Dorner Lajos a buszos helyjegyekről: Egyértelműen látszik, hogy nincs kész ez a dolog, idő előtt lett bevezetve, és ebből adódnak a gondok
Egy hónapja, hogy a Volán bizonyos járatain bevezették a helyjegyet. A Volán szerint a lehetőség közkedvelt lett az utasok körében, azonban sok kommentben inkább panaszokat olvasni. Például arról, hogy sokan nem tudtak helyjegyet venni az applikációban vagy a vidéki pénztárakban. Az is sokakban nyugtalanságot keltett, hogy öt csoportra osztják szét a felszállni kívánó utasokat. Legelőször a helyjegyesek szállhatnak fel, legutoljára a díjmentesen utazók, például a nyugdíjasok.
Valóban ördögtől való lenne a buszos helyjegy ötlete? Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökével beszélgettünk.
– Önöknek mi a tapasztalata a helyjegyfoglalási rendszerrel kapcsolatban?
– Sokan keresnek minket ezzel, de meg lehet nézni, hogy ez a fajta helyjegyfoglalási megoldás máshol is létezik. Ha valaki mondjuk a Flixbust használja, és például Bécsbe megy busszal, ott ugyanez a rendszer működik. Lehet helyet foglalni külön pénzért. Ha nem, akkor oda ül az utas, ahova tud. A vonatokon is pontosan így van. Vannak olyan járatok, ahol kötelező a helybiztosítás, és van, ahol ez ajánlott. Például Ausztriában ajánlott helyfoglalás van, de ebből is adódnak problémák. Amikor a határ átlépése után jön a magyar utas, akinek kötelező helybiztosítása van, megveszi a helyjegyét, és akkor előfordul, hogy valaki más ül a helyén. Az illetőnek fel kell állnia. Egyébként magára a helyfoglalásra van utasigény, tehát ezt így kell kezelni.
Továbbá a pénztárakban sem mindenhol lehet venni helyjegyet. Például Szekszárdon nem tudnak az utasok vásárolni, és ha a pénztár bezár, mert nincs nonstop nyitvatartás, akkor ez megint nem működik. Talán helyesebb lett volna úgy bevezetni, hogy egyes járatok esetében mindenhol, ahol az a járat elérhető, biztosítják a helyfoglalást, és járatonként terjesztik ki. Ehelyett a Budapestről induló távolsági járatokon vezették be, miközben vidéken nem lehet a pénztárban helyjegyet venni. Ez így nem jó, és ebből is rengeteg probléma adódik.
– Mit gondol arról a gyakorlatról, hogy öt csoportban szállhatnak fel az utasok, legutoljára azok, akik ingyen utaznak, például a nyugdíjasok, nagycsaládosok, kismamák, mozgáskorlátozottak? Nem érheti őket az a hátrány, hogy lemaradhatnak a járatokról, mert mindenki más előttük már felszállhatott? Korábban pontosan ők voltak azok, akiket előre engedtek felszállni.
– Ezt a kérdést a Lázár János miniszternek is feltették egy sajtótájékoztatón, és tisztázta, hogy
Önmagában viszont az, hogy öt kategóriába sorolják az utasokat, nem új dolog. Biztosan sokan utaztak már diszkont légitársasággal, ahol például a priority sorban lehet várakozni annak, aki egy kicsivel többet fizetett a szolgáltatásért, és előbb szállhat fel a repülőre, vagy előbb foglalhatja el a helyét. Ez nem jár nagy előnnyel, de hát van ilyen is. Ott ketté bontják az utasokat. Az, hogy ötfelé, és ezt a szerencsétlen járművezetőnek kell elrendeznie, nyilván nem működőképes, nem lehet elvárni a járművezetőtől, hogy az utasokkal való konfliktust ő vállalja fel mindig.
Egyébként például a Flixbusnál is úgy működik, hogy ha valaki helyfoglalós, tehát fizetett a helyért, vagy olyan helyekre ül, amelyek kiemeltebbek, akkor ő az első ajtón szállhat fel, a többiek pedig mehetnek a hátsó ajtóhoz. Én ezt megéltem többször is, és ott a sofőrnek be kell tartatnia. Van ilyen, hogy megkülönböztetik az utasokat priorizálás alapján, és ez elsősorban, sőt kizárólag azon múlik, hogy valaki valamilyen feláras szolgáltatást vásárolt-e meg, vagy sem.
– Történt olyan is, hogy valakit azért nem engedett fel a sofőr, mert azt mondta, hogy a helyek már el vannak adva, azaz ez a busz már tele van, miközben még sok üres hely volt.
– Ha le volt foglalva, akkor igen, tele volt. Ha valaki megvette oda a helyjegyét, akkor azzal az ülőhellyel valóban nem lehet már számolni.
– Ez például az ingázók esetében jelenthet-e problémát, késést?
– Az ingázóknál biztosan nem, mert
Tehát ahol állóhely is van, ott biztosan nem adhatnak el helyjegyet. Ez csak és kizárólag azokon a járatokon képzelhető el, ahol tilos az álló utasok szállítása. Azaz a járaton fix számú férőhely van, általában ez 49-50 ülés. Ha ezek elfogytak, akkor megtelt a járat. Ilyenkor szoktak második, vagy akár harmadik kocsit is indítani, például ha csoport utazik. Ilyen esetekben megjelenik a helyfoglaló rendszerben, hogy van második kocsi, és a sofőr is jelzi, hogy jön mögötte a kolléga a második járművel, mondjuk, tíz perc múlva, tessék azzal jönni.
– Tehát akkor attól sem kell tartani, hogy akinek a cége megvette a vármegyebérletet, annak zsebből kell hozzávennie 300 forintért a helyjegyet, mert ezek szerint a környéki, elővárosi, agglomerációs járatokon ilyen fajta helyjegyre nem kell számítani.
– Biztosan nem, mert ez nem erre való. Helyjegyek a távolsági járatokon, mondjuk úgy, hogy Intercity jellegű autóbuszokon fordulhatnak elő. Például a Pécs-Szeged járaton. Nincs közvetlen vasúti összeköttetés a két város között, mert ahol van vasút, ott a szabályozás is próbálja vasútra terelni az embereket. Ezeken az Intercity autóbuszokon nagyon minimális lehet azoknak a száma, akik ezeket a járatokat ingázásra használják.
– Ezek szerint ez az aggodalom is információhiányból fakadhat?
– Az előkészítés hiánya miatt nem magyarázzák el az embereknek, hogy mire számítsanak. Kicsit kapkodva van bevezetve, nem teljeskörűen, és rengeteg kérdés nincsen tisztázva.
Így csak annak az egy vonalnak az utazóközönségét „boldogítják” a próbaidőszak alatt.
– Azaz nem lenne balga lépés a Volántól, hogy ideiglenesen visszavonja, és műszakilag, informatikailag alaposabban előkészíti az egész rendszert?
– Igen, és aztán teljeskörűen be lehet vonni az utazóközönséget, ne adj Isten, az ezzel foglalkozó civil szervezeteket, hogy teszteljék a megoldást, derüljön ki, hol vannak megoldandó problémák. Ne gondolja senki, hogy azonnal minden tökéletes lesz, a legjobb szándék ellenére sem.
Az egyértelműen látszik, hogy nincs kész ez a dolog, idő előtt lett bevezetve, és ebből adódnak a gondok.
– Valaki azt írja, azt gyanítja, hogy a vármegye- és országbérletek alacsony ára miatt „tonnányi pénz hiányzik a kasszából”, és ezzel kívánják pótolni azt. Ez egy rosszmájú komment, vagy lehet-e mögötte valami?
– Szerintem hozzá nem értő komment, és valószínűleg az alapfokú matematikai ismeretek hiányát tükrözi.
Ez valójában inkább egy utasigényt kielégítő, emelt szintű szolgáltatást kínáló rendszer szeretne lenni, egy fejlesztés, aminek a bevezetése nem sikerült igazán jól.
