Félbevághatták a nyugdíjas ukrán tiszt mondatát, ezért tűnt úgy, hogy Orbán családját fenyegeti
A 75 éves Hrihorij Omelcsenko, volt ukrán képviselő szavait a kormánypárti sajtó vette át, ukrán fenyegetésként. A hírek után Orbán Viktor videóban hívta fel a lányát, jelezve, komolyan veszik a helyzetet, pedig a Telex utánajárása szerint Omelcsenko csak egy jelentéktelen politikai szereplő Ukrajnában.
Egy volt ukrán parlamenti képviselő mondataitól volt hangos a magyar kormánypárti sajtó, miután a férfi arról beszélt, hogy Orbán Viktor gondoljon a gyerekeire és unokáira. A Telex elemzése szerint
a nyilatkozatot közvetlen fenyegetésként állították be, holott a teljes szövegkörnyezet egészen másról szólt.
A Prjamij TV-nek nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko, egy 75 éves, nyugalmazott titkosszolgálati vezérőrnagy valóban tett kemény kijelentéseket Orbán Viktorról a videóban, egy korábbi nyílt levelét idézte:
„Vitya! Kitépjük a büdös nyelved, és odadobjuk a kutyáknak. Előbb fog a te neonáci véred folyni a Dunán, mint a ruszki olaj a Barátság vezetéken.”
Ezt a sokkal durvább megszólalást a magyar kormányközeli sajtó nem is nagyon emlegette, sokkal inkább fókuszáltak arra, amikor a miniszterelnök családját említette.
A kormányközeli médiában terjedő változatban a mondat így hangzott: „Orbán gondoljon az ő öt gyerekére és hat unokájára”. Az eredeti felvételen azonban a gondolatmenet itt nem ért véget, hanem így folytatódott: „Az ukrán gyerekek véréért nem kár? Drágább neki az orosz olaj, mint az ukrán gyerekek élete?”
A lap bemutatja azt is, ahogy a megvágott videót közlő eredeti Index-cikkből származó információ egyre inkább torzult a kormánypárti média más szegleteiben.
Míg az első cikkek még „ukrán üzengetésről” írtak, a későbbi címek már általánosságban „az ukránok” fenyegetéseként tálalták az esetet.
A hírek megjelenése után Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett egy videót, amelyben telefonon értesíti a lányát, hogy megfenyegették a családot, de nem kell megijedni, viszont komolyan kell venni a helyzetet.
Az újságírók egy kis háttérkutatást is végeztek az Orbánt, de a családját valószínűleg nem fenyegető illetővel kapcsolatban. Arra jutottak, hogy
a nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko már 2007 óta nem parlamenti képviselő, és az ukrán közéletben leginkább antiszemita összeesküvés-elméleteiről és önfényezéséről ismert. Az interjúban egy „Karma” nevű szervezet vezetőjeként hivatkozott magára, amelynek érdemi működésére semmi jel nem utal. Omelcsenko korábban is tett már súlyos, bizonyítatlan állításokat, például Julija Timosenko volt kormányfőt az orosz titkosszolgálat ügynökének nevezte, és beszélt arról is, hogy Ukrajna egy részéből „Új Jeruzsálemet” akarnak létrehozni ötmillió zsidó betelepítésével.
A Telex azt is állítja, hogy az interjú a Prjamij TV nevű, Petro Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető médium YouTube-csatornáján jelent meg, ahol a magyarországi hírverés idején mindössze 18 ezer megtekintésnél járt.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a módszer – amellyel egy marginális szereplő véleményét egy egész nemzet álláspontjaként tüntetik fel – ismert a médiamanipulációban.
Az újság által idézett szakkönyv szerint ezzel a technikával egy jelentéktelen forrásból származó állítást sokkal súlyosabbnak lehet beállítani, például amikor egy szélsőjobboldali, alacsony támogatottságú politikus véleményét „francia véleményként” közlik.
A videóval kapcsolatban a szakértők azt is felvetették, hogy mesterséges intelligenciával manipulálhatták, ugyanis Omelcsenko szája nagyon furcsán mozog.
Egy volt ukrán parlamenti képviselő mondataitól volt hangos a magyar kormánypárti sajtó, miután a férfi arról beszélt, hogy Orbán Viktor gondoljon a gyerekeire és unokáira. A Telex elemzése szerint
a nyilatkozatot közvetlen fenyegetésként állították be, holott a teljes szövegkörnyezet egészen másról szólt.
A Prjamij TV-nek nyilatkozó Hrihorij Omelcsenko, egy 75 éves, nyugalmazott titkosszolgálati vezérőrnagy valóban tett kemény kijelentéseket Orbán Viktorról a videóban, egy korábbi nyílt levelét idézte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.
Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.
„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.
A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.
„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.
A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.
A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.
A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.
Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.
Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.
„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.
A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.
Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.
A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.
A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy
A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp
Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.
A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.
A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.
Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.
Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.
Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.
A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”
Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.
A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.
Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.
Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.
Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.
A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.
Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.
Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.
Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.
Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.
Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.
A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.
A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.
A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.
A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.
Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.
A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.
Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.
A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
