SZEMPONT
A Rovatból

Büntetővámokkal állítanák meg a Temut, de karácsonykor még biztosan olcsón vásárolhatunk a kínai webáruházakban

Az Európai Bizottság eltörölné a 150 eurós vámhatárt és megemelné a vámot. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint azonban ez hatalmas terheket róna a vámhatóságokra, és akár kereskedelmi háborúba is torkollhat.


Újból felröppent a hír, hogy a leendő Európai Bizottság napirendre tűzné a Temu, a Shein és a többi, az európai piacot hihetetlen olcsó áraival letaroló kínai webáruház ügyét. Miközben az egyszeri európai polgár örül, hogy mennyire olcsón tud megvásárolni olyan ruházati vagy műszaki cikkeket, amelyeket Európában eddig lényegesen magasabb áron vehetett meg, nem nehéz belátni, hogy ez a helyzet, ha nem változik meg, egyszerűen eltünteti a térképről az európai kiskereskedőket. Tehát még vevőként sem lehet az az érdekünk, hogy egy olcsó pólóért vagy karóráért csődbe vigyünk egy egész iparágat itt Európában, ami romló életszínvonalhoz és munkanélküliséghez vezethet.

De megoldás-e a büntetővám? Kell-e félnünk attól, hogy karácsonyra már bevezetik a vámokat, azaz már csak drágábban vásárolhatunk ezekből az áruházakból? Miért kell nagyon óvatosnak lenni? Egyáltalán, van-e megoldás? Kozák Tamással, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával beszélgettünk.

– Hogyan tudja megcsinálni a Temu vagy akár a Shein, hogy a világ másik végéből ennyire hihetetlen árakon juttatják el Európába az áruikat?

– Azt, hogy a Shein vagy a Temu termékeinek mi az árképzése, nem tudom, de az már többször felmerült, hogy a Kínából származó áruknál az ellátási lánc néhány folyamata erősen támogatott. Például a postai szolgáltatásnak az árutovábbításra vonatkozó része államilag támogatott. Sok olyan tevékenység van, amit egy Európai Uniós vállalkozó piaci áron vesz igénybe, fizeti a költségeit, ugyanakkor

gyanítható, hogy Kína esetében néhány tevékenység államilag támogatott. A logisztikai, postai szolgáltatás az, amiről tudjuk.

Ez elég jelentős támogatás, így tud bejönni a két dolláros termék is két dollár tíz centért.

– Ezzel szemben tervezi most az Európai Bizottság a büntetővámot? Ezzel akarják a versenyhátrányt egálba hozni?

– Ez nem egy új szándék. Gyakorlatilag arról van szó, hogy eddig 150 euró volt a vámhatár az Európai Unióban ezeknek a jellemzően játék, ruházat, elektronikai termékeknek.

Az Európai Bizottság ezt a 150 eurós vámhatárt eltörölné,

ami azt jelentené, hogy minden egyes euró értékű áru vámkötelessé válik.

A Temu mostanára letarolta a magyar piacot, miközben a belföldi e-kereskedelem lendülete elfogyott - derül ki a GKID gazdasági kutatóintézet időről időre elkészítettt Digitális Kereskedelmi Körképének legfrissebb összefoglalójából.

Azt írják, az egész piacot reklámokkal szőnyegbombázó kínai kereskedőknek köszönhetően az online vásárlók bázisa gyorsan nőni kezdett.

A jelenség alig fél év leforgása alatt olyan méreteket öltött, hogy már nem csak az internetes, hanem a hagyományos kereskedelemre is veszélyt jelent.

Ilyen globális hódító többek között a kínai Temu, Shein vagy épp a török Trendyol.

A GKID úgy sámo, hogy a Temu-nak 2024 áprilisában már 1,3 millió vásárlója volt. Az év első 3 hónapjában másfélmillió rendelést teljesítettek, 22,5 milliárd forintos értékben, ami a teljes magyarországi online költés 7%-a ebben az egyetlen webáruházban. 200-250 ezer olyan új vásárlót is szereztek, akik előtte még sohasem vásároltak online.

Mindezt úgy, hogy a Temun vásárlók 32%-a úgy gondolja, hogy nem külföldi webáruházból vásárolt.

A magyar webáruházak közel háromnegyede arról számolt be, hogy érzi a kínai webáruházak elszívó erejét. A kutatóintézet szerint ha minden így megy tovább, idén akár 10 millió rendelés is befuthat a Temuhoz, amivel már messze megelőznek majd minden magyar kereskedőt.

– Mekkora vámot lehet kivetni ezekre a termékekre?

– Attól függ, hogy milyen termékről van szó, 5 százaléktól egészen felmehet 20-30 százalékig is. A lényeg az, hogy ha vámkötelessé válnak ezek a termékek, akkor megdrágulnak az európai fogyasztók számára.

– Ha az Európai Unión belül nyitna a cég egy telephelyet, akkor onnantól kezdve már belföldi cégnek számítana, és akkor megúszhatja ezt a vámot?

– Ha itt folyik az összeszerelés vagy a termelés, akkor igen, de a Temu és a Shein esetében az áruk többsége hajón vagy repülőn jön be, azaz a kész áru jön ide.

– Milyen hatása van jelenleg ennek és a hasonló kínai webáruházaknak az európai online kiskereskedelemre?

– Az Európai Unióba tavaly nagyjából kétmilliárd csomag jött be. Ha belegondolunk, hogy ez micsoda mennyiség, ilyen szempontból az Európai Uniós vagy akár a hazai vállalkozók hátrányban vannak. Gondoljunk a 3 vagy 5 eurós pólókra.

Nehéz egy pólót öt euróért legyártani Magyarországon.

Pláne három vagy négy euróért.

– A vámok mindenképpen egyfajta protekcionizmust jelentenek. De jól értem, hogy ebben az esetben viszont pontosan azért van szükség a vámokra, mert azt a fajta protekcionizmust akarják semlegesíteni, amit a kínai államtól kapnak az ottani cégek?

– Igen, ez egy válaszlépés. De olyan szempontból azért érdemes ezt tovább gondolni, hogy itt rengeteg kis értékű termékről van szó. Amikor majd a végső döntést meghozzák, akkor nagy valószínűséggel azt is figyelembe kell venni, hogy milyen például a vámhivatalok leterheltsége. Ez óriási mennyiség. Európai szinten kétmilliárd csomag. A másik, amit nagy valószínűséggel országonként fognak majd mérlegelni, hogy egy ilyen lépés milyen hatással lehet az adott ország külgazdasági kapcsolataira. Érdemes megnézni, hogy milyen viták vannak. A kínai autókkal kapcsolatos vámkiszabással kapcsolatban például Németország tiltakozik.

A legrosszabb az lenne, ha ez vámkereskedelmi háborúba torkollna. Ebben az esetben megtörténhet, hogy olyan válaszreakció születik, hogy már nem biztos, hogy az egyenlegünk pozitív lesz.

– Nem lenne járhatóbb út a kínai féllel inkább arról tárgyalni, hogy ezeket a protekcionista támogatásokat építsék le?

– Ez is lehet az uniós gazdaságpolitikai célok elérésének egy szoft változata. Nem tudom, hogy folyt-e ilyen tárgyalás. Nem tartom kizártnak, hogy voltak ilyen megbeszélések, de nincs konkrét információm erről.

– Ez egy eléggé kényes téma. De bárhogy is számolom, ha megalakul az új bizottság, bizonyára lesz ebből egy előterjesztés, amit megvitatnak. Ismerve az ügymenetet, a jövő év elejénél előbb ebből nem lesz semmi.

– Nem, én sem tartom valószínűnek. Nagyon érzékeny a téma.

Minden, amit most mi átbeszéltünk, azokkal kapcsolatban a hatástanulmányokat el kell végezni,

hogy mi lesz a végén az egyenletnek.

– Tehát kimondhatjuk, hogy akik mondjuk szeretnék megrendelni a karácsonyi ajándékokat, még nyugodtak lehetnek, mert biztosan addig nem kerül sor intézkedésre?

– Nem tartom valószínűnek. Ráadásul, ahogy már említettem, ennek az infrastruktúráját meg kell teremteni. Ez hihetetlenül nagy leterheltség-növekedést fog jelenteni.

– Az Európai Uniónak közös vámpolitikája van. Hol végeznék ezeket a vámkezeléseket?

– Az első ponton, ahol az áru belép.

– Ez annyit jelent, hogy ha mondjuk én Magyarországról rendelek egy golyóstollat Sanghajból, és az a hatalmas nagy repülő először Amszterdamban száll le, akkor ott vámkezelik?

– Igen.

– És aztán jön Magyarországra?

– Igen.

– Tehát akkor végül is a legnagyobb leterhelést azok az országok szenvednék el, ahol ezek a nagy elosztóközpontok vannak. A nagy kikötők, nagy repülőterek. Jogos lehet a felvetés, hogy ezt hogyan lehet kompenzálni tagállami szinten, hogy azok a tagállamok is beszálljanak ezekbe a terhekbe, ahol nem folyik a termékek tömeges elvámolása.

– Magyarország is egyébként nagyon fontos regionális logisztikai hub, ahogy ezt szokták mondani. Azaz mi is nagy szerepet játszunk a termékek elosztásában.

– Hova mennek innen tovább a termékek?

– Jellemzően Közép-Európa. Most csak abba gondolok bele, hogy már csak a földrajzi fekvésünket tekintve, ami vonattal jön, az Záhonynál jön be. Majd ha megépül a Budapest-Belgrád vasútvonal, ugyanígy jön majd fel az Égei vagy a Földközi-tengerről.

– De a Földközi-tengeren már a görögöknek vámkezelni kell majd.

– Igen, igen, igen. Vámkezelik, és akkor eljön egy regionális logisztikai központba. Magyarországon elég sok cégnek van a logisztikai központja.

– Tehát akkor tulajdonképpen Magyarországra is az arányosnál nagyobb terhet róna egy ilyen mélységű vámkezelési kötelezettség.

– Jelentős terhet róna, igen. Erre mindenképpen fel kell készülni, ez nem megy egyik pillanatról a másikra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint Magyar Péter egyetlen posztja megmutatja, mi változott a politikában
A politikai elemző állítása szerint érdemes megfigyelni, milyen gyorsan alakul át egy-egy politikai üzenet. Szerinte ma már elég húsz perc, és jön az „átkeretezés”.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. május 30.



Török Gábor politikai elemző pénteken reggel Facebook-oldalán tett közzé egy rövid bejegyzést, amelyben összehasonlította Orbán Viktor és Magyar Péter egy-egy posztját, amihez kommentként annyit írt:

„Amikor arról beszélünk, hogy mi változott meg a nyilvánosságban, akkor érdemes megnézni ezt a két posztot. Húsz perces reakcióidővel érkezik az »átkeretezés«. A hagyományos mosópor a politikában (ha van potens ellenfél) visszalő, ahogy egy kollégám mondogatta ezt régebben.”

A magyar miniszterelnök az alábbi posztot tette közzé péntek délelőtt közösségi média oldalán: „Böhöm nagy autók, nem túl bizalomgerjesztő alakok. Ha Ukrajna az EU tagja lenne, az ukrán bűnbandák akadálytalanul beszivárognának Magyarországra. Ezt meg kell akadályozni! Aki még nem tette, töltse ki a VOKS2025-öt.”

Nem sokkal később pedig Magyar Péter ekképpen reagált:

„Hallom, Orbán Viktor ma azt mesélte a reggeli szeánszon, hogy böhöm nagy, drága autós ukrán csalók becsapják a magyar embereket és kifosztják a bankjainkat. Lehet, hogy Matolcsy György is ukrán kém? Mekkora csalódás lehet ez Orbán Viktornak, hogy kiderül az egyik legjobb barátjáról, hogy ukrán kém és 650 milliárdot pakolt ki a többi haverjával a Nemzeti Bankból!

A böhöm nagy, drága autóknál vajon Tiborcz, Mészáros, Balásy Gyula, vagy a saját kocsijára gondolt? Ezek az ukránok már mindenhol ott vannak... Csak nehogy kitúrják a ruszkikat a hatvanpusztai spájzból.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: „múlt héten beárazódott Orbán Viktor kifogástalan életvitel vizsgálata”
A humorista kiakadt az újabb, fiatalokat érintő javítóintézeti botrányon. „Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből” - írta posztjában.


Pottyondy Edina a közösségi oldalán reagált az újabb gyerekeket érintő botrányra.

A humorista szerint "a kegyelmi ügy kirobbanása után sem a rendőrség, sem más hatóság nem vizsgálta, hogy kik és miért vettek részt abban az összeesküvésben, ami kihozta a p3d0filsegítő Endre bácsit a börtönből".

Nem vizsgálták, "hogy volt-e szándékosság vagy bűnös hanyagság, esetleg politikai nyomás amögött, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója elleni feljelentéseket, bejelentéseket a rendőrség és a gyermekvédelem érdemben nem vizsgálta, és másfél évtizeden keresztül minden gyanús ügyet elsimítottak".

Majd emlékeztet rá, hogy "sem politikus, sem hatóság, sem Orbán Viktor nem kért bocsánatot az áldozatoktól, és nem tettek érdemi lépéseket a gyermekvédelmi rendszer korszerűsítésére, megerősítésére".

Szerinte "Orbán Viktor a felelősséget két női beosztottjára kente, és azt ígérte, hogy a jövőben ilyen nem fordulhat elő, mert átvilágítják a gyermekvédelmi dolgozókat. A kritikusok akkor is jelezték, hogy önmagában az átvilágítás kevés, jelen formájában értelmetlen és megalázó, ehelyett több pénzre, szakemberre és figyelemre lenne szükség, és kevesebb álságos képmutatásra és sikerpropagandára".

Ezt követően derült ki, hogy egy javítóintézet vezetője és társa két lányt is prostituáltként futtatott. Pottyondy szerint:

"A múlt héten beárazódott Orbán Viktor „kifogástalan életvitel vizsgálata”. A rendőrség letartóztatta az EMMI Budapesti Javítóintézetének igazgatóját, Péter bácsit és élettársát, az intézmény rendészeti vezetőhelyettesét. A neres szerelmespárt emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével gyanúsítják"

-írja posztjában.

"A kifogástalan életvitel vizsgálaton annak ellenére átmentek, hogy:

- Péter bácsira számos jelzés érkezett az elmúlt két évtizedben, hogy visszaél a helyzetével. Pintér úr, Orbán úr! Van valami protokoll, hogy az első tíz bejelentést nem veszik komolyan? Vagy mindenkinek van évi egy dobása? Hogy történhet meg, hogy valaki gyereket ront meg és pr0s1i1úciós hálózatot épít fel az orruk előtt? Egy közintézményben? Egy gyermekvédő kormányzat alatt?

- Péter bácsi aktuálisan egy egykori állami gondozott élettársa. Ez sem volt gyanús? Különösen az eddigi vádak és jelzések tükrében?

- Péter bácsi egy 30 milliós Lexussal, élettársa egy szintén 30 milliós Ford Ranger Raptorral járt a munkahelyére. Az átvilágítást végzőknek hogy nem tűnt fel a két nagy értékű autó? Vajon mennyire lehet gyakori a gyermekvédelmi intézmények vezetői között az ilyen árkategóriájú gépjármű?

- A helyszíni szemle során azt sem szimatolták ki, hogy a nerpár 120 millió forint értékben tartott otthon ingóságokat. Tehát az átvilágítás alkalmával sem a pr0s1i1uáltként dolgozó lányok nem kerültek a látókörükbe, sem a luxus élet nem tűnt fel, és ezek szerint a normalitásukat vizsgáló teszten is jó rubrikára böktek. Tényleg az volt a mesterterv, hogy úgy szűrik ki a p3d0filokat, a bünőzöket, hogy majd a teszten bevallják? Vagy eredetileg is az volt a terv, hogy így kell elszabotálni az érdemi reformokat?

- És még az sem volt gyanús, hogy Péter bácsi előszeretettel dörgölőzött fideszes politikusokhoz, akik megbecsüléssel, kitüntetésekkel halmozták el a szerintük példamutató és kiváló gyermekvédelmi szakembert. Végülis… Miért is lett volna gyanús?

A humorista felveti azt is, hogy mindezekről nem lehetett olvasni a kormánypárti médiában:

"Az eset neres érintettségét mi sem mutatja jobban, hogy a teljes kormánypárti médiában hírzárlat van Péter bácsi ügyében. Még az olyan nertársak sem emelik fel a hangjukat, mint pl. Bayer Zsolt, akik Lakatos Márk esetében tüntetésre mozgósítottak, majd persze szó nélkül hagyják, hogy abban az ügyben sincsenek megnyugtató hatósági válaszok. Ahogy a p3d0fil papok vagy a biatorbágyi öngyi1kosság esetében sem.

A gyerekeket, különösen az állami gondozott gyerekeket a hatalom és a hatalom kiszolgálói gátlástalanul kihasználják. Hol így, hol úgy. Igazságot, méltányos eljárást, európai körülményeket és biztonságot nem kapnak. Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből" - írja Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kormány gyámság alá vonhatja Budapestet - törvénymódosítások sora készítette elő a fordulatot
Költségvetési biztost és csődbiztost is kinevezhetnek. A 27 ezer fővárosi dolgozó egészségügyi ellátása viszont az adószakértő szerint nem kerül veszélybe attól, hogy az önkormányzat nem fizeti utánuk a járulékokat, ahogy azt Karácsony Gergely kilátásba helyezte.


Vészforgatókönveket készít a főváros, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Államkincstár szerinte „törvénytelenül emelt le Budapest folyószámlájáról több mint 10 milliárd forintot”.

Ez része annak a 89 milliárd forintnak, aminek a befizetését idén Budapest számára szociális hozzájárulásként előírták.

Csakhogy a főváros vitatja ennek az összegnek a jogosságát, és a nagy részét emiatt nem is tervezték be az idei költségvetésbe. Egészen pontosan csak 39 milliárddal számoltak, mert ekkora támogatást kap különböző jogcímeken a főváros. Így tudták nullszaldósra kihozni a költségvetést, amit szabályként korábban szintén a kormány írt elő.

Karácsonyék szerint semmi bizonyíték nincs rá, hogy a szolidaritási hozzájárulás címszóval beszedett pénzt valóban a rászoruló önkormányzatok kapják, miközben az iparűzési adóhoz viszonyított mértéke folymatosan növekszik, és mára már eléri Budapest iparűzési adóbevételének 30 százalékát. Pedig Tarlós István idején még csak 5 milliárd befozetését írták elő.

Az idei 89 milliárdból 25 milliárdot már húsvét előtt levont az Államkincstár, a levonás újabb részlete ellen azonban a főváros azonnali jogvédelmet kértek a hét elején a bíróságtól. A kincstár ennek ellenére lépett, amit egyébként már 2023-ban is ugyanígy megtett. Nagy Márton gazdasági miniszter később azt írta egy posztban, hogy inkasszó esetén nem lehet azonnali jogvédelmet kérni. A Fidesz szerint pedig Karácsony Gergely, a Tisza Párt, a DK és Vitézy koalíciójának „közös felelőssége Budapest csődje.”

A főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az inkasszó miatt szeptemberig felfüggesztik a beruházási számlák kifizetését, ami miatt csúszhatnak a beruházások, és nem teljesítik három nagy fővárosi cég 9 milliárdos kifizetési igényét, így a BKK, a Budapesti Közművek és a közvilágításért felelős BDK egyelőre nem jut pénzhez.

Veszélybe kerülhet a tömegközlekedés is, ezért a BKK-t válsághelyzeti terv elkészítére utasították.

Karácsony Gergely szerint ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a 27 ezer fővárosi dolgozó megkapja a fizetését. A következő hetekben az lesz a cél, hogy az ő nettó bérüket mindenképpen ki tudják fizetni, és ha megnyerik a pereket, ki fogják fizetni a fizetések utáni járulékokat is.

Vadász Iván adószakértő azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, hogy a járulékok befizetésének elmaradása nem jelenti azt, hogy a 27 ezer dolgozó egészségügyi ellátása veszélybe kerülne.

„Ha a munkáltató az úgynevezett 08-as nyomtatványon folyamatosan bejelenti, csak nem fizeti a járulékot, attól a dolgozó biztosított marad, és nem fog jelezni a TAJ-kártyája a rendelőben.”

Vadász Iván szerint ugyanis nem attól él valaki biztosítotti jogviszonya, hogy fizetnek utána, hanem attól, hogy bejelentett munkaviszonyban áll, „még akkor is, ha a befizetés nem történik meg.”

Kiss Ambrus főigazgató a Telexnek már szerdán arról beszélt, hogyha az inkasszót érvényesitik, Budapest számláin nem marad pénz, miközben az iparűzési adóbevételek csak ősszel érkeznek. „A cégeink nem tudnak közüzemi számlákat és járulékokat fizetni, majd a végén nyilván a bérfizetésekre sem marad” – mondta a főigazgató.

Így viszont könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kormány gyakorlatilag gyámság alá vonja Budapestet.

Egy május 12-én kihirdetett jogszabálymódosítás alapján ugyanis júliustól a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki bármelyik önkormányzathoz, amennyiben „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. Az önkormányzat „köteles tűrni” a költségvetési biztos intézkedéseit. Hogy pontosan mire lesz jogköre, azt a kormány rendeletben határozhatja meg. Ami biztos, hogy kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg, és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az adott településre.

Ugyancsak önkormányzati csődbiztos kinevezéséhez vezethet, ha úgynevezett adósságrendezési eljárás indul, mert a település 60 napon túl sem tudja kifizetni a jogos követeléseket.

A szintén nemrég újraírt szabályozás alapján az önkormányzati csődbiztosnak óriási hatalma van.

A 2023-ban elfogadott módosítás szerint önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet, tanácskozási joggal részt vehet a képviselőtestület és a bizottságok nyilvános és zárt ülésein, bevonhatja az adósságrendezésbe - vagyis odaadhatja a hitelezőknek - a feladatok ellátásához nem szükséges önkormányzati vagyonelemeket, és valamennyi kifizetést csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetik.

Ugyanakkor a főpolgármester és a közgyűlés felügyeletének komoly kockázatai is vannak. A főváros fizetésképtelensége esetén a bankok felmondhatják a korábbi hiteleiket, így veszélybe kerülhet Budapest folyószámlahitele, a 3-as metró felújítására felvett hitel és az Európai Beruházási Banktól felvett hitel is, ami még nagyobb pénzügyi prolémákhoz vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Ukrajna hétvégi vakmerő dróntámadása, a Pókháló-hadművelet megváltoztathatja a 21. századi hadviselést
Fillléres eszközökkel okoztak hatalmas károkat az orosz stratégiai bombázókban, több ezer kilométerre a fronttól. Az ehhez használt, Oroszországba csempészett drónok ellen tehetetlen volt a légvédelem. Ez pedig messzeható következményekkel jár.


Egyre több részletre derül fény az ukránok hétvégi vakmerő dróntámadásáról, amivel a szakértők szerint Ukrajna ismét bebizonyította, hogy képes teljesen új alapokra helyezni a modern hadviselést. A célpontok több ezer kilométer mélyen Oroszország területén belül fekvő repülőterek és stragégiai gépek voltak, amik közül akár 20 is megsemmisülhetett vagy súlyosan megrongálódhatott. Az ukránok által „Pókháló hadműveletnek” elnevezett akcióban néhány százezer forintos drónokkal tízmilliárdokat érő bombázókban okoztak komoly károkat. Rácz András Oroszország-szakértő azt írta a Facebookon, hogy

„ez a háború talán legkomplexebb, legösszetettebb ukrán művelete volt, nagyon jelentős siker, messzeható következményekkel.”

A támadást közvetlenül az isztambuli fegyverszüneti tárgyalások elé időzítették, de az előkészítése másfél évig tartott. Zelenszkij szerint összesen 117 drónt használtak, amiket becsempésztek Oroszországba, majd mobilházakat szállító teherautókon rejtettek el. Ezekkel a lehető legközelebb jutottak a kiszemelt célpontokhoz, majd a drónokat rejtő, fából készült szállítódobozok teteje távirányítással felnyílt, és a támadó eszközök megtették a maradék távolságot. Ezután a konténerek megsemmisítették önmagukat.

Videón a támadás pillanatai

A Meduza nevű, külföldön működő orosz híroldal azt írja, az orosz hatóságok körözést adtak ki a 37 éves, donyecki születésű Artem Tyimofejev ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az egyik irkutszki támaszpont elleni támadásban.

A férfi négy olyan teherautó tulajdonosa, amelyekről drónokat indítottak az ottani orosz katonai reptér ellen. A teherautók vezetői szerint főnökük egy murmanszki vállalkozótól kapott megbízást arra, hogy szállítson négy mobil faházat a célpont közelébe, és telefonon azt is megmondták nekik, pontosan mikor és hol álljnak meg. Az utolsó megálló egy Rosznyefty benzinkút volt, nem messze a katonai repülőtértől. Onnan indították el a drónokat. A sofőrök azt állítják, nekik fogalmuk sem volt, mit szállítanak.

A támadásban a jelentések szerint legalább hat Tu–95-ös és négy Tu–22M típusú bombázó vált harcképtelenné, emellett A–50-es felderítőgépeket is eltaláltak – ezek a gépek képesek időben kiszúrni a légvédelmi rendszereket és az ellenséges rakétákat.

Az akciót az ukránok teljes titokban szervezték, a szövetségeseiket sem értesítették róla, mert tudták, hogy az atomtámadásra is képes stratégiai bombázók elleni bevetést kapásból elutasítanák.

A New York Times-nak nyilatkozó amerikai védelmi források szerint az ukránok lépése hasonlított ahhoz, ahogy tavaly az izraeli haderő támadást indított a Hezbollah tagjainak személyhívói ellen Libanonban.

Zelenszkij hétfőn arról beszélt, hogy a dróntámadások „komolyan meggyengítették” Oroszország haderejét. Azt állította, hogy a hadrendben tartott orosz nehézbombázók 34%-át pusztították el. „A ‘Pókháló’ megmutatta, milyen a modern hadviselés, és miért kulcsfontosságú, hogy technológiai előnyben maradjunk” – írta a közösségi médiában.

Rácz András ugyanakkor úgy látja, az orosz veszteségekről egyelőre nem lehet végső számot mondani. Ami tény, hogy az elveszített hadászati bombázók többsége pótolhatatlan.

„Oroszország három típust tart rendszerben: a Tupoljev Tu-95-öst, Tupoljev Tu-22M3-ast, Tupoljev Tu-160-ast. Az első kettőnek évtizedekkel ezelőtt leállt a gyártása, mostanra a gyártósorok sincsenek már meg. Tu-160-asokat tudnak ugyan gyártani, de évente csak egy-három darabot. Ergo, akkor is kb. fél évtized a már vizuálisan igazolt veszteség pótlása, ha tényleg "csak" tizenegy" bombázó lesz a végleges mérleg (valószínűleg jóval több lesz)” - írja a szakértő.

A hadászati bombázók elvesztése szerinte gyengíti az orosz nukleáris elrettentési képességet, de nem döntő mértékben.

A bombázóknál ugyanis fontosabbak az atomfegyvert hordozó tengeralattjárók, illetve a szárazföldi indítású atomfegyverek, és ezek érintetlenek maradtak. Ráadásul az oroszoknak vannak a stratégiai bombázóknál kisebb repülőgépekről indítható, atomfegyvert hordozni képes fegyverei is, ilyen pl. a MiG-31-ről indítható Kinzsal.

Moszkva hagyományos fegyverekkel végrehajtott, mélységi, precíziós csapásmérő képessége viszont Rácz András szerint nagyon jelentősen meggyengült, és ennek közvetlen, harcászati hatása lesz a háborúra. „Ezek a bombázók egyenként (konfigurációtól függően) 6-8-12 robotrepülőgépet tudtak indítani ukrán célok ellen - és nem voltak ritkák az olyan éjszakák, hogy egyszerre tíznél több gép is levegőben volt. A légi indítású robotrepülőgépek bevetésének képességét az ukrán csapás tartósan és jelentősen csökkentette” - írja.

Hozzáteszi, Oroszország mélységi, precíziós csapásmérési képesség nem szűnt meg teljesen, hiszen továbbra is megvannak a hajóról és tengeralattjáróról indítható Kalibr és más robotrepülőgépek, az Iszkander rakéták különféle verziói, az észak-koreai KN-23-asok, emellett egyre fejlettebbek a Gerany-drónok is.

A mostani támadás más szempontból viszont szintlépés volt. „Azt mutatja meg, hogy drónok összehangolt bevetésével már stratégiai hatásokat lehet elérni” - nyilatkozta a New York Times-nak Evelyn Farkas, a McCain Intézet vezetője.

Az európai NATO-tagállamoknak is újra kell gondolniuk, hogy mennyire sebezhetők egy hasonló csapással szemben. A katonai bázisok légvédelme ugyanis jellemzően nincs felkészülve arra, hogy ennyire kis távolságról indítanak a kifutón álló gépek ellen támadást.

Rácz András szerint az ukránok által bevetett drónok kicsi, gyors, mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök voltak, amik ellen hatástalan a csöves légvédelmi tüzérség és az elektronikai zavarás is.

James Patton Rogers, a Cornell Egyetem drónhadviselés-szakértője szerint a nyugati országok számos külföldi támaszpontja – főleg a Közel-Keleten és Afrikában – különösen sérülékeny lehet egy ilyen támadással szemben, mert ott nem lehet egységes védelmet kialakítani a szélsőséges csoportok miatt.

A történtek befolyásolhatják Donald Trump rakétavédelmi terveit, az úgynevezett „aranykupolát” is. Ugyanis ez a rendszer nem védene az ukránok által használt olcsó drónokkal szemben.

Rácz András arra számít, hogy Oroszország napokon belül „vissza fog ütni.” Szerinte a frontközeli ukrán nagyvárosok (Harkiv, Zaporizsja, Dnyipro, Odesza) és Kijev ellen lesznek tömeges, minden korábbinál nagyobb, koncentrált támadások. A New York Times titkosszolgálati forrásokra hivatkozva szintén azt írja, hogy Moszkva újabb civil célpontokat támadhat meg, de az energiahálózatot is célba veheti, vagy újabb ballisztikus rakétákat vethet be.


Link másolása
KÖVESS MINKET: