KULT
A Rovatból

Jóga, homeopátia és vegetarianizmus - Rejtett történetek a Műcsarnokban

Tudtad, hogy Kosztolányi, Babits és Kodály vegetáriánus volt, Mednyánszky pedig érdeklődött az okkult tanok iránt? Feltárul az életreform-mozgalmak múltja.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2018. november 19.


Link másolása

A Műcsarnok Rejtett történetek - az életreform-mozgalmak és a művészetek című kiállítása a 19. század végétől kibontakozó életreform-mozgalmat, illetve annak a korabeli művészetekre gyakorolt hatását mutatja be.

A tárlaton Fényes Adolf, Ziffer Sándor, Mednyánszky László és Koszta József festményein, korabeli plakátokon, fotókon és tárgyakon keresztül ismerhetjük meg a nagyvárosoktól távoli művésztelepek, a természetjárók, a sportkedvelők, illetve a táplálkozási reformok világát. Mutatjuk, mi vár rád.

Mi az az életreform-mozgalom?

A 19. század végére az emberek kiábrándultak a modern ipari társadalom eszményéből. Az elidegenedésre, elgépiesedésre és az embertelen kapitalizmusra válaszul különböző életreform-mozgalmak jöttek létre.

Ezek közös jellemzője volt a természethez való visszatérés, az öngyógyítás, valamint az elveszett kozmikus teljesség és a spiritualitás keresése. Elterjedtek az antialkoholista-, vegetáriánus-, természetgyógyászati-, testkultúra-mozgalmak, valamit a hozzájuk kapcsolódó ezoterikus és gnosztikus üdvtanok.

Az életreform-mozgalmak lelkes követője és terjesztője volt a Monarchia nagyvárosaiban élő értelmiségi réteg, és az itt alkotó művészek. A Műcsarnok kiállítása a közép-európai életreform-mozgalmakat követi végig a kezdetektől az 1930-as évekig.

Budapesten 1906-ban alakult meg a Magyar Teozófiai Társulat. A Zeneakadémián és más neves helyszíneken tartott népszerű előadások sok magyar hírességet is bevonzottak. Az érdeklődők vagy épp aktív tagok listáján volt Kodály Zoltán, Weöres Sándor, Karinthy Frigyes, Kodolányi János és Szabó Lőrinc is.

Mi az a teozófia?

Újabb keletű okkult irányzat. A szó isteni bölcsességet jelent, az igazság ismeretét. Tanai azt hirdetik, hogy az isteni bölcsesség egy, a hozzá vezető út pedig sokféle, és minden embernek joga van saját útja bejárására, saját igazsága felfedezésére, miközben lehetősége van önmagát tudatosan átalakítani és magasabb szintre emelni.

A Teozófiai Társulat körében már az 1910-es években több előadást tartottak a jógáról. Úgy tudjuk, az első indiai, aki jógát tanított Budapesten Umrao Sher-Gil volt, a híres magyar festőnő, Amrita Sher-Gil apja. Tanítványai között volt Jászai Mari, Kodály és Bartók Béla is.

A Monarchia fővárosainak társasági életében kitüntetett helyet foglaltak el a kávéházak és polgári szalonok. A századforduló utáni Budapest egyik szellemi központja volt a Bárthory, majd Baross Kávéházban szerveződő Balszélfogó asztaltársaság, melynek tagja volt Kosztolányi, Csáth Géza, Móricz, Babits, Karinthy, Gulácsy Lajos és Rippl-Rónai is. Az okkult tanok élénken foglalkoztatták a Feszty-szalon látogatóit is, többek közt Mednyánszky László festőművészt.

Az életreform-mozgalmak idején terjedt el a természetgyógyászat, és ezzel együtt a természetes gyógyulást segítő fürdőintézetek és szanatóriumok. A Monarchia országaiban elsőként 1853-ban Siklósy Károly Gyógytestgyakorlati és Vízgyógyintézete kezdte el a működését, az 1870-es években pedig már közel száz orvos használt homeopátiás módszereket.

A vegetarianizmus mozgalommá szerveződése a 19. századi Angliában indult. Magyarországon Bicsérdy Béla volt az, aki a 20. század első felében saját gyógyulását és hosszú életét, sportban elért sikereit a nyersen fogyasztott zöldségeknek és gyümölcsöknek tulajdonította. A rendkívül népszerű bicsérdista mozgalom követője volt Kosztolányi, Babits és Kodály Zoltán is. A vegetáriánus és a természetgyógyász kezdeményezésekkel szoros összhangban működött az antialkoholista mozgalom is.

A természethez, a hagyományos életmódhoz és a kézművességhez való visszatérés gondolata a művészek körében is követőkre talált. A nagyvárosoktól távol eső, érintetlen tájak vonzásában sorra jöttek létre a művésztelepek. Magyarországon Nagybányán, Kecskeméten és Gödöllőn alakultak ilyen alkotóközösségek. Szemléletmódjuk többek közt Kodály és Bartók népzenei gyűjtőmunkájában is megjelent.

Az életmód reformokat öltözködési reform is kísérte. Az úgynevezett reformruha alatt a nők már nem viseltek fűzőt. A laza esésű ruhák követték a test vonalát és szabadabb mozgást tettek lehetővé. A Gödöllői művésztelep alapítói és családtagjaik könnyű, gyakran népviseletet idéző pamutruhákat viseltek.

A kiállított műveket nézve lépten-nyomon ismerős érzésünk támadt. Nem csoda, hiszen a 20. század eleji reformmozgalmak közvetett hatása ma is körülvesz bennünket. A keleti vallások és küzdősportok, az ezotéria, a természetközeli lakókörnyezet kialakítása, az egyenrangú kapcsolatok és a gyermekközpontú nevelés eszméi a mai napig jelen vannak a mi életünkben is.

Rejtett történetek című kiállítás 2019. január 20-ig nézhetitek meg. Részletek a Műcsarnok honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Szinte mindenki kétségbe van esve, fel van háborodva” – Udvaros Dorottya távozása nagy vihart kavart a Nemzeti Színházban
„Ha egy ilyen kaliberű színművészt, mint Udvaros Dorottya, így el lehet küldeni, mire számítson mindenki más” - mondta el egy bennfentes a Blikknek.

Link másolása

Ahogy arról mi is írtunk, Udvaros Dorottya közölte, hogy a Nemzeti Színház nem újította meg a szerződését, anyagi okokra hivatkozva.

Később az intézmény azt mondta, hogy határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, amit nem szüntettek meg. Erre reagált megint a színésznő, és újra megerősítette, hogy Vidnyánszky Attila nem újította meg a szerződését, csak azokban a darabokban fog játszani, amik még műsoron vannak.

A Blikk információja szerint a színésznő bejelentése óta temetői a hangulat a színházban.

"A társulat rémes állapotban van, szinte mindenki kétségbe van esve, illetve fel van háborodva, hiszen ha egy ilyen kaliberű színművészt, mint Udvaros Dorottya, így el lehet küldeni, mire számítson mindenki más?"

– mondta egy bennfentes a lapnak.

Sokan értetlenül figyelik, hogy külföldi rendezőket hívnak, és nem az itt dolgozó művészekre vigyáznak. Úgy tudják, hogy nagy összegeket kapnak a külföldi vendégrendezők, miközben sok, szerződésben lévő színész anyagi gondokkal küzd. Több fiatal művésznek is másodállást kellett vállalnia ahhoz, hogy meg tudjon élni - írja a portál.

Udvaros Dorottya korábban többször is felszólalt például a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása kapcsán. Korábban utalt rá, hogy ez is közrejátszhatott abban, hogy az igazgató elküldte.

A lap informátora szerint Vidnyánszky és Udvaros között egy újabb hangos vita is kipattant az előző nemzet színésze választás kapcsán. Mivel ez a színházban történt, azt többen is hallották.

A Blikk beszélt Szarvas Józseffel is, aki korábban együtt játszott a színésznővel a színház nyitóelőadásában.

"Mindig fájdalmas, amikor valaki távozik közülünk, Dorottyával pedig huszonkét éve vagyunk munkatársak, ezért megrázó volt a hír" – mondta a lapnak.

"Azt tudjuk, hogy a színház jelenleg nehéz anyagi körülmények között dolgozik, ez aggodalomra ad okot, de arról nem tudunk, hogy további művészektől is megválna a teátrum. Készülünk a következő évadra. Korábban én is többször mentem el színházból, és nem állt meg az idő" – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Áll a bál a Nemzeti Színházban: Udvaros Dorottya után mások is távoznak a teátrumból
Az Index szerint a tavaly novemberben súlyos balesetet szenvedett Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia sem tér már vissza, és felmondott Barta Ágnes, Mészáros Martin, Szép Domán és Szabó Sebestyén László is.

Link másolása

Pénteken lapunk is megírta, hogy Udvaros Dorottya szerződését 22 év után nem újította meg a Nemzeti Színház, így távozik onnan. Azonban az Index információi szerint azonban nem ő az egyetlen, aki otthagyja a teátrumot.

Pénteken reagált a Nemzeti Színház is, miszerint a művésznőnek határozatlan idejű szerződése van. Később Udvaros Dorottya azonban azt mondta: pénteken volt szerződtetési tárgyalása a vezérigazgatóval, amikor is közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a munkaszerződését.

A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy a színésznő nemrégiben kapta meg a Nemzet Színésze címet, amiről a lap úgy tájékoztat, éppen Vidnyánszky Attila hathatós támogatásával történt meg.

Az Index információi szerint

a tavaly novemberben súlyos balesetet szenvedett Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia sem tér már vissza. Továbbá felmondott Barta Ágnes és férje, Mészáros Martin, illetve Szép Domán és Szabó Sebestyén László, illetve Farkas Dénes már korábban elhagyta a színházat.

A lap felkereste a színészeket, akik közül Barta Ágnes megerősítette a hírt, miszerint az évad végétől nem lesz már a társulat tagja. A távozók helyére nem tervez új embereket alkalmazni a színház.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Udvaros Dorottya továbbra is állítja, Vidnyánszky Attila nem hosszabbította meg a szerződését
A színésznő szerint az intézmény igazgatója anyagi okokra hivatkozva nem újította meg a szerződését. A Nemzeti Színház szerint Udvaros Dorottyának határozatlan idejű szerződése van, és azt nem mondták fel.

Link másolása

Mi is írtunk róla, hogy Udvaros Dorottya azt mondta, hogy már nem tagja a Nemzeti Színháznak, mert a szerződését nem újították meg. Az igazgató, Vidnyánszky Attila korábban az intézmény anyagi helyzetére hivatkozott.

Pénteken a Nemzeti Színház azt közölte:

„Udvaros Dorottya művésznő a Nemzeti Színház társulatának tagja, határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, mely a mai napig nem került megszüntetésre és felmondásra”

- írta a Telex.

A színésznő gyorsan reagált a teátrum közlésére. A lap megkeresésére azt válaszolta:

„Március 22-én pénteken 11.00-kor volt szerződtetési tárgyalásom a vezérigazgató úrral, amikor is közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a munkaszerződésemet. Azokra a darabokra, amik még műsoron maradnak és játszom bennük, azokra egyedi szerződést kapok majd május közepén”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Udvaros Dorottya 22 év után távozik a Nemzeti Színházból, Vidnyánszky Attila nem hosszabbította meg a szerződését
A legfőbb érv az volt, hogy a színház nehéz anyagi helyzetben van. Udvaros azonban nem érti, hogy akkor miért kell külföldi rendezőket szerződtetni hatalmas összegekért.

Link másolása

Már nem vagyok tagja a Nemzeti Színháznak. Vidnyánszky Attila valóban nem hosszabbította meg a szerződésem – mondta Udvaros Dorottya a Magyar Hangnak adott interjújában. A direktor legfőbb érve az volt szerinte, hogy a teátrum nehéz anyagi helyzetben van.

„A kormány elvont 380 millió forintot a színháztól, és idén már nem sikerült befoltozni a költségvetésen ütött lyukakat. Elfogadom, hogy anyagi problémák vannak, de ha valóban ilyen rossz a helyzet, akkor miért kell újabb és újabb külföldi rendezőt leszerződtetni hatalmas összegekért?

A Nemzetiben már alig rendeznek magyar művészek” – mondta a színésznő a lapnak.

Udvarost megkérdezték a tavaly novemberi balesetről is, amikor a Rómeó és Júlia előadás közben Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó lezuhantak a díszletről.

„Benne volt a levegőben, hogy valami történni fog. Korábban már kis híján történt tragédia, egy öt méter magas díszletelem kezdett el dőlni, a tetején egy színésszel, akinek végül szerencsére nem esett baja, de az eset után elszerződött a színháztól. A Rómeó és Júlia próbáin a kollégák többször is jelezték, hogy veszélyes a díszlet, mégsem történt semmi” – mondta Udvaros Dorottya.

Link másolása
KÖVESS MINKET: