„Nincs igazán ok egyelőre pánikra”– Fülöp Norbert a nyugdíjmegtakarításokról
Világszerte a tőzsdei pánikról szólt a hétfő. Amerikában az S&P 500 10,5%-os csütörtöki és pénteki csökkenése a legnagyobb zuhanás volt a koronavírus-járvány 2020-as kitörése óta, és hétfőn már úgy nézett ki, az amerikai tőzsdeindex belép a "medvepiaci" (bear market) tartományba – ami azt jelenti, hogy legalább 20 százalékot esik a legutóbbi csúcshoz képest. Aztán a nap végére 0,2%-ra mérséklődött a csökkenés. Hasonló folyamatok játszódtak le a magyar piacon is: a BUX több mint 10 százalékos eséssel nyitott, az OTP részvényei pedig 15 százalékot is zuhantak, mielőtt délutánra visszakapaszkodtak volna.
Tartós visszaesés jön Trump vámháborúja miatt, vagy ez csak egy múló tőzsdei szorongásroham? És veszélybe kerülhetnek-e a nyugdíjmegtakarításaink, amiknek egy részét részvényekben tartják a nagy nyugdíjalapok? Erről kérdeztük Fülöp Norbertet, a Biztosdöntés.hu vezető elemzőjét.
– Kell-e féltenünk a nyugdíjmegtakarításainkat?
– Először is kezdjük azzal, hogy ami most történt, az egy eléggé pánikhangulatú mozgás. De valójában, ahhoz képest, ahogy a BUX hétfő reggel állt, végül egész tűrhetően zárt. Volt egy 1%-osnál kisebb visszaesés – 628 pont, azt kell mondjam, hogy ez nem vészes. Az OTP, ami reggel 15%-os mínuszban volt, az végül majdnem 1%-os pluszban zárt. Tehát például a magyar tőzsdét nem érte ütés, illetve érte egy ütés, de aztán vissza is állt. A Stoxx Europe 600-as index, ami a 600 legnagyobb európai vállalatot fogja össze, ott 4,7%-os mínusz volt, de az sem annyira mérvadó.
A varsói tőzsdén felfüggesztették a kereskedést, mert volt egy óriási kilengés – 2%-nál. Ezt csak azért teszem hozzá, hogy lássuk, valóban volt egy riadalom, de azt kell mondjam, mindez tőzsdei szempontból nem tűnik különösebben drámainak. Amit még nagyon fontos tudni, hogy nem tudjuk, holnap vagy holnapután megint bejelentenek-e valamit az amerikaiak. Ez persze lehetséges, de ha megnézzük, hogy hogyan festettek eddig a tőzsdék, azt látjuk, hogy tavaly plusz 30 százalék volt, 2023-ban plusz 40 százalék, azelőtt volt egy 2022-es vérzivataros évünk, amikor mondjuk a BUX mínusz 14 százalékban volt – de ha ezt így összeadjuk, még mindig bőven jól járt, aki tőzsdézett. És a nyugdíjpénztáraknak is kifejezetten jó éveik voltak, főleg a dinamikus portfólióknak, ahol több a részvény és kevesebb az állampapír, vagy kevesebb a bankbetét. Tehát nincs igazán ok egyelőre pánikra, nem történt semmi rendkívüli, és azért is nagyon fontos ezt kiemelni, mert a tőzsde nem egy rövid távú dolog. Tehát
Nagyon bonyolult, ahogy nézik a dolgokat. Általában van egy célára egy papírnak, és azt nézik meg, hogy az a célár, amit a különböző fundamentumok alapján meghatároznak, hogy viszonyul a mostani árhoz. Ha azt látják, hogy bezuhan egy részvény, aminek elvileg nem kellene, mert annak semmi valódi oka nincsen, akkor még az is lehet, hogy vesznek belőle, hiszen azt látják, hogy sokkal nagyobb lett a különbség a célár, és aközött, amennyit valójában ér, valamint a pillanatnyi értéke között.
De ott is csak akkor, ha 10-20%-os különbségek alakulnak ki. Ha csak kisebb mozgások vannak, azaz elkezd a célár is egy kicsit csökkenni meg az árfolyam is, ez még nem jelent semmit. Ha elkezd az olló nagyon szétnyílni, akkor érzik úgy, hogy már baj van.
– Azt mondta, hogy nincs fundamentális oka a mostani mozgásoknak. Az nem eléggé fundamentális ok, hogy a trumpi vámpolitika miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek egész ágazatok?
– Ez valóban így van, de ez úgy működik, hogy egy nyugdíjpénztárnak több tíz vagy akár 50 féle részvénye is van. Tehát a diverzifikálás pontosan ezért nagyon fontos. És nem csak különböző cégekben vannak a befektetések, hanem különböző ágazatokban is. Valóban lehet, hogy a Volkswagen nagyon nagy bajban lesz, mert jelentős az amerikai exportja, és lehet, hogy ez az amerikai export meg fog szűnni, ha a vámok miatt elképesztően drága lesz a német autó. Igen ám, de közben vannak hadiipari részvények is.
És amit az egyiken elveszít, azt a másikon jó esetben vissza tudja hozni. Lehetséges, hogy lesz hozamcsökkenés. Az is lehet, hogy mínuszban lesznek a hozamok, de hosszú távon, akármikor megnézzük, mindig vannak kilengések, vannak mínuszos évek, ugyanakkor a végén mindig az jön ki: ha összekötjük 10-20-30 évre, mégiscsak egy felfelé ívelő vonalat látunk minden esetben a tőzsdén.
– Elég brutális számokat mutogatott a kis tábláján a Trump, és úgy tűnik, ezeket teljesen komolyan gondolja. Az első hírek azok voltak, hogy mélyrepülésben a tőzsdék, szakad a forint. De akkor mi lehetett a korrekció oka, hogy végül alig vagy jószerivel nem is volt drámai zuhanás a nap végére?
– Azt gondolom, hogy itt most senki nem tud semmit. Van egy ijedtség, akkor hirtelen elkezdenek eladni sokan. Valószínűleg nem a nagybefektetők, hanem inkább a kisebbek, akik megijednek a mozgásoktól, és az is lehetséges, hogy néhány nagybefektető, amikor látta, hogy volt mondjuk egy -5-10%-os visszaesés, akkor vásárolt. Tehát végül is volt eladás is, de volt vétel is. Volt, aki megijedt és eladott, és volt, aki vérszemet kapott és vásárolt.
Úgy gondolom, hogy ettől nagyon messze vagyunk, mert a világgazdaságban a reál dolgokban nincs igazi probléma. Az Unió gazdaságban, bár vannak problémák, az ipari szektor nyögvenyelősen megy, de a szolgáltatási szektor viszont jól szalad. Tehát minden olyan cég, amelyik szolgáltat – akár IT, akár bármilyen más szektorban – jól megy, van rá kereslet, van pénz. Ezek a cégek szépen prosperálnak, miközben az ipari cégek, főleg az autószektor, több sebből vérzik, nem csak Trump miatt, ott bizony vannak problémák.
– Ezek szerint például a gépjárműszektor gyengélkedésével szembeállítható a hadiipar, ahol óriási újrafegyverkezés folyik?
– Simán lehet, de azt gondolom, hogy még az autószektort se kell temetni. Itt a legnagyobb kockázat talán az, hogy halvány gőzünk sincs, hogy mi lesz holnap vagy holnapután. De én azt gondolom, hogy egy befektető ilyen hírekre nem kezd eladni mindent. Most kiszállni mindenből, azt egy komoly befektető nem csinálja egészen biztosan, hanem megpróbál mindenki egy üzleti logikához ragaszkodni, és azt mondja, hogy lehet, hogy Trump megbolondult, lehet, hogy most a világban elképesztő hírek mennek, de én ezt a papírt azért vettem meg, mert hiszek benne, mert van egy céláram, hiszek abban, hogy ez a cég jól fog exportálni, vagy jól fog termelni, és látom is, hogy jók az adatok. Akkor miért adjam el azért, mert Trump mondott valamit? Úgy tűnik inkább, és sokan osztják ezt a véleményemet, hogy
Tehát elkezdenek alkudozni az országok. Már állítólag nagyon sokan bejelentkeztek, valószínűleg megegyeznek majd, hogy kölcsönösen ne legyen vám, vagy az adott ország semmilyen vámot nem fog kivetni az USA-ra, az USA pedig valami minimálisat alkalmaz. A fene tudja, mi lesz itt pontosan. Most az Uniónak is van egy javaslata, ez a 0-0 vám az ipari termékekre. Megmondom őszintén, azt gondolom, hogy Trumpnak ez nem lesz elég, mert ahogy én őt ismerem, ő azt fogja mondani, hogy 15 évig minket pumpoltatok, úgyhogy most ti vámmentesen engedjetek be mindent, viszont mi valamennyi vámot felszámolunk.
– Musk tegnap azt mondta, hogy 0/0 legyen Európával a vám. Ő azt szeretné, hogy az észak-atlanti térség egy nagy szabadkereskedelmi övezet legyen.
– Szerintem azért is mondja ezt, mert a Tesla miatt nagyon fontos lenne neki, hogy ne menjen tönkre a cég. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy európai piaca lefeleződött, Ázsiából nyomják ki a kínai gyártók, az USA piaca szűkül. Őszintén szólva Musk helyében én is ezt mondanám, de nem tudom, hogy ő a Trumppal egyenlő-e, tehát hogy ugyanaz van-e a fejükben?
– Meddig tartható ez a bizonytalanság, hogy még ezzel a kivárással ne érezzük azt, hogy itt tartósan lejtmenetbe megy minden?
– Pár hónapon belül tisztázódnia kell a dolgoknak. Valószínűleg nem az fog történni, hogy hirtelen tisztázódik minden, hanem szerintem lesz néhány megállapodás néhány kulcsországgal. Tehát
Amerika ilyen szempontból nagyon erős, ilyen egy-egy meccsekben biztosan nagyon jó dolgokat tud kiharcolni.
– És ezek precedensként működhetnek a többi megállapodásnál?
– Szerintem ez úgy néz ki, hogy ha megállapodna valamit Japánnal vagy Vietnámmal, akkor a többi ország látja, hogy meg lehet állapodni, és azt is látja, hogy nem akar azok közé kerülni, akikkel nem fog megállapodni Amerika. De egész biztos vagyok benne, hogy lesz néhány ország, amelyik akadékoskodik, amelyik viszontvámokat akar bevezetni, ott lesznek nagyon kemény csörték. Ezek a végére fognak maradni, és ott nem lehet tudni, hogy mi lesz annak a vége. A legizgalmasabb Kína. Kína most viszontvámot vetett ki, erre most Trump bejelentette, hogy akkor még 50%-kal fogja megnövelni a már kivetett vámot is. Nagyon érdekes kérdés, hogy mi lesz itt. De jelen pillanatban számunkra nem is a kínai kérdés a legizgalmasabb, hanem hogy az Unió hogyan tud megállapodni Trumppal. Mert azt tudni kell, hogy Magyarország az egyik legkitettebb ország.
Ha az Unió gazdaságában nem hisznek, akkor a magyar gazdaságban kétszer annyira nem hisznek. Ráadásul amúgy sem jó a gazdaságunk, az iparunk egyébként is gyengélkedik, ezt mindig rátoljuk a német piacra, de nagyon sok sebből vérzik a magyar ipar. Teljesen rossz döntés volt az akkugyártás ilyen szintű támogatása és behozatala. Ez rossz stratégiai döntés volt, nagyon jól mutatja, hogy
Normális esetben ennyi akkumulátorgyár nem megy be egy ilyen kicsi országba. Normál piaci körülmények között ez szerintem teljesen lehetetlen, ilyen nincs.
– Magyarországnak nincsen szuverenitása a vámpolitika fölött, tehát ugye az egész Európai Uniót kell nézni, viszont az Uniónak lényegesen erősebb pozíciói vannak Amerikával szemben, mint mondjuk Vietnámnak.
– Ez egészen biztos, viszont azt is tudni kell, hogy az Uniónak van aktívuma, tehát az uniós ipar esetében a kivitel dominál Amerika felé. Tehát ha kitör egy vámháború, és Amerika és Európa nem fog egymásnak eladni terméket, akkor ezzel egyértelműen Európa jár rosszabbul, főleg a német ipar, mert a német luxusautók jelentős piaca az USA. Ez volt Trump egyik nagy problémája a korábbi ciklusában, hogy
Ezen állítólag annyira kiakadt, hogy azt mondta, felháborító, hogy a német autókat veszik a gazdag amerikaiak. Ez szerintem nagyon beégett neki.
– Mindezt összegezve, ezek szerint ne aggódjunk a nyugdíjalapok miatt, ne aggódjunk a nyugdíjak miatt, legalábbis most nem kell. De mikor kell elkezdenünk aggódni?
– Ha már a nyugdíjak miatt aggódni kell, az azt jelenti, hogy az egész befektetési rendszer, az egész pénzpiac gyakorlatilag összeomlott. Ha már a nyugdíjbiztosítók bajban vannak, akkor az azt jelenti, hogy mindenki, az összes befektetési alap is bajban van, a tőzsdén befektető emberek mind bajban vannak, a vagyonkezelők bajban vannak, tehát akkor mindenki bajban van. És akkor már az országok egy része is bajban van. Tehát azt gondolom, hogy a nyugdíjbiztosítók az utolsók között kerülhetnek bajba, de ha már ők bajban vannak, akkor az egész pénzpiac összeomlott. Ettől azonban messze vagyunk.
