SZEMPONT
A Rovatból

Miért vagyunk ilyen bunkók az interneten? Online suttyóságaink, amikkel megkeserítjük egymás életét

Tiltás, törlés, ghostolás: sokszor akkor vagyunk a legbántóbbak, amikor kíméletesnek hisszük magunkat.


Elcsépelt szöveg, hogy az online világ kiöli a személyességet a kapcsolatokból - pedig a helyzet évről évre romlik. Minél ritkábban kell szemtől szembe képviselnünk magunkat, annál lejjebb csúszunk a lejtőn: suttyósodni kezd a viselkedésünk. A virtualitásban úgyis megúszható minden. Vagy mégsem? Hát, nem éppen.

Nem, itt most nem a kommentelőkre gondolunk, akik Karácsony Gergely szemüvegkeretén vitázva küldik egymást a pokol hetedik bugyrába - ezzel a jelenséggel már foglalkoztunk.

A helyzet ugyanis nem csak a kommentháborúkban ember alatti, hanem az ismerősök közt is: sokan akkor vagyunk a legbántóbbak, amikor éppen kíméletesnek hisszük magunkat.

Íme, néhány taplóságunk, amit soha nem tudnánk a másik arcába nézve művelni!

Azonnali tiltás, törlés

Ki ne ismerné a gyomorrándító érzést, amikor azzal szembesülünk, hogy a beszélgetőtársunk megszűnt létezni? Az imént még ott volt a neve, a fotója, a csevegés előzményei - most meg olyan, mintha az egész meg sem történt volna. Nem csak ő párolgott el a világunkból, hanem mi is az övéből. Gyakorlatilag virtuálisan kinyírt minket. De mégis miért?

A törlés a randiappokon sokak szerint bocsánatos bűn. Igaz, beszédes, ha az 5 centivel alacsonyabb testmagasság vagy épp az 5 kilométerre fekvő lakhely elég hozzá, hogy az űrbe lőjük ki a másik ember profilját.

Pedig a fentieket pár másodperc lenne megfogalmazni: a tiltó fél közölhetné, hogy nem érdekli egy Békéscsaba-Kecskemét vonalon működő távkapcsolat, cserébe a letiltott sem töprengene, hogy vajon a szelfije volt-e ilyen kiábrándító.

Egész más a helyzet, ha egy kiadós szócsatát zárunk tiltással. Az indulatok olykor érthetőek, mégis fontos mérlegelnünk: megéri odadobni egy emberi kapcsolatot néhány mondatért? Persze, simán lehet, hogy az illető könnyűnek találtatik.

Utólag észlelt tiltás, törlés

Külön válfaja a közösségi médiás szorongásnak, amikor egy régi ismerős profiljára rákeresve már csak az “Ismerősnek jelölés” gomb vigyorog ránk. Bizony, már nem kér belőlünk az általános iskolai tesitanárunk, az Erasmuson megismert svéd csaj, vagy az a csávó, akivel tavalyelőtt még közösen váltottuk meg a világot egy romkocsma pultja mellett.

A kukázás már csak azért is fájdalmas, mert az okára gyakran nem derül fény. Ráadásul a másikat elég lenne kikövetni, ha nem érdekel - így nem csoda, ha a szívünkre vesszük az elutasítást. Joggal érezhetjük: ez az arc valójában soha nem kedvelt minket, csak az illem kedvéért jelölt vissza, aztán amint “hátat fordítottunk neki”, már szúrta is belénk a tőrt.

Na jó, ez talán túlzás - de ha valaki általános nagytakarítást végez a barátlistáján, azt azért érdemes egy posztban jelezni. A megbántottaknak ugyanakkor megéri elgondolkodni: mennyit jelentett nekik az, akinek csak hetek, hónapok, évek múltán tűnt fel a hiánya?

Ghostolás, azaz “kísértetkedés”

Klasszikus társkeresős műfaj, de azért barátságokban vagy adás-vételi ügyekben is előfordul. Az elkövető eleinte lelkesen bombáz az érdeklődésével: minden nap egy friss üzenettel indul, oda-vissza cikáznak a szövegbuborékok. Aztán egy nap, minden átmenet nélkül beáll a csend. Ha rákérdeznél az okára, talán nem is válaszol. Esetleg egy “sűrű a hetem”, vagy egy “nem felejtettem el, csak éppen ellik a csincsillám” következik. A kérdést tehát csak annak érdemes feltenni, akinek szeretnénk kínos perceket okozni a magyarázkodással.

Az érzelmek gyorsan változnak, és nincs annál megsemmisítőbb, mint bevallani, hogy egész egyszerűen nem érdekel már a másik - hiszen ezzel teljes lényében utasítanánk el. A ghosting tehát a könnyebb út, főleg, ha “slow fade”, azaz lassú, fokozatos elpárolgás formájában történik. Az elszenvedő félnek a megoldás minden esetben ugyanaz a bölcsesség: “Ami jön, fogadom, ami megy, engedem.”

Ez a helyzet azért nem összekeverendő a “tengeralattjárózással”: azzal a játszmával, amikor valaki minden páros héten eltűnik, aztán a páratlanokon felbukkan, hogy kicsit szórakozzon veled. Már ameddig meg nem unod, és el nem küldöd a francba.

Klasszikus lesz.rás

Rossz érzés, ha egy ismerős arra sem veszi a fáradságot, hogy néhány szóban reagáljon nekünk, pláne, ha magát az üzenetet sem nyitja meg napokon keresztül. Persze, az már a kapcsolat minőségétől függ, hogyan éljük meg a dolgot.

Könnyen lehet, hogy valóban összecsaptak a hullámok a feje fölött - egy perce sem volt írni, azután el is felejtette, esetleg bármilyen munkahelyi vagy magánéleti nyűggel küszködik. Ha azonban egy később küldött emlékeztető üzenetre sem reagál, bátran nyugtázzuk: a lesz.rás az lesz.rás, ami sajnos az illető állampolgári joga. A miénk pedig szerencsére az, hogy annak írjunk, aki nem sz.r le minket.

Ellentétpárja: az üzenetbombázás

Van az úgy, hogy nem adjuk valaki alá a lovat, az illető mégis rendszeresen betalál: szid, bókol, kérdez, minősít, és ha kell, századjára is ránkköszön. Végül vérig sértődik, és önmagával bonyolódik dühös monológba.

Na persze, ebben az esetben mi ghostolunk, tehát áldozatból elkövetők leszünk - de azért ne keverjük össze a két jelenséget. Hiszen az emberi kapcsolatok az interneten is a kölcsönösség talaján jönnek létre.

Ha valaki élőben jól ismer(t), vagy elmélyült vele az online beszélgetés, joggal érezheti fájónak az eltűnésünket. Ha azonban már az elején jeleztük, hogy nem vagyunk nyitottak felé, akkor nem kéne tukmálnia a társaságát, pláne nem lelkifurdalást keltve bennünk.

Kerülgetés, vagy “orbitálás”

A fenti játszma része, hogy valaki rég nem keres, vagy nem áll szóba veled - mégis minden online megmozdulásodra elsőként reagál. Mindent lájkol, mindent megtekint, körbeszimatol, ólálkodik. Az angol erre az “orbiting”, keringés szót használja. Fontos: itt azokról van szó, akik korábban eltűntek az életünkből. Természetesen nem minden ismerős “orbitál”, aki rendszeresen lájkol.

Az illető tehát csak kering, kering körülötted, mint egy kisbolygó, finoman érzékeltetve, hogy majdnem érdekled, de azért olyannyira mégsem, hogy közelebb merészkedjen. Egyszóval talonban tart az ínségesebb napokra - legyen szó munkáról, flörtről vagy állítólagos barátságról.

Az orbitálás már csak azért is bosszantó jelenség, mert senki sem számon kérhető érte, ahogyan a kavarógép kollégádat sem lehet a HR-en jelenteni, csak mert folyton belebotlasz a folyosón, és sunyi tekintettel méreget téged.

És ha mindez bűn, mi az ítélet érte? A gyakorlatban semmi, hiszen mindannyian elkövetjük a magunk suttyóságait. Éppen csak hosszú távon kiüresednek, megromlanak, elértéktelenednek az emberi kapcsolatok.

Tenni akkor tudunk ellene, ha egy picivel is, de tudatosabban kommunikálunk, és legalább néha feltesszük magunknak a kérdést: miért bánunk úgy másokkal az interneten, ahogyan élőben sosem tudnánk?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk