SZEMPONT

Bárándy Péter: A Pride szabadságáért kiálló több százezres tüntetés az év egyik legjelentősebb eseménye volt

A felvonulás egy általános, a rendszerrel szembeni kiállássá vált – mondja a volt igazságügyi miniszter, aki szerint ha az átláthatósági törvényt elfogadták volna, Magyarország diktatúrává válik. Évértékelő sorozatunk újabb részében 2025-öt a jogrendszer szempontjából értékeljük.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. december 24.

Betiltott Pride, átláthatósági törvény, gyermekvédelmi botrányok - az idei év is számos kihívás elé állította a jogrendszert.

Évértékelő sorozatunk újabb részében Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel elemeztük a magyar igazságszolgáltatás és a demokrácia állapotát 2025-ben, és röviden arról is beszéltünk: mi történhet jövő április után.

— Az év elején elhangzott Orbán Viktor azt mondta: nem is kell a Pride-dal szöszmötölni, mert úgysem lesz. Aztán mégis megtartották, nemcsak Budapesten, de Pécsen is.

— Én végigasszisztáltam, ott voltam. Volt egy időszak, amikor minimum a Gellért tértől a Madách térig tele volt az a nagy Z-betű alakú vonal. Hozzáértő emberek ezt reálisan visszaszámolták úgy 3–400 ezer emberre. Arra az időre ez a tömeg, ha úgy tetszik, átvette a „hatalmat”, és a felvonulást biztosító rendőrség szépen alkalmazkodott. Tudomásom szerint előzetesen 30–40 ezer fővel számoltak. A rendőrség legalábbis így kalkulált, és bevallom, én sem számoltam volna többre. E számítás alapján döntöttek úgy, hogy biztosítják a felvonulást, nem pedig közbeavatkoznak és gátolják. Amikor azonban több százezer ember jött össze, azt már elfogadható eszközökkel nem is lehetett volna megállítani. Dicséretes volt az előzetes elhatározás is, még ha nem is ilyen tömegre számítottak.

Szerintem ez a több százezres tüntetés, az év egyik legjelentősebb eseménye volt.

Abban van igazság, amit a jelenlegi hatalom mond: ez már nem „csak” Pride-tüntetés volt, hanem a Pride tüntetés szabadsága melletti, sokkal népesebb felvonulás. A Pride melletti kiállásként szerveződött, és aztán egy általános, a rendszerrel szembeni, igen kulturált és békés jelenséggé vált.

— És az utóélete? Karácsony Gergely és a pécsi szervező ellen is eljárás indult.

— A hatalom helyében én csendben maradnék, de nem ezt teszik. Mind a pécsi, mind a budapesti felvonulás szervezői ellen jogi eszközökkel lépnek fel. Attól már eltekintettek, hogy szabálysértési eljárásban a kihelyezett kameráknak integető tömegből bárkit is felelősségre vonjanak. Ez az „önmérséklet”, hogy tiszteletreméltó-e vagy sem – szerintem nem az. Több százezer ember szabálysértési felelősségre vonása komplikált és kontraproduktív lenne. A népesség százalékban is mérhető részét kezelnék eljárás alatt állókként, ami nyilván szembe menne a céljaikkal.

Az, hogy a szervezőkkel szemben lépnek fel, szerintem újra fel fogja kavarni azokat az indulatokat, amelyek megalapozták ezt a sok százezres felvonulást.

Lehet vitatkozni a jogi megítélésen: betiltott tüntetés szervezése volt-e, vagy egy önkormányzati felvonulásé, amihez okszerűen nem kell és nem is lehet engedélyt adni. Ha az ügy tárgyalóteremig jut, érdekes jogvita lehet belőle. A főpolgármester elleni vádemelés megjelenése a nyilvánosságban, ha ez tudatosul, ha előkészítő ülést, majd tárgyalást tűz ki a bíróság, szerintem az nem a jelenlegi hatalmat fogja erősíteni. Azt viszont nem tudjuk, mindez melyik kormányzat idején történik majd.

— A gyülekezési törvényt arra hivatkozva módosították, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez és az ehhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. Ez az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz. Ez szépen hangzik, de...

— Nem hangzik szépen, bocsánat.

— Hogyan lehet erre a mondatra hivatkozva betiltani egy Pride-ot, ellentétben egy olyan plakátkampánnyal, amely úton-útfélen háborúval riogat?

— Az alaptörvényi módosítás és ennek kapcsán a gyülekezési törvény módosítása kifejezetten azért történt, hogy a Pride-ot be lehessen tiltani. Az Alaptörvénybe iktatták, majd ennek nyomán a többi jogszabályba is, hogy erre lehessen hivatkozni. Csakhogy ez a hivatkozási lehetőség nagy kárt okozott az alapjogok rendszerében. Eddig nem volt olyan alapjog, amelynek tételes prioritása lett volna: az Alkotmánybíróság mindig az adott ügyben mérlegelte, melyik jog milyen mértékben korlátozható egy másikhoz képest. Annak kimondása, hogy „ez a jog mindent visz”, felborítja ezt a rendszert. Ráadásul számtalan olyan „anyajog” van, amely adott helyzetekben okszerűen meg kell, hogy előzze ezt a nominált jogot.

Így az Alkotmánybíróság számára kezelhetetlen helyzeteket idézhetnek elő.

Ha szó szerint betartják ezt a rendelkezést, nem fogják tudni megtalálni az arányos megoldásokat.

— Például a pedagógusok maradék sztrájkjoga is megszűnhet, ha komolyan vesszük ezt a mondatot.

— Igen.

— Lépjünk tovább. Nyár végén jött egy úgynevezett „átláthatósági” törvényjavaslat, amely olyan hirtelen került le a napirendről, ahogy felkerült. Előbb nagyon sokat beszéltek róla, látványos elkötelezettséggel, majd mintha sosem lett volna. Túllőttek a célon?

— Úgy gondolom, ha abból törvény lett volna, akkor egyértelműen ki lehetne mondani: az itt létező rendszer diktatúrává válik. A szólás- és sajtószabadság, a véleménynyilvánítás és a véleményalkotás ilyen mértékű korlátozása csak diktatúrákban elképzelhető. Ennek a kinyilvánítása lett volna ez a szörnyű szöveg.

— Hivatalosan csak „elhalasztották” a tárgyalását. Nem vonták vissza.

— Olyan jogi fogalom, hogy „elhalasztás”, nincs. Bármikor elő lehet venni, bármikor be lehet nyújtani, vagy sem. Az „elhalasztva, felfüggesztve” típusú megfogalmazást a jogalkotási törvény nem ismeri. Tehát nincs ilyen. Újra elő lehet venni a szöveget, és akkor ugyanazt a helyzetet teremti meg, amiről az imént beszéltem: ha ez törvényerőre emelkedik, vitathatatlanná teszi, hogy az uralkodó rendet diktatúraként kell kezelni.

— Miért léphettek mégis vissza?

— Ha egyszer felmerült bennük, hogy ez a kívánatos rend, nem feltételezem róluk az eddigi viselkedés alapján, hogy józan belátásból hátráltak meg, miszerint „ezt mégse kellene”, mert az egyik legalapvetőbb jog ilyen korlátozása nem helyes. Sokkal inkább a kül- és belföldi negatív hatások mértékétől riadtak vissza.

— Eljöhet olyan idő, amikor ez már nem számít?

— Persze. Ha úgy érzik, olyan helyzetben vannak, hogy a megítélés romlása már nem érdekes, és a túlélés az egyetlen cél.

— Nézzük az ügysorozatot, amely régóta napirenden van. A kormány a „gyermekvédelem” jelszavát emelte zászlóra, sorra fogadtak el nem éppen gyermekbarát, sokkal inkább homofób törvényeket – papíron mégis mind a gyermekvédelem mellett szólt. Aztán tavaly jött a kegyelmi ügy, aminek következtében megjelent a TISZA Párt, majd most a Szőlő utcai botrány.

— A rendszer abban egységes, hogy az elesetteket, az érdekérvényesítésre képteleneket – csecsemőket, gyermekeket, sérülteket, idős embereket, nem veszi figyelembe. A létük is zavaró tényező. Ez a hozzáállás törvényszerűen szüli azokat a szörnyűségeket, amelyek már a társadalmat is átfogóan megérintik. Hogy példát mondjak: a totális intézmények, börtönök, gyermekotthonok, javítóintézetek, a sereg bizonyos részei borzasztóan el tudnak fajulni, ha nincs áttekinthetőség, átláthatóság, ellenőrizhetőség. Ha ezeket a kontrollmechanizmusokat kivonjuk, a legrosszabb helyzetek alakulnak ki. Régebben, a jelenlegi hatalmat megelőző időszakban, 6–8, sőt 10 különböző szervezet is rendszeresen bejárt ezekbe az intézményekbe. Kapcsolatot tartottak az ellátottakkal és az őrző-szolgálati állománnyal. Ilyenek voltak hatóságok, mindenekelőtt az ügyészség, és számos civil szervezet, egyházi és nem egyházi, alapjogvédők stb. A bejárásuk biztosított volt, saját szempontjaik szerint ítélték meg a rendet, és ha diszfunkciót találtak, felléptek, a nyilvánosság eszközével is.

Ezeket a szerveződéseket rövid idő alatt kiszorították. Az ottani élet zárttá, öntörvényűvé, átláthatatlanná, ellenőrizhetetlenné vált.

Ez szülte például a Szőlő utcai intézetben, és máshol is az elfajulásokat, a felügyeletet gyakorló személyek viselkedését, akiknek elvben nevelniük és a társadalomba visszavezetniük kellene az ott tartózkodókat. Ez jól kirajzolja ennek a hatalomnak az emberellenességét. Hasonló elfajulások vannak a bv-intézetekben is. Ráadásul egyes miniszterek, sőt a miniszterelnök nyilatkozatai is tükrözik: a javítóintézet „fiatalkorúak börtöne”, és aki oda bekerült, „dögöljön meg”. Már a premissza sem igaz: ez nem börtön, hanem nevelőintézet. A Btk. szerint is intézkedésként rendelhető el, nem büntetésként. A célja, ismétlem, zárt körülmények között, a nevelés.

— Azt érezzük, hogy folyamatosan kerülnek elő ügyek, és mintha senki nem kapná meg az arányos büntetést. A legkirívóbb példa Kaleta Gábor: 540 ezer forinttal megúszta a 19 ezer pornográf képet.

— A Kaleta-ügyet annyiban kivenném a sorból, hogy az elkövetés idején olyan büntetési tétel kapcsolódott a cselekményhez, amely jogilag arányosnak tűnhetett. A Kaleta-ügy után emelték meg a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények büntetési tételeit, és hosszabbodtak az elévülési idők is. A későbbi ügyek büntetlensége vagy enyhe retorziója viszont a rendszer sajátossága. A „nem számító”, nem szavazó, politikai támogatást nem adó csoportok tagjai, ilyenek a gyerekek is, másodlagosak. A rajtuk esett sérelem is másodlagos. A sérelmet okozók „bocsánatos” bűnöket követnek el. Ez homlokegyenest szemben áll azzal a család- és gyermekbarát szlogenhalmazzal, amellyel rögtön találkozik az ember, amikor belép Ferihegyen. Legutóbb is ki volt plakátolva, hogy „családbarát országba” érkeztünk. Ilyet jóérzésű ember nem ír ki.

Engem ez Orwell 1984-ének minisztérium-elnevezéseire emlékeztet: mindennek az ellenkezője a neve annak, amit csinál.

— Ez engem is emlékeztet arra, amit még Romániában és Csehszlovákiában láttam a demokrácia előtti rendszerben: átléptem a határt, és mindenhol plakátok hirdették, milyen nagyszerű minden. Onnan ez már régen eltűnt, itt viszont megjelent az elmúlt tíz évben.

— Én az orwelli világot a ’89 előtti rendszerben éltem meg. Valóban igaz, hogy Csehszlovákiában, az NDK-ban közelebb állt a megvalósuláshoz, mint Magyarországon. Ma pedig Magyarország van közelebb az ott leírtakhoz, mint a környező volt szocialista országok bármelyike.

— Nézzünk előre, ha lehet. Sokan mondják, a liberális demokráciák válságban vannak. Romániában meg kellett ismételni az elnökválasztást, bírósági ítélettel tették partvonalra azt a jelöltet, akiről többé-kevésbé bebizonyosodott, hogy orosz befolyással indult. Franciaországban kriminalizálták a Le Pen-féle pártot, legalábbis magát Marine Le Pent. Németországban az AfD karanténba került. Mintha a liberális demokráciák egyre kevésbé tudnák magukat hagyományos jogállami eszközökkel megvédeni. A válság Magyarországon csak előbb csapódott le.

— Magyarországon hatalomátvétel történt ebben az értelemben, és a miniszterelnök ki is mondta: „illiberális demokrácia”.

Aki régebb óta a földön jár, tudja: van demokrácia, ami az is, és van jelzős demokrácia – az meg nem az. Legyen az „népi”, „szocialista” vagy „illiberális”, az mind a demokrácia tagadása.

Ugyanakkor látszik, hogy a demokratikus országok a demokrácia szabályai mentén képesek a szélsőségeket távol tartani a hatalomtól. Ebbe a szabályrendszerbe beletartozik az igazságszolgáltatás működése is. Ha a bíróság partvonalon kívülre utasít olyan tényezőket, amelyek hatalomra jutása magát a demokráciát veszélyezteti, az nem „ördögtől való”. Bajt jelez, persze: nem lenne szabad idáig eljutni. De ha a társadalom túl nagy hányada fogadja el a demokráciát veszélyeztető erőket, a bíróság marad védőbástyának.

— Lehetünk-e „immunisabbak” azokra a válságjelenségekre, amelyek Európa-szerte látszanak?

— Immunissá nem válunk. A társadalmat valójában nem az állam demokratikus működése érdekli, hanem az, hogy az állam biztosítja-e a mindennapok jólétét, boldogságát, szabadságát. Hogy ezt milyen állami működés szolgálja, az kevéssé érdekli a többséget. Az a szakemberek dolga volna az én felfogásom szerint, hogy őrködjenek azon, hogy az állam valóban a társadalom boldogulását szolgálja-e. Márpedig tartósan csak demokratikusan működő állam képes erre. Ahol érvényesülnek az ellensúlyok, ahol a végrehajtó hatalom nem jut oda, hogy azt tesz, amit akar, és önmaga fenntartása lesz az egyetlen cél.

Rossz esetben, mint nálunk, már az is kimondható, hogy egyetlen személy elképzeléseihez szabják az állam céljait, és a hatalomban közvetlenül jelenlévő személyek érdekeit szolgálják, nem a társadalomét. A nem demokratikus állam törvényszerűen idáig jut.

Lehet, hogy rövid ideig egy „józan diktátor” a társadalom érdekében jár el, de csak amíg józan marad. Ez a józanság azonban el szokott veszni. A történelem tapasztalata szerint hosszabb távon csak a demokratikus állam biztosít jólétet és kiegyensúlyozott működést.

—Magyar Péter idén, késő tavasszal meghirdette az „Út a börtönbe” programot. Lát-e esélyt arra, hogy az állami vezetők közül azok ellen, akik bizonyíthatóan bűncselekményeket követtek el, eljárás induljon? És mi a különbség a bosszú és az igazságszolgáltatás között?

— A kérdésében benne van az okos válasz: a bizonyíthatóan bűncselekményt elkövetőket meg kell büntetni. Akiknél ennek alapos gyanúja fennáll, azokat büntetőeljárás alá kell vonni. A büntetőeljárást az arra hivatott szervek folytatják le. A hatalomra készülő politikai erő legfeljebb azt mondhatja, hogy szabad folyást enged az igazságszolgáltatásnak. Nem mondhatja, hogy „felelősségre fogom vonni”, mert az a hatalommegosztás elvének tagadása volna. Tehát biztosítani kell, hogy a meglévő, az elkövetéskor hatályos törvények alapján megtörténhessen a felelősségre vonás. Ehhez minden eszközt rendelkezésre kell bocsátani, és szemléletben is támogatni kell, hogy végigvihető legyen a folyamat.

A legtöbb lopás, rablás, korrupció, ami erkölcsileg, anyagilag, gazdaságilag tönkretette ezt a társadalmat, a hatályos jog szerint is büntetendő. Az elévülésük zömmel nem következett be,

mert nagy elkövetési értékre és kárra irányultak. A korrupciós cselekmények elévülését pedig épp ez a hatalom terjesztette ki 12 évre. Tizenhat éve vannak hatalmon; ebből a 12 év elég nagy szelet. Ráadásul ezek a cselekmények nagyrészt nem egymozzanatúak, hanem elhúzódóak: a káros eredmények akár évek, évtizedek múlva következnek be, addig az elévülés el sem kezdődik. Nem csak a büntetőjog adhat elégtételt, pénzügyi eszközök is vannak. Vagyonelszámoltatásnál például nincs elévülési probléma a jelen helyzetben, most kell megkérdezni, amije van, miből szerezte. Tessék elszámolni: honnan a vagyon, mi volt a legális, adózott bevétel, amiből finanszírozta. Aztán lehet tovább gondolkodni azon is, hogy bizonyos jogi személyek, vállalkozások hogyan dolgozhatnak 30–40–50 százalékos haszonnal, miközben a világban 1–5 százalék a szokásos haszonkulcs. Hogy lehet az, hogy 1–2–3–8 ember dolgozik ezekben az igen sikeres cégekben, és ők sem termelő, hanem valamiféle „szervező” munkát végeznek? Ez mind számon kérhető, nem feltétlenül csak büntetőjogi eszközökkel.

— Ennél jóval síkosabb terep a politikai felelősség esetleges büntetőjogi értelmezése. Hol a határ a szuverén politikai döntés és a hazaárulás között?

— A hazaárulás a Btk-ban körülírt állam elleni bűncselekmény. Ha a tényállási elemei megvalósulnak, szóba jön a büntetőjogi fellépés. De az országra káros politizálásnak általában politikai következménye van, amely a választásokon manifesztálódik; nem feltétlenül büntetőjogi.

— Egyetlen konkrétum: az orosz hackertörténet a Külügyminisztérium szerverein. Úgy tűnik, nem túl hatékonyan próbálták megvédeni az adatokat.

— Ha eljutunk odáig, hogy van olyan magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal, mondjuk az orosszal, vagy hasonló szervezettel kapcsolatot vett fel, tartott fenn, az kimerítheti a hazaárulás tényállását. Ezt meg kell vizsgálni. Egy ilyen vizsgálat a hatalomvesztés után válhat reálissá. Természetesen egy ilyen súlyos vádhoz szilárd bizonyítékok kellenek. Ha megvannak, súlyos büntetés jár érte.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Mondta, hogy fázik, remegett” - többen rohantak segíteni a kollégium ötödik emeletéről kizuhanó fiúnak

Egy 16 éves fiú esett ki egy székesfehérvári kollégium ötödik emeleti ablakából, de eszméleténél volt, amikor rátaláltak. A tűzoltók hordágyon hozták le egy tetőről, a mentők kórházba szállították.

KÉK HÍREK

„Egyszer csak kiemelték az ájult, alélt kisfiút a vízből” - az 5 éves gyerek halála miatt édesanyjára és a két úszómesterre is felfüggesztett börtönt kérnek

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a két éve az Újhegyi Strandon vízbe fulladt kisfiú ügyében az anya és két úszómester ellen. Az anyát emberöléssel, az úszómestereket halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel vádolják.

KÉK HÍREK

„A nadrágszíjánál fogva tudtuk visszahúzni” - megszólalt a két rendőr, akik a levegőben kapták el a hídról leugró fiút

A két budapesti rendőr beszámolt arról, hogyan mentették meg a Petőfi hídról vasárnap leugró fiú életét. A teljes, alig húsz másodperces akciót testkamera rögzítette, a fiatalt kórházban kezelik.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Dull Szabolcs: Politikailag pikáns, és aligha nyerhető a Fidesznek, hogy Németh Balázs Magyar Pétert vádolja luxizással

Dull Szabolcs újságíró szerint a Fidesz támadása Magyar Péter balatoni fotója miatt politikailag kockázatos. Indoklása szerint a luxus vádja azért nem működhet, mert a választók ezt a fogalmat a NER-elithez társítják.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 07.

Dull Szabolcs a közösségi oldalán reagált arra, hogy Németh Balázs luxizással vádolta Magyar Pétert, miután a miniszterelnök egy balatoni hajón készült fotót osztott meg.

Kapcsolódó

Magyar Péter chillben van: Balaton. Az örök szerelem – posztolta a miniszterelnök

Az amúgy örökmozgó, és az elmúlt hetekben szinte megállás nélkül dolgozó kormányfő szakíthatott egy kis időt a pihenésre, és a Balatonról posztolt egyet vasárnap. Egy hajón ül, és egy Churchillről szóló könyvet tart a kezében.

„Politikailag pikáns és aligha nyerhető a Fidesznek: Németh Balázs Magyar Pétert vádolja luxizással" - írja Dull a bejegyzésében, majd öt pontban fejtette ki a véleményét.

„1. Magyar Péter kitett egy fotót, amelyen egy balatoni hajón olvasgat. Tipikus vasárnapi tartalom, amely pörgeti az algoritmust.

2. A fotónak annyi a kommunikációs célja, hogy a miniszterelnök a »magyar tengeren« pihen és Churchillt olvasgat.

3. A fideszes Németh Balázs egy fotóval válaszolt (ő is az örök szerelmének nevezi a Balatont), amelyen ő is Balatonon van, de nem »elektromos luxusjachton«.

4. A luxizás eléggé szúrja a magyar emberek szemét, de jelenleg inkább a fideszes, NER-es szokásként rögzült a luxizás a választói fejekben.

5. Így pikáns, aligha szerencsés és aligha nyerhető a Fidesz számára, ha egy fideszes képviselő most szeretne Magyar Pétert luxizóként beállítani.”

- áll Dull Szabolcs bejegyzésében.

Dull posztjában a Fidesz-frakció szóvivőjére, Németh Balázsra utal, aki az elmúlt hetekben több, Magyar Pétert személyesen támadó bejegyzést is közzétett. Korábban például a miniszterelnök olaszországi útját kritizálta a nehéz költségvetési helyzetre hivatkozva.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Javier Bardem kegyetlen gonosztevője minden jelenetet ellop az Apple TV+ új thrillerében – Cape Fear kritika

Hollywood ismét elővette az egyik legismertebb thrilleralapanyagot, és elsőre úgy tűnhet, hogy semmi újat nem tud hozzátenni. A Cape Fear új sorozatváltozata azonban nem teljesen felesleges próbálkozás. Javier Bardem ugyanis olyan intenzitással érkezik a történetbe, hogy szinte lehetetlen levenni róla a szemünket. Már csak miatta is megéri adni egy esélyt a szériának.

KÉK HÍREK

Cápa rántotta a víz alá a 20 éves szörföst, egyetlen mozdulaton múlt az élete

A 20 éves uruguayi szörfös, Alejo Santiñaque Ausztráliában nézett szembe a ragadozóval. A támadást egy erőteljes rúgással hárította, de ín- és izomszakadással került kórházba.

KÉK HÍREK

Bosszúból gázolt el egy fiú egy másikat, aki életveszélyesen megsérült

Egy lány miatt verekedett össze két társaság, ezután történt a szándékos gázolás. Az egyik fiú ki akart állni barátja mellett, ezért autójával célba vette a másik banda tagjait, egyiküket pedig el is ütötte.

SZEMPONT

Lakner Zoltán: A Fidesz a 30 évvel ezelőtti mélypontjára zuhant vissza, Magyar Péter pártjában nincsenek belső törésvonalak

Az elemző szerint Sulyok Tamást és a többieket egy általános, felmentő jogszabállyal távolítja el a Tisza. Szerinte utána a Magyar Péternek meg kellene törnie a kétharmados többségek rendszerét, hogy ne lehessen újra szétszedni mindent apró darabokra.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 07.

A Válasz Online és a Partizán közös műsorában, az Elemzőben Lakner Zoltán politikai elemző Benyó Ritának fejtette ki véleményét a TISZA-kormány első heteinek legfontosabb eseményeiről, Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásának tervétől kezdve az uniós pénzekről szóló megállapodáson át a pártokon átívelő korrupciós botrányig.

Lakner szerint a kormány Sulyok Tamás és más közjogi méltóságok menesztésére valószínűleg nem egy hagyományos felmentési eljárást fog indítani, hanem egy speciális, egyszer használatos jogszabályt alkot majd. A politológus úgy látja, a miniszterelnök körvonalazta, hogy lesz majd egy általános, felmentő jogszabály, ami nemcsak Sulyok Tamást, hanem másokat is érinteni fog.

„Lesz egy ilyen konkrét, önmagát megsemmisítő egyszerhasználatos jogszabály, ami olyan, mint egy eldobható mobiltelefon. Tehát egyszer használják egy konkrét dologra, és utána újra be lehet tölteni ezeket a közjogi pozíciókat” – fogalmazott.

Lakner szerint a TISZA-kormány mostani lépései nem az intézmények kiüresítését, hanem éppen azok működőképességének helyreállítását célozzák. „Nem mindegy, hogy azért avatkozol bele az alkotmányos rendbe, hogy kiüresítsd, degradáld az intézményeket, vagy azért, hogy helyreállítsd azt a helyzetet, amelyben az intézmények működni képesek” – jelentette ki.

Úgy véli, az érintett tisztségviselőknek volt idejük bizonyítani, de nem éltek vele. „Szerintem ők a sanszukat ez ügyben eljátszották” – tette hozzá.

Az elemző a TISZA-párton belül egyelőre nem látja jelét azoknak a belső politikai törésvonalaknak, amelyeket sokan jósoltak.

„Én egyelőre nem találkoztam egyetlen olyan politikai kérdéssel sem, sem szakpolitikaival, sem értékkérdéssel, amiben akármilyen politikai választóvonal vagy vitapont kirajzolódott volna” – mondta.

Álláspontja szerint a frakciót jelenleg egy közös, történelmi küldetéstudat tartja össze. „Van egy nagy, a rendszerváltás véghezvitelének a közös élményét megélő közösség, ami most egy másik nagy közös élményben van benne, hogy ők újjáépíthetik a demokratikus Magyarországot.”

Hozzátette, hogy Magyar Péter tudatosan a „mediánszavazónak” politizál, és az elmúlt 16 év pusztítása után szerinte rengeteg olyan ügy van, ahol a kormány és a választók széles köre is egyet fog érteni, így a valódi irányválasztást jelentő kérdésekig csak később jutnak majd el.

A hosszú távú kihívásokról szólva Lakner a kétharmados többségek rendszerének megtörését nevezte kulcsfontosságúnak.

Emlékeztetett rá, hogy 1990 óta tíz országgyűlési választást tartottak, a tíz választást követően hat esetben kétharmados többséggel rendelkező kormány alakult, és abból öt egypárti kétharmad.

„Ez olyasmi, amin egyszer túl kellene lendülnünk” – mondta. Úgy látja, egy vezető számára nem csupán altruizmusból fakadhat egy önkorlátozó rendszer létrehozása, hanem saját politikai örökségének védelméből is.

„Szerintem az egy létező, és nem altruista politikusi megközelítés, hogy olyan szisztémát hozok létre, ami azért korlátozó a hatalomgyakorlást illetően, hogy ne lehessen szétszedni mindent apró darabjaira” – fejtette ki.

Az uniós pénzekről kötött megállapodás kapcsán Lakner Zoltán úgy véli, annak lényege, hogy a TISZA kormány kinyitotta azt az ajtót, amit az Orbán-kormány „nagyon kemény munkával és elég nagy zajjal rávágott saját magára”. A puszta normalizálódás tényét is történelminek nevezte.

„Magyarország helyzetéről sok mindent elmond, hogy az is történelmi, hogyha visszajutunk abba a pozícióba, ahová egyébként 22 éve tartozunk, már az uniós belépés óta.”

A politológus szerint a magyar diplomácia alapvető változáson ment keresztül. „A Magyar Péter által vezetett új magyar kormány arról ad folyamatosan jelzéseket, hogy nem vétózással akar érdekérvényesíteni, hanem tárgyalással” – állapította meg.

Majd idézte az új kormányfő által felvázolt hozzáállást: „Lesznek vitáink, de mindig itt leszünk. És velünk mindig lehet majd beszélni, meg lehet beszélni a dolgokat, nem fogunk mindig egyet érteni, de tárgyalni fogunk folyamatosan.”

Ennek belpolitikai következménye is van: egyrészt összehasonlíthatóvá teszi a mostani és a korábbi kormány teljesítményét, másrészt a felelősség is átszáll az új vezetésre. „Innentől kezdve az uniós pénzek lehívásáért, felhasználásáért, jó elköltéséért viselt politikai felelősség szép csendben lassan elkezd áthelyeződni a Magyar Péter által vezetett kormányra” – magyarázta.

Lakner szerint a Fidesz támogatottságának drámai zuhanása több okra vezethető vissza, többek között arra, hogy „majdhogynem kihúzták a konnektorból a propagandagépezetet”, és a választók az erőtlenséget látják. „Engem ez folyamatos ámulattal tölt el, amit látunk” – mondta. A Závecz Research legutóbbi mérésére is szóba került, ami 18 százalékra mérte a pártot.

„A Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhant vissza” – mondta Lakner, emlékeztetve, hogy a Tocsik-ügy előtti időszakban voltak hasonlóan alacsony adataik.

Az elemző ugyanakkor felvetett egy fontos kérdést a jövőre nézve: „milyen az a pártrendszer, ahol tulajdonképpen ez a 70 százalékos támogatottság van a kormányzat mögött”, és ahol nincs hitelesnek látott politikai alternatíva. „Ez a fajta ellenzék nélküliség, amifelé tartunk, ez fel fog vetni olyan kérdéseket is, amelyekkel majd valamit kezdeni kell” – tette hozzá.

Az ukrán-magyar megállapodásról szólva Lakner úgy látja, a megegyezés mögött elsősorban a politikai szándék megváltozása áll. Szerinte a korábbi 11 pontos magyar követeléslista több eleme is irreális volt, vagy már teljesült. Úgy véli, a megállapodásra mindkét országnak szüksége volt: Ukrajnának az uniós csatlakozási tárgyalások miatt, Magyarországnak pedig azért, hogy javítsa uniós érdekérvényesítő képességét.

„Megint csak azt tudom mondani, úgy tudunk ott lenni az asztalnál, hogyha hajlandóak vagyunk legalább a közös álláspont dimenziójába bemenni, aztán lehet ott nekünk külön véleményünk, de legalább egy közös valóságértékelést el kell fogadnunk” – mondta.

A kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására szerinte a legjobb garancia éppen Ukrajna közeledése az EU-hoz.

„Pont nem az a helyes politika, hogyha kiszorítjuk őket a csatlakozási tárgyalásból, hanem az, hogyha behúzzuk őket a csatlakozási tárgyalásba, mert akkor lehet ezt valójában tőlük számon kérni” – fejtette ki.

A képviselői fizetések csökkentésére vonatkozó javaslatot Lakner Zoltán szimbolikus és költségvetési szempontból is értékelte. Bár a 4 év alatt 50 milliárd forintos megtakarítás a teljes költségvetéshez képest nem tűnik soknak, bizonyos területekhez, például a gyermekvédelemre fordított 17 milliárdhoz képest már jelentős összeg. Szerinte fontos üzenetértéke van annak, hogy „az állam egy ilyen helyzetben spórol önmagán”.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a polgármesteri fizetések csökkentésének lehetséges negatív hatásaira, például arra, hogy a kis településeken „rekrutációs problémát” okozhat. A korrupciós kockázat növekedésével kapcsolatos felvetésre reagálva megjegyezte, hogy a magas fizetés sem garancia a tisztességre. „Az előző országgyűlések képviselői viszonylag magas fizetés mellett is többen azért bírtak korruptak lenni” – tette hozzá.

A parkfenntartási korrupciós botrány kapcsán Lakner arról beszélt, hogy az előző rendszerben egy „kooptált ellenzék” működött, amelynek anyagi érdekei is fűződtek a status quo fenntartásához. „Szóval azért ne tegyünk úgy, mintha nem ezt néztük volna másfél évtizeden keresztül, hogy van egy kooptált ellenzék” – szögezte le. Az MSZP-t külön is említette, ahol szerinte egy belső hálózat évtizedeken át meghatározó szerepet játszott.

„Az, hogy azért ez a Molnár Zsolt féle hatalombróker, pénzbróker működési mód az egyik olyan dolog, ami szétrohasztotta az MSZP-t” – mondta.

Szerinte ez a belső hálózat akadályozta meg, hogy a párt Botka László vagy Ujhelyi István vezetésével megújuljon.

Lakner Zoltán a botrány társadalmi feldolgozásával kapcsolatban a legnagyobb kihívásnak a közvélemény számára azt tartja, hogy képesek legyünk elfogultság nélkül szemlélni az eseményeket, még akkor is, ha számunkra szimpatikus emberek bizonyulnak bűnösnek, vagy éppen ellenfeleinkről derül ki, hogy ártatlanok. A folyamat előfeltétele a közbizalom helyreállítása az igazságszolgáltatási intézmények iránt.

„Az, hogy az ügyészség szelektíven nyomoz, időben is szelektíven végez vagy nem végez el különböző tevékenységeket, hát ez biztos, hogy nem erősíti ezt a bizalmat” – állapította meg.

Végül hozzátette: „Ki kell bírnunk azt is, hogyha olyasfajta igazság derül fel, amire előzetesen nem gondoltunk, és ami nem a szívünk szerint való. Muszáj, hogy ezt el tudjuk fogadni.”

A teljes beszélgetés

Kapcsolódó

Vitézy bejelentette: A kormány visszaveszi a magántőkealapoktól az állami vagyont és felturbózza az Integritás Hatóság jogköreit

Már jövő héten benyújtásra kerül az a jogszabálycsomag, ami a korrupció visszaszorítását és az átlátható közéletet célozza. Szigorodnak a vagyonnyilatkozati szabályok, új hatásköröket kap az Integritás Hatóság, és két lépésben visszaveszik a kekváktól az állami vagyont.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Vízbe fulladt a strandon egy ötéves kisfiú – anyja nem figyelt rá, az úszómesterek nem vették észre, hogy fuldoklik

A Fővárosi Főügyészség a 34 éves anya és a két fiatal úszómester ellen is vádat emelt a 2024-es haláleset miatt. A vád szerint a szülői és a szakmai felügyelet hiánya vezetett a gyermek tragédiájához egy budapesti strandon.

KÉK HÍREK

Megdöbbentő videó: egy Dunába ugró fiatal zuhanó testét a levegőben kapta el egy rendőr, így megmentette az életét

Egy testkamerás felvételt osztott meg a BRFK, melyen látható, hogyan akadályozott meg két rendőr egy tragédiát vasárnap a Petőfi hídon. Az ő helyzetfelismerésüknek, a lélekjelenlétüknek és fizikai erejüknek köszönhető, hogy a férfit meg tudták menteni.

KÉK HÍREK

Példátlan medveriadó egy japán városban, 94 iskolát kellett bezárni

A Tokióhoz közeli városban hangosbemondón figyelmeztetik a lakosságot, miután egy medve több lakóövezetben is felbukkant. Az eset nem egyedi, Japánban ugyanis rekordszámú, több mint 50 ezer medveészlelést jelentettek az elmúlt egy évben.

SZEMPONT

Vona Gábor a kormánynak: „Kapkodás van? Sumákolás? Vagy mindkettő?”

Vona Gábor Facebook-posztban bírálta a kormányt, mert szerinte a közmédia átalakításáról szóló törvényt társadalmi egyeztetés nélkül nyújtanák be. A Második Reformkor Párt elnöke szerint ezzel a kabinet megsértheti a jogszabályokat és egy korábbi miniszteri ígéretet is.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 07.

Vona Gábor vasárnap egy Facebook-posztban bírálta a kormányt a közmédia átalakításának tervezett módja miatt. A Második Reformkor Párt elnöke azzal kezdte, hogy „Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy a kormány a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot.”

Vona ezt szembeállította Tarr Zoltán miniszter múlt keddi nyilatkozatával, amely szerint a kabinet két lépésben, egy széles körű társadalmi egyeztetés után alakítaná át a közmédiát. A kormányfő szavaiból viszont úgy tűnik, ez a konzultáció elmarad, ami a pártelnök szerint három okból is fájó lenne.

A politikus elsőként a korábbi rossz kormányzati gyakorlatokhoz való visszatérést említette.

„A Fidesz 16 éves és borzasztó gyakorlata volt, hogy nagy jelentőségű, akár kétharmados törvényeket tolt át nagy sebbel-lobbal, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül. Ezt számtalan civil szervezet szóvá tette anno, remélem, ők most sem hallgatnak majd. Mert igen, nagyon fontos, hogy mielőbb legyen valódi közmédia, de ha 16 éve (vagy 36 éve!?) várunk rá, ezt a pár hét társadalmi egyeztetést talán kibírtuk volna…”

Második problémaként jogi aggályokat fogalmazott meg. Szerinte ha valóban a kormány a javaslat előterjesztője, akkor a társadalmi egyeztetés elmaradása lényegében törvénysértő. Hozzátette, ezt meg lehet kerülni képviselői indítvánnyal, ahogy a Fidesz is tette, de Magyar Péter egyelőre kormányzati benyújtásról írt.

„Akkor viszont hol maradt a jogilag előírt és Tarr Zoltán által beígért széles és előzetes konzultáció? Kapkodás van? Sumákolás? Vagy mindkettő?”

Végül a saját pártja szempontját is felvetette, emlékeztetve egy korábbi ígéretre. „A Második Reformkor Párt visszalépett az áprilisi választás előtt a rendszerváltás érdekében. Azt mondtuk, három törvényről kellene egyeztetés még a választás előtt: az alaptörvény, a választási törvény és a médiaszabályozás. Egyikről sem volt, mert Magyar Péter azt mondta, majd a választások után.”

„Nos, itt vagyunk a választások után, kétharmaddal nyert a Tisza, de hol van a beígért egyeztetés?” – tette fel a kérdést. Vona azzal zárta, hogy bár bízik a kormány előremutató javaslatában, még biztosabb abban, hogy a széles körű konszenzus precedensértékű lenne, míg annak elmaradása egy „fájó módon ismerős” precedenst teremtene.

Magyar Péter miniszterelnök szombaton jelentette be a törvényjavaslat gyors benyújtását, egy nappal azután, hogy Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója pénteken kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését. A kormányfő közleménye éles fordulatot jelentett Tarr Zoltán miniszter múlt keddi nyilatkozatához képest, aki még kétlépcsős reformról és széles társadalmi párbeszédről beszélt.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Jövő héten benyújtjuk a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot

A miniszterelnök azután közölte ezt, hogy Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója felmondott. A kormányfő szerint a cél a kiegyensúlyozott tájékoztatás a közmédiában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kizuhant az ötödik emeletről egy diák egy székesfehérvári kollégiumban

A fiatal túlélte az esést, a kiérkező mentők stabilizálták az állapotát, már kórházban ápolják. Lannert Judit oktatási miniszter is megszólalt az eset kapcsán.

KÉK HÍREK

Tűz ütött ki egy zalakarosi szállodában, 380 embert kellett ideiglenesen kimenekíteni

Az alagsori mosodahelyiségben törölközők kaptak lángra. A tűzoltók kiürítették az épületet, majd rövid idő alatt eloltották a tüzet és kiszellőztették az alagsort.

KULT

Egy 20 éves kori pucér fotója indította el a karrierjét, tévé nélkül nőtt fel, és nem hisz a heteroszexuális emberekben – Emily Ratajkowski 35 éves

Sokan úgy hiszik, hogy egy gyönyörű, de butácska nő, nos, ők nem is tévedhetnének nagyobbat: az értelmiségi szülei orvosnak szánták, és mindig nagy könyvmoly volt, de nem fél profitálni a testéből.

SZEMPONT

Jámbor András a Juhász Hajnalkát ért támadásról: Ez szimpla gyűlöletkeltés

Jámbor András Bruti humorista bejegyzésére reagálva fejtette ki véleményét a női közszereplők külsejének támadásáról. Szerinte a politikai vitát a tettekről kell folytatni, mert a személyeskedés lealacsonyítja a közbeszédet.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 07.

A női közszereplők külsejének támadása helyett a politikai tettekkel kellene foglalkozni – erről írt Facebook-posztjában Jámbor András. A politikus bejegyzése arra reagált, hogy szombaton Bruti (Tóth Imre) humorista a KDNP-s Juhász Hajnalka külsején élcelődő bejegyzést tett közzé, amelyet a Fidesz-párti sajtó elítélt, és a híradások szerint a politikus is reagált rá a kommentek között.

Jámbor a bejegyzése elején leszögezi, nem a KDNP-s képviselőt, hanem a vitakultúrát akarja védeni. „Nem Juhász Hajnalkát akarom védeni, hanem saját magunkat. Nem az érdekel, hogy néz ki a KDNP képviselője, hanem az érdekel, mit csinált, és mit csinál. Ezzel pedig bőven lehet vitatkozni!” – írja.

Felidézi, hogy az előző ciklusban neki is számtalanszor kellett írnia az akkori ellenzéki politikusnők megszégyenítése miatt, példaként Szabó Tímeát és Szél Bernadettet említi. Hozzáteszi, a mostani kampányban elérte, hogy a helyi Fidesz leszedje a Bódis Krisztáról készült AI-képeket, és Ferencz Orsolya bocsánatot is kért.

„A női közszereplők külsejével való foglalkozás — még akkor is, ha valaki ideológiai ellentétet vél felfedezni — azt a képet erősíti, hogy férfiak, sőt a társadalom megmondhatja, hogyan nézzen ki valaki, mit kezdjen a testével.”

Hangsúlyozza, hogy noha Juhász Hajnalka politikai nézeteivel sok problémája van, a testével azt csinál, amit akar. Az viszont igen, hogy kiszolgált egy bűnös rendszert. Szerinte a legkönnyebb leuralási forma, ha valakinek a gondolataira nem gondolattal, hanem a külsejével válaszolnak, ami a saját érveket is leértékeli.

A politikus éles határt von a gyűlöletkeltés és a politizálás között.

„Az, ha Juhász Hajnalka külsejével foglalkozunk, szimpla gyűlöletkeltés. Az, ha Juhász Hajnalka hazugságaival foglalkozunk, és azzal, miben vett részt képviselőként az elmúlt évtizedben, hogy kritika nélkül kiszolgálta az emberek életét tönkre tevő Orbán-rendszer az pedig politizálás.”

Bejegyzését azzal zárja, hogy az érvek mentén kell politizálni, hiszen szerinte éppen azért váltották le a korábbi rendszert, hogy az érveken alapuló kritika szabadsága megvalósulhasson.

Kapcsolódó

Jámbor András veszi át Ruff Bálint helyét Józsefvárosban

A parlamentből kikerülő Jámbor András polgármesteri tanácsadó lett a VIII. kerületben. A posztot azért vehette át, mert elődje, Ruff Bálint a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett az új kormányban.