SZEMPONT
A Rovatból

Hiába tiltakoznak sokan, Balog Zoltán támogatóit választhatják meg a református egyház élére a zsinaton

Azt, hogy Balog mondjon le a püspökségről is, egyetlen másik püspök sürgette a négy közül, Fekete Károly. Az ő neve azonban most fel sem merült a lehetséges utódok között.


82 nappal a kegyelmi-ügy kirobbanása után talán feszültebb a helyzet a Magyarországi Református Egyházban, mint február másodika óta bármikor. A reformátusok szokásos tavaszi zsinatát szerdán és csütörtökön tartják Balatonszárszón. Az egyház honlapján hétfőn megjelent nyilatkozat szerint a négy püspök egyetért abban, hogy a botrányban érintett Balog Zoltán lemondása után támogatják, hogy Pásztor Dániel tiszáninneni püspök legyen a Zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József dunántúli püspök pedig a Zsinat lelkészi alelnöke.

A Szemléleken ugyancsak hétfőn megjelent, tíz elkötelezett református által aláírt nyílt levél szerint

mindez azért történik, hogy „Fekete Károly, a legnagyobb és legtekintélyesebb, a Tiszántúli püspökség vezetője ne juthasson pozícióhoz, hiszen kritizálta Balog püspököt. A rémült zsinati tagok pedig a partvonalról figyelik, hogyan szabják meg fejük felett előre, miként kell szavazni”.

A levélben azt írják, hogy Balog egy látszólagos taktikai visszalépés után ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.

„Továbbra is mindenki úgy táncol, ahogy Balog püspök fütyül, miközben teljes a káosz” – írják, miközben a lelkész „magatartásával rossz hírét keltette az egyháznak, viszálykodást, közössége megosztottságát eredményezte, magatartása megbotránkoztatást váltott ki”.

De vajon hogyan jutott el odáig kevesebb, mint három hónap alatt a hazai református egyház, hogy a tavaszi zsinat kezdete előtt tulajdonképpen két táborra szakadt?

A kegyelmi-ügy kirobbanása

Február 2-án a 444.hu cikket közölt arról, hogy 2023-ban az áprilisi pápalátogatásra hivatkozva Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endrét. A bicskei Kossuth Zsuzsanna Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét azért ítélték el, mert segített az intézmény igazgatójának pedofil bűncselekményeit eltussolni. A vádak szerint V. János 2004 és 2016 között több gyereket is bántalmazott szexuálisan.2016-ban az egyik fiú jelezte a vele történteket a gyámjának. Ezután zsarolta meg a gyereket K. Endre, hogy vonja vissza vallomását, különben elköltöztetik az otthonból unokatestvérét.

Novák mellett szinte azonnal felmerült Varga Judit felelőssége is, aki a döntést még igazságügyi miniszterként ellenjegyezte. Ekkor a nyilvánosság előtt még nem került szóba Balog Zoltán esetleges érintettsége.

Novák Katalin az ügyben először négy nappal később, egy nemzetközi sajtótájékoztatón reagált. Egy újságírói kérdésre reagálva kijelentette, hogy undorodik a pedofíliától, majd hangsúlyozta, hogy az ő elnöksége alatt nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak. Orbán Viktor miniszterelnök két nappal később, február 8-án posztolta emlékezetes, miszlikbe vágós videóját, amiben alkotmánymódosítást jelentett be, amivel ellehetetlenítenék, hogy kiskorú gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.

Még ugyanezen a napon posztolt Balog Zoltán is, aki a Facebookon közölte, hogy néhány hétre elvonul imádkozni és gondolkozni.

Ekkor már egyre nyilvánvalóbb lett a református püspök érintettsége, aki Novák elnöki tanácsadójaként lobbizhatott K. Endre kegyelméért. Ennek részeleteiről néhány nappal később a Direkt36 számolt be elsőként.

Novák Katalin végül február 10-én, szombaton jelentette be lemondását, miután katari útját megszakítva hirtelen hazarepült az arab országból. Percekkel Novák bejelentése után Varga Judit is közölte, hogy távozik a közéletből, ami azt jelentette, hogy már nem lesz a Fidesz listavezetője a június 9-i EP-választáson sem.

Mi történt eközben Balog Zoltánnal?

Balog Zoltánt két nappal Novák lemondása után találta meg a burgenlandi Mosonszentandráson a 444.hu. A püspök a négy nappal korábban még többhetesre tervezett elvonulása után éppen a csomagtartóba pakolt, és Budapestre indult Ausztriából, másnapra pedig nyilatkozatot ígért. Balogot a Magyarországi Református Egyház vezetése esperes-gondnoki értekezletre rendelte be, ahol az ügyben vállalt szerepéről kellett beszámolnia.

Ezután Balog videóüzenetben jelentette be, hogy a kegyelmi ügyben tévedett, hibázott, de ennek ellenére sem mond le az egyház vezetéséről, mivel szerinte Novák Kataliné volt a végső döntés, és ő ezért már vállalta a felelősséget.

„Tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek” - mondta többek között a február 13-i videóban, ahogy azt is elismerte K. Endrével kapcsolatban, hogy „az előzetes vélemények és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon”.

A nyilatkozat végén hangsúlyozta, hogy az egyházra vonatkozó következményekről „nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselőink”. Csak néhány nap kellett az újabb fordulathoz.

Február 16-án Balog mégis bejelentette lemondását, igaz, három egyházi tisztsége közül (református lelkész, Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke) csak utóbbi pozícióját nem tölti be a jövőben. Ezt akkor így indokolta egy újabb videóüzenetben:

„Leteszem a Zsinatunktól kapott tisztségemet. Egyházunkért teszem. Hogy ne bánthassák tovább az ártatlanokat. Hogy ne fordíthassák szembe még inkább azokat, akik ebben a Magyar Református Egyházban, összetartoznak a te szeretetedben.”

Néhány órával Balog lemondása előtt egyébként téma volt a kormányinfón is a püspök kegyelmi-ügyben történt szerepvállalása is. Gulyás Gergely újságírói kérdésre akkor azt válaszolta, hogy addig marad a Dunamelléki Református Egyházkerület jogtanácsosi posztján, amíg Balog Zoltán is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ekkor egyben azt is nyomatékosította, hogy „a kormánynak nincs véleménye a református egyház belügyeiről”.

Nem volt elég

Balog Zoltán részleges lemondása után sem csitultak az indulatok, sőt egyre többen követelték a távozva maradó püspök végleges lelépését. A cikk elején említett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyar Református Egyház Zsinata lelkészi alelnöke lemondása előtt két nappal közleményben szólította fel Balogot, hogy fontolja meg a távozást.

„Bízom abban, hogy egyházunk egységét szem előtt tartva, egyeztetve az elnökségi tanács tagjaival, ezt hajlandó lesz megtenni.”

„Döntésének meghozataláig legyünk türelemmel, kérem ezért minden egyháztagunk és minden szolgatársam mértéktartását. Előttünk van a böjt első vasárnapja, amikor református gyülekezeteinkben úrvacsorai közösséggel kezdjük a húsvéti ünnepekre való felkészülést. Adja Isten, hogy a böjti időszak elősegítse személyes és közegyházi önvizsgálatunkat” – írta a nyílt levélben még február 14-én Fekete Károly.

Rajta kívül Balog lemondását kérte február közepe óta többek között Thoma László, a Gazdagréti Református Gyülekezet vezető lelkipásztora, 24 református értelmiségi egy közös nyilatkozatban, amit azóta már 130-an írtak alá, de távozását kérték a Belváros-Lipótváros Egyházi Épületekért Közalapítvány kuratóriumának éléről is. Balogról alkotott véleménye miatt köszönték meg 12 év után a munkát Vargha Anikó tököli kántornak is. Kilenc társa mellett ő is az egyik aláírója annak a nyílt levélnek, ami hétfőn jelent meg a Szemléleken.

Mi az a zsinat, ami szerdán kezdődik?

A száztagú zsinat a református egyház legfőbb törvényhozó és intézkedő testülete, Az országot négy nagy református egyházkerültre (Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni, Tiszántúli) osztották. A zsinat tagjainak többségét a két legtekintélyesebbnek tartottból, vagyis a Dunamelléki és a Tiszántúli egyházkerületből választják. A zsinatnak két vezetője is van: a tekintélyesebb, lelkészi posztról távozott Balog Zoltán.

Az egyházi szokásjog szerint a zsinat elnöki posztján is a két nagy egyházkerület vezetői váltották egymás, egészen 2021-ig, Balog Zoltán megérkezéséig. Akkor Fekete Károly jött volna, mert előtte a dunamelléki püspök állt a zsinat élén, ráadásul ő volt a rangidős is. Csakhogy Balog érkezése miatt változtattak a szokásokon. Most pedig úgy tűnik, a Balog távozását sürgető Fekete Károlynak semmi esélye sincs, hogy ő kapja meg a pozíciót.

A lehetséges utódok közül Pásztor Dánielt támogatásáról biztosította a többi püspök. Ő volt az, aki Baloggal kapcsolatban azt írta:

„A zsinat lelkészi elnökének ebben a helyzetben hozott döntéseit – legyen az bármi is – tudomásul veszem, és támogatom.”

Lehetséges az is, hogy a székbe Steinbach József kerül. Ő úgy vélte, „ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: csapdába csalták és kellemetlen szituációba tolták Magyar Pétert, amiben nyilván nem tudta megvédeni magát a mágikus dossziétól
Magyar Péter és az ATV harcát elemzi Pottyondy is a legújabb videójában. Szerinte az ügy azért „nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván”.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. június 11.



Legújabb videójában Pottyondy Edina sem hagyta szó nélkül Magyar Péter és az ATV frissen kirobbant konfliktusát. Miután – Szentkirályi Alexandrára utalva – levezette, hogy Orbán Viktor „a kampány végén azzal vezette le a sok stresszt, hogy emgint kinyírt egy politikusnőt”, hosszasan elemezte Rónai Egon és a TISZA Párt alelnökének hétfő esti összeveszését.

„Vajon mire várt Egon? Hogy együtt majd átnyálazzák és kisilabizálják a piros dossziét a rendelkezésre álló 10 percben? A világ legabszurdabb riportja lett volna”

– mondja Pottyondy. Szerinte két megfejtés lehet itt: az egyik, hogy az ATV dossziéja kamu, a másik pedig, hogy Magyar Péter vádaskodik hazudozva. Hozzáteszi:

„Vannak sms-ek, híváslisták, e-mailek – azért ez nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván. Derüljön ki, hogy mi történt, mert mindkét verzióból le lehet vonni nagyon fontos következtetéseket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tálas Péter: A NATO egyszerűen rákényszerítette Magyarországot arra, hogy elálljon a vétótól Ukrajna ügyében
A szakértő szerint valójában soha senki sem kérte Magyarországtól, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, Jens Stoltenberg pedig megkapta, amiért jött. A valódi tét az, hogy Ukrajna támogatása akkor is folytatódhasson, ha Donald Trump nyer.


Miután Orbán Viktor hónapokon át szinte kizárólag arról beszélt, hogy háborús veszély fenyeget, egy világháború, sőt, egy atomháború sem kizárt, és a Európai Parlamenti választások valódi kérdése, hogy a háborút vagy a békét választjuk,

a választások után egy csapásra eltűntek a háborús plakátok az utcákról.

Szerdán pedig Magyarországra érkezett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, és Orbán Viktor két fontos kijelentést is tett. Egyrészt azt, hogy a magyar kormány nem blokkolja többé az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket, másrészt azt, hogy a NATO főitikára megerősítette, ami a szervezet alapokmányában amúgy is szerepel: a NATO területén kívül minden katonai akcióban önkéntes a részvétel. Volt-e valójában háborús veszély? Mit kaphatott Magyarország cserébe azért, hogy elállt az elmúlt időszakban sűrűn alkalmazott vétóktól? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.

- Miért pont most jött Budapestre a NATO-főtitkár?

- Azért jött most ide, mert július 9. és 11. között lesz Washingtonban egy NATO-csúcs, amin fontos döntéseket akar meghozni a szövetség. Ilyenkor általában a főtitkár felkeresi azokat az országokat, amelyekről úgy gondolják, hogy eltérően viszonyulnak a tervezett döntésekhez. Magyarországgal kapcsolatban közismerten ilyen ügy az ukrajnai háború és az ukránok támogatásának a kérdése. Jens Stoltenberg tehát azért jött Budapestre, hogy a csúcstalálkozó előtt tisztázza a szövetség és Magyarország közötti nézetéréseket, és megpróbáljon valamilyen kompromisszumot létrehozni.

- Meglátása szerint ez sikerült?

- Azt gondolom, hogy igen. Orbán Viktor ugyanis bejelentette, hogy Magyarország nem fogja blokkolni a NATO döntéseit az orosz–ukrán háború ügyében. Ez azt jelenti, hogy a konstruktív tartózkodást választottuk a vétózás és az állandó vita helyett. Ez mindenféleképpen megkönnyíti a szövetségnek az orosz-ukrán háború ügyében a döntéshozatalt.

- Milyen döntésekről van szó?

- Ami miatt közös döntésre szükség van, az valószínűleg az, hogy a washingtoni csúcstalálkozón szeretnék az eddigi Ukrajnának nyújtott segélyezést tagállami szintről NATO keretek közé emelni. Vagyis azt szeretnék elérni, hogy annak a szerepnek bizonyos elemeit, amit eddig az USA vállalt Ukrajna támogatásában, vegye át a szövetség egésze.

Mindezt annak érdekében, hogy ha Donald Trumpot választanák meg az Egyesült Államok következő elnökének, akkor ne legyen lehetősége egyszerűen kilépni Ukrajna támogatóinak sorából, illetve ne tudja a támogatást jelentősen csökkenteni.

Mondok egy nagyon egyszerű példát. A NATO azt tervezi például, hogy kiképzési tevékenységeket fog folytatni Ukrajna területén, mivel az nagyon költséges, hogy az ukrán katonákat valamelyik NATO-tagországba szállítják, és ott képzik ki őket. Sokkal egyszerűbb ezt helyben megoldani. Magyarország egy ideig azt akarta elérni, hogy a NATO egyáltalán ne csináljon ilyet. Amikor a tagállamok többsége azt mondta, hogy erre feltétlenül szükség van, akkor a magyar kormány válasza az volt, hogy ő ezt nem támogatja, illetve, hogy ki akar ebből maradni. Úgy tűnik ez utóbbi lesz a megoldás, mert ez egyébként sem lenne kötelező. Mert az úgynevezett NATO területen kívüli missziókban eddig is önkéntes volt a részvétel. Most odáig jutottunk, hogy Magyarország tudomásul vette, hogy 31 ország szeretné ezt támogatni, és ezért ő nem fog szembe helyezkedni ezzel. Ehelyett lesz a konstruktív tartózkodás.

- Mit kapott ezért cserébe Magyarország?

- Orbán Viktor bejelentése szerint a NATO-főtitkár megerősítette, hogy minden NATO-n kívüli katonai akció csak önkéntesen történhet. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott: Magyarország megkapta a szükséges garanciákat. Hadd tegyem azonban hozzá:

ezzel szerintem olyan sokat nem kapott, tekintettel arra, hogy az alapokmány szerint ezek eddig is így történtek. Vagyis az események egy másik olvasata szerint a szövetség most egyszerűen rákényszerítette Magyarországot arra, hogy elálljon az ellenkezéstől vagy a vétótól.

Az a probléma szerintem, hogy a magyar politikai vezetés az ukrajnai háborút úgy használta fel a választási kampányban, hogy az egy erősen szubjektív megközelítése és értelmezése volt az eseményeknek. Olyan mondatokat lehetett hallani, hogy Magyarország belesodródhat egy háborúba, hogy nem akarják, hogy magyar katonákat kelljen küldeni Ukrajnába vagy hogy magyaroknak kelljen meghalnia Ukrajnáért.

Az igazság azonban az, hogy senki nem kérte, hogy Magyarország katonákat küldjön. Senki nem kérte azt, hogy akár egyetlen magyar katona is meghaljon Ukrajnáért.

Olyanra pedig nem emlékszem a történelemből, hogy egy ország csak úgy belesodródott egy háborúba: abba vagy belépnek, vagy nem. Kivéve persze ha megtámadnak egy országot, mint tették ezt Ukrajnával. A választási kampányban ezek erős politikai kommunikációs elemek voltak, s azt gondolom, hogy most ebből kell majd visszafogni jelentősen.

- Tehát akkor a főtitkár megerősítette Magyarországnak azt, ami amúgy is benne van a NATO alapszerződésében?

- Gyakorlatilag igen. A főtitkár idejött, mert azt látta, hogy erős visszhangja volt az említett politikai kommunikációnak, és a magyar vezetés láthatóan annyira másképp ítéli meg háborút, illetve a NATO Ukrajna politikáját, hogy ezt tisztázni kell. Az egyébként várható volt, hogy tompítani kell ezen. Mert

azt külföldön is elég sokan kritizálták, hogy Magyarországon például sokan a béke vagy háború közötti választásként jelenítették meg a június 9-ei választást.

Amit legfeljebb politikai kommunikációnak tekinthetünk, mert a valósághoz nagyon kevés köze van.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett - a Tisza Párt
Az elemző szerint az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. június 10.



Török Gábor a közösségi oldalán elemezte vasárnapi választási eredményt. Azt írja:

1. A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen. Új helyzet van, amely minden bizonnyal új utakra viszi, ösztönzi vagy kényszeríti a politikai szereplőket.

2. A választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt. A várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredmény (EP-választáson párszázezer szavazattal elmaradva, a fővárosban fej-fej mellett állva) a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé tette Magyar Péter pártját.

A magyar politikában ezzel a választással új időszámítás kezdődött: a Fidesznek és a 2024 előtti ellenzéknek egyaránt a Tisza jelentette kihívással kell megküzdenie a 2026-ig terjedő időszakban, miközben a Tisza a legerősebb ellenzéki pártként – majdnem egy ligában a Fidesszel - építkezhet tovább

(amely építkezés nehézségeiről már eddig is – okkal - sokat beszéltek és minden bizonnyal most még többet fognak).

3. A Fidesz számára természetesen nem jelent totális kudarcot a mostani választás, de a várakozásokat messze alulmúló (eddigi messze legrosszabb) EP-eredmény (továbbá a 30 százalék alatti fővárosi szavazatarány) és különösen a Tisza példátlan felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is. Különösen úgy, hogy a Fidesz szinte egy parlamenti kampányt folytatott, erőforrásokban és terepmunkában is. A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség. A Fidesznek azt is át kell gondolnia, hogy vajon

a szokatlanul negatív és egyetlen témára egyszerűsített kampány jó döntés volt-e, és hogy a fővárosi visszaléptetés – amellyel ráadásul nem is saját jelöltjüket, hanem egy ellenzéki párt retorikájában „harmadik utas” politikusát vezethették sikerre (ez majd a szoros eredmény miatt csak később derül ki) - milyen üzenetet küldött a saját szavazóiknak.

4. Az önkormányzati választási eredmények nagyon hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekre, még akkor is, ha fontos városok (Baja, Eger, Miskolc, Salgótarján versus Győr, Szolnok, Nagykanizsa) és egy-egy fővárosi kerület (I. versus XII.) gazdát cseréltek, miközben újra bebizonyosodott, hogy a regnáló polgármesterek a helyi választáson nagyon komoly előnnyel indulnak.

5. Az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz (de csak októbertől, addig még sok víz folyik le a Dunán és a Tiszán), ahol olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Erősödött a jobboldal, de „Európa főszabotőre”, Orbán Viktor nem lehet elégedett a Guardian szerint
A brit lap elemzésében azt írta, hogy Orbán hídépítő szerepének a vasárnapi eredmények tükrében már kisebb esélye van.


Orbán Viktor szerette volna megmutatni az, hogyan tudják a nacionalista pártok elfoglalni Brüsszelt, „Európa főszabotőre” azonban nem lehet elégedett - írja a vasárnapi választások eredményét elemezve a Guardian.

A brit liberális lap szerint

a magyar kormányfő a kontinens legradikálisabb kampányát folytatta, amit arra épített, hogy az EU a hibás, és Brüsszelt „liberális ősellensége, a magyar-amerikai filantróp Soros György bűvkörébe vonta”.

„Titokban háborúra készült Oroszországgal Ukrajna miatt. A béke megőrzésének egyetlen módja, ha az európai parlamenti választásokon kormánypártjára, a Fideszre szavaznak” - idézte fel a Guardian. Szerintük Orbán szerette volna úgy átvenni július 1-jétől az unió soros elnöki tisztét, hogy ő lesz az, aki egy platformba tudja szervezni a „kemény jobboldal” pártjait. Ennek érdekében javasolt egyeztetést a francia Nemzeti Összefogás vezetője, Marine Le Pen és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között.

Ahogy korábban már a Le Point nevű francia lapnak is fogalmazott: „Az európai szuverenista tábor és általában a jobboldal jövője most két nő kezében van.”

A Guardian szerint azonban

ennek a hídépítő szerepnek már kisebb esélye van a vasárnapi választások után.

A Fidesz ugyanis a korábbi 13 helyett most 11 képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, míg az eredmények alapján Le Pen pártja 30, Meloni pártja pedig 24-et.


Link másolása
KÖVESS MINKET: