Hiába tiltakoznak sokan, Balog Zoltán támogatóit választhatják meg a református egyház élére a zsinaton
82 nappal a kegyelmi-ügy kirobbanása után talán feszültebb a helyzet a Magyarországi Református Egyházban, mint február másodika óta bármikor. A reformátusok szokásos tavaszi zsinatát szerdán és csütörtökön tartják Balatonszárszón. Az egyház honlapján hétfőn megjelent nyilatkozat szerint a négy püspök egyetért abban, hogy a botrányban érintett Balog Zoltán lemondása után támogatják, hogy Pásztor Dániel tiszáninneni püspök legyen a Zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József dunántúli püspök pedig a Zsinat lelkészi alelnöke.
A Szemléleken ugyancsak hétfőn megjelent, tíz elkötelezett református által aláírt nyílt levél szerint
A levélben azt írják, hogy Balog egy látszólagos taktikai visszalépés után ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.
„Továbbra is mindenki úgy táncol, ahogy Balog püspök fütyül, miközben teljes a káosz” – írják, miközben a lelkész „magatartásával rossz hírét keltette az egyháznak, viszálykodást, közössége megosztottságát eredményezte, magatartása megbotránkoztatást váltott ki”.
De vajon hogyan jutott el odáig kevesebb, mint három hónap alatt a hazai református egyház, hogy a tavaszi zsinat kezdete előtt tulajdonképpen két táborra szakadt?
A kegyelmi-ügy kirobbanása
Február 2-án a 444.hu cikket közölt arról, hogy 2023-ban az áprilisi pápalátogatásra hivatkozva Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endrét. A bicskei Kossuth Zsuzsanna Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét azért ítélték el, mert segített az intézmény igazgatójának pedofil bűncselekményeit eltussolni. A vádak szerint V. János 2004 és 2016 között több gyereket is bántalmazott szexuálisan.2016-ban az egyik fiú jelezte a vele történteket a gyámjának. Ezután zsarolta meg a gyereket K. Endre, hogy vonja vissza vallomását, különben elköltöztetik az otthonból unokatestvérét.
Novák mellett szinte azonnal felmerült Varga Judit felelőssége is, aki a döntést még igazságügyi miniszterként ellenjegyezte. Ekkor a nyilvánosság előtt még nem került szóba Balog Zoltán esetleges érintettsége.
Novák Katalin az ügyben először négy nappal később, egy nemzetközi sajtótájékoztatón reagált. Egy újságírói kérdésre reagálva kijelentette, hogy undorodik a pedofíliától, majd hangsúlyozta, hogy az ő elnöksége alatt nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak. Orbán Viktor miniszterelnök két nappal később, február 8-án posztolta emlékezetes, miszlikbe vágós videóját, amiben alkotmánymódosítást jelentett be, amivel ellehetetlenítenék, hogy kiskorú gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.
Ekkor már egyre nyilvánvalóbb lett a református püspök érintettsége, aki Novák elnöki tanácsadójaként lobbizhatott K. Endre kegyelméért. Ennek részeleteiről néhány nappal később a Direkt36 számolt be elsőként.
Novák Katalin végül február 10-én, szombaton jelentette be lemondását, miután katari útját megszakítva hirtelen hazarepült az arab országból. Percekkel Novák bejelentése után Varga Judit is közölte, hogy távozik a közéletből, ami azt jelentette, hogy már nem lesz a Fidesz listavezetője a június 9-i EP-választáson sem.
Mi történt eközben Balog Zoltánnal?
Balog Zoltánt két nappal Novák lemondása után találta meg a burgenlandi Mosonszentandráson a 444.hu. A püspök a négy nappal korábban még többhetesre tervezett elvonulása után éppen a csomagtartóba pakolt, és Budapestre indult Ausztriából, másnapra pedig nyilatkozatot ígért. Balogot a Magyarországi Református Egyház vezetése esperes-gondnoki értekezletre rendelte be, ahol az ügyben vállalt szerepéről kellett beszámolnia.
„Tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek” - mondta többek között a február 13-i videóban, ahogy azt is elismerte K. Endrével kapcsolatban, hogy „az előzetes vélemények és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon”.
A nyilatkozat végén hangsúlyozta, hogy az egyházra vonatkozó következményekről „nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselőink”. Csak néhány nap kellett az újabb fordulathoz.
Február 16-án Balog mégis bejelentette lemondását, igaz, három egyházi tisztsége közül (református lelkész, Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke) csak utóbbi pozícióját nem tölti be a jövőben. Ezt akkor így indokolta egy újabb videóüzenetben:
Néhány órával Balog lemondása előtt egyébként téma volt a kormányinfón is a püspök kegyelmi-ügyben történt szerepvállalása is. Gulyás Gergely újságírói kérdésre akkor azt válaszolta, hogy addig marad a Dunamelléki Református Egyházkerület jogtanácsosi posztján, amíg Balog Zoltán is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ekkor egyben azt is nyomatékosította, hogy „a kormánynak nincs véleménye a református egyház belügyeiről”.
Nem volt elég
Balog Zoltán részleges lemondása után sem csitultak az indulatok, sőt egyre többen követelték a távozva maradó püspök végleges lelépését. A cikk elején említett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyar Református Egyház Zsinata lelkészi alelnöke lemondása előtt két nappal közleményben szólította fel Balogot, hogy fontolja meg a távozást.
„Döntésének meghozataláig legyünk türelemmel, kérem ezért minden egyháztagunk és minden szolgatársam mértéktartását. Előttünk van a böjt első vasárnapja, amikor református gyülekezeteinkben úrvacsorai közösséggel kezdjük a húsvéti ünnepekre való felkészülést. Adja Isten, hogy a böjti időszak elősegítse személyes és közegyházi önvizsgálatunkat” – írta a nyílt levélben még február 14-én Fekete Károly.
Rajta kívül Balog lemondását kérte február közepe óta többek között Thoma László, a Gazdagréti Református Gyülekezet vezető lelkipásztora, 24 református értelmiségi egy közös nyilatkozatban, amit azóta már 130-an írtak alá, de távozását kérték a Belváros-Lipótváros Egyházi Épületekért Közalapítvány kuratóriumának éléről is. Balogról alkotott véleménye miatt köszönték meg 12 év után a munkát Vargha Anikó tököli kántornak is. Kilenc társa mellett ő is az egyik aláírója annak a nyílt levélnek, ami hétfőn jelent meg a Szemléleken.
Mi az a zsinat, ami szerdán kezdődik?
A száztagú zsinat a református egyház legfőbb törvényhozó és intézkedő testülete, Az országot négy nagy református egyházkerültre (Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni, Tiszántúli) osztották. A zsinat tagjainak többségét a két legtekintélyesebbnek tartottból, vagyis a Dunamelléki és a Tiszántúli egyházkerületből választják. A zsinatnak két vezetője is van: a tekintélyesebb, lelkészi posztról távozott Balog Zoltán.
Az egyházi szokásjog szerint a zsinat elnöki posztján is a két nagy egyházkerület vezetői váltották egymás, egészen 2021-ig, Balog Zoltán megérkezéséig. Akkor Fekete Károly jött volna, mert előtte a dunamelléki püspök állt a zsinat élén, ráadásul ő volt a rangidős is. Csakhogy Balog érkezése miatt változtattak a szokásokon. Most pedig úgy tűnik, a Balog távozását sürgető Fekete Károlynak semmi esélye sincs, hogy ő kapja meg a pozíciót.
A lehetséges utódok közül Pásztor Dánielt támogatásáról biztosította a többi püspök. Ő volt az, aki Baloggal kapcsolatban azt írta:
Lehetséges az is, hogy a székbe Steinbach József kerül. Ő úgy vélte, „ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is”.