SZEMPONT
A Rovatból

„Ha már az emberiesség nem szempont, legalább gazdasági érdekből végig kellene gondolni, hogy mit teszünk a gyerekekkel”

Iványi Gáborék több olyan iskolát is fenntartanak, ahol speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkoznak. Ha ezek az intézmények ellehetetlenülnek, az nemcsak az oda járó gyerekeknek árt, az őket átvevő iskolák is nagyon nehéz helyzetbe kerülnek.


A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség oktatási intézményeiben összesen háromezer hátrányos helyzetű gyerek tanul. Közülük 260 speciális nevelési igényű, vagyis SNI-s diák. Ők a Szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumba, illetve a budapesti Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnáziumba járnak.

Mindannyiuk sorsa bizonytalanná vált, miután az adóhivatal járuléktartozásokra hivatkozva lefoglalta a MET-nek járó normatíva nagy részét. Iványi Gáborék elismerik, hogy tartoznak, de szerintük épp az állam miatt kerültek nehéz anyagi helyzetbe, miután korábban jogsértő módon elvették egyházi státuszukat, és azóta sem kárpótolták őket megfelelően.

A kialakult helyzet miatt a MET intézményeiben már két hónapja alig kapnak fizetést a dolgozók, akiknek a 10 százaléka felmondott. A Telex nemrég azt írta, Szegeden eddig négy tanár állt fel, volt, aki sírva távozott. „Olyanok mentek el, akiknek ingatag az anyagi helyzetük, például, aki a két gyermekét egyedül neveli, és már az autóját is el kellett adnia, annyira elfogyott a pénze. Vagy akinek zárolta a bankja a számláját, mert a munkabére nem érkezett meg” - írta a lap.

Szegeden a sajátos nevelési igényű diákokat személyre szabott, a családjukkal egyeztetett fejlesztőprogramok alapján oktatják. Minden gyerekkel szakmai munkacsoport dolgozik, amelyben gyógypedagógiai asszisztens, tanító illetve szaktanár, és szükség szerint logopédus, mozgásfejlesztő és gyógypedagógus is van. Ha az iskola megszűnne, a különleges nevelést igénylő diákok átkerülnének Szeged többi iskolájába, és ugyanez történne Budapesten is.

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítója szerint nyilvánvaló, hogy a környék iskolái nem lennének felkészülve a Wesley diákjainak fogadására, akik között lehetnek látás- és hallássérültek, mozgásfejlődésükben elmaradottak, autisták, hiperaktívak, figyelemzavarral vagy tanulási nehézségekkel küzdők is.

„A pedagógusokat ugyanis nem készítik fel még az enyhébb problémákra sem, nemhogy arra, hogy egy súlyosabb fejlődési eltéréssel élő gyereknek segítséget jelentsenek. Ez pedig nem csak az ő problémájuk lesz. Mert, ha ők bekerülnek ezekbe az osztályokba, akkor a többi gyerekre mennyi energia fog jutni? Tragikus a helyzet és teljesen érthető az aggodalom”

- mondja a szakértő.

Nahalka István oktatáskutató is úgy látja, hogy ha a MET intézményeiből máshová kerülne át mintegy háromezer hátrányos helyzetű, köztük sok száz sajátos nevelési igényű gyerek, akkor őket ugyan fel tudná szívni a rendszer, de komoly pedagógiai kihívást jelentenének.

„Új gyerekek jelennének meg az osztályokban. Ezek a diákok minden esetben hátrányos helyzetűek, akiknek a társas kapcsolataik nehezebben alakulnak. Hogy miként alakulnának ezek a közösségek, azt nehéz megjósolni. Nyilván lennének problémák, de biztos lennének olyan helyek is, ahol jól meg tudnák oldani” - mondja az oktatáskutató, hozzátéve: vélhetően a problémákból azért több lenne.

Hogy a magyar közoktatás mennyire nincs felkészülve a sajátos nevelési igényű gyerekek fogadására, arról Nahalka Istvánnak konkrét adatai is vannak. Az országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseiből, a KSH illetve a társadalombiztosítás 2020-2021-es adatai alapján készült, napokban bemutatott kutatása szerint az általános iskolákból például közel 800 iskolapszichológus hiányzik.

A nevelést-oktatást segítőkből - köztük a pedagógiai asszisztensekből - 14 ezer fő hiányzik. Fejlesztő- és gyógypedagógusból pedig körülbelül 1700 fős a hiány.

Ráadásul az előbb felsorolt számok a 2020/21-es tanévre vonatkoznak - azóta pedig ez a helyzet az oktatáskutató szerint csak romlott.

Pedig Gyarmathy Éva szerint első lépésként minden sajátos nevelési igényű gyerek mellé szükség lenne egy gyógypedagógia asszisztensre is. „Nem tudom, honnan lenne hirtelen sok ilyen szakember? Emellett, fel kellene készíteni a pedagógusokat azokra a problémákra, amikkel ezek a gyerekek küzdenek, és amivel a pedagógusnak majd foglalkozni kell. Nekik szupervíziót is biztosítani kellene, és persze a többletmunkáért többletfizetés is járna a pedagógusoknak.”

Mindettől az állami oktatás nagyon messze van.

Jelenleg Gyarmathy Éva szerint különböző civil intézmények oldanak meg egy sor olyan feladatot, amit az állam egyszerűen félretesz - ezzel tehermentesítik a közoktatást.

„A probléma sokkal mélyebb. Eleve az is gond, hogy külön intézményben vannak ezek a gyerekek, miközben mindenki az inklúzióról (befogadásról, elfogadásról) beszél. Ehhez azonban kellenének a megfelelő feltételek is. Ha ezek nincsenek meg a többi intézményben, akkor a gyerekek jobb helyen vannak a Wesleyben, ahol szakemberek hozzáértően tudnak velük foglalkozni.”

Nahalka István is úgy gondolja, egy jól működő iskolarendszerben nem is lenne szükség a Wesleyhez hasonló intézményekre, azonban Magyarországon nincs jól működő iskolarendszer.

„Amikor létesülnek ilyen iskolák, és ott nagyszerű pedagógiai munka zajlik, akkor ők valóban nagyon fontos feladatot látnak el. Az ma az álmok kategóriába tartozik, hogy nincs szükség ilyen intézményekre, mert a sajátos nevelési igényű gyerek a közoktatásban integráltan tudnának tanulni.”

Gyarmathy Éva szerint a közoktatásban már a nem SNI-s gyerekek problémáival is csak nehezen küzdenek meg.

„Egymást bántja szülő, gyerek, pedagógus, egy olyan helyzetben, ami megoldhatatlan. Olyan körülményeket sikerül teremteni, amiben a gyerekek garantáltan vesztesek, függetlenül attól, hogy a szokásostól eltérő-e a fejlődésük, vagy nem.”

És a helyzet csak rosszabb lesz. „Mivel egyre több civil, a szülők által támogatott iskola nem fogja tudni majd fenntartani magát, egyre több SNI-s gyerek fog bekerülni ezekből a rendszerbe. Ez pedig előbb-utóbb nem csak Szeged, hanem az egész ország problémája lesz” - véli a szakember.

Pedig az SNI-s gyerekek között nagyon tehetséges fiatalok is vannak. A speciális nevelési igényben nagyon sokszor az is szerepet játszik, hogy valakinek különleges képességei vannak.

„Ha már Magyarországon az emberiesség nem szempont, legalább gazdasági érdekből végig kellene gondolni, hogy mit teszünk a gyerekekkel. Hogy egy csomó használhatatlan, sok esetben veszélyt jelentő felnőttet fogunk belőlük faragni, vagy kiemelkedő teljesítményekre képes honfitársaink lesznek?”

- teszi fel a kérdést a szakember.

„Nyugodtan meg lehet célozni, be lehet zárni ezeket az intézményeket. Csak éppen a következmények, amiket most a Wesley iskolája kapcsán is végiggondolunk, elég kellemetlenek lesznek mindenki számára. Tíz éven belül ezek a gyerekek majd ott állnak, és felnőttként csak a bajnak lesznek.”

A következményekkel Gyarmathy Éva szerint még azoknak is számolniuk kell, akik most azt gondolják, hogy magántanárokkal vagy éppen magániskolákban meg tudják menteni a gyereküket. „Mert később ők vagy elmennek innen, vagy gondolkodni képtelen, nagyon sok kudarcon átment, bántalmazott tömegek gyűlölködésével kell majd szembenézniük. Olyan közegben kellene majd alkotniuk, ahol nem lesznek hozzá társaik.”

Ahhoz, hogy ezt a sötét jövőképet elkerüljük, a szakember szerint másfajta oktatáspolitikára lenne szükség.

„Ha nem mennek jó képességű emberek pedagógusnak, akkor elfelejthetjük az egészet, nélkülük nem fog menni. Másrészt, bár már sokakat elüldöztek, most még vannak jó pedagógusok, legalább nekik nagyobb szabadságot kellene adni. Megismerő, fejlesztő iskolákra lenne szükség, ahol a gyerekek különbözőképpen fejlődhetnek. Lehetne vegyes életkorú csoportokat is létrehozni, ahol a diákok egymástól is tanulhatnak. És meg lehetne menteni azokat a kis iskolákat, ahol ezt jól csinálják a tanítók" - sorolja Gyarmathy Éva.

Egy kis reményt jelenthet, hogy Iványi Gáborék bajba került szegedi intézményének a helyi önkormányzat tízmillió forintos rendkívüli támogatást adhat. Az erről szóló egyéni képviselői javaslatot - amit Botka László polgármester is támogat - szeptember 22-én tárgyalja a közgyűlés. Emellett adományokkal is segítheti bárki a MET intézményeit.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség krízisalapjának számlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11708001-20520380


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk