Magyar Péter: A Tisza Pártnak még csak 19 tagja van, az EP-választás után fog belépni sok ezer ember
Nincs egy hónapja, hogy a politikus a Tisza Párt alelnöke lett. Azóta úgy fest, hogy Magyar pártjánál már csak a Fideszre szavaznának többen, ha most lenne a választás.
„Hol volt az a pont, amióta nem vagy fideszes?” – kérdezte Puzsér Róbert Magyar Pétertől a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus és a politikus beszélgetése szerdán került fel a YouTube-ra, ahol azóta is a legfelkapottabb videónak számít.
„Lehet, hogy még fideszes vagy, mert Gulyás Geri azt mondta a kormányinfón, hogy van még 47 ezer forint tagdíjtartozásom a Fideszbe, de azt nem mondta, hogy kirúgtak és én ebben a hitben éltem” – kezdi a válaszát Magyar Péter. A 15-20 pontos, országjárása során többször ismertetett politikai hitvallása kapcsán a Tisza Pártra kitérve elmondja:
„Nyilván ez nem a Tisza Pártnak a programja, hiszen még csak 19 tagunk van, és majd az EP-választás után fog belépni sok ezer ember, aki szeretne, és majd együtt határozzuk meg a pontos alapvetéseket.”
Magyar Péter még március 15-én jelentette be, hogy Taplra Magyarok Közössége néven mozgalmat indít a demokratikus értékek és szabadságjogok védelme érdekében. Mivel egy új párt alapítására már nem volt elég ideje a június 9-i választásig, ezért a Tisza Párt színeiben indul a nyári EP- és önkormányzati választáson, melynek alelnöke is lett áprilisban.
Magyar pártjának népszerűségét azóta több közvéleménykutató is mérte. A Medián héten publikált eredménye alapján a Tisza Párt toronymagasan a legnépszerűbb a Fidesz után. Magyarékra most majdnem háromszor annyian szavaznának, mint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártjára, a DK-ra.
Magyar Péter és Puzsér Róbert teljes beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:
„Hol volt az a pont, amióta nem vagy fideszes?” – kérdezte Puzsér Róbert Magyar Pétertől a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus és a politikus beszélgetése szerdán került fel a YouTube-ra, ahol azóta is a legfelkapottabb videónak számít.
„Lehet, hogy még fideszes vagy, mert Gulyás Geri azt mondta a kormányinfón, hogy van még 47 ezer forint tagdíjtartozásom a Fideszbe, de azt nem mondta, hogy kirúgtak és én ebben a hitben éltem” – kezdi a válaszát Magyar Péter. A 15-20 pontos, országjárása során többször ismertetett politikai hitvallása kapcsán a Tisza Pártra kitérve elmondja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha a Fidesz csalni próbál, akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos” – Mit gondolnak a Tisza-szimpatizánsok a választás előtt?
Elkísértük Magyar Pétert a kampány utolsó hetének első állomásaira, és a Tisza-szimpatizánsait arról kérdeztük, mire számítanak a vasárnapi választáson.
Magyar Péter országjárásának utolsó állomásain kiderült, az emberek többsége nemcsak sima Tisza-győzelmet vár, egyre többen bíznak a kétharmadban is.
„Száz százalék, hogy a Tisza kétharmaddal nyer” - jelentette ki az egyik szimpatizáns.
Az optimizmust az országos elégedetlenséggel magyarázták. „Szétrabolták az országot” – fogalmazott az egyik megszólaló, aki szerint az egészségügy romokban van, a kormány pedig csak a felvett hitelekből osztogat.
Ez a közhangulat egybevágott a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokkal is. A Medián friss mandátumbecslése például a Tisza Párt számára akár a kétharmados győzelmet is lehetségesnek tartotta, míg az Iránytű Intézet felmérése egyértelmű kormányváltó hangulatot és Tisza-előnyt mutatott ki a biztos szavazók körében.
A Fidesz a kampányhajrában nemzetközi segítséggel is próbált mozgósítani. Amikor a riportban az amerikai alelnök, J. D. Vance budapesti látogatásáról kérdeztük az embereket, a legtöbben szkeptikusan reagáltak.
„Szerintem ezen a süllyedő hajón már nem nagyon tudnak segíteni”
– mondta egyikük, van, aki pedig úgy látja, „aki a Tisza mellett döntött, az már így marad”.
Arról is megkérdeztük az embereket, mit várnak a választás utánra, ha a Fidesz veszít. A válaszolók többsége békés hatalomátadásra számít. Van, aki szerint egy ennyi ideje kormányzó párttól elvárható, hogy a vereséget is el tudja viselni, más úgy fogalmazott, bízik benne, hogy Orbán Viktor „megembereli magát, és át fogja adni a hatalmat”. A legkeményebb álláspontot egy férfi fogalmazta meg, aki szerint
„ha a Fidesz csalni próbál, „akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos. Akkor én is ott leszek Pesten.”
A teljes riport
Magyar Péter országjárásának utolsó állomásain kiderült, az emberek többsége nemcsak sima Tisza-győzelmet vár, egyre többen bíznak a kétharmadban is.
„Száz százalék, hogy a Tisza kétharmaddal nyer” - jelentette ki az egyik szimpatizáns.
Az optimizmust az országos elégedetlenséggel magyarázták. „Szétrabolták az országot” – fogalmazott az egyik megszólaló, aki szerint az egészségügy romokban van, a kormány pedig csak a felvett hitelekből osztogat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rácz András az Orbán–Putyin-hangfelvételről: A magyar miniszterelnök porig alázta saját magát és az országot is
A külpolitikai szakértő a tegnap nyilvánosságra került telefonleirat alapján történelmi párhuzamot vont a Kádár-korszak és a jelenlegi magyar–orosz viszony között. Rácz András szerint míg Kádár János az idő múlásával egyre szuverénebbé vált, Orbán Viktor éppen az ellenkező irányba halad, és vinné magával Magyarországot is.
Rácz András külpolitikai szakértő szerint egy esetleges budapesti Trump–Putyin találkozó reményében „a magyar miniszterelnök porig alázta saját magát és az országot is”. A szakértő a tegnap kiszivárgott, 2025. október 17-i Orbán–Putyin-telefonbeszélgetés leiratára reagált egy Facebook-posztban.
A szakértő azzal indítja bejegyzését, hogy idézi Orbán Viktor szavait, amelyeket Vlagyimir Putyinhoz intézett: „Nagyon örülök, hogy újra személyesen találkozhatunk. Bármiben, amiben segítségre lehetek, rendelkezésre állok.” Rácz András erre úgy reagált: „Én pedig csak kapkodom a levegőt.”
A poszt írója szerint a legnagyobb problémát az jelenti, ahogy a miniszterelnök a saját szerepét láttatja.
„Az, hogy a folyamatosan a magyar szuverenitásról papoló miniszterelnök eközben magát egérhez hasonlítja, aki segít a nagy orosz oroszlánnak (orosz-lánnak), az már tényleg csak a betetőzése ennek a beszélgetésnek” – írja.
A szakértő úgy látja, a magyar miniszterelnököt kizárólag a formai siker motiválja. „A magyar miniszterelnök a földig hajolva udvarolt az orosz elnöknek, tényleg lemegy kutyába (pontosabban: egérbe) csak azért, hogy Budapesten lehessen egy csúcstalálkozó. A tartalom nem is érdekli, kizárólag a forma számít: »Hadd legyek én a közvetítő, légyszi-légyszi...!«” – fogalmaz.
Rácz András szerint azonban egy ilyen találkozó nem hozná el a békét, mivel úgy véli, „sajnos egyelőre lényegében nulla a valószínűsége, hogy egy Putyin-Trump találkozó elvezethetne az ukrajnai háború lezárásához, Moszkva ugyanis nem tárgyalásos rendezésre, hanem katonai győzelemre törekszik.”
A szakértő azt is kifogásolja, hogy a leirat alapján a megbeszélésről pont az érintettek maradnának ki.
„Ehelyett a magyar miniszterelnök boldogan gazsulál ahhoz, hogy a két nagyhatalom megegyezzen Ukrajna sorsáról Kijev feje felett” – írja a posztban.
Rácz szerint ez a hozzáállás a magyar történelem legfájóbb pontjait idézi. „Aki egy kicsit is ismeri a magyar történelmet, annak persze rögtön eszébe juthat akár Trianon, akár a párizsi békék, akár 1956, ahol a nagyhatalmak történetesen Magyarország feje felett egyeztek meg a magyarok sorsáról...” – von párhuzamot.
Állítása szerint a Kádár-korszak vezetői sem voltak ennyire szervilisek Moszkvával. „Magyar állami vezető valószínűleg soha nem volt ennyire szívélyes, soha nem hajolt ennyire mélyre Moszkva előtt, mint most Orbán Putyinnal szemben.”
„Tényleg, még Kádár sem.”
Rácz úgy látja, míg Kádár az idő előrehaladtával egyre szuverénebb tudott lenni, „Orbán nem, ő éppen az ellenkező irányban halad – és vinné magával a hazánkat is.”
A szakértő a kormánymédia reakcióit is elemzi. Szerinte „sokatmondó, hogy a kormánymédia meg sem próbálta cáfolni a beszélgetés valódiságát.” Ehelyett – írja – „siránkoznak, hogy ez valamiféle külső beavatkozás a magyar szuverenitásba – miközben ezt a szuverenitást éppen Orbán Viktor helyezte konkrétan Putyin lábai elé.” A helyzet iróniáját adja szerinte, hogy „valahol pedig felsír egy Lánczi Tamás a 6,2 milliárd forintba kerülő Szuverenitásvédelmi Hivatal élén...”
Bejegyzését Rácz András ezzel a mondattal zárja: „Egy vicc lett mostanra ez az egész. Egy szomorú, elkeserítő, megalázó vicc. Ideje, hogy véget érjen végre. Négy nap még...”
Rácz András külpolitikai szakértő szerint egy esetleges budapesti Trump–Putyin találkozó reményében „a magyar miniszterelnök porig alázta saját magát és az országot is”. A szakértő a tegnap kiszivárgott, 2025. október 17-i Orbán–Putyin-telefonbeszélgetés leiratára reagált egy Facebook-posztban.
A szakértő azzal indítja bejegyzését, hogy idézi Orbán Viktor szavait, amelyeket Vlagyimir Putyinhoz intézett: „Nagyon örülök, hogy újra személyesen találkozhatunk. Bármiben, amiben segítségre lehetek, rendelkezésre állok.” Rácz András erre úgy reagált: „Én pedig csak kapkodom a levegőt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor egy friss kutatás miatt idézte fel Márki-Zay hírhedt mondatát Orbán Viktorról
A politikai elemző a Medián legújabb mandátumbecslését vetette össze a 2022-es méréssel. Török Gábor az ellenzék akkori miniszterelnök-jelöltjének akkori szavaira is emlékeztetett.
Török Gábor politikai elemző Facebook-posztjában állította párhuzamba a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet négy évvel ezelőtti és legfrissebb mandátumbecslését.
A Medián friss mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, vagyis sima kétharmados többségre számíthat. A közvélemény-kutató a 2022-es választást megelőző becslése 71 mandátumot mért az egyesült ellenzéknek, a Fidesznek pedig 128 helyet jósolt. Akkor a Fidesz végül 135 mandátumot szerzett, az egyesült ellenzék pedig 57-et, vagyis
a többi közvélemény-kutatóhoz képest a Medián olyan minimálisat tévedett, hogy ha a négy évvel ezelőtti hibahatárt hozza most is, az még mindig kétharmadot jelentene a Tiszának.
Török Gábor a posztban Márki-Zay Pétert idézte, minden bizonnyal arra utalva, hogy bárkit is hozzanak majd ki vesztesnek, az nem fogadja el könnyen az eredményeket: „
Ha Orbán Viktor tervezte volna ezt a kutatást, és azt, hogy mikor és hol jelenjen meg, pontosan ugyanezt csinálta volna. És ami úgy néz ki, mintha Orbán Viktor csinálta volna, azt sokszor tényleg Orbán Viktor csinálja”
– mondta Márki-Zay Péter négy évvel ezelőtt.
Török Gábor politikai elemző Facebook-posztjában állította párhuzamba a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet négy évvel ezelőtti és legfrissebb mandátumbecslését.
A Medián friss mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, vagyis sima kétharmados többségre számíthat. A közvélemény-kutató a 2022-es választást megelőző becslése 71 mandátumot mért az egyesült ellenzéknek, a Fidesznek pedig 128 helyet jósolt. Akkor a Fidesz végül 135 mandátumot szerzett, az egyesült ellenzék pedig 57-et, vagyis
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy volt titkosszolga állítja: így próbáltak meg terhelő adatot gyűjteni Magyar Péterről
Sebők Krisztián, egy korábbi titkosszolgálati tiszt hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen egy feltételezett ügynök Magyar Péter nevét említi célpontként. A 2024 őszén rögzített beszélgetésben egy volt végrehajtónak kínálnak alkut politikusokról szóló információkért cserébe.
Sebők Krisztián, aki jogászként végzett, majd ügyészi és ügyvédi munka után 2002-től 2016-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd annak utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos tisztje volt, a Partizánon beszélt a szolgálatnál és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szerzett tapasztalatairól.
Sebők őrnagyként szerelt le, 2020 és 2022 között pedig végrehajtói ellenőr volt a Végrehajtói Kamaránál.
Az egykori nemzetbiztonsági tiszt szerint, bár titoktartás köti, látni lehet, hogy az az állítás, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál politikai ellenfelekre nem dolgoznak, "sajnos nem igaz”.
„Az Alkotmányvédelmi Hivatal sajnos bebizonyította azt, hogy igenis a Fidesznek a furkósbotja, elég, ha csak a Pegazus-botrányra gondolunk” - jelentette ki.
Állítása szerint a szolgálat mindig megtalálja a módját, hogy ezt megtegye, és ez már az ő idejében is így volt.
Egy hipotetikus történetet vázolt fel, amely szerinte, ha megegyezik a valósággal, az csak a véletlen műve lehet. Eszerint 2015 második felében egy ellenzéki politikust figyelhettek meg azzal az ürüggyel, hogy szélsőséges csoportosulásokhoz köthető. „Ha látókörbe kerül, akkor megvannak azok az eszközök, módszerek, amelyekkel az ő körülményei, illetve a szervezethez való kapcsolódása egyértelműen tisztázható, dokumentálható” – mondta.
Példaként említette, hogy az illető autójába nyomkövetőt helyezhettek el.
Sőt, szerinte az is egy lehetőség volt, hogy miután a szolgálat egy engedélyköteles eszközzel megtudta, hogy a megfigyelt személy és egy csoport egy vidéki kúrián tart összejövetelt, a hivatal emberei civilként, baráti társaságként kivették a kúriát egy korábbi hétvégére, hogy „betechnikázzák, és otthagyják, majd amikor majd a célba vett társaság elmegy, akkor meg visszamennek és kiszedik a technikát”.
A kérdésre, hogy egy ellenzéki politikusra utal-e, igennel felelt. Az illetőről annyit árult el, hogy korábban hagyományőrző termékeket árulhatott, volt polgármester, és „jelenleg is az Országgyűlés tagja”. Amikor Gulyás Márton felvetette, hogy ez csak Toroczkai László lehet, Sebők nem kívánt reagálni.
Az egykori tiszt szerint az ilyen ügyekben végrehajtói szinten nem közölték, hogy az akció szakmai alapon vagy „felső politikai utasításra történik”.
Állítása szerint ő 2010 körül kezdte érezni a változást. „2010 után azért megváltozott ez a közeg, és egyre átpolitizáltabb lett. És azért aki hivatástudat szerint végzi ezt a tevékenységet, és aki a Magyar Köztársaságra és nem egy kormányra esküszik föl, az egyre nehezebben fogja tudni ezt akceptálni és elviselni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez vezetett a 2016-os leszereléséhez.
Szerinte a szolgálatok Rogán Antal alá rendelése egy folyamat betetőzése volt, és „önmagáért beszél, hogy, mondjuk úgy, csúnya szóval, egy propagandaminiszternek az irányítása alá kerülnek a szolgálatok egy centrális térben”.
Sebők Krisztián a végrehajtói karnál szerzett tapasztalatairól is beszélt. Állítása szerint több büntetőfeljelentést is tett, az egyik egy MBVK-s ingatlanügylet miatt. Elmondása szerint a kar tulajdonában volt a XIII. kerületi Szegedi úton egy üresen álló, nagyjából 1800 négyzetméteres irodakomplexum. Ezt szerinte jóval áron alul adták el a Nadan Property nevű cégnek, amelynek tulajdonosa Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke.
„Ha jól emlékszem rá, akkor talán 300 millió forintért adták el Nagy Ádám cégének”, miközben a hasonló ingatlanokat akkor 700 millió és 1,4 milliárd forint között hirdették – állította. Ezzel párhuzamosan az MBVK a Hermina úton bérelt irodákat egy olyan cégtől, amely szerinte „szintén Rogán, szerintem, strómanja”. Úgy véli, „itt a Rogán-szál az, ami elég egyértelmű”.
Az interjúban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyet Sebők egy ismeretlen forrástól kapott, és egy szakértővel is megvizsgáltatott, aki szerint az valódi. A felvételen egy volt végrehajtó és egy feltételezett titkosszolgálati tiszt beszélget.
A végrehajtó, aki ellen eljárás indult, arról beszél, hogy terhelő információi vannak fideszes politikusokról, és ezekért cserébe szeretné megőrizni a pozícióját. A feltételezett tiszt egy ponton azt mondja a végrehajtónak, hogy készítsen egy írásos dokumentumot az információiról, kategorizálva azokat.
„Akár le is írhatod, hogy ez sajtóérdeklődés, ez büntetőügy, ez, mit tudom én, pletyka, ez meg, mit tudom én, most hasamra ütök: Magyar Péter.”
Sebők szerint ezzel a titkosszolga lebuktatja magát, hiszen jogilag nem gyűjthetne információt ellenzéki politikusról. Úgy véli, a tiszt hangja ennél a pontnál elhalkul, ami egy önkéntelen reflex, mert tudja, hogy amit mond, az nem helyes.
„Ő is tisztában van vele, hogy jogilag nem gyűjthetne Magyar Péterről, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjéről semmit” – mondta. De szerinte ez pont arra célzás a végrehajtónak, hogy a szolgálat értékelné, ha mégis megtenné.
Felmerült az az értelmezés is, hogy a tiszt arra utal, ha a végrehajtó bizonyítja, hogy az ellenzék is megkereste, értékesebb lesz a szolgálat számára. Sebők ezt is reális olvasatnak tartja, ami egyben arra is figyelmeztetés lehet, hogy ne lépjen kapcsolatba az ellenzékkel.
Sebők a Völner–Schadl-ügy kirobbanásáról is beszélt. Azt állítja, Hadházy Ákossal közösen kulcsszerepet játszottak Völner Pál szerepének leleplezésében.
Miután Gulyás Gergely egy Kormányinfón említette Schadl György nevét, és a 24.hu cikket írt az erzsébetvárosi gyanús ingatlanügyleteiről, Sebők kikérte a tulajdoni lapokat. „A tulajdoni lapok legvégén ugyanis egyértelművé vált, hogy az ingatlanokat zár alá vették. És ki vette zár alá? A Központi Nyomozó Főügyészség” – mondta.
Mivel a KNYF hatáskörébe a közjogi méltóságok ügyei tartoznak, arra jutottak, hogy kormányzati szereplő is érintett lehet.
„És azt javasoltam Hadházy Ákosnak, hogy ezeknek az információknak a birtokában keresse meg a Legfőbb Ügyészséget, és kerek perec kérdezzen rá, hogy miért a KNYF jár el ebben az ügyben, és van-e esetleg kormányzati szereplő érintett. Megmondom őszintén, ez blöff volt” – emlékezett vissza.
Szerinte a Legfőbb Ügyészség azért hozta nyilvánosságra Völner Pál nevét, mert kényszerhelyzetbe kerültek, és nem tudták, mennyi információval rendelkeznek.
Magyar Péter Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalával kapcsolatban azt mondta, alapvetően nem rossz ötlet.
Magánemberként és szakmabeliként támogatná, hogyha ez a szerv titkosszolgálati jogkörökkel rendelkezne, mert szerinte hatékonyabban tudná végrehajtani a feladatát.
Hangsúlyozta, hogy egy ilyen szervezetnél a legfontosabb a politikai és civil kontroll, hogy ne válhasson politikai bosszú eszközévé. „A szolgálatok végre dolgozhassanak, és a törvényben foglalt feladataikat láthassák el, ne politikai megrendelést teljesítsenek, és ne Pegazussal figyeljenek civileket meg ellenzéki szereplőket” – zárta gondolatait.
A teljes Partizán interjú
Sebők Krisztián, aki jogászként végzett, majd ügyészi és ügyvédi munka után 2002-től 2016-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd annak utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos tisztje volt, a Partizánon beszélt a szolgálatnál és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szerzett tapasztalatairól.
Sebők őrnagyként szerelt le, 2020 és 2022 között pedig végrehajtói ellenőr volt a Végrehajtói Kamaránál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
