„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek

Az Ügyvédkör által a köztársasági elnöki posztra ajánlott Bárándy Péter szerint az államfőjelölés körül kialakult helyzet miatt már komolyan meggondolandó, hogy elfogadna-e egy hivatalos felkérést. Mint mondta, eredetileg habozás nélkül igent mondott volna. „Amikor az Ügyvédkör először nominált, akkor az lett volna a válaszom, hogy minden további nélkül. Ami azóta történt a köztársasági elnöki jelölés és választás előkészítésével, az a méltatlan szituáció, amit kialakítottak, ez meggondolandóvá teszi az igent most már” – jelentette ki.

Bárándy Péter úgy véli, a miniszterelnök „óellenzéki” minősítése egy erősen vitatható állítás, ami kizáró és diszkriminatív. Úgy látja, Magyar Péter meghatározása nemcsak a korábbi ellenzéki pártokra vonatkozhat, hanem azokra a civil és társadalmi szereplőkre is, akik 2024 márciusa előtt kritizálták a Fidesz-rendszert.

„És ebből az következik, hogy kizárólag azokat fogadja barátsággal, akik ezt a kritikát csak 2024 márciusától kezdődően folytatják, ami nem biztos, hogy helyes, mert akkor csak olyan embereket fogadunk barátsággal, akik vagy addig Fidesz mellett álltak, vagy a Földön kívül tartózkodtak” – fogalmazott. Hozzátette, a minősítés nemcsak rá nézve, hanem a választók széles tömegére nézve is sértő, akik már azelőtt is a Fidesz ellen foglaltak állást. „Ez nagy politikai hiba.”

Az ügyvéd, volt igazságügyi miniszter bírálta az államfőjelölési folyamatot is, felidézve, hogy a miniszterelnök először egy széles körű társadalmi egyeztetés ígéretét tette, majd két-három órával később egyoldalúan döntött a jelölt személyéről. Magyar Péter úgy fogalmazott „én így döntöttem, én fel fogom őt kérni, ami nagyon rossz emlékeimet idézte fel” – mondta Bárándy Péter.

Arra a kérdésre, hogy az ideiglenes köztársasági elnök leválthatja-e a legfőbb ügyészt, Bárándy Péter azt válaszolta, hogy az alaptörvény nem korlátozza a helyettesítő államfő jogkörét. Ugyanakkor etikailag nem tartaná szerencsésnek a lépést. „De ez csak etikai kérdés, nem jogi lehetetlenség. Azért egy ennyire fontos pozícióban ülő ember státuszának megszüntetése egy alapos vizsgálódást és személyes felelősségvállalást feltételez” – fejtette ki. Az ideiglenes államfő jogköreivel kapcsolatban tehát jogi akadályt nem lát, de a döntés súlya miatt megfontoltságot javasol.

Bárándy megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a választások eredménye egy „forradalomhoz közeli változást” hozott, ami legitimálja a korábbi rendszer kulcsszereplőinek, vagy ahogy fogalmazott, a „báboknak” az eltávolítását. Szerinte ez nem csupán megengedett, hanem egyenesen kötelező.

„Egy rendszer, amelynek az igazságügy-minisztere azt mondja, hogy nincs olyan fogalom, hogy jogállam, amelyik rendszernek a házelnöke azt mondja, hogy a hatalommegosztás az egy tengeren túli elavult fogalom, arra csak azt lehet mondani, hogy az nem volt jogállam, és a forradalmi leváltásában legitim a bábok leváltása” – érvelt. Egyetlen problémájának azt nevezte, hogy ez nem történt meg azonnal, az első parlamenti üléseken.

A Fidesz és a leváltott Sulyok Tamás azon kijelentéseit, melyek szerint az új államfő nem lesz legitim, Bárándy Péter egy mosollyal intézte el. „Nem érdemel többet” – mondta. A Fidesz bojkottját tehát hiteltelennek tartja.

Az új államfő megbízatásával kapcsolatban kifejtette: a jog nem ismeri az ideiglenes megválasztott köztársasági elnök fogalmát, a mandátum öt évig tart, hacsak egy új alkotmány másként nem rendelkezik. Egy új alkotmány létrehozásának folyamatát hosszadalmasnak tartja.

Bárándy Péter méltatta Polgár Judit döntését, amellyel visszalépett a jelöltségtől. „Nagyon becsülöm azt Polgár Juditban, hogy ezt a méltatlan helyzetet megoldotta. Mert ez méltatlan helyzet volt, és ezt ő oldotta meg” – mondta, hozzátéve, elképzelhetetlennek tartja, hogy a miniszterelnök előzetesen ne egyeztetett volna a sakknagymesterrel a jelölés elfogadásáról.

Végezetül saját lehetséges jelölésével kapcsolatban kijelentette: „Én azt mondom, hogy nagyon erősen kell gondolkodnom egy pozitív válaszon ezután.”

Véget értek a mézeshetek a Tisza Párt és Magyar Péter számára, miközben a Fidesz „irtózatos kálváriája” nem látszik véget érni – erről beszélt Török Gábor politikai elemző a 24.hu műsorában, a Törökülésben.

Török Gábor szerint a Tisza Párt esetében az elmúlt napok eseményei, különösen a köztársasági elnök-jelölés körüli folyamatok azt mutatják, hogy lezárult a kormányra kerülés utáni kezdeti, konfliktusmentes időszak.

„Szerintem kívülről azt lehet látni, hogy véget értek a mézeshetek. Tehát a nászút véget ért, vagy legalábbis az első viták megjelentek, az első olyan események, amelyek mondjuk a rózsaszín ködöt valamennyire oszlatják ebben az új formációban” – fogalmazott az elemző. Bár hozzátette, nem akarja túldramatizálni a helyzetet, és szerinte nem arról van szó, hogy a párt lejtőre került volna, de érezhetően megváltozott a politikai események dinamikája.

A Polgár Judit jelölése körüli ügyet egyértelműen politikai hibának tartja, amelynek okait elemezve Magyar Péter politikai karakterét vizsgálta. „Az én hipotézisem az, hogy hogy a politikusi személyiségek azok különböző helyzetekben jók és különböző más helyzetekben pedig kevésbé jók” – mondta, kiemelve, hogy Magyar Péter forradalmi hevülete és „kalapács jellege” sikeres volt a kampányban, de kormányfőként már más kvalitásokra, például megfontoltságra és higgadtságra is szükség lenne.

A folyamat gyorsasága és a látszólagos szervezettség szerinte sokak számára problémát okozott, különösen egy olyan politikai közösségben, amely a kommentekből táplálkozik.

Török Gábor szerint ez a hiba később valószínűleg csak lábjegyzet lesz a történetben, „de mégis most nagyon sokaknak van az az érzése, hogy megtorpant az a lendület, ami a Tisza Pártot és Magyar Pétert jellemezte a választások után, és ahogy az előbb fogalmaztam, egy új időszak jött, ez már nem a mézesheteknek az időszaka, egy küzdelmesebb időszak.”

Ezzel szemben a Fidesz helyzetét Török Gábor továbbra is rendkívül súlyosnak látja. Míg a Tiszánál a mézeshetek értek véget, addig a Fidesz vesszőfutása nem látszik befejeződni.

Úgy látja, a helyzetet súlyosbítja, hogy maguk a szereplők sem hisznek a javulásban, ami korábban sosem volt jellemző a Fideszre.

Bár sokan a 2010 utáni baloldal helyzetéhez hasonlítják a Fideszét, Török szerint a párt belső morálja még annál is rosszabb lehet. Míg 2011-12-ben a szocialisták még hittek a gyors visszatérésben, addig a Fideszen belül ezt most nem érzi. A párton belüli jövőkép nagyon borús.

A Fidesz helyzetének szimbolikus pillanataként említette azt a múlt heti esetet, amikor Orbán Viktor bejelentette a demokrácia végét, majd az Egyesült Államokba utazott a foci-világbajnokságra. Török szerint ezek a lépések elveszik a reményt, hogy Orbán Viktorral és a jelenlegi struktúrával a Fidesz helyzete megváltoztatható lenne.

Felvetette annak a lehetőségét is, hogy a Tisza Párt ellensúlya hosszabb távon nem a jelenlegi politikai térből, hanem akár a párton belülről érkezhet majd.

Az elemző kitért Orbán Viktor közelgő Tusványosi beszédére is, amellyel kapcsolatban kettős várakozásai vannak. „Szerintem az elmúlt hetekben, hónapokban annyira alacsonyra tette Orbán Viktor a saját lécét, hogy tulajdonképpen szinte bármi az többet fog jelenteni az ő szempontjából, mint ami eddig történt” – mondta.

Ugyanakkor a valódi tét magas, mert a hívek csökkenő hitét csak egy nagyon komoly vízióval, egy új misszió meghirdetésével lehetne visszaállítani. Török Gábor szerint a 2002-es vereség utáni visszavonulás stratégiája ma már nem működne, mert a politika tempója sokkal gyorsabb lett.

„Ami a parlamentben történik, az óráról-órára változtatja meg az emberek gondolkodását, tömegesen figyelnek oda az emberek, iszonyatosan sok a politikai üzenet” – magyarázta. A kérdés szerinte az, hogy Orbán Viktor képes lesz-e olyan beszédet tartani, ami elegendő muníciót ad a saját, egyre inkább elbizonytalanodó oldalának.

A teljes adás 24.hu-s előfizetéssel érhető el.

Újabb jelek utalnak arra, hogy visszahúzódnak az állami és államközeli pénzek az élvonalbeli klubok finanszírozásából, a Puskás Akadémiánál is megindultak a távozások a szponzori körből. Erre reagálva a Vidéki prókátor, azaz Fülöp Botond egy Facebook-posztban tette közzé véleményét. A bejegyzés nemcsak elvi kritikát fogalmaz meg, hanem egy konkrét példát is hoz egy sportigazgatói fizetésről és juttatásokról, amelyek szerinte piaci alapon nem fenntarthatók.

Fülöp a bejegyzést azzal kezdi, hogy örül az élvonalbeli sportklubok állami és államközeli támogatásának megszűnéséről szóló híreknek. Úgy látja, a közpénzek kivonása hosszabb távon az ágazat érdekét is szolgálja, mivel az állami támogatás „csak az alacsony hatékonyságú, nemzetközi mércével mérve versenyképtelen struktúrák és működésmódok túlélését szolgálja.”

Példaként hozza a magyar válogatott sikertelen világbajnoki selejtezőjét, megjegyezve, hogy „erre az idei labdarúgó világbajnokság szolgáltatja a legjobb példát, melyre a magyar válogatottnak 16 év – iszonyatos mértékű anyagi támogatásban megnyilvánuló – állami futballmánia után sem sikerült kijutnia.” Ebből azt a következtetést vonja le, hogy „az orbánizmus még a futballban is csődöt mondott.”

Ezt követően egy konkrét jogesetet ismertet, amelyet a Kúria tett közzé. A BH.2026.138 számú határozat egy sportigazgató munkaügyi perében született, és az anonimizált iratból kiderül, hogy „a sportigazgató alapbére nettó (!) 8.000,- EUR volt, melyet ösztönzői javadalmazás és ‘minőségi jármű’ is kiegészített.”

Azt írja, „arra pedig az égvilágon nincs semmi szükség, hogy a magyar adófizetők biztosítsanak luxusfizetéseket” olyan sportvezetőknek, akik nem képesek nemzetközileg mérhető teljesítményt elérni. Álláspontja szerint egy sportoló vagy edző bármennyit kereshet, „de ezt ne a magyar adófizetők pénzéből tegye.”

A poszt azzal zárul, hogy az államnak elsősorban a tömegsportot és a fiatalok sportolását kellene támogatnia, a látványsportokból pedig ki kellene vonulnia. „A cél nem a jól fizetett, de nemzetközileg sehol nem jegyzett futballista, hanem az egészséges nemzet és a tehetség érvényesülése” – írja.

Mérő László matematikus, író, pszichológus is egyike volt azoknak, akik kiálltak Polgár Judit államfő-jelölése mellett. Bár nem volt ott az eredeti ajánlók között, facebook-posztjában azt írta, a sakknagymesternek külön előnye, hogy eddig soha semmi politikai megnyilvánulása nem volt, viszont minden egyéb megnyilvánulása mélyen tisztességes emberi hozzáállást mutatott. Hozzátette, egyetért azokkal, akik szerint az elnöknek nem kell feltétlenül jogásznak lennie. „Amihez az elnöknek értenie kell, azt majd elmagyarázzák neki a jogászok, az elnök csak legyen eléggé értelmes ahhoz, hogy megértse az érveket és eléggé tisztességes ahhoz, hogy miután megértette a prókat és kontrákat, korrektül döntsön.”

Bár a jelölési folyamatot és a személyét ért támadások után Polgár Judit végül nem vállalta a jelöltséget, kíváncsiak voltunk, Mérő László szerint milyennek kell lennie az ideális köztársasági elnöknek, és mit gondol a történtekről.

— Polgár Judit visszalépett. Mi történt?

— Ha mondjuk engem csak úgy felírnak egy jelöltlistára, én nagyon dühös lennék. Először is kérdezzenek meg, hogy egyáltalán hajlandó vagyok-e elvállalni.  Szerintem ennyiről volt csak szó, hogy Magyar Péter megkérdezte Polgár Juditot, hogy vállalja-e el a köztársasági elnökjelöltséget.

— Ennek némiképp ellentmond, hogy Bujdosó Andrea már hétfőn bejelentette, hogy a Tisza frakciója Polgár Juditot támogatja. Nem volt ez egy kicsit korai?

— A 141 emberből egy nagyon nagy többség ezek szerint úgy ítélte meg, hogy ennél jobb jelölt úgysem lesz. Ez ennek a százvalahány embernek a véleménye, de ettől még meghallgatnak másokat is, és lehet, hogy figyelembe is veszik a véleményüket. Ha például Polgár Judit mellett elvállalná a versenyt mondjuk Rubik Ernő is, akkor lennék kíváncsi, mit mondana a Tisza-frakció. Valószínűleg azt, hogy két igazán jó jelöltjük van.

— Mégis, bölcs dolog volt már most letenni a garast egy jelölt mellett, és ezzel idejekorán befolyásolni a folyamatot? Magyar Péter is úgy érezte, ez a dolog nem sült el jól. Egy nappal később elmondta, hogy sajnálja, ha a túlságos sietségével és a nem szerencsés kommunikációjával ő lett az oka annak, hogy Polgár Judit nem vállalta el. 

— Ezen nincs mit profi módon kommunikálni. Magyar Péter nagyon vagányul belevágott. Egy eddig tökéletesen pártfüggetlen nőt meg kell kérdezni, hogy vállalja-e. Mert eleve lehet, hogy azt mondja, hogy nem.

— Mégis, akkor mi volt az oka, hogy még Polgár Judit jelölői közül is többen, például Kepes András is azt mondta, hogy ez a folyamat el volt hamarkodva?

— Lehet, hogy el volt. Nem tették egyértelművé, hogy ez most arról szól, hogy megkérdezzük Polgár Juditot, hogy vállalja-e.

— Viszont más jelöltekkel kapcsolatban Magyar Péter ilyesmit nem jelentett be, holott más nevek is felmerültek.

— Azok egyértelművé tették, hogy elvállalják. Aki egyértelművé tette, hogy elvállalná, azt nem kell megkérdezni. De ő ilyen ügyben egyáltalán nem szólalt meg.

— Most azonban már biztosan tudjuk, hogy Polgár Judit nem lesz köztársasági elnök...

— Én egyébként nem vagyok biztos benne, hogy — ha nem is most — egy-két év múlva nem lesz az.

— Úgy érti, hogy közvetlenül választott formában?

— Igen.

— Mik azok a preferenciák, amik szerint érdemes körülnéznünk itt, a Kárpát-medencében, hogy ki legyen a köztársasági elnökünk?

— Az a helyzet, hogy még egy ilyen nagyágyút nem találunk. Rubik Ernő nem fogja elvállalni. Gyakorlatilag ez a két magyar van — aki eddig a politikában egyáltalán nem szólalt meg, és abszolút világsztár.

— Fontos, hogy világsztár legyen az illető?

— Nem fontos, csak hasznos. Nagyon is. Mert egyrészt

És van egy másik megjegyzésem is: hogyan jutott el Amerika odáig, hogy a feketéket diszkriminálták az autóbuszon is, majd 30—40 évvel azután, hogy Martin Luther King kijelentette, hogy „van egy álmom”, fekete elnököt választottak? Ezt érdemes követni, végignézni, mert tanulságos lehet számunkra, ugyanis például Polgár Judittal kapcsolatban egy nagyon erős, néha nyílt, néha rejtett antiszemitizmus is érezhető volt. Most én ismerem őt annyira, hogy tudom: őt egyáltalán nem érdekli ez, ő magyar és kész. Valószínűleg nem tagadja a zsidó őseit, de nem ez érdekli.

— Arra gondol, hogy egy zsidó származását felmutatni tudó jelölt például ezt a fajta előítéletet is képes lehet oldani?

— Rajta kívül senkire nem gondolok. Csak rá. Mert mögötte annyira egyértelmű a teljesítmény. Őrá senki sem mondta, hogy a zsidó lobbi emelte világbajnokká.

— Polgár Juditot tényleg az egész világos sokan ismerik, viszont Göncz Árpád sem volt világsztár, sőt, igazán ismert sem.

— A Gyűrűk Ura fordítójaként azért igen. Nem úgy, hogy ha megkérdeztél valakit, akkor tudta, hogy ki fordította a Gyűrűk Urát, de ha azt mondtad valakinek, hogy „a Gyűrűk Ura fordítója”, akkor tudta, hogy miről van szó.

— Ez adott Göncz Árpádnak ismertséget vagy elfogadottságot?

— Egy marketingfogódzót.

— Mennyivel szállíthatjuk lejjebb a „nagyágyúságot”?

— Ha nagyon leszállítjuk, akkor bárki lehet köztársasági elnök. A törvény csak azt írja elő, hogy betöltse a 35. életévét. Ilyen azért sok van. Úgyhogy én nem szeretném nagyon leszállítani. Legyen olyan, akit tényleg máshonnan ismerünk. Én egyáltalán nem tartom fontosnak, hogy jogász legyen. Már Göncz Árpádnak pont volt egy jogászdiplomája, de nem erről volt ismert.

— Milyen szempontok mentén érdemes még keresni? Legyen politikailag neutrális ember? Vagy egy olyan nagy név, aki valamilyen módon egyesíti az országot?

— Nincsen rá egyértelmű válasz. Például itt van mondjuk a jelenlegi — még egy hónapig — köztársasági elnökünk, Forsthoffer Ágnes, aki most egy hónap, vagy pár hónap alatt lett ennyire egyértelműen alkalmas személy. Ha így folytatja, akkor ő lesz a következő köztársasági elnök.

— Elképzelhetőnek tartja, hogy már most is?

— Nem, most nem. Az ideiglenes elnökből — szinte azt mondom — fogalmilag sem lesz végleges. Ez ugyanaz, mint a válságmenedzser: nem lesz belőle végleges cégvezető.

— A nagyobbik ellenzéki párt abba a pozícióba lavírozta magát, hogy ami ezután jön, az illegitim. Tehát teljesen felesleges bárkiben is gondolkozni ilyen szempontból.

— Az az igazság, hogy már nagyon rég nem figyelem, mit mondanak. És nem azért, mert megvetem őket, hanem mert ez tipikus utóvédharc. Ahelyett, hogy ráállnának az új helyzetre, máig se fogadták el, hogy Magyar Péter győzött. „Átverték a népet, hazudott” — ez az alap. Egyszerűen nem bírják elengedni, hogy ők fújják a passzátszelet, miközben már nem ők fújják.

— Mennyi időt lenne ideális eltölteni a jelöléssel?

— Amíg konszenzusra nem jutunk.

— Akkor ez akár el is tarthat a 30 napos periódus végéig?

— Akár igen, de nem lenne jó. Én megértem a Tisza sietségét, „essünk túl rajta”. Az kétségtelen, hogy most nem jött be. És Polgár Judit helyében én sem vállaltam volna el.

Nem akart belemenni ebbe a mocsárba.