SZEMPONT
A Rovatból

Drasztikus áremelésre vagy akár bezárásra is kényszerülhetnek a szórakozóhelyek az elszállt rezsiköltségek miatt

Budapesti és vidéki klubokat kérdeztünk arról, mennyivel fognak nőni a villany- és fűtésszámláik. Konkrétumokat egyelőre senki nem tud, csak annyit, hogy muszáj lesz spórolniuk, de még így se biztos, hogy túlélik.

Link másolása

Nyár közepe óta az energiaárak elszabadulása az egyik legforróbb téma Magyarországon: mindenki azt számolgatja, mennyivel kell többet fizetnie, miután a kormány megszüntette a rezsicsökkentést az addig ismert formájában. Ez a lakossági fogyasztókat is érzékenyen érinti, de vannak, akik még náluk is rosszabbul járnak.

Sok példát említhetnénk, ebben a cikkben most a zenés szórakozóhelyekről lesz szó, ahol értelemszerűen sokkal nagyobb az áramfogyasztás az átlagnál, valamint fűteni sem egyszerű feladat őket. Ráadásul azzal a veszéllyel is szembe kell nézniük, hogy sok ember először a kultúráról mond le, ha meg kell szorítania a nadrágszíjat.

Akár az utolsó percben is lemondhatnak egy koncertet, ha nem fogy rá elég jegy

„A cégen belüli előrejelzések, amelyekkel eddig találkoztam, hat-kilencszeres drágulást mutatnak” – mondja Süli András, a Debreceni Campus Közhasznú Nonprofit Kft. programigazgatója, akinek cégéhez a Campus Fesztivál mellett a város olyan klubjai tartoznak, mint a Nagyerdei Víztorony, a Lovarda, vagy a HALL.

A helyzetüket bonyolítja, hogy az egyes helyszínek különböző időszakban és technológiákkal épültek. A Nagyerdei Víztorony például hőszivattyús lett a 2015-ös felújítás során, tehát ott csak áramfogyasztás van. A HALL-ban is viszonylag korszerű légcsererendszert alakítottak ki, a Lovardának viszont sokkal korábbi és korszerűtlenebb rendszere van.

A cég más vendéglátóhelyeket is üzemeltet, de Süli szerint csak az említett három klub szintjén is sok tízmilliós nagyságrendű plusz kiadással számolnak a most kezdődő évadban.

Egyelőre nem sikerült kikalkulálniuk, hogyan tudnák ezt a pénzt előteremteni, de az biztos, hogy önmagában a jegyárak emelése nem oldja meg a problémát – ha így tennének, elbúcsúzhatnának a közönségük jelentős részétől. A vendéglátásra szintén nem lehet teljesen áthárítani a költségek emelkedését, már csak azért se, mert ott eleve adott egy nagyfokú drágulás.

„Muszáj lesz elgondolkodnunk takarékossági intézkedéseken, ami lehet akár a rendezvények ritkítása, akár a belső hőmérséklet érezhető csökkentése” – fogalmaz Süli András, hozzátéve: konkrét számokat még nem tud mondani, de sokkal jobban oda kell majd figyelniük erre, mint eddig.

Mint mondja, mostantól még alaposabban mérlegelniük kell, kitermeli-e egy program a költségeit. Ezt persze eddig is megtették, ezentúl viszont a várható rezsitételt is hozzáadják a képlethez. És ha az jön ki, hogy gazdaságosabb lemondani az adott rendezvényt, mint megtartani (mert nem fogytak rá elég jól a jegyek), akkor bármennyire is fájdalmas, meg kell hozniuk ezt a döntést.

Koncert a Nagyerdei Víztorony kertjében idén nyáron

Mivel egyetemi klubokról van szó, a tanév beosztása amúgy is befolyásolja a működésüket, januárban például vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis számban tartottak bulikat. Süli elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a zárvatartási idősávot most a szokásosnál jobban kitolják.

Közben azért reménykednek abban, hogy lesz valamilyen állami pályázat a kiadásaik enyhítésére, de konkrét információjuk egyelőre nincsen ilyesmiről.

„Nem igazán vagyunk derűlátóak, hiszen a mostanihoz hasonló gazdasági helyzetben, amikor folyamatosan emelkednek a megélhetési költségek, a kultúra mindig első helyen szerepel a kihúzható tételek között. Könnyen lehet, hogy ezt mind klub-, mind fesztiválszinten meg fogjuk érezni, de jelenleg sem a válság valódi mértékét, sem az elhúzódását nem tudja még senki” – összegez.

Bár készülnek a rossz forgatókönyvekre, semmiképp nem szeretnék már előre feladni, ezért ha óvatosabban is, de teljes erőbedobással szervezik a jövő évi klubkoncerteket és a Campust egyaránt.

Áremelés, spórolás minden fronton

„Mi már fél évvel ezelőtt tapasztaltuk, hogy sokkal többet kell fizetnünk, mivel az épületünk a helyi Volán társaság tulajdonában van, ők pedig márciustól csak piaci áron tudják beszerezni az áramot” – mondja Horváth Imre, a szombathelyi Végállomás Klub egyik szervezője. Bíznak benne, hogy további drágulás már nem lesz, de biztosat egyelőre ők sem tudnak.

A költségeik a korábbinak több mint a triplájára nőttek, ami számszerűen havi 80 ezer helyett 280 ezres villanyszámlát jelent. A fűtéssel kapcsolatban nincsenek adatai.

Horváth szerint a pultban minimum 25-30 százalékkal emelniük kell az árakat. A belépőjegyeknél ez az arány kisebb, legfeljebb 500 forintos emelést tart elképzelhetőnek, de ezt a döntést a zenekarokkal közösen fogják meghozni.

Több fronton próbálnak spórolni is: kicserélték az összes izzójukat LED lámpákra, és mivel két termük van, kisebb rendezvények esetén a másik helyiségben leoltják majd a villanyt.

A programtervük év végéig szinte teljesen készen van, a koncertek számát már csak ezért sem tervezik csökkenteni. Jövő év elején viszont csinálnak majd egy mérleget, ekkor dőlhet el, tudják-e tovább folytatni, vagy be kell zárniuk. Ezzel a forgatókönyvvel viszont egyelőre nem számolnak, próbálnak a lehető legoptimistábban állni a helyzethez.

Horváth Imre Leskovics Gáborral és Lovasi Andrással a Végállomás Klubban

Ugorjunk Budapestre: a Király utcai Gödör Klub ősszel kezdi 20. évadját, de gazdaságilag soha nem voltak még annyira nehéz helyzetben, mint most. Igaz, a jelenlegi helyszínükön (ami már a harmadik a sorban) legalább amiatt nem kell folyamatosan aggódniuk, hogy kipaterolják őket, de így is bőven akad bizonytalanság.

„Mérsékelt áraink vannak, 1000-2500 forint között mozgott a jegyár minden programunkra. Ezt most kénytelenek leszünk 500 forinttal emelni, az 1500-3000 forint közötti sávba. Ennél többet a közönségünk aligha bírna el” – mondja Filep Ákos, a hely vezetője, aki saját építészirodát is üzemeltet. Az üzleti modell eddig jórészt arra épült, hogy ottani nyereségét forgatja bele a klub fenntartásába és a programszervezésbe. Az utóbbi időben viszont egyre kevesebb energia marad építészkedni, ami a Gödör anyagi stabilitására is kihat.

Arról egyelőre nem tud biztosat, mennyivel kell többet fizetniük az energiáért, ez valószínűleg szeptember közepén derül majd ki. De arra számít, hogy a gáz nagyjából a korábbi négyszeresébe kerül majd éves szinten, ezért fokozottan figyelni fognak arra, hogy a klub három tere (koncertterem, földszint, galéria) közül mindig csak azt fűtsék, amelyikre feltétlenül szükség van. Spórolni emellett azzal is próbálnak, hogy nagyon kevés a dolgozójuk, mindenki a lehető legtöbb munkafolyamatból kiveszi a részét.

A vendéglátás árait nyáron emelték 5-10 százalékkal, október közepén valószínűleg elkerülhetetlen lesz egy újabb hasonló arányú drágulás. Sok múlik azon, mennyivel nőnek a jövedéki adóterheik, mivel nemrég a szénsavas üdítőkre is kiterjesztették ezt az adónemet. A kata megszüntetése szintén hátrányosan érinti őket, hiszen a legtöbb fellépőjük eddig katásan működött, ami mostantól megszűnt. A megnőtt adóterhek miatt a zenészeknek is emelni kell a gázsit.

„Ha fentieken túl még egy újabb Covid-hullám is bejön, az könnyen a Gödör végét jelentheti” – teszi hozzá Filep. Abban ugyanakkor biztos, hogy egyoldalúan nem fognak programokat lemondani: december 31-ig már szinte minden le van kötve, ezen legfeljebb az adott fellépővel egyetértésben változtatnak majd.

A hogyan továbbot pedig januárban eldöntik, de nagyon bíznak benne, hogy nem a jubileumi 20. szezon közepén fognak csődbe menni.

Sajtótájékoztató a Gödör új helyén – középen Filep Ákos

Van, ahol teljes a bizonytalanság

„Jelenleg annyira el vagyunk havazva a bennünket érintő egyéb változásokkal, például a kata eltörlésével, hogy ezzel a témával még nem volt időnk részletesen foglalkozni” – mondja Kovács ‘QQ’ Attila, három soproni klub (Hangár Music Garden, Búgócsiga Akusztik Garden, VOLT Café) üzemeltetője.

A helyzetük azért is komplikáltabb, mivel egyik helyen se közvetlenül a szolgáltatótól kapják az áramot és a gázt, hanem vagy a főbérlő, vagy egy ingatlankezelő közbeiktatásával. Jó eséllyel csak az első őszi számlák kézhezvételekor szembesülnek majd az áremelkedés valódi mértékével.

Egyelőre ugyanúgy készülnek, mint eddig, de mivel egyik napról a másikra gondolkodnak, a pakliban minden benne van: az is, hogy árat kell emelniük, vagy a leghidegebb hónapokban csökkentik a programok számát, esetleg teljesen bezárnak.

„Biztos, hogy nem lesz egyszerű, de voltaképpen a Covid előtti 3-4 év felívelését leszámítva mindig ez volt a helyzet, amióta a szakmában vagyunk” – fogalmaz, hozzátéve: mivel világ életükben ezzel foglalkoztak, a nehézségek ellenére sem lát túl nagy esélyt arra, hogy pályát módosítva elmenjenek mondjuk kirakatrendezőnek.

Tartalékaik ugyan vannak, de véges mértékben, ráadásul a Hangár és a Búgócsiga mögött álló cég is felvette a járvány utáni újranyitási kölcsönt, amit majd két év múlva kell elkezdeniük törleszteni. Emiatt sem lenne szerencsés, ha most fel kellene élniük a félretett pénzt.

„Folyamatosan számolni kell, mi az, ameddig még megéri finanszírozni, hogy a végén ne az legyen, hogy nyitva maradtunk, csak épp a személyes vagyonunkat kellett beleforgatni a túlélésbe” – mondja Kovács, aki szerint jelenleg nincs olyan ember, aki meg tudná mondani, milyen gáz- és áramárak lesznek, vagy mi történik majd Ukrajnában akár csak egy hónap múlva.

Szekeres x Barbaró koncert a Búgócsiga Akusztik Gardenben

A budapesti Barba Negra vezetőjétől, Szűcs Mihálytól szűkszavú választ kaptunk. Jelenleg ők sem tudják, mekkorák lesznek a terheik, de soha nem hatósági áron kapták az áramot.

Azonban mivel a koncertlátogatókat a mindennapi életben is érinti az árak jelentős változása, nem gondolkodnak azon, hogy a vendégeikre terheljék a megemelkedett kiadásokat.

„Azt gondolom, hogy a koncerthelyszínek, az élő zenés rendezvények fontosságát megértik majd ott, ahol a döntések születnek, és megkapjuk a megfelelő segítséget ahhoz, hogy továbbra is biztosítani tudjuk az embereknek a kikapcsolódásukat, szórakozásukat” – fogalmazott Szűcs.

Az Akvárium Klub részéről későbbre ígértek választ, ha ők is visszajeleztek, frissítjük a cikket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Salát Gergely: Hszi Csin-ping kőkemény politikus, Orbán Viktorral nem arról fognak beszélgetni, milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút
Jól zár a kommunikáció, fogalmunk sincs, valójában mit fog itt csinálni kínai elnök - mondja a szakértő. Az viszont biztos, hogy amiről Orbán Viktorral megállapodnak, néhány éves távlatban meghatározó lehet a magyar-kínai kapcsolatokban.

Link másolása

Ma Magyarországra jön Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt vezetője, aki Franciaországból, illetve Szerbiából érkezik. A kínai elnököt 400 fős delegáció kíséri, és a magyar kormány történelmi jelentőségűnek tartja a látogatást. Azt, hogy pontosan miről lesz szó, milyen megállapodásokat írnak alá, egyelőre titokban tartják. De Kína az elmúlt években hatalmas befektetésekbe kezdett Magyarországon, elsősorban akkumulátorgyárakat, valamint autógyárakat telepít hozzánk, emellett javában készül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely az új kínai selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonal fontos része lesz.

Magyarország tehát Kína egyik fontos európai partnerévé vált az elmúlt években.

Közben Kínának egyre több a konfliktusa az Euórópai Unióval, főleg gazdasági téren, Európa a saját gazdaságát, például autóiparát félti, globálisan pedig egyre feszültebb a viszony Kína és az Egyesült Államok között, Kína növekvő világpolitikai ambícióinak köszönhetően.

Arról, hogy mi a mostani látogatás tétje, Salát Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetőjével és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

— Mi a jelentősége annak, hogy Hszi Csin-ping éppen most, személyesen Magyarországra jön?

— Húsz éve járt utoljára Magyarországon kínai elnök. Ez nyilván egy gesztus Magyarországnak, ami azt akarja mutatni, hogy megéri Kínával jóban lenni, mert ilyen gesztusokra számíthatunk. De itt természetesen nemcsak a gesztusokról van szó, hanem azokról a nagyon megelevenedett magyar-kínai, elsősorban befektetési kapcsolatokról is, amelyeket ezzel a látogatással Hszi Csin-png szentesít.

— Szimbolikus csupán ez a látogatás, vagy valóban eldőlnek most fontos kérdések?

— Azt gondolom, hogy a konkrét kérdések, hogy melyik cég hol fektet be, hány milliárdot, vagy milyen magas lesz a kerítés, ezeket már rég letárgyalták a szakemberek egymás között. Itt legfeljebb az általuk már kidolgozott szerződéseket fogják ünnepélyesen aláírni. A megbeszélés sokkal inkább a világ helyzetéről, az EU-kínai kapcsolatokról és annak a lehetőségeiről fog szólni Orbán Viktor és Hszi Csin-ping között.

Ők nem arról fognak beszélgetni, hogy milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút, hanem arról hogy mik az alapvető stratégia, geopolitikai érdekei a két országnak, illetve, mit lehet kezdeni az EU-kínai kapcsolatokkal, illetve abban milyen szerepet tud játszani Magyarország.

— Ugyanez elmondható Hszi Csin-ping franciaországi látogatásáról vagy a szerbiai útjáról?

— Mindegyik másról szól. Franciaországban egészen konkrét dolgokról kell megalkudni. Ott is feltételezem, hogy a geopolitikai viszony lesz a fő kérdés. Nyilván beszélni fognak az orosz háborúról és arról a nyugat-afrikai nyomulásról, amit Franciaország kárára az oroszok végeznek, de azért valószínűleg a kínai gazdasági érdekek is ott vannak mögötte. Nyilván beszélni fognak kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról.

Emmanuel Macron az EU egyik első számú vezetője, bizonyos kérdésekben a kínai kapcsolatok szószólója, más kérdésekben, például az elektromos autók ellen indított dömping-eljárásban éppen, hogy a Kína elleni fellépés fő képviselője.

Ott nagyon komoly alkudozás megy majd mindenféle dömping-eljárásokról és egyebekről. Nyilván ilyen jellegű alkudozás Magyarországon nem lesz. A belgrádi látogatás pedig inkább egy gesztus. Ez pontosan a belgrádi kínai nagykövetség lebombázásának a 25. évfordulójára van időzítve. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy „nem felejtünk”, üzenet Oroszországnak, hogy „nem fogunk barátkozni a NATO-val és Amerikával, számíthattok ránk”, és természetesen azért Szerbiában is vannak üzletek, amiket le kell tárgyalni.

— Magyarország valójában mennyire jelentős üzleti partner Kínának?

— Öt éve azt mondtam volna, hogy semennyire, vagy minimálisan. Most azt gondolom, hogy ezekkel a hatalmas befektetésekkel tényleg fontossá vált. Nyilván nem a világ legfontosabb országa, a kínai befektetések nagyrészt nem Magyarországra érkeznek, még Európán belül sem, de azért egy CATL, vagy egy BYD méretű gyár Kínából is látható.

— Nemrég arról jelent meg hír, hogy Hszi Csin-ping ellátogat Pécsre is, később ezt Szijjártó Péter álhírnek nevezte. Erről mit gondol, mi lehetett a háttérben?

— Megjelent hetekkel ezelőtt egy hír, hogy Pécsen is lesz egy nagy autógyár, majd ezt hirtelen törölték a hírportálokról. Most mindenki találgat.

Nagyon jól zár a kommunikáció mind a két oldalon, tehát fogalmunk nincs valójában arról, hogy mit fog itt csinálni Hszi Csin-ping és milyen megállapodásokat akarnak kötni. Ilyenkor elszaporodnak a pletykák.

Három nap múlva okosabbak leszünk.

— Milyen most Kína helyzete? Lehet olvasni gazdasági válságról, vagy arról, hogyan válnának az Egyesült Államok riválisává – mindebben hol tartanak most?

— Bőven vannak gazdasági problémák, de nincs válság. Azért öt százalékos gazdasági növekedést továbbra is fent tud tartani Kína. Bizonyos problémákat meg kell oldani, ezen rajta vannak, vagy rajta lesznek.

Nyilván a két számjegyű gazdasági növekedés időszaka soha nem fog visszatérni, de olyan modernizációs, csúcstechnológiai és innovációs programok zajlanak, hogy azért egy szép, számottevő ütemű gazdasági növekedést továbbra is fenn tud tartani.

Ahol éppen valami nagy probléma van, oda a kínai államnak van akkora ereje és kapacitása, hogy gyorsan tudnak sok erőforrást csoportosítani a tűzoltásra. Tehát nem lesz nagy válság.

— Hszi Csin-ping milyen politikus, mit hozott Kína számára?

— Kőkemény politikus, aki nem is feltétlenül a saját ambíciói miatt, hanem inkább a Kínai Kommunista Párt elitjének konszenzusa alapján összerántotta Kínát. A 90-es, 2000-es években rengeteg helyi kiskirály, milliárdos, oligarcha egymással ellentétes érdeke húzta szét az országot, ezeket letörte. Megint egy centralizált, kemény pártállam lett Kína.

Amikor eltűnő politikusokról hallani, akik talán előkerülnek később, talán nem, az is ennek a folyamatnak a része?

Természetesen a politikai harc, a centralizáció áldozatokkal jár.

— Az emberi jogi kérdésekben mi Hszi Csin-ping szerepe, illetve felelőssége?

— Az általános bekeményítés, centralizáció a nyugati értelemben vett emberi jogok visszavágásával jár. Most rosszabb a helyzet ebből a szempontból, nyugati szempontból Kínában, mint mondjuk 15 éve. Azt gondolom, hogy ez a kínai pártelit politikájának a része. Egészen egyszerűen nem akarnak a szovjet kommunista párt sorsára jutni – ezt ki is mondták. Azt gondolják, hogy ahhoz, hogy a párt megőrizze a hatalmát, most egy keményebb időszakra van szükség.

— A kínai elnök mostani magyarországi látogatásának milyen távlatban lehet jelentősége, milyen távlatban határozhatja meg azt, hogy a két ország viszonya hogyan alakul?

— Ez néhány éves távlatban lehet meghatározó. Azt, hogy mondjuk a következő egy-két-három-négy évben milyen befektetések fognak idejönni, milyen pénzügyi konstrukcióval fog együttműködni a két ország, erre meghatározó lesz. De öt év múlva nyilván teljesen más lesz a világ, mint most, tehát akkor lehet, hogy megint teljesen újra kell gondolni az egészet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk