„Nem mindenkinek esik jól, nekünk sem, akik csináljuk, de ilyen az élet” – Orbán jobbkezét a kormány kampányairól is kérdezték a keresztény táborban

Magyar Péter a Facebookon írt arról, hogy szerinte a kormánypárti influenszer, Bohár Dániel és csapata szándékosan próbálja meg lejáratni a róla szóló, Tavaszi Szél című dokumentumfilmet. A Tisza Párt elnöke szerint a Megafon és Bohár Dániel ezzel épp a film rekordnézettségét támogatja. Mint írja, egy „egész hadműveletet raktak össze a még 31 napig velünk lévő propagandisták”.

– írja a posztban.

A politikus szerint a szervezők nem számoltak azzal a következménnyel, hogy a rengeteg megvásárolt jegy miatt a mozik újabb termeket fognak megnyitni, és még több vetítés lesz.

Magyar Péter a bejegyzésében azt is megemlíti, hogy szakértők szerint a film „valódi repülőrajttal indult”, és sok helyen teltházakkal fut, ami szerinte egy dokumentumfilmnél teljesen szokatlan. Posztját azzal zárja, hogy arra kéri a nézőket, értékeljék a filmet a hivatalos oldalakon. A bejegyzés a „Tavaszi szél Tiszát áraszt” mondattal végződik.

A Magyar Péterről szóló, Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm országos premierje március 12-én van. A filmet Topolánszky Tamás Yvan rendezte, producere Sümeghy Claudia, akik hangsúlyozták, hogy az alkotás állami és szponzori pénz nélkül, saját forrásból készült.

Bohár Dániel, vagy gyakrabban Bohár Dani a Megafon nevű, 2020 óta működő kormánypárti digitális kommunikációs szervezet egyik legismertebb arca. A szervezet jelentős, többmilliárdos éves bevételekről számolt be, miközben működésének átláthatósága rendszeresen viták tárgya. Bohárt korábban több esetben is érte kritika manipulatív vagy félrevezető tartalmak készítése miatt, például egy délelőtti fotó félreértelmezett használata vagy egy interjú meghamisítása kapcsán.

A Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet egyébként mi is megnéztük, itt olvashatjátok a kritikánkat:

Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.

A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:

A volt újságíró szerint az egész egy mesterséges intelligenciával készített deepfake videóval indult, amelyet szerinte „valószínűleg az orosz barátok, vagy Rogán beosztottjai” gyártottak le. Ebben egy valós személy látható, de Krizsó szerint szemmel látható, hogy nem ő beszél. A videóban elhangzó fenyegetésre, miszerint a karma utoléri Orbán Viktort, ha packázik Ukrajnával, a miniszterelnök egy videóval reagált, amelyben ingujjra vetkőzve hívogatja a családtagjait.

– írja Krizsó, aki szerint ez az oka annak, hogy a politikusok „végletekig leegyszerűsített mondatokat szajkóznak éjjel és nappal”, amelyeket minden lehetséges módon eljuttatnak az emberekhez.

– zárja bejegyzését Krizsó Szilvia.

Tegnap a magyar kormánypárti sajtón végigfutott egy YouTube-felvétel, amelyen Hrihorij Omelcsenko, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egykori tisztje Orbán Viktort (és a lapok állítása szerint a családját is) fenyegeti. A videó hitelességét több körülmény is megkérdőjelezi: a szájmozgás nem egyezik a hanggal, kiberbiztonsági szakértő is felvetette a deepfake gyanúját, és a felvételen említett „KARMA” nevű szervezetnek nincs nyoma. A hírt több orosz portál is átvette és terjesztette. Miközben minda Financial Times minda VSquare arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés befolyásolhatja a magyar választásokat dezinformációs műveletekkel.

„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.

Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.

Állítását azzal is alátámasztotta, hogy a Fidesz-székház elleni, már a választások utáni merénylet előtt telefonon ellenőrizte, hogy Áder János az irodájában van-e, és csak akkor robbantott, amikor megbizonyosodott róla, hogy nincs a helyiségben. Roháč szerint erre az utolsó akcióra azért volt szükség, hogy eltereljék a gyanút a Fideszről, miután a Szájer-lakásnál történt robbantás után sokan önmerényletről kezdtek beszélni.

A kilencvenes évek második felének politikai robbantásai és alvilági leszámolásai szorosan összefonódtak. A nyomozás egyik fő iránya kezdettől a „szlovák vonal” volt, mivel a Vladimír Mečiar vezette Szlovákia és Magyarország viszonya akkoriban rendkívül feszült volt. Egy, az akkori ügyekre rálátó forrás úgy fogalmazott: „a Mečiar-kormány titkosszolgálata nyilvánvalóan rajta van a gyanúsítottak listáján”. A szlovák titkosszolgálat, a SIS hírhedt „Omega” fedőnevű akciójának célja éppen Magyarország destabilizálása és euroatlanti integrációjának akadályozása volt. A korszakban több magyarországi bűncselekménynél is szlovákiai robbanószert használtak, és a hatóságok a rossz államközi viszonyok miatt nehezen tudtak együttműködni. Az alvilági szálat erősíti, hogy Portik Tamás belső köréhez tartozó Szemán József, becenevén „Fürge” korábban már elismerte, hogy az FKGP-székházhoz ő vitt egy robbanószerkezetet, amit végül nem hoztak működésbe.

A mentelmi joggal rendelkező politikusok elleni támadások miatt a nyomozást az ügyészség vezette, de az eljárás eredménytelenül zárult, gyanúsításig sem jutottak el, az ügyek pedig azóta elévültek. A Legfőbb Ügyészség az Átlátszó megkeresésére küldött válaszában csak a Torgyán és Szájer sérelmére elkövetett rongálás ügyét azonosította, az Áder János irodája elleni támadásról nem tettek említést. A nyomozati iratokat 2014-ben levéltárba adták. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő aktákat pedig 2010-ben átadták a Terrorelhárítási Központnak.

A robbantások politikai visszhangja vegyes volt. Szájer József óvatosan nyilatkozott, és nem zárta ki, hogy a támadás a felesége bírói hivatásával függ össze. Torgyán József viszont később a memoárjában felidézett egy parlamenti jelenetet, amelyben állítása szerint Gál Zoltán, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese azt kiabálta, hogy a robbantást a Fidesz rendelte meg. Egy korabeli, névtelenséget kérő szereplő szerint azonban ez nem volt életszerű. A Fidesz-kormány később a politikusok megfigyelése miatt kirobbant botrány kivizsgálására parlamenti bizottságot hozott létre, a robbantássorozat ügyében azonban ilyen lépés nem történt.

Roháč ügyvédje szerint az elítélt férfi egy most készülő könyvében a megbízó személyét is felfedi majd.

Egy volt ukrán parlamenti képviselő mondataitól volt hangos a magyar kormánypárti sajtó, miután a férfi arról beszélt, hogy Orbán Viktor gondoljon a gyerekeire és unokáira. A Telex elemzése szerint

A Prjamij TV-nek nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko, egy 75 éves, nyugalmazott titkosszolgálati vezérőrnagy valóban tett kemény kijelentéseket Orbán Viktorról a videóban, egy korábbi nyílt levelét idézte:

Ezt a sokkal durvább megszólalást a magyar kormányközeli sajtó nem is nagyon emlegette, sokkal inkább fókuszáltak arra, amikor a miniszterelnök családját említette.

A lap bemutatja azt is, ahogy a megvágott videót közlő eredeti Index-cikkből származó információ egyre inkább torzult a kormánypárti média más szegleteiben.

A hírek megjelenése után Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett egy videót, amelyben telefonon értesíti a lányát, hogy megfenyegették a családot, de nem kell megijedni, viszont komolyan kell venni a helyzetet.

Az újságírók egy kis háttérkutatást is végeztek az Orbánt, de a családját valószínűleg nem fenyegető illetővel kapcsolatban. Arra jutottak, hogy

A Telex azt is állítja, hogy az interjú a Prjamij TV nevű, Petro Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető médium YouTube-csatornáján jelent meg, ahol a magyarországi hírverés idején mindössze 18 ezer megtekintésnél járt.

Az újság által idézett szakkönyv szerint ezzel a technikával egy jelentéktelen forrásból származó állítást sokkal súlyosabbnak lehet beállítani, például amikor egy szélsőjobboldali, alacsony támogatottságú politikus véleményét „francia véleményként” közlik.

A videóval kapcsolatban a szakértők azt is felvetették, hogy mesterséges intelligenciával manipulálhatták, ugyanis Omelcsenko szája nagyon furcsán mozog.