KULT
A Rovatból

A régi rendszer felzabálja a fiatalokat – megnéztük az Eltörölni Frankot című filmet

Az Eltörölni Frankot a lázadás krónikája, az egyén drámája, a társadalmi viszonyok és a politikai rendszer kritikája.

Link másolása

Fabricius Gábor első filmje a Saul fia nyomdokain jár abban az értelemben, hogy kamerája mindvégig a főszerepet alakító Fuchs Benjamint követi, és általa térképezi fel a nyolcvanas évek, rendszerkritikát nem tűrő Magyarországát… is.

Frank Róbert egy punkzenekar énekese és frontembere, aki bátran szembeszáll a magyar politikai hatalommal. A koncerteket titokban tartják meg a hatóságok tudta nélkül. A szabadságért szóló hangos kiáltásokat azonban nem lehet sokáig elrejteni…

Az egyik fellépés során Frankot letartóztatják államellenes izgatás vádjával, és egy pszichiátriai intézetbe zárják, ahol a párt kívánalmainak megfelelően gyógyszereket (vagy még súlyosabb kezeléseket) vetnek be az ellenzék elleni harcban, természetesen a rabok egészségének és életének rovására.

Frank ilyen körülmények között kezdi meg saját kis szabadságharcát, amelyben segítségére lesz egy fiatal páciens, a beszélni nem óhajtó, ám annál többet írogató Hanna (Blénesi Kincső), akinek saját titka és mondandója van.

Kétségtelen tehát, hogy az Eltörölni Frankot a lázadás krónikája, az egyén drámája, a társadalmi viszonyok és a politikai rendszer kritikája. Az elnyomott fiatalságról szóló történetek korántsem ismeretlenek a filmművészetben, különösen az egykori keleti blokkot tematizáló politikai mozgóképekben, az azonban tisztán érezhető, hogy Frabricius filmje több egy múltbeli időkre való visszaemlékezésnél.

A felvázolt filmbeli miliő ugyanis felettébb disztópikus, akár egy sötétebb jövőben is játszódhatna, ugyanakkor még ma is regnáló rendszerekre is utalhat.

Mindezt a rendező és operatőre, Dobos Tamás (Apaföld, Genezis, Természetes fény) a Saul fiára emlékeztető kameramozgásokkal prezentálják, vagyis végig a címszereplő Frank válla felett leskelődhetünk, ezzel segítve elő érzelmi belehelyezkedésünket. De további párhuzamokat is találunk a két mű között: Saul és Frank is egy elnyomó hatalom rájuk telepedő súlya alatt bóklásznak (hogy céllal vagy céltalanul, az mindegy), és szép lassan mindkettőjüket dehumanizálja a fennálló rendszer.

Dobos kamerája is épp annyit láttat, amennyit szükséges: tudjuk, hol vagyunk, mi történik, ám a lényeg mindig Frank arca, sziluettje, mozgása. Az underground zenész körökből érkező, színészként amatőr Fuchs Benjamin szuggesztív tekintete végigkíséri a filmet, bár eszköztárát erősen behatárolták:

szinte folyamatosan dühös, belülről robbanni készülő idegállapotban látjuk a 99 perces játékidő alatt.

Blénesi Kincső szótlan Hannája, valamint az idén márciusban 99 éves korában elhunyt Lénárt István a párt ideológiájához igazodó értelmiségi fejese talán a legérdekesebb figurák Frank környezetében. Lénárt karaktere például egyértelműen az elavult hatalom metaforája: már alig tud megállni a saját lábán, de továbbra is felzabálja a lázadást, a haladást és mindent, ami változtathatna a dolgok jelenlegi rendjén.

A fent felsoroltak kétségtelenül fontos kitűzések egy mozgóképes orwelli kísérlethez, az Eltörölni Frankot jeleneteire ennek ellenére sajnos főként a kimódoltság, a mesterkéltség és a hatásvadászat jellemző. Kemény és nyomasztó képeket, atmoszférát kapunk Frank kálváriájáról, talán túlzottan is, a némán dühöngő főszereplő arcán hosszú perceket időző kamera, a Frankot körülvevő környezet (a szűk utcák és a pszichiátriai intézet tágas, lepusztult termeinek kontrasztja) és a vele interakcióba lépő karakterek viszonya mégsem kódolható könnyedén, pedig nincs bennük sokkal több annál, mint amit látunk. A művészieskedés tetten érhető.

Pedig technikailag egy kifogástalan filmről beszélhetünk, a már említett remek fényképezéséhez ugyanis Zányi Tamás (Saul fia, 1945, Napszállta) világszínvonalú hangmérnöki munkája dukál.

Minden apró háttérzaj, suttogás, kongás, kattogás, csörömpölés, lépés fontos szerepet tölt itt be. Kár, hogy nem egy alázatosabb, visszafogottabb, a mondanivalójával kevésbé az arcunkba mászó filmhez asszisztálhattak. Az viszont elvitathatatlan a rendezőtől, hogy sikerült egy szürreális, nyugtalanító atmoszférát teremtenie, ami kérlelhetetlenül rátelepszik a nézőkre. Főként a türelmesebbekre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET: