SZEMPONT
A Rovatból

Szíjjártó László a klíma nélküli kórtermekről: Egy afrikai tábori kórházban jobb lenne a helyzet

Leállított műtétek, 30-31 fokban szenvedő kismamák és kisbabák - az egyre hosszabb kánikulai időszakokra egyáltalán nem készült fel a magyar egészségügy. Ennek számos kockázata van - mondja a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke.


Már második hete tart a rendkívüli forróság, amit a légkondi nélküli kórházi kórtermekben különösen nehéz elviselni. Több helyen a műtéteket is leállították, mert az Uzsoki kórház műtőjében például 41 fokot mértek. És a helyzet aligha javul: a globális felmelegedés miatt a forró napok száma megduplázódott a 2000-es évek elejéhez képest, erre pedig láthatóan nem készült fel a magyar egészségügy.

Hogyan hat a kórházi betegekre és az ott dolgozókra a szinte elviselhetetlen hőség? Erről beszélgetttönk Szíjjártó Lászlóval, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnökével.

– Önöknél van légkondi?

– Vannak olyan helyek, ahol van, és vannak, ahol nincs. Magyarországon és külföldön is hosszú ideje dolgozom. Magyarországon több kórházban is dolgoztam már. Most egy kisebb vidéki kórházban dolgozom. Az épületek állapota nagyon változó. Vannak nagyon régi és újabb épületek is. Vannak olyanok, amelyek korszerűek és rendben vannak tartva, de vannak elhanyagolt és leromlott állapotúak is. Néhány helyen már van légkondicionáló, legyen az kórterem, rendelő vagy váró, de főként a műtőkben különösen fontos lenne. Ahogy az időjárás egyre melegebb lesz a globális felmelegedés miatt, egyre hosszabb időszakokra kell megoldásokat találni a meleg ellen. Akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet egy-egy helyiségben, ahol betegek vannak vagy kellene lenniük.

A szülészeten, ahol dolgozom, nincs légkondicionáló, a kórtermekben akár 30 fokot is mérhetünk. Az alumínium ablakkeretek is ontják a forróságot.

Próbálkozunk ventilátorokkal és volt szó mobil klímákról is, de azok a hosszú cső miatt, amin a meleg levegő távozik, inkább visszamelegítik a lehűtött helyiséget, így nem kérnénk ilyen megoldást. Mi hamarabb hazaengedjük az édesanyákat, mert így segítünk a legtöbbet.

Egy afrikai tábori kórházban jobb lenne a helyzet,

mert ott tudják, hogy a trópusokon vannak, és klímával szerelik fel az ideiglenes intézményeket, hogy dolgozni lehessen, és a szúnyogok se egyenek meg mindenkit.

– Hogyan lehet ilyen körülmények között nemcsak gyógyítani, hanem gyógyulni is?

– Itt Magyarországon régóta megszoktuk, hogy teljesen más normák, követelmények és feltételek vannak. Ha azt gondolja az ember, hogy itt minden rendben van, minden tökéletes, akkor jogosan kapja fel a fejét, hogy „hú, itt nincs légkondi, ez micsoda dolog!” De úgy gondolom, Ön is tisztában van vele, hogy ez Magyarországon sajnos nem ritka. Az egészségügy évtizedek óta súlyosan alulfinanszírozott, jóval kevesebb forrást fordítunk egészségügyi ellátásra, mint az európai országok jelentős része. Nagyobb probléma az, ha nincs orvos, nincs rendelés, nincs hozzáférés diagnosztikai vizsgálatokhoz. Azok, akik vannak, gyakran fáradtak, és nincsenek garantált minőségi eljárásrendek. Számos komoly probléma van az egészségügyben, ami miatt nem tudunk hatékonyan gyógyítani, és nem biztos, hogy a gyógyulás folyamata optimális lehet. Persze vannak helyek, ahol van légkondicionáló, van orvos, van nővér, ha egy kicsit beázott is a plafon, mégis világszínvonalú műtétet tudnak végezni.

Nyilvánvaló, hogy melegebb helyiségekben a betegek fáradtabbak, nagyobb a fertőzési kockázat, és nehezebben tudnak pihenni. A magas hőmérsékletű munkahelyeken a dolgozók koncentrációs képessége egyértelműen csökken, ami nagyobb hibázási kockázatot jelenthet.

Bizonyos hőmérséklet felett nem lehet használni a műtéti gépeket, és növekszik a géphibák valószínűsége is.

– Mennyire tehetők felelőssé ezek a körülmények a többlethalálozásért?

– Erre a kérdésre nyilvánvalóan nem lehet egyértelmű választ adni. Ahhoz, hogy megbízható választ adjunk, szükség lenne felmérésekre, adatokra, hogy milyen különbségek vannak légkondicionált és nem légkondicionált intézmények között. Csodálkoznék, ha ilyen felmérés létezne a hazai helyzetről, és ha lennének ilyen adatok. A szakirodalom valószínűleg tartalmaz ilyen információkat, bár én most nem néztem át. Azonban fel lehet tenni a kérdést, hogy

milyen tervek vannak az egészségügyi vezetésnél, akár országos, akár helyi szinteken, hogy hogyan kívánják kezelni a meleg nyári napok miatt egyre gyakoribb magas hőmérsékleti problémákat?

Vannak-e tervek árnyékolástechnikai beruházásokra, légkondicionálásra vagy más technikai megoldásokra? Vizsgálták-e, hogy mennyibe kerülne mindez, és rendelkeznek-e a szükséges forrásokkal? Van-e ütemterv arra, hogy legalább a műtőket légkondicionálják? Van-e információ arról, hogy Magyarországon működő légkondicionálók az egészségügyi intézményekben hány évesek és milyen állapotban vannak?

– Van ilyen terv?

– Nincs, és ez a probléma. Személyes tapasztalataim alapján is el tudom mondani, hogy amikor helyi megoldást próbálunk találni, például egy vállalkozó, vagy szponzor adományoz egy légkondicionálót egy osztálynak vagy rendelőnek, akkor az adomány elfogadása, a beszerelés, az üzemeltetéshez szükséges áram biztosítása mind problémát jelent, mert mindezt csak a központból lehet elbírálni.

Tudok olyan osztályról, ahol már egy hónapja várnak az engedélyre, hogy fel lehessen szerelni az adományba kapott légkondicionálót.

– Egy pecsétre várnak?

– A központosítás előtti időkben, helyben az igazgató eldöntötte, hogy elfogadható-e az adomány, szükséges-e, tudják-e majd az áramot fizetni érte, korszerű-e a dolog, a tűzvédelmi, és egyéb szempontoknak megfelel-e? És ha mindent rendben talált, akkor engedélyezte saját hatáskörben. Most pedig az országos központból kell várni az engedélyre, hogy az adományt befogadhassák, a beruházást elindíthassák, aztán a másik felettes engedélyére kell várni.

Jelen esetben is több hét eltelt már úgy, hogy két nap alatt be lehetne szerelni a légkondit, a feltételek megvannak, de nem tudjuk megcsinálni.

Nem hiszem, hogy ez egyedi eset lenne, mert a mostani szabályozásnak ez egy nagyon komoly hátulütője, hogy nem lehet gyorsan, rugalmasan ott, ahol nyílik rá lehetőség, legalább segíteni. És egy csomó minden más is van, ami nem működik, mert mindennél a központi utasításokra várnak. A helyi kezdeményezések eltűntek, már nem vagyunk közalkalmazottak, hanem szolgálatban vagyunk, várjuk a parancsot, ha nincs parancs, akkor nem csinálunk semmit. Ez az, ami a helyi kezdeményezőképességet, a helyi megoldások lehetőségét tovább rontotta.

Ezért van az, hogy például szülészeti osztályon újszülöttek, frissen szült anyák is 30 fokos kórtermekben vannak, műtétek maradnak el, mert a műtőben olyan magas a hőmérséklet, hogy nem szabad operálni, nem működnek a gépek.

A szervezettség, a tervezés olyan módon alakult át, hogy a rendszer nem gyors, nem hatásos, nem hatékony, és emiatt, amikor egy világjárvány van, vagy egy ilyen hőséghullám, mint most, akkor látjuk, hogy nem tudunk rá gyorsan és jól reagálni. Akkor még ne is beszéljünk arról, hogy ha nincsen adományba légkondicionáló, akkor az intézmények önerőből biztosan nem fognak klímákat beszerelni, mivel toronymagasan el vannak adósodva, olyannyira, hogy a kötszert meg gyógyszert is alig tudják biztosítani.

– Amit az előbb mondott, értsem úgy, hogy korábban helyi döntéssel akár egy héten belül a felajánlástól, felszerelhettek volna egy ilyen berendezés?

– Így van. Mielőtt az egész központosítás lezajlott, például a helyi fogorvosok adtak valamennyi pénzt. Jeleztük a kórházvezetésnek, a kórházvezetés mondta, hogy oké, mehet, és akkor a műszaki emberek megvették a redőnyöket, felszerelték arra az ablakra, ahol betűzött a nap, azok ott vannak, és azóta is működnek.

– És most több hétig tart ugyanez.

– Most már egy hónapnál tartunk szerintem ebben a konkrét esetben.

– Akár életmentő beavatkozások is elmaradhatnak a műtők használhatatlansága miatt?

– Nehezen tudom elképzelni, hogy életmentő beavatkozás is elmaradjon. Amikor nagyon akut, nagyon sürgős a műtét, az biztos nem marad el, de az, hogy késlekedik esetleg, az lehetséges. Mivel ilyen konkrét esetről nem tudok, csak teoretikusan azt tudom elképzelni, ha valahol valamiért egy műtőt le kell zárni, mert olyan forróság van, vagy a klíma teljesen tönkrement, és nincs helyette másik műtő az adott intézményen belül, akkor a beteget el kell szállítani egy másik intézménybe, ahol el tudják végezni a műtétet, mert ott működik a klíma. Ugyanaz az eset, mint az összes többi hasonló probléma esetében, ahol nem hozzáférhetőek már ellátások, mert nincs urológia, nincs szülészet, nincs idegentest ügyelet egy adott régióban, akkor megtörténhet, hogy 100-150 kilométert kell szállítani egy-egy beteget.

Nem újdonság, hogy többen halnak meg Magyarországon sok betegségben, és a mutatóink sokkal rosszabbak, mint az európai országok jelentős részében. Ezek mind-mind sok ilyen pici dologból tevődnek össze.

Az ápolóhiánytól kezdve a minőségbiztosítás hiányán keresztül. Krízishelyzet van, az egészségügyi ellátórendszer romokban hever, és egy nagyon furcsa krízismenedzsment van, amit nem annak mondanak, hanem szerkezetátalakításnak. Alapvetően azonban mégiscsak krízismenedzsment, mert a megmaradt humán erőforrást próbálják meg úgy beosztani, hogy a működőképességet, vagy legalább annak látszatát megőrizzék. Eközben meg azt halljuk, hogy van itt elég orvos, mert a papíron a statisztikákban más adatokat lát az államtitkárság, és ők meg azt gondolják, hogy itt minden nagyon rendben van. Én egyáltalán nem gondolom ezt, és nagyon sok orvos kollégánk sem így gondolja. Szerintünk nagyon nagy baj van, és ezt nagyon régóta mondjuk folyamatosan. De a nagy tömegeket nem érinti a dolog, csak konkrétan a betegeket. Ők érzik a saját bőrükön. Aki meg meghalt, az már nem tesz panaszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint Magyar Péter egyetlen posztja megmutatja, mi változott a politikában
A politikai elemző állítása szerint érdemes megfigyelni, milyen gyorsan alakul át egy-egy politikai üzenet. Szerinte ma már elég húsz perc, és jön az „átkeretezés”.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. május 30.



Török Gábor politikai elemző pénteken reggel Facebook-oldalán tett közzé egy rövid bejegyzést, amelyben összehasonlította Orbán Viktor és Magyar Péter egy-egy posztját, amihez kommentként annyit írt:

„Amikor arról beszélünk, hogy mi változott meg a nyilvánosságban, akkor érdemes megnézni ezt a két posztot. Húsz perces reakcióidővel érkezik az »átkeretezés«. A hagyományos mosópor a politikában (ha van potens ellenfél) visszalő, ahogy egy kollégám mondogatta ezt régebben.”

A magyar miniszterelnök az alábbi posztot tette közzé péntek délelőtt közösségi média oldalán: „Böhöm nagy autók, nem túl bizalomgerjesztő alakok. Ha Ukrajna az EU tagja lenne, az ukrán bűnbandák akadálytalanul beszivárognának Magyarországra. Ezt meg kell akadályozni! Aki még nem tette, töltse ki a VOKS2025-öt.”

Nem sokkal később pedig Magyar Péter ekképpen reagált:

„Hallom, Orbán Viktor ma azt mesélte a reggeli szeánszon, hogy böhöm nagy, drága autós ukrán csalók becsapják a magyar embereket és kifosztják a bankjainkat. Lehet, hogy Matolcsy György is ukrán kém? Mekkora csalódás lehet ez Orbán Viktornak, hogy kiderül az egyik legjobb barátjáról, hogy ukrán kém és 650 milliárdot pakolt ki a többi haverjával a Nemzeti Bankból!

A böhöm nagy, drága autóknál vajon Tiborcz, Mészáros, Balásy Gyula, vagy a saját kocsijára gondolt? Ezek az ukránok már mindenhol ott vannak... Csak nehogy kitúrják a ruszkikat a hatvanpusztai spájzból.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: „múlt héten beárazódott Orbán Viktor kifogástalan életvitel vizsgálata”
A humorista kiakadt az újabb, fiatalokat érintő javítóintézeti botrányon. „Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből” - írta posztjában.


Pottyondy Edina a közösségi oldalán reagált az újabb gyerekeket érintő botrányra.

A humorista szerint "a kegyelmi ügy kirobbanása után sem a rendőrség, sem más hatóság nem vizsgálta, hogy kik és miért vettek részt abban az összeesküvésben, ami kihozta a p3d0filsegítő Endre bácsit a börtönből".

Nem vizsgálták, "hogy volt-e szándékosság vagy bűnös hanyagság, esetleg politikai nyomás amögött, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója elleni feljelentéseket, bejelentéseket a rendőrség és a gyermekvédelem érdemben nem vizsgálta, és másfél évtizeden keresztül minden gyanús ügyet elsimítottak".

Majd emlékeztet rá, hogy "sem politikus, sem hatóság, sem Orbán Viktor nem kért bocsánatot az áldozatoktól, és nem tettek érdemi lépéseket a gyermekvédelmi rendszer korszerűsítésére, megerősítésére".

Szerinte "Orbán Viktor a felelősséget két női beosztottjára kente, és azt ígérte, hogy a jövőben ilyen nem fordulhat elő, mert átvilágítják a gyermekvédelmi dolgozókat. A kritikusok akkor is jelezték, hogy önmagában az átvilágítás kevés, jelen formájában értelmetlen és megalázó, ehelyett több pénzre, szakemberre és figyelemre lenne szükség, és kevesebb álságos képmutatásra és sikerpropagandára".

Ezt követően derült ki, hogy egy javítóintézet vezetője és társa két lányt is prostituáltként futtatott. Pottyondy szerint:

"A múlt héten beárazódott Orbán Viktor „kifogástalan életvitel vizsgálata”. A rendőrség letartóztatta az EMMI Budapesti Javítóintézetének igazgatóját, Péter bácsit és élettársát, az intézmény rendészeti vezetőhelyettesét. A neres szerelmespárt emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével gyanúsítják"

-írja posztjában.

"A kifogástalan életvitel vizsgálaton annak ellenére átmentek, hogy:

- Péter bácsira számos jelzés érkezett az elmúlt két évtizedben, hogy visszaél a helyzetével. Pintér úr, Orbán úr! Van valami protokoll, hogy az első tíz bejelentést nem veszik komolyan? Vagy mindenkinek van évi egy dobása? Hogy történhet meg, hogy valaki gyereket ront meg és pr0s1i1úciós hálózatot épít fel az orruk előtt? Egy közintézményben? Egy gyermekvédő kormányzat alatt?

- Péter bácsi aktuálisan egy egykori állami gondozott élettársa. Ez sem volt gyanús? Különösen az eddigi vádak és jelzések tükrében?

- Péter bácsi egy 30 milliós Lexussal, élettársa egy szintén 30 milliós Ford Ranger Raptorral járt a munkahelyére. Az átvilágítást végzőknek hogy nem tűnt fel a két nagy értékű autó? Vajon mennyire lehet gyakori a gyermekvédelmi intézmények vezetői között az ilyen árkategóriájú gépjármű?

- A helyszíni szemle során azt sem szimatolták ki, hogy a nerpár 120 millió forint értékben tartott otthon ingóságokat. Tehát az átvilágítás alkalmával sem a pr0s1i1uáltként dolgozó lányok nem kerültek a látókörükbe, sem a luxus élet nem tűnt fel, és ezek szerint a normalitásukat vizsgáló teszten is jó rubrikára böktek. Tényleg az volt a mesterterv, hogy úgy szűrik ki a p3d0filokat, a bünőzöket, hogy majd a teszten bevallják? Vagy eredetileg is az volt a terv, hogy így kell elszabotálni az érdemi reformokat?

- És még az sem volt gyanús, hogy Péter bácsi előszeretettel dörgölőzött fideszes politikusokhoz, akik megbecsüléssel, kitüntetésekkel halmozták el a szerintük példamutató és kiváló gyermekvédelmi szakembert. Végülis… Miért is lett volna gyanús?

A humorista felveti azt is, hogy mindezekről nem lehetett olvasni a kormánypárti médiában:

"Az eset neres érintettségét mi sem mutatja jobban, hogy a teljes kormánypárti médiában hírzárlat van Péter bácsi ügyében. Még az olyan nertársak sem emelik fel a hangjukat, mint pl. Bayer Zsolt, akik Lakatos Márk esetében tüntetésre mozgósítottak, majd persze szó nélkül hagyják, hogy abban az ügyben sincsenek megnyugtató hatósági válaszok. Ahogy a p3d0fil papok vagy a biatorbágyi öngyi1kosság esetében sem.

A gyerekeket, különösen az állami gondozott gyerekeket a hatalom és a hatalom kiszolgálói gátlástalanul kihasználják. Hol így, hol úgy. Igazságot, méltányos eljárást, európai körülményeket és biztonságot nem kapnak. Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből" - írja Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kormány gyámság alá vonhatja Budapestet - törvénymódosítások sora készítette elő a fordulatot
Költségvetési biztost és csődbiztost is kinevezhetnek. A 27 ezer fővárosi dolgozó egészségügyi ellátása viszont az adószakértő szerint nem kerül veszélybe attól, hogy az önkormányzat nem fizeti utánuk a járulékokat, ahogy azt Karácsony Gergely kilátásba helyezte.


Vészforgatókönveket készít a főváros, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Államkincstár szerinte „törvénytelenül emelt le Budapest folyószámlájáról több mint 10 milliárd forintot”.

Ez része annak a 89 milliárd forintnak, aminek a befizetését idén Budapest számára szociális hozzájárulásként előírták.

Csakhogy a főváros vitatja ennek az összegnek a jogosságát, és a nagy részét emiatt nem is tervezték be az idei költségvetésbe. Egészen pontosan csak 39 milliárddal számoltak, mert ekkora támogatást kap különböző jogcímeken a főváros. Így tudták nullszaldósra kihozni a költségvetést, amit szabályként korábban szintén a kormány írt elő.

Karácsonyék szerint semmi bizonyíték nincs rá, hogy a szolidaritási hozzájárulás címszóval beszedett pénzt valóban a rászoruló önkormányzatok kapják, miközben az iparűzési adóhoz viszonyított mértéke folymatosan növekszik, és mára már eléri Budapest iparűzési adóbevételének 30 százalékát. Pedig Tarlós István idején még csak 5 milliárd befozetését írták elő.

Az idei 89 milliárdból 25 milliárdot már húsvét előtt levont az Államkincstár, a levonás újabb részlete ellen azonban a főváros azonnali jogvédelmet kértek a hét elején a bíróságtól. A kincstár ennek ellenére lépett, amit egyébként már 2023-ban is ugyanígy megtett. Nagy Márton gazdasági miniszter később azt írta egy posztban, hogy inkasszó esetén nem lehet azonnali jogvédelmet kérni. A Fidesz szerint pedig Karácsony Gergely, a Tisza Párt, a DK és Vitézy koalíciójának „közös felelőssége Budapest csődje.”

A főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az inkasszó miatt szeptemberig felfüggesztik a beruházási számlák kifizetését, ami miatt csúszhatnak a beruházások, és nem teljesítik három nagy fővárosi cég 9 milliárdos kifizetési igényét, így a BKK, a Budapesti Közművek és a közvilágításért felelős BDK egyelőre nem jut pénzhez.

Veszélybe kerülhet a tömegközlekedés is, ezért a BKK-t válsághelyzeti terv elkészítére utasították.

Karácsony Gergely szerint ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a 27 ezer fővárosi dolgozó megkapja a fizetését. A következő hetekben az lesz a cél, hogy az ő nettó bérüket mindenképpen ki tudják fizetni, és ha megnyerik a pereket, ki fogják fizetni a fizetések utáni járulékokat is.

Vadász Iván adószakértő azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, hogy a járulékok befizetésének elmaradása nem jelenti azt, hogy a 27 ezer dolgozó egészségügyi ellátása veszélybe kerülne.

„Ha a munkáltató az úgynevezett 08-as nyomtatványon folyamatosan bejelenti, csak nem fizeti a járulékot, attól a dolgozó biztosított marad, és nem fog jelezni a TAJ-kártyája a rendelőben.”

Vadász Iván szerint ugyanis nem attól él valaki biztosítotti jogviszonya, hogy fizetnek utána, hanem attól, hogy bejelentett munkaviszonyban áll, „még akkor is, ha a befizetés nem történik meg.”

Kiss Ambrus főigazgató a Telexnek már szerdán arról beszélt, hogyha az inkasszót érvényesitik, Budapest számláin nem marad pénz, miközben az iparűzési adóbevételek csak ősszel érkeznek. „A cégeink nem tudnak közüzemi számlákat és járulékokat fizetni, majd a végén nyilván a bérfizetésekre sem marad” – mondta a főigazgató.

Így viszont könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kormány gyakorlatilag gyámság alá vonja Budapestet.

Egy május 12-én kihirdetett jogszabálymódosítás alapján ugyanis júliustól a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki bármelyik önkormányzathoz, amennyiben „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. Az önkormányzat „köteles tűrni” a költségvetési biztos intézkedéseit. Hogy pontosan mire lesz jogköre, azt a kormány rendeletben határozhatja meg. Ami biztos, hogy kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg, és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az adott településre.

Ugyancsak önkormányzati csődbiztos kinevezéséhez vezethet, ha úgynevezett adósságrendezési eljárás indul, mert a település 60 napon túl sem tudja kifizetni a jogos követeléseket.

A szintén nemrég újraírt szabályozás alapján az önkormányzati csődbiztosnak óriási hatalma van.

A 2023-ban elfogadott módosítás szerint önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet, tanácskozási joggal részt vehet a képviselőtestület és a bizottságok nyilvános és zárt ülésein, bevonhatja az adósságrendezésbe - vagyis odaadhatja a hitelezőknek - a feladatok ellátásához nem szükséges önkormányzati vagyonelemeket, és valamennyi kifizetést csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetik.

Ugyanakkor a főpolgármester és a közgyűlés felügyeletének komoly kockázatai is vannak. A főváros fizetésképtelensége esetén a bankok felmondhatják a korábbi hiteleiket, így veszélybe kerülhet Budapest folyószámlahitele, a 3-as metró felújítására felvett hitel és az Európai Beruházási Banktól felvett hitel is, ami még nagyobb pénzügyi prolémákhoz vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Ukrajna hétvégi vakmerő dróntámadása, a Pókháló-hadművelet megváltoztathatja a 21. századi hadviselést
Fillléres eszközökkel okoztak hatalmas károkat az orosz stratégiai bombázókban, több ezer kilométerre a fronttól. Az ehhez használt, Oroszországba csempészett drónok ellen tehetetlen volt a légvédelem. Ez pedig messzeható következményekkel jár.


Egyre több részletre derül fény az ukránok hétvégi vakmerő dróntámadásáról, amivel a szakértők szerint Ukrajna ismét bebizonyította, hogy képes teljesen új alapokra helyezni a modern hadviselést. A célpontok több ezer kilométer mélyen Oroszország területén belül fekvő repülőterek és stragégiai gépek voltak, amik közül akár 20 is megsemmisülhetett vagy súlyosan megrongálódhatott. Az ukránok által „Pókháló hadműveletnek” elnevezett akcióban néhány százezer forintos drónokkal tízmilliárdokat érő bombázókban okoztak komoly károkat. Rácz András Oroszország-szakértő azt írta a Facebookon, hogy

„ez a háború talán legkomplexebb, legösszetettebb ukrán művelete volt, nagyon jelentős siker, messzeható következményekkel.”

A támadást közvetlenül az isztambuli fegyverszüneti tárgyalások elé időzítették, de az előkészítése másfél évig tartott. Zelenszkij szerint összesen 117 drónt használtak, amiket becsempésztek Oroszországba, majd mobilházakat szállító teherautókon rejtettek el. Ezekkel a lehető legközelebb jutottak a kiszemelt célpontokhoz, majd a drónokat rejtő, fából készült szállítódobozok teteje távirányítással felnyílt, és a támadó eszközök megtették a maradék távolságot. Ezután a konténerek megsemmisítették önmagukat.

Videón a támadás pillanatai

A Meduza nevű, külföldön működő orosz híroldal azt írja, az orosz hatóságok körözést adtak ki a 37 éves, donyecki születésű Artem Tyimofejev ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az egyik irkutszki támaszpont elleni támadásban.

A férfi négy olyan teherautó tulajdonosa, amelyekről drónokat indítottak az ottani orosz katonai reptér ellen. A teherautók vezetői szerint főnökük egy murmanszki vállalkozótól kapott megbízást arra, hogy szállítson négy mobil faházat a célpont közelébe, és telefonon azt is megmondták nekik, pontosan mikor és hol álljnak meg. Az utolsó megálló egy Rosznyefty benzinkút volt, nem messze a katonai repülőtértől. Onnan indították el a drónokat. A sofőrök azt állítják, nekik fogalmuk sem volt, mit szállítanak.

A támadásban a jelentések szerint legalább hat Tu–95-ös és négy Tu–22M típusú bombázó vált harcképtelenné, emellett A–50-es felderítőgépeket is eltaláltak – ezek a gépek képesek időben kiszúrni a légvédelmi rendszereket és az ellenséges rakétákat.

Az akciót az ukránok teljes titokban szervezték, a szövetségeseiket sem értesítették róla, mert tudták, hogy az atomtámadásra is képes stratégiai bombázók elleni bevetést kapásból elutasítanák.

A New York Times-nak nyilatkozó amerikai védelmi források szerint az ukránok lépése hasonlított ahhoz, ahogy tavaly az izraeli haderő támadást indított a Hezbollah tagjainak személyhívói ellen Libanonban.

Zelenszkij hétfőn arról beszélt, hogy a dróntámadások „komolyan meggyengítették” Oroszország haderejét. Azt állította, hogy a hadrendben tartott orosz nehézbombázók 34%-át pusztították el. „A ‘Pókháló’ megmutatta, milyen a modern hadviselés, és miért kulcsfontosságú, hogy technológiai előnyben maradjunk” – írta a közösségi médiában.

Rácz András ugyanakkor úgy látja, az orosz veszteségekről egyelőre nem lehet végső számot mondani. Ami tény, hogy az elveszített hadászati bombázók többsége pótolhatatlan.

„Oroszország három típust tart rendszerben: a Tupoljev Tu-95-öst, Tupoljev Tu-22M3-ast, Tupoljev Tu-160-ast. Az első kettőnek évtizedekkel ezelőtt leállt a gyártása, mostanra a gyártósorok sincsenek már meg. Tu-160-asokat tudnak ugyan gyártani, de évente csak egy-három darabot. Ergo, akkor is kb. fél évtized a már vizuálisan igazolt veszteség pótlása, ha tényleg "csak" tizenegy" bombázó lesz a végleges mérleg (valószínűleg jóval több lesz)” - írja a szakértő.

A hadászati bombázók elvesztése szerinte gyengíti az orosz nukleáris elrettentési képességet, de nem döntő mértékben.

A bombázóknál ugyanis fontosabbak az atomfegyvert hordozó tengeralattjárók, illetve a szárazföldi indítású atomfegyverek, és ezek érintetlenek maradtak. Ráadásul az oroszoknak vannak a stratégiai bombázóknál kisebb repülőgépekről indítható, atomfegyvert hordozni képes fegyverei is, ilyen pl. a MiG-31-ről indítható Kinzsal.

Moszkva hagyományos fegyverekkel végrehajtott, mélységi, precíziós csapásmérő képessége viszont Rácz András szerint nagyon jelentősen meggyengült, és ennek közvetlen, harcászati hatása lesz a háborúra. „Ezek a bombázók egyenként (konfigurációtól függően) 6-8-12 robotrepülőgépet tudtak indítani ukrán célok ellen - és nem voltak ritkák az olyan éjszakák, hogy egyszerre tíznél több gép is levegőben volt. A légi indítású robotrepülőgépek bevetésének képességét az ukrán csapás tartósan és jelentősen csökkentette” - írja.

Hozzáteszi, Oroszország mélységi, precíziós csapásmérési képesség nem szűnt meg teljesen, hiszen továbbra is megvannak a hajóról és tengeralattjáróról indítható Kalibr és más robotrepülőgépek, az Iszkander rakéták különféle verziói, az észak-koreai KN-23-asok, emellett egyre fejlettebbek a Gerany-drónok is.

A mostani támadás más szempontból viszont szintlépés volt. „Azt mutatja meg, hogy drónok összehangolt bevetésével már stratégiai hatásokat lehet elérni” - nyilatkozta a New York Times-nak Evelyn Farkas, a McCain Intézet vezetője.

Az európai NATO-tagállamoknak is újra kell gondolniuk, hogy mennyire sebezhetők egy hasonló csapással szemben. A katonai bázisok légvédelme ugyanis jellemzően nincs felkészülve arra, hogy ennyire kis távolságról indítanak a kifutón álló gépek ellen támadást.

Rácz András szerint az ukránok által bevetett drónok kicsi, gyors, mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök voltak, amik ellen hatástalan a csöves légvédelmi tüzérség és az elektronikai zavarás is.

James Patton Rogers, a Cornell Egyetem drónhadviselés-szakértője szerint a nyugati országok számos külföldi támaszpontja – főleg a Közel-Keleten és Afrikában – különösen sérülékeny lehet egy ilyen támadással szemben, mert ott nem lehet egységes védelmet kialakítani a szélsőséges csoportok miatt.

A történtek befolyásolhatják Donald Trump rakétavédelmi terveit, az úgynevezett „aranykupolát” is. Ugyanis ez a rendszer nem védene az ukránok által használt olcsó drónokkal szemben.

Rácz András arra számít, hogy Oroszország napokon belül „vissza fog ütni.” Szerinte a frontközeli ukrán nagyvárosok (Harkiv, Zaporizsja, Dnyipro, Odesza) és Kijev ellen lesznek tömeges, minden korábbinál nagyobb, koncentrált támadások. A New York Times titkosszolgálati forrásokra hivatkozva szintén azt írja, hogy Moszkva újabb civil célpontokat támadhat meg, de az energiahálózatot is célba veheti, vagy újabb ballisztikus rakétákat vethet be.


Link másolása
KÖVESS MINKET: