SZEMPONT
A Rovatból

Az éhség megőrjítette az embereket – a mariupoli pokolról beszélt az egyik túlélő

Maria szerint az óvóhelyeken összeverekedtek az ennivalóért, a gyerekek heteken át éhesen, fázva ültek a pincék sötétjében, és aki vízért indult, azt kockáztatta, hogy sosem ér haza.


„Mariupol most egy szellemváros. Mindig is egy hatalmas lyuk lesz a lelkünkben. Nagyon félelmetes úgy élni, hogy nincs többé hely, ahová tartozol” – mondta a Szeretlek Magyarországnak a félig orosz Maria. Ömlik belőle a negatív jelzők sora az átélt hetek és az elviselhetetlen bizonytalanság miatt.

„Azok az oroszok, akik támogatják ezt a háborút hazugok, fasiszták, gyilkosok, kannibálok.”

Maria Mariupolban élt 31 évig, a születése óta. A több diplomás fiatal nő egy nemzetközi civil szervezetnél dolgozik fordítóként.

Az év elején aggódva figyelte férjével a híreket, de sohasem gondolta volna, hogy ekkora háború tör ki. Azt hitte, csak Donyeck és Luhanszk megye bizonyos részein lesznek összecsapások.

„Követtük a nemzetközi híreket és a munkahelyemen hallottam néhány orosz diplomatától, hogy hamarosan mindenhol orosz zászlók lesznek. Azt gondoltam, hogy ezek egyre őrültebbek, de nem fordítottam erre kellő figyelmet. Elmondtam ezt a kollégáimnak, a családomnak, ők is kételkedtek.”

Óvatosságból azért bevásároltak egy kevés tartalékot: élelmiszert, kását, konzervet és benzint.

Február 24-én hajnali 5-kor rémisztő zajokra, robbanásokra ébredtek. Az ablakaik remegtek, közel csapódtak be a rakéták. Nem akarták elhinni, amit hallottak a hírekben, hogy az oroszok gyakorlatilag minden régióban támadtak.

Egy óra múlva összepakoltak, úgy számoltak, maximum két hétre. Abban bíztak, hogy az ukránok gyorsan kinyomják az oroszokat. Meleg ruha, dokumentumok mellett katonai gyorsétel, konzervek, zabkása és csoki került a táskába, majd hívták a rokonokat.  Ők viszont magukból kikelve közölték, hogy nem hajlandók elmenni.

Mariáék sem indultak végül el, mert a helyzet mindenhol veszélyes volt, nem tudták, merre menjenek. Hozzájuk költöztek a szülei és pár barátjuk is, mert az ő házuk közelében rakéták csapódtak be.

„Az összes élelmiszerkészletünket elfogyasztotta ez a 8 ember néhány nap alatt. A villanyt kikapcsolták, ahogy a gázt és a vizet is. A mobiltelefonok sem működtek és fűtés sem volt. Kint -8 C volt, bent +5 és +10 között mozgott”

– emlékszik vissza Maria a nehézségek kezdetére.

Azt mondja, a légiriadó az első két nap működött, de az erőmű lekapcsolása után az is megszűnt. Egyik éjjel az összes boltot kirabolták. Maria szerint azért tették, hogy az emberek éhen vagy szomjan haljanak.

Március első napjaiban eltalálta egy gránát a házukat.

„Hárman haltak meg, két idős nő és egy középkorú férfi. Ismertem őket. Az udvaron temették el őket, ahol a többi szomszédnak tűzön kellett ételt készítenie.”

Elmenekültek otthonról. Maria munkahelyének az alagsorába mentek. 80 emberrel éltek ott két hétig, köztük a szétbombázott görög negyed lakóival.

„Olvasztottuk a havat, hogy megmossuk az arcunkat, leveseket ettünk vízzel és krumplival. Néha a rendőrség és a katonák hoztak nekünk némi ételt.

Vízért egy forráshoz kellett menni, tőlünk legtöbbször apu ment. Ez nagyon veszélyes volt, mert a rakéták hullottak mindenfelé. Az oda vezető úton sok férfi, nő és gyerek holtteste hevert, akiknek nem volt szerencséjük, miközben a forráshoz próbáltak eljutni.”

A helyzet fokozatosan tovább romlott. A menedékhelyen összeverekedtek az emberek az ennivalóért.

„Olyan volt, mint a kőkorszakban, mindenki mocskos, dühös és éhes volt. A kiszabadulásom után hallottam, hogy más óvóhelyen is ez történt, az éhség megőrjítette az embereket.”

„Sokan sírtak, elveszettek, idegesek voltak. A gyerekek nem tudtak aludni, egyre nyügösebben, agresszívabban viselkedtek, nem tudták feldolgozni, hogy éhesen, fázva kell ülniük a sötétben.”

Március 8-án kezdődött az igazi pokol.

„A vadászgépek 10 percenként repültek, mindent bombáztak, a város égett, bűzlött, és mindenhonnan fekete füstfelhőket lehetett látni. Az éjszakák borzalmasak voltak. Szörnyű hideg volt. Székeken aludtunk. Hallgattuk a fölöttünk szálló repülőket, és egyre kevésbé hittük, hogy életben maradunk.”

Egy súlyos légibombázás után, március 17-én ezrek indultak el a városból autóval vagy gyalog. Úgy gondolták, jobb kockáztatni, mint várni a biztos halált a leomló falak alatt.

Maria férje novemberben vett egy autót az új jogosítványhoz. Ez mentette meg az egész családot.

„Nem volt zöld folyosó, mert a tűzszünetről nem tudtak megállapodni, csak ígéretek voltak. A kikötő felé hajtottunk, ahol csak egy ép út volt. A bombázás folytatódott egész úton Mariupolból kifelé. Szörnyű volt a bizonytalanság, hogy eljutunk-e élve egy biztonságos helyre.”

Két nap alatt értek ukrán ellenőrzőponthoz, előtte tucatnyi helyen állították meg őket Maria szerint szlávok, burjátok, dagesztánok, grúzok és csecsenek. Puskát szegeztek a menekülőkre, lelövéssel fenyegették, megmotozták őket, és sokakat megvádoltak, hogy a CIA kémei.

„Az utolsó kilométereken egy rakéta és aknák hullottak az útra, egy gyermek feliratú autó pedig kigyulladt, mindenki meghalt. 120-szal mentünk át a tűzön.”

Mariaék most Nyugat-Ukrajnában vannak, biztonságban. Az utánuk menekültektől úgy tudják,

a város tele van holttestekkel, a kutyák eszik őket. Az emberek galambokat főznek, és a radiátorok fűtőcsövéből isszák a vizet, mint egykor Sztálingrádban.

Sokan nem tudnak elmenekülni, mert nincs autójuk vagy benzinjük, rokkant hozzátartozóról gondoskodnak, vagy maguk is megsebesültek.

Maria úgy tudja, az oroszok úgynevezett szűrőtáborokat állítottak fel. Itt két hetet kell eltölteniük azoknak, akik bekerülnek. 150 politikai kérdésre kell válaszolniuk. Aki rossz választ ad, eltűnik vagy börtönbe csukják.

Nem tudja, mi van a Mariupolban maradt nagybátyjával. A közösségi médiában több ezer eltűnt embert keresnek. Van, akit megtalálnak élve, de sokakról nincs hír.

Azt meséli, egy barátja önkéntesként vitt benzint Mariupolba, hogy segítsen kijutni embereknek, de elfogták és börtönbe zárták. Egy 16 éves ismerősének a családját 17 napig tartották fogságban, aztán 14 napot töltött az egyik szűrőtáborban, ahol az édesanyja szíve többször megállt. Semmilyen orvosi segítséget nem kaptak. Édesapját megverték, majdnem megvakult. A család külföldre menekült, mert miután több interjút adtak az ukrán médiának, az oroszok csináltak egy filmet válaszul, A propaganda gyermekei címmel. Ezután feltörték az adományokat fogadó bankszámlájukat és több ezer üzenetet kaptak halálos fenyegetésekkel.

„Ideges vagyok, depressziós, dühös és elveszett. Ahogy mindenki más Ukrajnában” – mondja Maria.

Mariupol nem lehet már az otthonom, 90 százaléka megsemmisült, tele van aknákkal, repeszekkel. Nincsenek utak, nincsenek üzletek, nincsenek közművek. Csak a halál és a fájdalom.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor az Orbán–Magyar-csatáról: Kibírhatatlan, de szakmailag színvonalas a kampány
A politikai elemző szerint mindenki veszít agysejteket és türelmet a mostani hetekben. Szerinte mégis a magyar politikatörténet egyik legkiélezettebb meccse zajlik.


Török Gábor politológus kedden a Facebookon fejtette ki véleményét a jelenlegi választási kampányról. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bárhol jár,

azt hallja az emberektől: „csak lenne már vége, mert ez a kampány kibírhatatlan”. Azt írja, sokszor ő is úgy gondolja, hogy ezekben a hetekben mindenki veszít valamit, legyen az agysejt, türelem, hajszál vagy hitelesség.

Szerinte azonban lehet ezt másképp is nézni. Úgy véli, ha kicsit messzebbről tekintünk a helyzetre, észrevehető, hogy egy olyan választási kampányban vagyunk, ahol újra valós küzdelem zajlik. Úgy véli, „minden kétségtelenül meglévő aszimmetria ellenére sok tekintetben összemérhető erők harcolnak az emberek bizalmáért és a kormányzás lehetőségéért”.

Török Gábor szerint gondolhatunk bármit a felekről, azt nem lehet eltagadni, hogy politikai munkában és tudásban mindkét oldal magas szinten teljesít.

„Bizonyára sokan elborzadva olvassák majd ezt, de bizony szakmai szempontból ez egy kifejezetten színvonalas kampány, nem a mondanivalók esztétikai minősége vagy emelkedettsége okán, hanem abból a szempontból, ahogy felépítik, menedzselik és végrehajtják” – fogalmazott. Az elemző úgy látja,

„a magyar politikatörténet egyik legérdekesebb és leginkább kiélezett választási meccsét figyeljük, nyilván aki labdának érzi magát közben, az kevésbé boldog ettől, de ha kicsit felülünk a lelátóra, akkor akár ezt is észrevehetjük”.

A politológus a bejegyzéshez két képet is mellékelt: az egyiken Orbán Viktor, a másikon Magyar Péter látható focizás közben.

A poszt végén hozzáteszi, a politika nem foci, és a küzdelem eredménye sem csak három pont. „De attól még ez is egy harc, amelyet sokféle módon meg lehet vívni. Amit most látunk, az bizony az érdekesebbek közé tartozik. Ezért is vagyunk annyira idegesek tőle, és ezért is várjuk annyira már a végét” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Mi nem vagyunk hülyék” – Kocsis Máté a választások után ismét elővenné az ellehetetlenítési törvényt
Elmondása szerint a végül be nem nyújtott törvényjavaslat nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. A Fidesz frakcióvezetője megismételte, hogy Zelenszkij szerinte lepaktált Magyar Péterrel, energiaválságot akarnak okozni Magyarországon, a sajtó egy része pedig külföldi pénzből és utasításra segíti a Tiszát.


Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” című podcastben beszélt a Putyin-Orbán telefonhívásról, szerinte az ukránok és Magyar Péter paktumáról, a közvélemény-kutatásokról és a külföldről finanszírozottnak tartott médiumokról is.

A Putyin-Orbán telefonhívással kapcsolatban, amelyben az orosz elnök megdicsérte a magyar miniszterelnököt, Kocsis Máté azt mondta, Magyarország nem vágyik mások dicséretére. „Pusztán arra vágyunk, hogy tartsák tiszteletben a saját szuverén álláspontunkat, és ezt ki is harcoljuk magunknak. Teljesen lényegtelen, hogy melyik világvezető mit gondol éppen rólunk” – fogalmazott.

A frakcióvezető szerint két szláv nép háborúját látjuk, és bár az agressziót az oroszok követték el, „az ukránok meg öntik az olajat a tűzre a háborús provokációikkal”.

Úgy véli, az ukránok be akarják vonni az európai országokat a háborúba, és ki akarják szélesíteni a konfliktust.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Corriere della Sera interjúban tett kijelentését, miszerint a Barátság kőolajvezeték helyreállítása a tűzszünettől függ, Kocsis Máté „rendkívül sunyi és cinikus érvelésnek” nevezte. Szerinte az ukrán elnök ezzel azt sugallja, mintha Magyarországon múlna a tűzszünet, miközben állítása szerint Zelenszkij maga sem akarja azt.

Kocsis Máté szerint Zelenszkij lepaktált Magyar Péterrel, és a Tisza Párt vezetőjének a kedvéért okozna energiaválságot Magyarországon.

A frakcióvezető szerint Zelenszkij hazudik, amikor azt állítja, hogy a kőolajvezeték megsemmisült. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, a vezetéknek semmi baja, és a szakmai szintekről a Mol azt a tájékoztatást kapta, hogy az újraindítás politikai döntésre vár.

Az esetleges benzinárstop bevezetését firtató kérdésre úgy reagált, hogy az a kormány dolga, de szerinte „a kormány nem fog tétovázni, hogyha a magyar emberek érdekéről van szó”.

A külföldről finanszírozott médiumok átláthatóságáról szólónak nevezett, de végül be nem nyújtott törvényjavaslatról Kocsis Máté elmondta, az nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. Példaként említette, hogy neki és Gulyás Gergely miniszternek „homlokegyenest más” az álláspontja a kérdésben.

Kijelentette, ha képviselő lesz a következő ciklusban is, biztosan elő fogja venni a témát. „Mert egyszerűen nonszensznek tartom, német, francia, amerikai, brit és egyéb vállalatok, multicégek pénzén, itt Magyarországon, meg egyébként Soros György alapítványainak a pénzén” működtetnek a közvéleményt befolyásoló médiafelületeket – mondta, név szerint említve a 444-et és a Telexet.

„Ez nem a független tájékoztatás, ez egy hamis, magyarellenes külföldi projekt. Mi nem vagyunk hülyék” – fogalmazott.

Azzal a sajtóban felmerült lehetőséggel kapcsolatban, hogy ő lehetne a következő belügyminiszter, Kocsis Máté azt mondta, neki semmilyen kormányzati ambíciója nincs, és soha nem is került szóba komoly helyeken ez a felvetés. Dicsérte Pintér Sándor jelenlegi minisztert, akiről úgy vélte, nála nincs alkalmasabb ember a posztra.

A közvélemény-kutatásokról szólva a frakcióvezető azt állította, a Hann Endre-féle méréseket a Tisza Párt fizeti, és a céljuk a baloldali választók reményének fenntartása. Hann Endre 20 százalékpontos Tisza-előnyt kimutató mérésével kapcsolatban kijelentette: „Én vakon megvádolom hamisítással, mert a 20%-kal annyira túllőtt a célon, hogy nevetségesé tette magát.” Szerinte a választások után sok baloldali közvélemény-kutató nem fog tudni helytállni a szavaiért, és a választások után beszélni kellene a felelősségükről, amiért „becsapják az embereket”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor: Vereség esetén a Fidesz szétesik, Orbán karrierjének vége, Magyar Péternek pedig egy kis időre bizalmat szavazna
Az egykori belügyminiszter szerint a Fideszt a pénz fogja szétrobbantani egy vereség után. Magyar Péternek addig hisz, amíg ki nem derül, melyik táborát vezette félre.


Személyes kapcsolatok miatt, nem pedig politikai aktivizmusból szólalt fel a Demokratikus Koalíció kampánynyitóján Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke, aki a Népszavának adott interjúban beszélt arról is, mit gondol Magyar Péter felemelkedéséről és a Fidesz jövőjéről.

Az egykori politikus szerint a magyar politikai élet súlyos betegsége, hogy mindent pártalapon ítélnek meg, de ő többre értékeli a személyes kapcsolatokat. Egyértelművé tette, hogy nem indul a párt listáján, és nem is kérték erre. Kuncze Gábor kifejtette, azért állt a DK mellé, mert más pártok nem jöhettek szóba. A Fidesszel nincsenek emberi kapcsolatai, a Mi Hazánk szintén kizárt,

a Tisza Pártról pedig azt mondta: „szerintük én egy becsomagolásra váró múmia vagyok, tehát az sem játszik”. A DK ezzel szemben megkereste, ő pedig igent mondott a felkérésre.

Az SZDSZ volt elnöke elismerte, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése jogos, mert jól éreztek rá a közhangulatra. Szerinte az emberek azért figyeltek fel Magyarra, mert „belülről jön, ismeri a fideszeseket, és olyan kritikát fogalmazott meg, ami sokaknak tetszett, miközben őt nem tették felelőssé az elmúlt tizenakárhány évért”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetért a korábban együttműködésre képtelen ellenzék és a Fidesz által kialakított, antidemokratikus szabályrendszer is felelős.

Kuncze úgy látja, a Tisza Párt egyik nagy mutatványa, hogy visszavette a nemzeti szimbólumokat a Fidesztől, amit a korábbi ellenzéki pártok, köztük az SZDSZ sem vettek észre.

Azt is megjegyezte, hogy a szavazók erre igényt tartottak, „de nem úgy ahogy ezt a Fidesz csinálta, amikor 2002-ben kisajátította a kokárdát – ami mindannyiunké volt – vagy felavatnak egy lóistállót, eléneklik a himnuszt, és szertartás keretében még meg is áldják”.

Nem zavarja, hogy egy Fideszből jött ember tarolja le az országot, de feltételekkel. „Engem nem, abban az esetben, ha az lesz a programja, amit most valószínűsít magáról, és nem az, amit most esetleg elfed magáról” – fogalmazott. Ungár Péter felvetésére, miszerint egy kormányváltás után Pető Iván, az SZDSZ másik egykori elnöke hamar megírná a „Nem ilyen lovat akartam” című cikkét, Kuncze Gábor ironikusan reagált: „Nem úgy ismerem a Petőt, hogy várna vele augusztusig”.

Az egykori belügyminiszter szerint ugyanakkor több nyitott kérdés is van Magyar Péterrel kapcsolatban, például a szabadságjogok, az EU jövője vagy Ukrajna kérdésében, amelyekben a Tisza Párt alelnöke szerinte szándékosan nem foglal egyértelműen állást.

„Én látom, hogy ezt miért teszi, hiszen ha mondjuk elutasítja a Pride-ot vagy az azonos neműek házasságát, örökbe fogadását, elveszti azokat a szavazóit, akiket az ellenzéktől szipkázott el, ha pedig kiáll mellette, azokat veszti el, akik a Fidesztől jöttek” – elemezte a helyzetet. Kuncze szerint ez rendben van, de a végén ki fog derülni, hogy

„valamelyik közönségét félre kellett vezetnie a jó szereplés érdekében, és nem tudjuk, melyiket” - fogalmazott Magyarról.

Azt erőltetettnek tartaná, ha párhuzamot vonna Orbán Viktor és Magyar Péter között, de elismerte, hogy Magyar sok olyan kampányelemet használ, amit Orbántól látott.

A választás kimenetelét nehéz kérdésnek tartja. Bár a felmérések a Tisza előnyét mutatják, szerinte „az emberek a korábbi tapasztalataik alapján mégis azt hiszik, Orbán nem adja át a hatalmat, esetleg valami még történni fog; vagy a választásokkal, vagy Magyar Péterrel, esetleg a mi agyunkkal”.

Ennek ellenére egyetért Török Gáborral abban, hogy a jelenlegi állás szerint a Tisza győzelme tűnik valószínűnek.

Kuncze Gábor némileg a 2010-es helyzethez hasonlította a mostanit, de fontos különbségnek tartja, hogy akkor a koalíció elleni érzelmek domináltak, „most szerintem inkább a Fideszben való hit fogyott el”.

Úgy véli, ha Orbán Viktor nagy arányban kikap, a kora miatt valószínűleg vége a politikai karrierjének. A Fidesz szétesésére is számít egy vereség esetén.

„Igen, mert azon túl, hogy a tábort és a szervezetet a hit tartotta össze, a súlyos gazdasági holdudvart a személyes gazdasági érdek, és ez fog legelőször felbomlani.” Figyelmeztetett arra is, hogy Magyar Péternek sok gondja lesz a fékek és ellensúlyok helyreállításával a Fidesz által kinevezett intézményvezetők miatt.

Arra a kérdésre, hogy örülne-e egy Tisza-kétharmadnak, azt válaszolta, már a Fideszének sem örült.

„Én most azt mondom, hogy ha véletlenül Magyar Péternek lenne kétharmada, egy kis időre bizalmat kapna tőlem. Egyébiránt támogatni fogom Pető Iván már említett cikkét.”

Azzal kapcsolatban, hogy ő maga kire szavaz, titokzatos maradt: „Fogalmazzunk úgy: nem mondom meg, hogy listán a DK-ra szavazok, és azt sem, hogy egyéniben kire fogok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor kiszámolta, mikor kormányozhatna tovább a Fidesz a Mi Hazánkkal, és mikor nyerhetne a Tisza
A politológus szerint még egy szoros vereség esetén is van esélye a Fidesznek az abszolút többség megszerzésére a választási rendszer sajátosságai miatt. Egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását.


Török Gábor politológus a Facebook-oldalán arról ír, hogy tapasztalatai szerint a Fidesz környezetében egyre többen fogadják el, hogy jelenleg valószínűleg a TISZA Párt vezet a közvélemény-kutatásokban.

A politológus szerint ebben a körben abban bíznak, hogy a kampány végére egy olyan szoros eredményt lehet elérni, amely után – akár a Mi Hazánkkal koalícióban – folytatható a kormányzás.

Török egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását. Mint írta a koalíciós szcenárióhoz „a Fidesznek a 45 százalék közelébe kellene eljutnia, amit jól demonstrál ez a kis számolgatás.

Tételezzük fel, hogy három párt jut a parlamentbe: a Mi Hazánk mondjuk 7 százalékkal, a TISZA és a Fidesz pedig abban az 5 változatban, amit ez a táblázat mutat.”

Az elemző úgy gondolja, „jól látszik, hogy már egy szoros vereség után is van esélye a Fidesznek az abszolút többség (100 mandátum) megszerzésére (különösen koalícióban a Mi Hazánkkal), viszont

egy 3 százaléknál nagyobb listás különbségnél ez már nem reális”

– írja, majd hozzáfűzi, hogy az adatokat a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szolgáltatta, ezért plusz-mínusz pár mandátumos eltérés előfordulhat, de „a lehetőségeket azért jól szemlélteti”.

A Medián friss méréseiben a TISZA előnye kétszámjegyű a teljes népességben és még nagyobb a biztos szavazóknál. Mindazonáltal a közvélemény-kutatások képe erősen megosztott: független intézeteknél rendre TISZA-előny látszik, időnként jelentős különbséggel, míg a kormányközeli műhelyek többször Fidesz-előnyt mutatnak.

A 21 Kutatóközpont novemberben bemutatott, nyilvánosan kipróbálható mandátumkalkulátora szerint

több, egymástól eltérő, de reális forgatókönyvben is előállhat, hogy a TISZA listán több szavazatot kap, mégis a Fidesznek lesz több mandátuma.

A kalkulátor célja nem a „jóslás”, hanem a nagyságrendek és összefüggések megvilágítása; a parlament 199 fős, a kormányzáshoz szükséges többség 100 mandátumtól kezdődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: