogy megmutassa, hogy aki beleköt és megalázza, azt ő kicsinálja, akármi áron. Az ennek során általa lenyomott széljobber-populista borzalmasságok szimplán az eszköztára részei, nagyrészt feltehetően nem gondolja komolyan. Ettől még persze pont ugyanannyira rombolóak a világ egészére nézve.

Ráadásul a gazdasági trumpizmus a vámháborúkkal és a fosszilis ipar felé hajlással nagyon káros volna a Teslának (is), de nyilván az se megnyugtató, hogy a demokraták meg esetleg ki akarják csavarni a kezéből a SpaceX-et mert „monopolisztikus“, ahogy ők fogalmaznak.

Mindent egybevetve az én érzésem szerint ez személyes sztori: Musk úgy érezte, hogy következetes bullying alanya (amivel tényszerűen nehéz vitatkozni), és gyerekkori leckéje, hogy ezzel szemben csak úgy lehet védekezni, ha rohadtul bevered az orrát annak, aki rád száll, akármi lesz utána, különben sose lesz nyugtod. Hogy ennek kapcsán kész volt beállni egy olyan sötét rohadék mögé, mint Donald Trump, csak azt jelzi, hogy ez az ösztön erősebb benne, mint bármi más, beleértve a józan eszét is.

– Elon Muskról tehát speciális eset. De a gazdaság többi szereplőjének miért éri meg Trumpot támogatni?

– Az amerikai politikai berendezkedésnek az egyik legsajátosabb része, hogy Európából nézve elképzelhetetlen mennyiségű pénzt ér adni arra, hogy valaki megválaszthassa a saját elnökét. Ezeket mindenki befektetésként értelmezi. Tehát mindenki, aki veszett mennyiségű pénzt ad valamelyik jelölt támogatására, az azt azért csinálja, mert ezt valamilyen típusú befektetésnek tekinti. Abból indulnak ki, hogy a támogatásra adott pénz előbb-utóbb valamilyen módon forintosul, dollárosul. A nagy amerikai jobbra húzó milliárdosok úgy érzik, hogy nekik az a jobb, ha Trump az elnök, amiben az a fura, hogy ezek mind okos emberek. Azt nem tudjuk, hogy Trump mennyire okos ember, de azt érzékeljük, hogy nem minden helyzetben kelti egy kiemelkedően okos ember benyomását, ráadásul teljesen kezelhetetlennek tűnik, menedzselhetetlen, kiszámíthatatlan.

Fura tehát azt gondolni, hogy valaki azt higgye intelligens vezetőként, hogy összességében a Trump kezébe helyezett Egyesült Államok egy jobban működő Egyesült Államok lesz, de az is tény, hogy

Trump volt már négy évig elnök, és végül, ellentétben sokunk várakozásával, igazából nem lett vége a világnak.

Elég erős volt az amerikai intézményrendszer, a sokat emlegetett fékek és ellensúlyok rendszere, hogy azokat ne tudja Trump szétszedni, bár elég sokat foglalkozott ezzel, mint minden hozzá hasonló jellegű politikus. Az amerikai intézményrendszer azt a négy évet kibírta.

– Na jó, de még négy évnyi erőpróbát kibír? Trump nagyon sok helyre odatette az embereit, akik most is ott vannak. Előbb-utóbb megtörténhet egy olyan áttörés, hogy a saját káderekkel meghekkelt rendszer megadja magát.

– Ha megnézzük a Legfelsőbb Bíróság bíróinak a kinevezési gyakorlatát, ott hagyományosan az volt az elfogadott, hogy nem a saját kádereinket tesszük oda örökre gátlástalanul, hanem az egész körül valamilyen típusú mértékletességre, konszenzusosságra törekvés, amiket Trump nagyon látványosan nem csinál, sőt, egy kicsit úgy is van vele, mint az összes többi dologgal, ami az ő vonzerejének is az egyik forrása, hogy éppen ellenkezőleg csinálom, a kurva anyátok. Én nyertem, én mondom meg, mi van.

– Ezek élethosszig tartó kinevezések?

– Élethosszig, vagy ameddig le nem mond az illető, mert például nyugdíjba kíván menni, esetleg más okból. De ez annyira így van ez, hogy megbukni nem is nagyon lehet. Van olyan amerikai alkotmánybíró, aki körül nagyon súlyos összeférhetetlenségi botrányok pattantak ki az utóbbi években. Rengeteg cikk foglalkozott vele, dokumentumok vannak róla, fényképek arról, hogy miféle emberekkel jachtozgat együtt, és így tovább, és semmiféle következménye nincs. Mert jogilag nem visszahívható, nem megtámadható, a pozíció.

– Most milyen esélyei vannak Trumpnak? Mondják, Trumpot múltkor is csúnyán alulmérték.

– Szerintem az a magyarázata az alulmérésnek, hogy a lelke legmélyén mindenki tudja, még az is, aki nem fogalmazta ezt meg magának, hogy Trumpban nem a jó tulajdonságai a vonzóak, hanem a rosszak, és az, hogy azokat is megússza. Tehát, hogy a Trump a mindannyiunkban bent lévő, de ideális esetben azért valamilyen típusú kalickába zárt ördögre apellál. És ezért nem merjük megmondani. Ráadásul Kamala tényleg nem biztos, hogy minden idők legjobb jelöltje. Amikor Obama lett annak idején elnök, akkor benne volt a korszellemben, hogy lám, a világ legnagyobb gazdasága, ami egyébként nyilván nagyon sok belső feszültséggel, belső társadalmi feszültséggel üzemel, aminek nagyon sokáig része volt mindenféle típusú rasszizmus, beleértve a rendszerszintűt is, meg azt is, ami az egyes emberek szintjén jelent meg, aminek polgárjogi harcosai voltak, akik híresek voltak, és az egész világra hatást gyakoroltak. És lám, az érés során kitermeli azt, hogy a legmagasabb pozícióba ültet valakit, aki egyébként régen a bőrszíne miatt csak rabszolga lehetett volna.

És ez a szellemiség húzta ezt az egészet.

Nem azt mondom, hogy csak ez volt a lényeg, de most nem a lényeget keressük feltétlenül csak, hanem azt, ami elég erős ahhoz, hogy átbillentse az 50-50-et az egyik irányba. Obama esetében ez a szellemiség volt az. Kamala Harris abból a szempontból hasonló pozícióban lehetne, hogy ahogy korábban fekete vagy színes bőrű elnökjelölt nem volt, most azt mondhatnánk, hogy íme egy női jelölt. Persze volt már Hillary Clintonnal hasonló próbálkozás, de itt most lenne egy színes bőrű, egy női jelölt. De én, legalábbis innen, nem érzékelem azt, hogy most hasonló markáns lelkesedés lenne a társadalomban, mint Obama idején volt. Hogy most lesz valami más. Hogy beszavazunk egy nőt, végre nő lesz az elnök, egy színes bőrű nő, mert Amerika vagyunk, és nálunk ez is ér, és megyünk előre, ezzel megyünk előre. Ehelyett azt látjuk, hogy valahogy ráégni látszik Harrisre az, hogy ő a deep state, a szokásos nagy szervezetek, a különböző minisztériumok és állami szervek által megbéklyózott ember.

– Volt egy merénylet is Trump ellen...

– Nem is egy, de abból az egyből, ami nagyon látványos volt, fantasztikusan jól jött ki. Bizonyos értelemben ezt nem lehet elvenni tőle. Nem gondolom, hogy ettől jobb ember, vagy méltóbb elnökjelölt lett volna, de mégiscsak az van, hogy őt valaki megpróbálta megölni, el is találta a fülét, és

a csávókám ott bokszolt a levegőbe, és mondta, hogy "fight, fight, fight," és gyártott ezzel egy rakás ikonikus mémet, fényképet.

Az akkori mérések szerint ez érdemben javított a pozícióján. Hogy ez kitart-e mostanáig, vagy a választásig, azt nehéz megmondani. A Trump-szkeptikusok a politikai spektrum minden oldalán általában azt szokták gondolni, hogy a csávó igazából egy nettó színház. Hogy semmi sincs úgy, ahogy mondja, semmit nem érez magára nézve kötelezőnek, valójában egy kis senki belül, nem is egy erős ember, valójában egy súlytalan figura, egy nagy szélhámos. És ennek a képnek, az, ami akkor történt, erősen ellentmond. Ehhez a képhez az passzolt volna, hogy amikor rálőnek, a fülét-farkát behúzva kellett volna bemásznia a pulpitus alá, és várni, hogy ráfeküdjenek a titkosszolgálat emberei és testükkel védelmezzék. De egyáltalán nem ezt láttuk, hanem az ellenkezőjét. És ez valószínűleg elég sokakban azt kapcsolhatta be, hogy

„na várjál, az van, hogy ez a csávó ilyen helyzetben, éles helyzetben ilyen. Akkor hátha tényleg ilyen.”

Hátha az van, hogy nem egy pojáca, aki csak eljátssza, hogy ő egy tökös csávó. Hiszen ő így, vérző füllel felállt, és öklözte a levegőt, kidüllesztette a mellkasát, hogy „gyere csíra, még lőjél ide egyet, ha mersz!” Akkor arra gondolnak sokan, hogy talán ez a csávó tényleg ennyire frankó. És ebben az a szomorú, hogy ettől még az ő tényleges károkozása az Egyesült Államoknak és egyébként a világnak ugyanúgy valós marad. Még akkor is, ha nem csak arról van szó, hogy ez egy szerencsés pillanat volt, hanem ő tényleg egy igazi karakán csávó, aki rohadt tökös, és tényleg beleállt ezekbe a helyzetekbe, és mindent valójában csak azért csinált úgy, ahogy, mert őszintén azt akarja, és azt tartja jónak. Az a világnak semmivel sem kevésbé megnyugtató, hanem ugyanúgy nyilván viszonylag aggasztó, különösen aggasztó az olyan jellegű országoknak, mint mi, amik így relatíve közel vannak más olyan nagyhatalmakhoz, amik szívesen teszik a mancsukat rá a szomszédaikra. A Trump-i attitűdből eléggé tisztán látszik, hogy ő a maga részéről úgy van ezzel, hogy ameddig egy másik nagyfaszú férfi erőszakoskodik a környezetében lévőkkel, az szerinte egyébként észszerű, oké, hiszen ez van.

Mi, nagyfaszú férfiak, mi így csináljuk a dolgokat.

És azok, akik azt mondják, hogy „elnézést nem lehetne, hogy egy kicsit gondoljuk végig, hogy oké-e ilyet csinálni”, azok meg nem rokonszenvesek, mert azok gyanúsak. Már megint a szokásos, megint azt mondják, hogy nem lehet, hogy ne csináljuk. Gyerekek.

– Az tiszta sor, hogy ha Trump megnyeri a választást, akkor a másik oldal ezt elismeri, mondjuk némi újraszámlálások után, és akkor minden megy tovább, ahogy szokott. Na de mi van, hogyha elveszíti? Az reális, hogy akkor valami armageddon következik, ha nem ő nyer?

– Nem hinném. Én erre most igazából nem számítanék. Az az igazság, hogy Trump pozíciója ebből a szempontból sokkal erősebb volt az előző körben, amikor egy regnáló elnökként vesztett. Ő volt a fegyveres erők főparancsnoka, ennek megfelelően nyilván máshogy tudta gátolni, vagy elősegíteni a cselekmények alakulását. Ez most mind nincs így. Nagyon múlik ez azon is, hogy milyen körülmények között megy le a választás, és milyen arányúak az eredmények. Tehát ha lesz olyan, ami körül nagy habot lehet verni, abból lehetnek kellemetlen dolgok. Ha nem nagyon vannak ilyenek maguktól, és nagyon egyértelműen nyer mondjuk a Harris, akkor szerintem valami károgás lesz, de én arra számítanék, hogy igazából a business as usual elég hamarosan felülkerekedik. Legutóbb is ezt láttuk, pedig a legutóbbi szerintem valójában meredekebb menet volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Holoda Attila: Azért robbant a kőolaj ára, mert az arab termelők már nem tudják hol tárolni
A szakértő szerint mivel a megtermelt olajat a Hormuzi-szorosban uralkodó bizonytalanság miatt nem tudják elszállítani, az arab országok minden lehetséges tározót feltöltöttek olajjal. Azonban emiatt a termelés visszaeshet, ami általában áremelkedéssel jár.


Miközben tankerek vesztegelnek a Hormuzi-szoros bejáratánál, a világpiaci olajár március 9-én reggel hordónként 114-116 dollár fölé is emelkedett, majd a délelőtti órákra 107,5 dolláron stabilizálódott. Ez egyetlen nap alatt 15 százalékos drágulást jelent.

A valódi pánik 8-9 nappal az Irán elleni támadások után tört ki a piacokon. A látszólagos késlekedés oka, hogy a Perzsa-öbölből a termelésüket kivinni nem tudó országok – köztük Irán, Irak, Katar és Szaúd-Arábia – egy ideig szinte zavartalanul folytatták a kitermelést, bízva a szoros gyors újranyitásában

– mondta el Holoda Attila energiaszakértő a Telexnek.

Az átmeneti időben pedig amit csak tudtak, teletöltöttek olajjal: vezetéket, tartályokat és hajókat. Mostanra azonban minden tárolókapacitás megtelt. Ha pedig le kell állítani a további termelést, mert nincs hová tenni az olajat, az tartós kínálati zavart okozhat.

Míg a földgázmezők kitermelése egyszerűbben megszakítható, egy olajmező leállítása technológiai zavarokhoz vezet: a pórusokba víz jut, és több lesz a visszamaradó, nehezen kinyerhető készlet.

Ez a helyzet élesen eltér a 2020 tavaszán tapasztaltaktól, amikor a Covid miatti kereslet-összeomlás vezetett árzuhanáshoz. Most a kereslet élénk, csupán a szállítás akadozik. A nemzetközi tengerhajózási térképek is ezt igazolják: a Hormuzi-szoros mindkét bejáratánál hajók torlódtak fel, miközben megnőtt a forgalom Ausztrália környékén, amely nagy LNG-exportőrként Katar kieső szállításait is pótolhatja.

A lap emlékeztet, hogy

a problémák a legerősebben Ázsiát sújtják, ahol a japán, tajvani, hongkongi és sanghaji tőzsdék is zuhantak. Különösen nehéz helyzetben van Tajvan, amelynek szinte teljes LNG-importja Katarból származik, amire a világ legnagyobb félvezetőgyártójának, a TSMC-nek is égető szüksége van.

Ázsia most akár felárral is venne olajat és földgázt Észak-Afrikából, de az alternatív útvonalak is kockázatosak: vagy meg kell kerülni Afrikát, vagy át kell kelni a Vörös-tengeren, ahol a jemeni húszik rendszeresen támadnak hajókat.

A nyersanyagok mellett a finomított termékek piacán is súlyos zavarok látszanak.

A térségből nem érkezik elég dízel, amelynek ára Rotterdamban közel megduplázódott, de a kerozin és a savanyú nyersolajból készített kénsav piacán is gondok vannak. Ez utóbbi alapanyagot a bányászat és a műtrágyaipar is használja, és mivel veszélyes anyagról van szó, a felhasználók jellemzően alacsony készleteket tartanak.

A szakemberek szerint csak Donald Trump amerikai elnök tudná normalizálni a helyzetet.

A piac abban bízik, hogy az Egyesült Államoknak sem érdeke a magas olajár, mivel az infláció sosem tesz jót a regnáló hatalomnak, ráadásul Trump a kampányában pont az infláció letörését ígérte. A közeledő félidős kongresszusi választások miatt az elnök az őszre már biztosan az árak normalizálódásában érdekelt. Ha végre elhallgatnak a fegyverek, az élelmiszerimportja és a kőolajexportja miatt Irán vélhetően gyorsan megnyitja a szorost - írja a lap saját elemzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az árulkodó csend erősíti meg, hogy az oroszok a magyar választásokat akarják befolyásolni
Az Oroszország-szakértő szerint Oroszország általában is törekszik a választások befolyásolására, és erre több példát is látni Moldovában, Romániában, Grúziában és Madagaszkáron is. Hozzáteszi, hogy Putyin legutóbb kimondta, csak addig szállít gázt, ameddig a magyar kormány Moszkva számára kedvező politikát folytat.


Rácz András Oroszország-szakértő egy Facebook-posztban elemezte azt a sajtóértesülést, amely szerint orosz titkosszolgálati tisztek érkeztek Magyarországra a választások befolyásolására. Bejegyzését azzal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró által megosztott információval kezdi, miszerint az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU három tisztje Budapestre érkezett, hogy a magyar választásokat a kormány javára befolyásolja, és erről az Egyesült Államok hivatalosan is értesítette a magyar kormányt.

A szakértő szerint az értesülés igazságát több kontextuális elem is alátámasztja. Rácz szerint egyrészt „kiindulhatunk Moszkva általános érdekeiből: soha nem volt készségesebb befolyásolási eszközük az EU-ban és a NATO-ban, mint az Orbán-kormány. Ergo, elemi érdekük, hogy Orbán maradjon hatalmon.”

Másrészt, mint írja, abból is kiindulhatunk, hogy Oroszország általában is törekszik a választások befolyásolására, és erre több példát is látni Moldovában, Romániában, Grúziában és Madagaszkáron is.

Harmadrészt, állítja Rácz, „kiindulhatunk abból, ami már hónapok óta zajlik, tehát az, hogy Moszkva aktívan kinyilvánítja, hogy a közelgő választásokon a Fidesz a favoritja.”

Példaként említi, hogy az orosz polgári hírszerzés, az SzVR már tavaly közleményben igyekezett lejáratni Magyar Pétert, és egy, a GRU-hoz köthető Telegram-csatorna is próbálta „összeukránozni” Magyart. A szakértő hozzáteszi, hogy Putyin legutóbb kimondta, Oroszország csak addig szállít gázt, ameddig a magyar kormány Moszkva számára kedvező politikát folytat.

A konkrét sztorira rátérve a szakértő azt állítja, az információt leginkább az erősíti meg, hogy érdemben senki sem cáfolta. A magyar kormányról azt írja, a hivatalos képviselői napok óta nem mondanak semmit, aminek szerinte az az oka, hogy nincs jó válasz. Úgy véli, ha elismernék a GRU-sok érkezését, azzal „gyakorlatilag beismernék a hazaárulást”, ha pedig tagadnák, azzal „implicite hazugnak neveznék az amerikaiakat”. Az Egyesült Államok kapcsán megjegyzi, hogy onnan sem érkezett cáfolat Panyi értesülésére. „A cáfolat hiánya is azt jelenti, hogy igen, az USA tényleg adott át ilyen értesülést” – vonja le a következtetést.

Az orosz nagykövetség reakcióját Rácz úgy értékeli, hogy az a szovjet diplomáciai hagyományokat folytatva „olyasmit cáfolt, ami teljesen irreleváns”. Az oroszok ugyanis azt mondták, hogy „Szergej Kirijenko vagy Vadim Titov vezetésével egyetlen orosz delegáció sem dolgozik a nagykövetségen”, ami Rácz szerint irreleváns, mert a valódi kérdés az volna, hogy érkezett-e egy háromfős GRU-s csapat a választásokat befolyásolni, amiről viszont csend van.

„Szóval módszertani értelemben ez az a pillanat, amit a csend árulkodó. Ez az a pillanat, amikor a cáfolatok hiánya adja a megerősítést”

– írja.

A poszt csúcspontjának nevezi az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának üléséről szóló hírt. Idézi a Telex tudósítását, miszerint a bizottságban elhangzott, hogy „valóban érkezett olyan jelzés egy nyugati partnertől, hogy oroszok érkeznek a választások befolyásolására”. A meglepő résznek azt tartja, ami ezután jött: a bizottságban azt is közölték, hogy a magyar szolgálatok arra jutottak, hogy a nevezett személyek nincsenek az országban.

Rácz ezt így fordítja le:

„a Nemzetbiztonsági Bizottságban sem cáfolták, hogy az oroszok a választás befolyásolására törekednének. Csak annyit állítottak, hogy a három GRU-s éppen nincs az országban... de ez könnyen belátható módon nagyon-nagyon nem ugyanaz.”

Rácz András a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy a magyar állam képviselői, „akiknek az ország szuverenitásán és nemzetbiztonságán, a választások tisztaságán kéne őrködniük, mégis mi a fenét csinálnak vajon...?! (És valahol csendben felsír Lánczi Tamás meg a Szuverenitásvédelmi (!) Hivatal....)”.

A parlament Nemzetbiztonsági bizottságának zárt üléséről a Telex számolt be, cikkük szerint a magyar szolgálatok valóban kaptak figyelmeztetést egy nyugati partnertől oroszok érkezéséről. A magyar fél közlése szerint a megnevezett személyek nincsenek az országban. Az ügyet elsőként Panyi Szabolcs (VSquare/Direkt36) írta meg európai nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva. Cikke szerint január végén érkezett Budapestre egy háromfős, GRU-hoz köthető csapat, akik diplomáciai fedésben dolgozhatnak, és az Egyesült Államok 2026. február 11-én osztott meg erről hírszerzési információt. A történetet több külföldi médium is szemlézte.

A budapesti orosz nagykövetség nyilvánosan azt tagadta, hogy Szergej Kirijenko vagy Vadim Titov vezetésével működne náluk delegáció. A VSquare cikke Kirijenkót, a Kreml első elnöki kabinetfőnök-helyettesét a művelet felügyelőjeként említi. A korábban a Roszatomot is vezető Kirijenko a politikai befolyásolási műveletek kulcsfigurája, Titov pedig a régi munkatársa, aki egy Kreml alá tartozó főosztályt vezet. A kormánypárti narratívához köthető Deák Dániel politológus vitatta a kiszivárgott állításokat.

Korábbi sajtóanyagok szerint a budapesti orosz nagykövetség körül évek óta megfigyelhetők szokatlan jelenségek, például létszámmozgások és tetőantennák, miközben az EU új szankciós eszközökkel reagál az orosz hibrid fenyegetésekre. A moldovai választásoknál alkalmazott orosz befolyásolási módszereket, mint a trollfarmok, aktivistahálózatok és szavazatvásárlás, a cikkek a magyarországi művelet lehetséges forgatókönyveként említik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Holoda Attila: Üzemanyaghiány és bezáró kutak jönnek a kormány rossz döntése miatt
A szakértő szerint a védett árral kiszorítják a MOL-on kívüli többi nagykereskedőt a piacról, emiatt üzemanyaghiány fog fellépni. Holoda Attila úgy látja, lett volna más, sokkal jobb megoldás is a drasztikus áremelkedés ellen.


Holoda Attila energetikai szakértő szerint lehetett számítani arra, hogy a kőolaj hordónkénti ára eléri a 100 dollárt. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az áremelkedést nem önmagában az okozta, hogy nem lehet szállítani, hanem az, hogy a termelést is felfüggesztették. Példaként említette, hogy Kuvait, Katar és Irak is bejelentette a termelés leállítását. Irak esetében ez azt jelenti, hogy a napi 3,3 millió hordós exportja 800 ezerre esett vissza.

„Azért állították le, mert nem tudják már hova tenni az olajat” – fogalmazott a szakértő.

Kifejtette, hogy bár az olajtársaságok hatalmas tárolókapacitásokkal rendelkeznek, ezek már megteltek, ahogy a kikötőkben álló tartályhajók is. Holoda Attila szerint ez nagy probléma, mert egy olajmezőt nem egyszerű leállítani, és utána újraindítani sem, ezért a termelést a piaci zavarok ellenére is igyekeznek fenntartani.

A szakértő szerint már túl vagyunk a kezdeti „érzelmi reakción”, ami addig tartott, amíg a termelők abban bíztak, hogy a helyzet gyorsan rendeződik. Mivel ez nem történt meg, és a leállás komolyabb műszaki beavatkozásokat igényelt, az újraindítás is sokkal többe fog kerülni és problémásabb lesz.

„Nem fog egyik pillanatról a másikra hihetetlen sok nagy mennyiségű olaj megjelenni a piacon” – jelentette ki. Úgy véli, a kőolaj ára még sokáig a magas, 100-110 dolláros tartományban mozoghat.

„Nagyon sok idő fog eltelni addig, míg a 70 dollár vagy az alá vissza fog térni” – tette hozzá.

Holoda Attila szerint a G7-országok és a Nemzetközi Energiaügynökség terve, hogy stratégiai készletekből szükség esetén 300-400 millió hordó olajat dobnak piacra, mindenképpen segít a helyzeten, de a feszültség ettől még megmarad a piacon. A problémát szerinte az is súlyosbítja, hogy az ázsiai országok, mint Kína, Dél-Korea és Japán, hatalmas felvásárlók, és ha nem jutnak elég olajhoz a Perzsa-öbölből, akkor megjelennek az európai piacon, és jobb ajánlatot tesznek a tankerekre, amivel az európai vásárlóknak versenyezniük kell.

A szakértő egy komoly válság veszélyére is figyelmeztetett. Szerinte a nagyon kritikus pont akkor jön el, amikor a stratégiai készletek elkezdenek lecsappanni. „Hogyha ebben az időintervallumban nem sikerül ezt lezárni akármilyen úton-módon... akkor ez egy újabb, egy nagyon árfejhajtó hatással fog jelentkezni” – mondta. Hozzátette, hogy a helyzet elhúzódása esetén a következmények „megközelítheti akár a 2008-as válságot is”.

A hazai helyzetre térve a miniszterelnök bejelentését, miszerint az ukrán olajblokád is hozzájárult az áremelkedéshez, Holoda Attila úgy kommentálta: „Azt megszokhattuk, mi a miniszterelnök szerint minden összefügg az ukrán-orosz háborúval, semmi köze ehhez, hogy mi most kapunk-e olajat vagy sem”.

Sőt, állítása szerint a mostani helyzetnek Oroszország az egyik legnagyobb haszonélvezője, mivel a Brent árával együtt az orosz olaj ára is emelkedik, ami már elérte a 90 dollárt, miközben a költségvetésüket 59 dolláros árral tervezték.

A kormány által bevezetett „védett ár” és a korábbi „ársapka” között szerinte semmi különbség nincsen. „A múltkori ársapkát azon már meghaladta az idő, nem akartak megint ársapkát bevezetni, azért új lánykori nevet kapott a keresztségben és most hívjuk védett árnak” – fogalmazott.

Az elmúlt napok hazai, drasztikus áremelkedéseit nem tartja indokoltnak, mivel a kutakra kerülő üzemanyagot még a korábban, olcsóbban beszerzett orosz olajból finomították.

Az új ársapka következményeiről szólva úgy látja, ismét a kisebb, független, úgynevezett „fehér kutak” fognak bezárni. A szakértő szerint a kormány döntése azért is rossz, mert azzal, hogy kiszorítják a többi nagykereskedőt a piacról, üzemanyaghiány fog fellépni.

Holoda Attila szerint nem az árakba kellett volna beavatkozni, hanem elég lett volna adótartalomhoz hozzányúlni. Önmagában ezzel szerinte „tudnánk 70-90 forinttal csökkenteni azonnal az árakat”. Magyar Péter 480 forintos hatósági árra vonatkozó követelésével sem ért egyet, mert szerinte az ugyanúgy áruhiányhoz vezetne.

„A 480 forinttal megint azt érnénk el, hogy áruhiány alakulna ki” – jelentette ki, mivel a külföldi beszállítóknak nem érné meg Magyarországra hozni az üzemanyagot.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter egy hamis zászlós művelettől tart a választás előtt: „Elérkezhetünk oda, hogy életszerű lesz, amikor kritikus infrastruktúra mellett vagy a vasúti sínek mellett találnak egy robbanószerkezetet”
A volt nemzetbiztonsági főtiszt egy extrém forgatókönyvet vázolt fel a kampányhajrára. Szerinte egy ilyen akcióval könnyen az ellenzékre és Ukrajnára lehetne kenni a feszültséget.
M.M. / Fotó: 444 - szmo.hu
2026. március 09.



Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági elemző és az orosz hibrid hadviselés szakértője a 444.hu Helyzet: van! című műsorának vendégeként fejtette ki véleményét az orosz titkosszolgálatok feltételezett magyarországi tevékenységéről.

Az elemző már korábban is beszélt arról, hogy szerinte a magyar kormány annyira fontos Vlagyimir Putyin számára, hogy „megmentéséért külön titkosszolgálati csapatot telepít Budapestre”.

Buda Péter a műsorban azzal kezdte, hogy véleménye szerint nem kellene meglepődni azon, hogy az orosz titkosszolgálatok műveletekbe kezdenek a magyar választásokon, mivel állítása szerint ezt teszik a régió összes országában. Kiemelte, hogy ezeket a műveleteket mindig az adott környezethez igazítják, a mostani helyzetet pedig az teszi különlegessé, hogy szerinte

„olyan még nem volt, hogy az oroszbarát magyar kormánynak esélye van a választás elvesztésére.” Arra a felvetésre, hogy 2022-ben miért nem volt ilyen aktivitás, úgy reagált: „feleslegesen nem égetik az üzemanyagot”, mivel akkor nem látták esélyét annak, hogy az akkori ellenzék veszélyeztetné a Fidesz hatalmát.

Az interjúban szóba került Szergej Kirijenkó, Putyin első kabinetfőnök-helyettesének személye is, akit Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró információi szerint a Kreml a magyar kampány befolyásolásával bízott meg. Buda Péter szerint Kirijenkó nevének felmerülése komoly jelentőséggel bír. „Az, hogy az ő neve is megjelenik ebben, az azt jelenti, hogy nincs a véletlenre bízva. Tehát nem egy-két kósza titkosszolgálati műveletről van szó, hogy »toljanak meg valamit«, hanem annak a fajta külpolitikai stratégiának van alá rendelve, amelynek közvetlen felügyelete Putyin alá van rendelve” – mondta a szakértő. Hozzátette, a Kirijenkó által levezényelt moldovai beavatkozás „makettszerűen” mutathatja, mire lehet számítani Magyarországon is.

Buda szerint ezeknek a műveleteknek az elsődleges frontvonala a nyilvánosság, a szürke és fekete propaganda. Úgy véli, az ellenzék jobban felkészülhetett volna, ha időben elmagyarázzák az embereknek, hogy mire számíthatnak, ezzel „kipukkasztani” lehetett volna a dezinformációs kampányok hatását.

Kiemelte, hogy „nem mi kezdtük” a háborút, hanem „mi meg akarjuk védeni a Nyugatot”. Álláspontja szerint egy információs háború még mindig jobb, mint egy valóságos. A módszerekről szólva kifejtette: „Tulajdonképpen a gyakorlat az ugyanaz, mint a szovjet időkben volt, nyilván alkalmazkodva a mai digitális technikákhoz. Ha ezeket megismerjük, akkor azonnal fel fogjuk ismerni, hogy kinek a keze van emögött. Ezek a fajta aktív intézkedések a propagandáktól – beleértve a szürke és fekete propagandáktól – a dezinformáción keresztül, a hamisítványok felhasználásával történő lejáratáson át a befolyásolási műveleteken keresztül egészen a szabotázs akciókig terjednek.”

Példaként említette az úgynevezett STORM 15-16 csoportot, amely megbízhatónak tűnő honlapokat hoz létre információk terjesztésére, valamint az ukrán pénzszállító lekapcsolásának ügyét, amelyet szerinte egy korábbi, Magyar Péter ukrán finanszírozásáról szóló írással készítettek elő.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e együttműködés a magyar kormány és az orosz szolgálatok között ebben az ügyben, mivel a NAV és a TEK is részt vett az akcióban, Buda Péter azt válaszolta: „Természetesen”. Hozzátette azonban, hogy ez a kooperáció szerinte inkább politikai szinten képzelhető el, és nem tartja valószínűnek a magyar szolgálatok operatív részvételét.

A szakértő a választások előtti utolsó két hetet kritikusnak tartja, és felvázolt egy lehetséges eszkalációt is, az úgynevezett „hamis zászlós műveleteket”. „Elérkezhetünk egy olyan dramaturgiai pillanathoz, amikor a közvélemény számára életszerű lesz, hogy valamelyik rendvédelmi szerv, vagy a honvédség talál egy kritikus infrastruktúra mellett vagy a vasúti sínek mellett egy robbanószerkezetet, éppen, mikor odaérkezne a vonat.

Ez egy extrém forgatókönyv, de nagyon sokáig azt sem hittük, hogy eljutunk odáig, ahova most eljutottunk. Érdemes ezzel hipotézisszerűen foglalkozni” – figyelmeztetett. Szerinte egy ilyen eseménnyel könnyen össze lehetne mosni az ukránellenes hangulatot az ellenzék kritikájával.

Buda Péter úgy látja, a politikai küzdelem a választással nem ér véget. Ha egy Oroszországtól kevésbé függő kormány kerülne hatalomra, szerinte a társadalom destabilizációjára irányuló műveletek léphetnek életbe.

A magyar titkosszolgálatokon belüli esetleges megosztottsággal kapcsolatban bizakodóan nyilatkozott: „Én hiszek abban, hogy vannak olyan kollégák, akik felesküdtek az Alkotmányra és azt komolyan gondolták, tiszta az értékrendjük”.

A magyar-amerikai viszonyra gyakorolt hatásról szólva elmondta, az amerikai szolgálatok bizonyára közelről figyelik az eseményeket.

„Egy NATO országba ilyen szinten beengedni Oroszországot, mint amennyire bent van már most és amennyire még inkább bent lesz, ha nem vigyázunk, ez az egész NATO-t veszélyezteti és ezen keresztül az Egyesült Államokat is veszélyezteti. Az USA jelenlegi vezetésében is tisztában vannak azzal, hogy Oroszországból valódi barát, valódi szövetséges nem lesz”

– fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk