SZEMPONT
A Rovatból

Aki templomot épített a szeméttelep helyén – karácsonyi portré Iványi Gáborról

Apjától tanulta a mindent legyőző elszántságot, tartott istentiszteleteket egy babakocsi-tárolóban, ült rabként börtönben és képviselőként a parlamentben, ő áldotta meg Orbán Viktor házasságát, és temette el Kövér László édesapját.


Iványi Gábor neve talán minden eddiginél gyakrabban szerepelt a hírekben 2023-ban. Persze ő ennek aligha örült, hiszen a legtöbb cikk a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület kétségbeejtő anyagi helyzetéről szólt:

arról, hogy a NAV százmilliókat von el tőlük, ezért hónapok óta nem tudnak fizetést adni dolgozóiknak, sőt még az is a fejük felett lebeg, hogy kikapcsolják a gázt és az áramot az intézményeikben.

Mi is számos riportban foglalkoztunk ezzel, most viszont inkább az emberre voltunk kíváncsiak, aki az egész küzdelem középpontjában áll.

Arra kértük, meséljen nekünk a családjáról és éppen 50 éve indult karrierjéről, amely jóval színesebb annál, mint ami az elmúlt időszak állandó kríziskommunikációjából kiderülhetett.

10 testvér, 6 gyerek, 9 unoka

Iványi lelkész-pedagógus családból származik, 11-en voltak testvérek, akiknek mostanáig 56 gyerekük és 40 körüli unokájuk született. Neki 6 gyereke és 9 unokája van.

„Édesanyánk mindegyikünket eljuttatott legalább az érettségiig, többeket egészen a felsőoktatásig, ahol még a szakdolgozatok megírásában is segített. Édesapámmal 41 évet töltöttek Nyíregyházán, a metodista egyház legnagyobb gyülekezeténél. A család légkörét meghatározta a muzsika, az irodalom, a szellemi és egyéb játékok, a házba pedig minden arra járó betérhetett.”

Édesapja elkötelezett lelkipásztor volt, kiterjedt szórványhálózattal. Hitvallásának azt tartotta, hogy „a parókiám az egész világ”, ezért előfordult, amikor 50 helyen is prédikált. Gyakorlatilag állandóan úton volt, amikor büntetésből bevonták a jogosítványát, mert hozzászólt politikai kérdésekhez, akkor biciklivel járta a vidéket.

„Engem az ösztönzött, hogy láttam a minden félelmet legyőző elszántságát az üggyel kapcsolatban. Ez az, ami miatt 1970-ben, az érettségim évében úgy döntöttem, hogy én is teológiát szeretnék tanulni. Éppen 50 éve szenteltek fel segédlelkésznek, ezután Szabolcs megyében, Mátészalka környékén kezdtem prédikálni 17 szórványtelepülésen.”

A metodista mozgalmat létrehozó Wesley fivérek példája nagy hatással volt rá, belejátszott emellett a családi késztetés is: édesanyja számos kliense járt be hozzájuk ruháért, az iskolások pedig az évnyitó előtt fehér ingért.

Kik azok a metodisták?

A 18. századi Angliában éltek a Wesley fivérek, John és Charles, akik saját mozgalmat indítottak az anglikán egyházon belül.

Ez a mozgalom nagyon erős szociális tartalommal is megtelt, mivel Wesley-ék úgy látták, hogy az egyháznak nincsenek válaszai az iparosodó Anglia súlyos szociális problémáira. Ekkoriban a gyerekmunka is megszokott volt, előfordult például, hogy a gyárkéményeket velük pucoltatták ki.

Ezek ellen mind küzdöttek, létrehozva egy olyan átgondolt szociális ellátórendszert, amiben az úgynevezett laikus prédikátorok dolgoztak szociális munkásokként. Innen ered a szakma gyökere, amely a 19. század végétől kezdett el önálló hivatássá válni. De ingyenes iskolát és gyógyszertárat is alapítottak, és még számos dolog köszönhető nekik, ami enyhítette az emberek nyomorúságát.

Istentisztelet a babakocsi-tárolóban

1973-ban szórványlelkészként dolgozott, de közben már a kispesti gyülekezetet is vezette. Akkor is ő állt az élén, amikor hatósági eljárásokkal elvették és ledózerolták az imaházat. Ezután négy éven át az utcán prédikált a templom helyén, majd megvettek egy lepukkant kocsmát és átalakították imaházzá – ez egyébként máig működik.

Később Békásmegyeren kapott lakást családjával, ott keresték meg a szomszédai, hogy tartson nekik áhítatokat. Erre először a lakásán került sor, majd kibérelték a babakocsi-tároló egy részét, és 10 éven át ott voltak az istentiszteletek. Nagyjából százan tartoztak abba a körbe, akik rendszeresen jártak ide.

Mivel szegény családok is bőven akadtak közöttük, módja volt gyakorolni a szociális munkát, aminek addig a létezéséről se tudott. A két világháború között ugyan volt ilyen képzés, de a kommunista hatalomátvétel után megszűnt, hiszen a szocializmusban hivatalosan nem voltak szociális problémák.

1973-ban aztán szakadás történt a metodista egyházban annak mentén, vajon van-e joga az Állami Egyházügyi Hivatalnak beleszólni az egyház működésébe. Iványiék határozottan ellenezték ezt, ezért bosszúból letiltották a családi pótlékukat, kikapcsolták a telefonjukat, a szolgálati autójukról leszedték a rendszámot, sőt a kilakoltatásukról is rendelkeztek.

A ‘70-es, ‘80-as évek fordulóján már látták, hogy nincs remény a kapcsolat helyreállítására, ezért bejelentették, hogy független egyházat szeretnének alapítani. Tárgyalni kezdtek, ennek eredményeképpen 1981-ben létrejött a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség.

Az elnevezés nem véletlen: a mozaikszó (MET) a metodista egyházzal való közösséget szimbolizálta. Ez a kapocs azonban idővel elhalványult, mivel a metodisták nem mutattak túlzott érdeklődést feléjük.

Ekkoriban közel került a Demokratikus Ellenzékhez, amelyen belül alapítója lett a Szegényeket Támogató Alapnak (SZETA) és a Beszélőnek is. Mint mondja, ebben az időszakban nyílt ki számára a világ, azonban egy büntetőeljárásban 10 hónap felfüggesztett börtönre ítéltek. Itt ismerkedett meg többek között Haraszti Miklóssal, aki szintén a Demokratikus Ellenzék jelentős alakjává vált.

1989-ben. Forrás: Fortepan / Hodosán Róza

Templom a szeméttelep helyén

1987-re a MET teljesen elszigetelődött, minden protestáns egyház nyilatkozott arról, hogy nem vállalnak közösséget velük. Még maga Iványi se tudott lediplomázni, 1974-ben kicsapták a teológiáról. Ezután megszerveztek egy lakásakadémiát a korszak legkiválóbb teológusaival, ebből nőtte ki magát a Wesley János Főiskola 1991-ben, miután az Antall-kormány engedélyezte.

„A rendszerváltáskor kérvényeztem, hadd építsek templomot egy békásmegyeri szeméttelep helyén. Ez lett a Megbékélés Háza. 1991-től hét éven át épült jórészt adományokból, nemrég ünnepeltük a felszentelésének 25. évfordulóját.

Ha épp nem volt pénzünk, megállt az építkezés. Emlékszem olyan karácsonyra, amikor még csak a falak álltak, bementünk közéjük, és ott, a hóban énekeltük a karácsonyi énekeket. A gyülekezeti terem nyílásai sokáig nejlonnal voltak eltakarva, a tűz vashordóban égett, egyszóval romantikus volt az indulás.”

Közben az egész városban nézelődtek, hol lehetne megfelelő ingatlant bérelni a főiskolának. A józsefvárosi Dankó utcában találtak rá egy kiégett húsüzemre, ami nem kellett senkinek. Együtt hozták rendbe ezt is.

1989-ben született meg az egyesületi törvény, ennek tudatában alapították meg még abban az évben az Oltalom Karitatív Egyesületet. Azóta is ő a vezetője, ahogy a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora is.

„Én vagyok az egyetlen rektor, akit határozatlan időre választottak meg, nem is adhatom át másnak a feladatot, mert az utódomat a miniszterelnök nevezné ki, és attól tartok, hogy számunkra elfogadhatatlan lenne a jelöltje.”

2010-ig viszonylag stabilan tudtak működni, ekkoriban épült ki a közoktatási hálózatuk. Budapest mellett Szegeden, Orosházán, Dunaújvárosban, Abaújkéren, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több másik kistelepülésén is vettek át iskolákat.

Mindenütt kiépítették az óvodai ellátást is, és ahol lehetett, középiskolai oktatásba is kezdtek. Abaújkérre még főiskolai osztályt is ki tudtak helyezni a szociális munkás képzés keretén belül, Budapestről jártak le tanítani az oktatók.

Parlament, 1990. Középen Darvas Iván színművész, mögötte Mózes Mihály, Faludy György és ifj. Rajk László, előtte Iványi Gábor. Forrás: Fortepan / Erdei Katalin

Kétszer négy év a Parlamentben

Az 1990-es országgyűlési választáson Iványit indította az SZDSZ az óbudai egyéni körzetben, sikerült nyernie, így tagja lett az első szabadon választott Parlamentnek. Erre a ciklusra ma is szívesen emlékszik vissza, mint mondja, akkoriban még volt értelme a parlamenti munkának és az ottani felszólalásoknak.

Ennek ellenére 1994-ben nem újrázott, négy évvel később viszont számára is váratlanul újra képviselő lett: Demszky Gábor ruházta rá a mandátumát, miután inkább a főpolgármesteri feladataira akart koncentrálni, ezért lemondott listás helyéről. „Ez kényszerhelyzet volt, nem is tudtam előre, hogy erre készül” – állítja.

Ebben a ciklusban már jóval kevesebb eredményt tudott felmutatni, ugyanakkor erre az időszakra esik, hogy szinte egész Dél-Amerikát bejárta, ahol bebörtönzött magyarokat látogatott, és próbálta elérni a kiszabadításukat. A Wesley Főiskola ugyanis tagja egy amerikai egyetemi szervezetnek (CCCU), amely minden évben Washingtonban tartotta a konferenciáját.

„Egyszer megkeresett valaki, hogy a fia lebukott Ecuadorban kábítószer-csempészettel, segítsek abban, hogy szabadon engedjék. Így indult el egy olyan folyamat, hogy ha kiutaztam ennek a szervezetnek a konferenciájára, ezzel összekötve előbb Ecuadorban, majd később Peruban, Venezuelában, Brazíliában is bebörtönzött magyarokat látogattam.”

Többen is az ő közbenjárása révén jutottak haza, és tölthették le Magyarországon a büntetésük hátralévő részét. Saját bevallása szerint 1998-2002 között leginkább ebben tudott sikereket elérni, a hagyományos képviselői munkában szinte egyáltalán nem.

„Az egyik ajtón megláttam a feliratot: Orbán Viktor és Lévai Anikó”

1989-90 fordulóján a Fidesz gyakran tartotta gyűléseit a Jurta Színházban és a Tilos az Á-ban, Iványi itt látta először beszélni Orbán Viktort. Nagyon tetszett neki a határozott fellépése, rögtön látta rajta, hogy jó szónoki képességekkel van megáldva.

„Volt Szolnokon is egy kis filiám, mert az a gyülekezet is kettészakadt. Minden második héten lementem ide, egyszer épp az egyik hívünket látogattam meg a Széchenyi-lakótelepen, amikor az egyik ajtón megláttam a feliratot: Orbán Viktor és Lévai Anikó. Ez akkoriban volt, amikor Orbánt váratlanul berendelték katonának, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy épp kezdett kibontakozni a Fidesz, a végnapjait élő rendszer pedig így tett egy utolsó kísérletet a megfékezésére.”

Jurta Színház, 1988. Az asztalnál balról jobbra Szilágyi Sándor, Petri György, Eörsi István, Solt Ottilia, Kőszeg Ferenc, Iványi Gábor. Forrás: Fortepan / Philipp Tibor

Becsöngetett és felkínálta nekik, hogy ha valamiben tud segíteni, szóljanak nyugodtan. Bensőséges barátság ugyanakkor nem szövődött köztük, utólag visszanézve inkább csak udvarias, jó kapcsolatnak tartja.

Úgy alakult, hogy 1995 környékén ő keresztelte meg Orbánék első két gyerekét, Ráhelt és Gáspárt, ezzel egy időben pedig egyházi szertartással összeadta Orbánt és Lévait, valamint megáldotta a házasságukat.

„1990 és 1994 között korrekt viszonyom volt velük és a Fidesz több másik politikusával is, én temettem el például Kövér László édesapját. Nem tudom pontosan felidézni, mikor romlott meg ez a kapcsolat. Ami biztos: ha megkérdeztek egy ügyről, akár Orbán, akár Gyurcsány idején, akkor arról elmondtam a véleményem, akkor is, ha az kritikus volt.”

Gyurcsány szerinte Szűcs Erika szociális minisztersége idején jutott el oda, hogy „csak munkáért bért!” Iványi emlékszik egy tüntetésre, ahol felkértek szónoknak, ő pedig elmondta, hogy ez miért elfogadhatatlan akkor is, ha a tájékozatlan lakosság ezt követeli. Azokon a településeken ugyanis, ahol a legszegényebb réteg él, 50 kilométeres körzetben nincs semmilyen munkahely, se közlekedés.

„Orbán kezdettől fogva egyeduralomra törekedett, de az elején még ugyanolyan liberális demokraták voltunk. Én ma is ugyanaz vagyok, ő viszont megváltozott, látva azt, hogy az MDF bukása után rés támadt a jobboldalon. Azt a fajta pragmatikus politizálást, amit ő követ, én sosem osztottam. A képviselőséget is azért vállaltam, mert volt bennem egy késztetés arra, hogy megmutassam, lehet tisztességesen is politizálni.”

Hogy mikor beszéltek utoljára? „Nagyon régen, talán az első kormánya után 1-2 évvel, a Dohány utcai zsinagógánál futottunk össze. Odajöttek, kezet fogtunk és váltottunk néhány szót. Amióta újra kormányra került, erre egyáltalán nem volt példa. Nem lehet bírálat nélkül szemlélni, ahogy hatalomra törtek és kifosztották az országot, ő pedig nem tűri a kritikát. Ha lojális lettem volna hozzá, az intézményeink is szárnyalnának.”

„A mostani helyzet gyalázatosabb, mint amit a ‘70-es években kellett átélnünk”

A történet további része már ismerős lehet a közelmúlt híreiből: a második Orbán-kormány alatt, 2011-ben elvették a MET egyházi státuszát, ami több milliárd forintos támogatás-megvonással járt együtt – és jár a mai napig.

Hiába mondta ki először az Alkotmánybíróság, majd a strasbourgi emberi jogi bíróság (EJEB) is, hogy ez jogellenes volt, az állam azóta sem rendezte a MET helyzetét. 2021-ben ugyan visszakapták a technikai számukat, így azóta újra fogadhatnak 1 százalékos felajánlásokat, azonban jelenleg is mindössze bejegyzett egyháznak számítanak, ami alacsonyabb szintű a korábbi státuszuknál (bevett és elismert egyház).

Utóbbira csak akkor van ismét esélyük, ha a kormány megállapodást köt velük, amihez a Parlament kétharmados támogatása szükséges. Erre azonban egyelőre semmilyen kilátásuk nincs, ami mögött Iványi egyértelműen személyes bosszút lát: szerinte a mostani helyzet annál is gyalázatosabb, mint amit a ‘70-es években kellett átélniük.

„Ráadásul akkor a húszas éveim elején jártam, most pedig – bár nem érzem magam annyinak – 72 vagyok. Még nem égtem ki, de elfáradtam. Átestem egy infarktuson, amit kihordtam lábon.”

A legnehezebbnek a tehetetlenséget tartja: azt, hogy nem tud fizetést adni 1000 embernek, és rengeteg kiszolgáltatott, mélyszegélységben élő gyerek sorsa is rajta múlik.

„Mennyit dolgozom, Timike? Sokat, ugye?” – kérdezi a szobába időközben belépő titkárnőjétől, aki azért jött, hogy szóljon: megérkezett a következő vendége.

Búcsúzóul annyit mond: nem tudja, hol van az út vége, de olyan örökséget hozott magával, amiből nem következik az, hogy feladja. „Ha kell, kitartunk a végsőkig, ameddig ki nem csavarják a kezünkből.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert
Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.


Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről
A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.


Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk