SZEMPONT
A Rovatból

„Az, hogy Trump és Putyin Budapestet választotta, diplomáciai siker, hatalmas lehetőség” - mondja Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő

Kis országként idevonzani egy ilyen találkozót komoly siker, amely azonnal megemeli a magyar külpolitika súlyát. Belpolitikailag is pozitív hozadéka lehet Orbán Viktornak - mondja a szakértő. Ha pedig sikeres is lesz, történelmi szerep társulhat hozzá.


Csütörtökön robbant a hír, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin Budapesten találkoznak, hogy az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról tárgyaljanak. Zelenszkij erről Washingtonban értesült, ahová elsősorban azért érkezett, hogy Tomahawk rakétákat szerezzen országa számára. Péntek este kiderült, Trump ebben a kérdésben visszakozott, és most a tárgyalásokra fókuszál.

Mit jelenthet Magyarországnak és Orbán Viktornak, hogy Budapesten rendezik meg a csúcstalálkozót? Mennyi esély van arra, hogy valóban áttörést érnek el? Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

— Mekkora siker Orbán Viktornak, hogy Budapesten tartják majd a Trump-Putyin csúcsot? Vagy ez a kimeneteltől is függ?

— A kimenetel tovább növeli a hozamot, de már önmagában a megvalósulás is diplomáciai siker a magyar kormánynak. Ha nem lenne háború, és „csak” egy magas szintű csúcstalálkozó lenne egy közvetítő ország területén, már az is megemelné az ország láthatóságát és diplomáciai érdekérvényesítő képességét.

Kis országként idevonzani egy ilyen találkozót: külpolitikai siker. Azt jelenti, hogy a globális politikai erők számára Magyarország szóba jön mint tényező, rendezési helyszín, partner.

Ez már most számít, hiszen jövő héten például EU-csúcs lesz Koppenhágában, 23-24-én, és ott is számítani fog. Létre sem jött még a találkozó, de már megemelte a magyar külpolitika súlyát és tárgyalási mozgásterét, mert az, hogy Trump és Putyin Budapestet választotta, felhelyezi Magyarországot erre a térképre. Ha sikeres is lesz, történelmi szerep társulhat hozzá: ha olyan megállapodás születik, amely a háború lezárásának kezdetét jelenti, akkor elmondható lesz, hogy Magyarország volt az a helyszín, ahol a közel négy éve (illetve 2014-től számítva 11 éve) pusztító háborúra pont került. Belpolitikailag is pozitív hozadéka lehet, nem független attól, hogy Orbán Viktor tavaly támogatásáról biztosította Donald Trumpot a választási kampányban, most Trump viszonozhatja ezt a gesztust.

— Mennyire meglepő Budapest, mint helyszín?

— Az is, meg nem is. Nem volt meglepetés, mert Budapest eddig is szerepelt a potenciális helyszínek listáján. Amikor az elmúlt hónapokban, még az alaszkai csúcs előtt mentek a találgatások arról, hol találkozhat Putyin és Trump, esetleg hol kerülhet sor egy hármas találkozóra, létezett egy nagyjából tízpontos rövid lista, amelyen Budapest is rajta volt. Európai helyszínek közül csak Budapest és a Vatikán merült fel. Budapest azért, mert bár EU- és NATO-tagok vagyunk, ami orosz szempontból lényeges, a kommunikációs csatornák Oroszország irányába megmaradtak, a politika kiegyensúlyozott jellegű. Ugyanakkor meglepetés is, mert

nem a lista elején szerepelt Budapest.

Inkább olyan országok domináltak, amelyek nem tagjai katonai blokknak, semmiképpen sem nyugati katonai blokknak, inkább semleges vagy közvetítő országok: közel-keleti államok, Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek. Tehát Budapest neve szerepelt ugyan a listán, de nem az első sorokban, ebből a szempontból meglepő a fordulat.

— Ilyenkor lobbiznak az adott országok képviselői, hogy náluk történjen a találkozó?

— Azt is sejteni lehetett, hogy valamilyen amerikai–magyar találkozó előkészítés alatt áll, de a formátumát nem lehetett tudni. Néhány nappal ezelőtt volt lehetőség arra, hogy Trump és Orbán Viktor Sharm el-Sheikhben, a közel-keleti rendezési csúcson személyesen beszéljenek. Ott találkoztak, beszéltek, lehet, hogy ez a téma már ott szóba került, de elképzelhető, hogy régebb óta napirenden volt.

Egy ilyen esemény házigazdájának ez hatalmas lehetőség, siker esetén különösen, de anélkül is kiemeli az országot a nemzetközi porondon, főleg ha kis országról van szó.

Több ország is bejelentkezett helyszínként az elmúlt hónapokban. Svájc is jelezte a szándékát. Korábban Ausztria, mint hagyományos tárgyalási helyszín is felmerült, nem tudni, mennyire lobbiztak aktívan érte. Recep Tayyip Erdoğan kifejezetten szerette volna, hogy Törökországban legyenek a tárgyalások, többször utalt erre, a török média is foglalkozott vele. Törökország szerepet vállalt a gabonamegállapodás tető alá hozásában, és vannak kapcsolatai Putyin felé, miközben ugyancsak NATO-tag. Ők aktívan lobbiztak, végül mégsem Törökország lett a győztes.

— Az egyelőre nem világos, hogy Zelenszkij is Budapestre jön-e. Nem lesz hármas csúcs? Vagy talán ez még módosulhat?

— Minden lehetséges. De valószínűbbnek tartom, hogy a budapesti találkozó után lehet majd hármas csúcs. Két hónappal ezelőtt, miután Alaszkában találkozott Trump és Putyin, majd az európai vezetők Zelenszkijjel érkeztek Washingtonba, napirendre került, hogy mihamarabb legyen Zelenszkij–Putyin csúcs. Trump határidőt is kitűzött, két héten belülre. Elsősorban az orosz ellenállás miatt ez nem valósult meg, és azóta sincs érdemi fejlemény. A budapesti találkozó hátterében elsődlegesen amerikai ráhatást látok. Az amerikaiak az elmúlt időszakban felépítettek egy nyomásgyakorló csomagot az újabb amerikai eszközök átadására építve, elsősorban a Tomahawk cirkálórakéták átadására.

Ez végül arra kényszeríthette az oroszokat, hogy lépjenek azért, hogy ez ne történjen meg, azaz a Tomahawkok ne kerüljenek Ukrajnába.

Nem véletlen, hogy Trump Washingtonba hívta Zelenszkijt. Ez üzenet volt Putyinnak: ha nem hajlandók tárgyalni, akkor mivel tárgyalásos úton nem oldható meg a konfliktus, Ukrajnát minden rendelkezésre álló eszközzel támogatják. A Kreml sajtóközleménye alapján a telefonbeszélgetést az oroszok kezdeményezték, és az elsődleges téma a Tomahawk rakéták kérdése volt. Így merülhetett fel a helyszín és Budapest. Valószínűleg az amerikaiak azt mondták, rendben, egyelőre nem hoznak döntést a Tomahawk-ügyben. Napirenden marad, de „jegelik”. Viszont folytatni kell a tárgyalásokat, és megvizsgálni, lehet-e egyezség. Ezt a forgatókönyvet látom: az oroszok sokáig időt húztak az alaszkai találkozó után is, az amerikaiak ezt megelégelték, és fegyverexporttal gyakoroltak nyomást, és ez hatott.

Ez még nem jelenti, hogy a budapesti találkozón mindenképp lesz eredmény, de lehet.

Valószínű, hogy az oroszok érzékelték, hogy az amerikai türelem elfogyott, és valamit le kell tenni az asztalra, különben Trump tényleg küldi a fegyvereket, a rakétákat Ukrajnának.

— Magyarország és Ukrajna jelenlegi kapcsolatai viszont a mélyponton vannak. Ez nem volt szempont a helyszínválasztáskor?

— Ez leginkább akkor lenne éles kérdés, ha hármas találkozóra kerülne sor Budapesten, tehát ha Zelenszkij is itt lenne. A magyar–ukrán kapcsolatok valóban többször értek mélypontra az utóbbi időszakban, bár mintha lett volna nyitottság a rendezésre is. Voltak találkozók, amelyek mintha a problémák rendezését szolgálták volna. Szijjártó Péter néhány hete Kassán találkozott az ukrán miniszterelnök-helyettessel is. Az előzetes hírek szerint elsősorban Trump és Putyin találkozójára kerül sor, Zelenszkij ezen várhatóan nem vesz részt. Olyan szempontból viszont

ideális a helyszín, hogy a találkozó Európában, egy EU- és NATO-tagországban lesz, mégis úgy tűnik, Vlagyimir Putyin hajlandó idejönni.

Magyarország közvetlenül érintett az orosz–ukrán háborúban, hiszen határos Ukrajnával, a találkozó a háború közvetlen közelében történik Európában. Magyarországnak nagyon jó kapcsolatai vannak Donald Trumppal, és inkább pragmatikus kapcsolatot ápol Oroszország felé. Nehéz más európai országot mondani, ahol ugyanezek a paraméterek érvényesülnek. Például Putyin aligha utazna el Lengyelországba.

— Már csak a nemzetközi elfogatóparancs miatt sem...

— Így van, amiatt sem. Németország árnyaltabb kérdés lehetne, de ott Trump felé nincs meg a bizalom. Tehát vannak egymást kizáró tényezők. Miközben vannak országok, amelyek viszonylag jó kapcsolatot ápolnak Trumppal, például Nagy-Britannia, vagy akár Finnország, mert a finn miniszterelnök jó személyes kapcsolatban van vele. De az orosz kapcsolatrendszer, az Oroszország felé folytatott kommunikáció nem teszi lehetővé a hasonló találkozót, illetve a Nemzetközi Büntetőbíróságban való részvétel nem teszi lehetővé Putyin részvételét. Nem is nagyon látok alternatívát, ha európai, Ukrajna melletti országról beszélünk. Törökország még ilyen: a Fekete-tengeren keresztül szomszédos Ukrajnával, jó kapcsolatokat ápol mind Trumppal, mind Putyinnal, de a geopolitikai szempontok is számítanak. Egy rendezési helyszín jelentősen megemeli egy ország nemzetközi láthatóságát, érdekérvényesítő képességét, tárgyalási pozícióját, és nem biztos, hogy Trump ebben az esetben Törökországot akarta volna ennyire felemelni.

— Ukrajna a budapesti helyszínnel kapcsolatban kritikaként felhozta az 1994-es Budapesti Memorandum sikertelenségét is, hiszen ennek kellett volna Ukrajna függetlenségét garantálnia.

— Igen, Budapest számukra negatív konnotációval bír, mivel már volt Budapesten ilyen megállapodás. Nyugati szempontból azonban a Budapesti Memorandumnak volt egy fontos eredménye, amit beteljesített.Realista, nagyhatalmi érdekből a cél nem Ukrajna biztonságának garantálása volt, bár az ukránok ebben bíztak, hanem a szovjet örökségként a különböző utódállamokban maradt nukleáris fegyverek biztonságba helyezése, és azon országok számának csökkentése, amelyek ilyen fegyverekkel rendelkeztek. Ez sikerült. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szempontja az volt, hogy megegyezzenek Ukrajnával, és nemcsak Ukrajna volt érintett, hanem Belarusz és Kazahsztán is, hogy önként lemondjanak a területükön maradt nukleáris fegyverekről.

Cserébe bizonyos garanciákat kaptak, amelyekről utólag kiderült, hogy semmit nem értek.

A részletes megállapodások arról szóltak, hogy ha bármely másik ország Ukrajna területi épségét sérti, a garanciavállalók egyeztetéseket hívnak össze, azaz megbeszélik a továbbiakat. A valóságban ez nem adott tényleges védelmi garanciát. Ez jó lecke volt Ukrajnának: a jövőben az ilyen homályos vállalásokat igyekeznek majd a lehető legkonkrétabbra szorítani. Nem Magyarország hibája volt, hogy a Budapesti Memorandumot végül nem tartották be. Három elsődleges aláíró volt, Oroszország (amely megtámadta Ukrajnát), Nagy-Britannia és az Egyesült Államok (amelyek 2014-ben, az első megsértésekor, nem védték meg Ukrajnát). A fogadó félnek nincs ilyen felelőssége.

— Az oroszok mintha eddig a tárgyalásokat időhúzásra használták volna. Közben az elmúlt két hónapban Ukrajna szisztematikusan támadta az orosz olajfinomító-kapacitást; benzinhiány alakult ki például Kalinyingrádban, a Krímben is kritikussá vált a helyzet. Nem lehet, hogy a Tomahawkok mellett ez is hatott Putyinra?

— Biztos, hogy nagy károk keletkeznek. Úgy tűnik, nem a nyersolajból, hanem a feldolgozott olajtermékekből behozatalra fognak szorulni. A „behozatal” alatt azt értem, hogy Belaruszba olcsón bemegy az orosz olaj, ott feldolgozzák, és az oroszok megveszik. Ez is része a képletnek: az amerikai nyomásgyakorlás sokrétű. Van verbális nyomás, vannak a Tomahawkok, katonai eszközök, és ezek csak az egyik elem. Ott vannak például az SM–6 (ERAM) rakéták. Ezek precíziós amerikai rakéták, 450 kilométeres hatótávolsággal. Kisebb a hatótávjuk, mint a Tomahawkoké, és légvédelem szempontjából talán könnyebben semlegesíthetők az orosz rendszer által. A Tomahawkok fejlettebb légvédelem-kikerülési képességgel rendelkeznek. Ugyanakkor nagy mennyiségű rakétaátadásról van szó, amit az amerikaiak már elfogadtak, az elmúlt hetekben folyamatosan napirenden volt. A Tomahawk némileg elvitte a figyelmet, hogy az SM–6-ok első adagjának előkészítése zajlik, és hamarosan elindul Ukrajnába. A harmadik pillér az energetika: a Financial Times és a Bloomberg beszámolói szerint,

az Egyesült Államok olyan hírszerzési adatokat szolgáltat Ukrajnának, amelyek nemcsak koordinátákat, térképeket jelentenek, hanem megmondják, egy adott energetikai létesítményen belül mit kell méterre pontosan eltalálni, hogy komoly károk keletkezzenek, és a létesítmény kiiktatható legyen.

Nyugati információk szerint augusztus eleje óta az USA ilyen pontos hírszerzési információkat ad Ukrajnának az orosz energetikai létesítmények megsemmisítéséhez. Ez is nyomásgyakorlás. Ahogy az is, hogy Trump ismételten hangsúlyozza: ha megállapodnak és béke lesz, Oroszországnak sokkal jobb lesz, mert a szankciók feloldásával üzleti lehetőségek nyílnak Oroszország és az Egyesült Államok között. Jelenleg közvetítőkön keresztül jutnak hozzá például repülőgép-alkatrészekhez, lassabban, nehezebben, felárral, és jelentősen „kannibalizálták” a repülőgépflottájukat: üzemképes gépekről szerelnek le alkatrészeket a meghibásodottak pótlására. Hosszú távon az is számít, hozzájutnak-e kulcsfontosságú alkatrészekhez. Ez tehát egy csomag; nem kezelném külön csak a Tomahawkokat vagy csak az energetikát. Lássuk, mi lesz az eredmény.

— Mi a Budapesten elérhető maximális eredmény?

— A maximális eredmény az lehet, hogy felvázolnak egy olyan rendezési lehetőséget, amely, ha nem is végállapot, de annak mentén el lehet indulni, és el lehet kezdeni a tárgyalásokat.

Megállapodhatnak egy következő Zelenszkij–Putyin vagy Zelenszkij–Putyin–Trump találkozóról. Ukrajna nélkül nyilván nem lehet békét kötni. Reális lehetőség, hogy „kitapogatják”, és Oroszországgal kimondatják azokat a feltételeket, kompromisszumokat, amelyekbe hajlandók lennének belemenni.

Részeredmény is történhet, például részleges fegyverszünetben állapodnak meg, amely a légi támadásokra terjed ki. Az energetikai létesítmények elleni ukrán támadások fájnak az oroszoknak, az ukránoknak pedig az, hogy az orosz drónok egyre nagyobb mennyiségben támadnak, az elmúlt hónapokban folyamatosan rekordot dönt, hány drónnal támadják az ukrán városokat. Alkalmanként már 600 drónnál tartunk. Tehát mindkét fél érdeke lenne a légi támadások visszafogása. Az Egyesült Államok kétszer próbálkozott eddig konkrét ajánlattal, egyik sem volt sikeres. Volt egy április végi-május eleji ajánlat, ami Marco Rubióhoz köthető, vagy legalábbis az ő neve alatt futott. Ez befagyasztotta volna a frontot a jelenlegi vonalak mentén, feloldotta volna a szankciókat Oroszországgal szemben, és az Egyesült Államok egyoldalúan elismerte volna a Krím félszigetet Oroszország részének. Az ukránok tiltakoztak, de talán még elfogadható lett volna számukra, azonban az oroszoknak ez kevés volt. A másik terv az alaszkai találkozó előtt szivárgott ki, és Steve Witkoff nevéhez kötötték. Ez nagyjából ugyanabból állt volna, de kiegészítve azzal, hogy az oroszok kivonulnak bizonyos területekről, Harkiv környékéről, és kisebb részekből Szumi megyében, cserébe az ukránok kivonulnak a Donbászból. Ebbe sem mentek bele az oroszok, és az ukránoknak is sok volt. A Donbász elvesztése számukra elfogadhatatlan. Az amerikai diplomácia próbálkozik, lehet, hogy azóta formálódik más javaslat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Egy volt titkosszolgálati vezető szerint megnyílhat az út a TISZA elleni koncepciós eljárás előtt, nyílttá vált az orosz-magyar politikai és titkosszolgálati együttműködés
Telkes András a Népszavában megjelent véleménycikkben baljós képet fest a Budapest-Moszkva kapcsolatok alakulásáról. Úgy gondolja, hogy az orosz titkosszolgálat a magyar hatóságok beleegyezésével befolyásolja a választásokat, és éppen építik az alapokat egy olyan koncepciós eljáráshoz, amelyben a Tiszát eltilthatják a választáson való részvételtől.


Az ukrán elnök tálcán szállította a magyar miniszterelnöknek azt, amit Orbán Viktor eddig csak fabrikált titkosszolgálati jelentésekkel tudott „alátámasztani”: az ukrán fenyegetést. Volodimir Zelenszkij valóban megriadt az országának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel magyar blokkolása miatt, ami nélkül Ukrajna nem képes hatékony katonai védekezésre. A kétségbeesés rossz tanácsadó: Zelenszkij kijelentette, hogy a blokkoló személy, vagyis Orbán Viktor adatait átadja az ukrán fegyveres erők vezetőinek, hogy „beszélgessenek el ők a vétózóval” - ezekkel a gondolatokkal kezdi véleménycikkét Telkes András, az Információs Hivatal korábbi vezetője a Népszava hasábjain.

Telkes szerint A Tisza Párt ezután beállt Orbán mögé, tiltakozva az ukrán elnök fenyegetése ellen, így Magyar Péteréknek a választásokig minden tekintetben csendben kell maradniuk Ukrajnával kapcsolatban.

Háttérként megemlíti, hogy Március 6-án a Terrorelhárítási Központ munkatársai elfogtak két ukrán pénzszállító teherautót és azok személyzetét. A szállítmány az ukrán Oschadbank és az osztrák Raiffeisen közötti rendszeres, szerződésen alapuló értékszállítás része volt, amelyben 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. A járműveket Budapestre szállították, a hét ukrán állampolgár hollétéről azóta sincs hivatalos információ.

Valamint azt is beidézi, hogy szerinte

ezzel párhuzamosan a VSquare oknyomozó portál arról írt, hogy Moszkva egy többfős „befolyásoló egység” Budapestre, az orosz nagykövetségre telepítésén dolgozik. A csoport feladata a magyar választások befolyásolása lenne Orbán Viktor hatalomban tartásának céljával. A szakértő szerint egy ilyen akció nem lenne lehetséges a magyar hatóságok hallgatólagos beleegyezése nélkül.

Mindez azután történt, hogy Szijjártó Péter Moszkvában járt, ahol az orosz fél „feltételek nélkül” szabadon bocsátott két magyar és egyben ukrán állampolgárságú orosz hadifoglyot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sokkal később jelezte, hogy a feltételnélküliség – például az orosz gázszállítás ügyében – csak addig tart, amíg a magyar és a szlovák kormány „észszerű magatartást tanúsít”.

Az eseményekből több tanulság is fakad – vonja le a következtetést a cikk szerzője. A legfontosabb, hogy

nyílttá vált a szoros és rendszeres orosz-magyar politikai és titkosszolgálati együttműködés. Orbán telefonon, Szijjártó személyesen egyeztet Moszkvával, a hadifoglyok szabadon engedése és az energiakérdések pedig csak a valós tartalom elfedésére szolgáló fügefalevelek. A cikk szerint szintlépés történik: a politikai együttműködés szövetségesi jellegűvé kezd fajulni.

Másodszor, Moszkva már nem egyszerűen Orbán hatalomban tartására törekszik, hanem Magyarországot nyíltan az érdekszférájának tekinti. Így Magyarország orosz hídfőállássá válhatna, mélyen beékelődve az EU-ba és a NATO-ba, tovább destabilizálva azokat, és közvetlen hozzáférést biztosítana a Balkán felé.

Harmadszor, az ukrán elnök fenyegetésével és az értékszállítók lekapcsolásával a kormány tovább csavarhat egyet az ukránellenes kampányon és a Tiszával kapcsolatos, ukrán finanszírozásról szóló vádakon. Bár Zelenszkijnél valószínűleg csak elszakadt a cérna, a pénzszállítók elfogása módot adhat egy olyan koncepciós vád megalapozására, hogy az ukránok „valóban” finanszírozzák a Tiszát.

Telkes úgy véli, hogy ezzel megnő az esélye egy olyan gyors eljárásnak a Tisza Párt ellen, amely valahogyan kizárhatja a pártot a választásból. Bár a hatályos jogszabályok szerint egy pártot csak nagyon súlyos, alkotmányellenes működés esetén lehet feloszlatni, az ukrán fenyegetéssel és a pénzszállítók elfogásával összekombinálva megnyílhat az út egy koncepciós eljárás előtt.

Ha ez nem járható, megnő az esélye a veszélyhelyzeti szint hadi- vagy szükségállapotra emelésének, amelyek idején nem lehet választásokat tartani. Az események felpörgése arra utal, hogy a hazai hatalomféltő pánik és az Orbán hatalomban tartásához fűződő erős orosz érdek találkozott, amihez Zelenszkij meggondolatlan nyilatkozata „igazi lottóötös” volt számukra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András szerint Moszkva egy szovjet hírszerzési trükkel vehette rá Orbánt Ukrajna zsarolására
A Kreml egy régi hírszerzői módszerrel manipulálja a magyar miniszterelnököt az Oroszország-szakértő szerint. Budapest így akár akaratán kívül is Moszkva céljait szolgálja, miközben elszigetelődik a szövetségeseitől.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 06.



Rácz András Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a Barátság-kőolajvezeték körüli helyzetről. Szerinte az a külpolitikai nyomásgyakorlás, amivel az Orbán-kormány megpróbálja rákényszeríteni Kijevet a vezeték újraindítására, egyetlen esetben értelmezhető: ha Orbán Viktor tényleg úgy gondolja, hogy a szállítások folytatása csupán politikai döntés kérdése, és a vezeték vagy ép, vagy nem sérült súlyosan.

A szakértő szerint ez azért érdekes, mert a vezetéket ért támadás idején a kormányzatban még nem így gondolták. Úgy véli, január legvégén és február legelején még biztosak voltak benne, hogy a vezeték súlyosan megsérült.

Ezt szerinte onnan lehet tudni, hogy a MOL felsővezetőinek egy része eladta a részvényeit, még mielőtt a részvényeseket tájékoztatták volna az olajszállítások leállásáról. Rácz András szerint a logikus tőzsdei magatartás ennek az ellenkezője lett volna, ha a vezetők a vezeték gyors újraindítására számítanak.

„Ha lett volna olyan információjuk, hogy a vezeték ép, vagy nem sérült súlyosan, akkor a logikus tőzsdei magatartás éppen ennek az ellenkezője lett volna: tartani a meglévő részvényeket, aztán, amikor a leálló olajszállítások hírére beesik az árfolyam, akkor olcsón venni még több részvényt

– hiszen ugye tudjuk, hogy a vezeték nem sérült súlyosan, tehát hamarosan újraindulnak a szállítások, ergo, az árfolyam újra emelkedni fog. Mégsem ezt tették, hanem pont az ellenkezőjét: eladták az összes részvényüket. Annyira szabadulni akartak, hogy még a bennfentes kereskedelem kockázatát is bevállalták, ami nem normális piaci magatartásra utal, hanem valami sokkal komolyabbra” – idézi a szakértő a történteket.

Rácz András szerint Orbán Viktor mostani viselkedése azt mutatja, hogy időközben valami megváltozott, és a kormány most már úgy gondolja, hogy a vezeték vagy ép, vagy könnyen újraindítható.

A szakértő felteszi a kérdést, hogy honnan származhat az az információ, hogy a vezetéknek valójában nincs komoly baja. Állítása szerint a magyar kormánynak nincsenek saját, megalapozott információi a vezeték állapotáról, és a forrás nyugati szövetséges sem lehetett, mivel az EU-n belül konszenzus van arról, hogy a vezetékes olajszállításokat idővel ki kell vezetni.

Rácz András szerint így adódik a lehetőség, hogy az információ Moszkvából jött.

Ez magyarázná a sűrűsödő magyar–orosz diplomáciai egyeztetéseket. A szakértő itt egy, a szovjet hírszerzés által használt módszert, a reflexív kontrollt hozza fel magyarázatként.

„A reflexív kontroll az, hogy az ellenfél döntéshozatali rendszerében olyan információt juttatok, ami alapján ő tényleg úgy fogja gondolni, hogy az önmaga számára legjobb döntést hozza – de mivel ez az infó tőlem van, ezért az ellenfél valójában a döntésével az én érdekeimet szolgálja. Az benne a trükk, hogy mivel az ellenfél meg van róla győződve, hogy helyesen dönt, ezért tűzzel-vassal ki fog állni a döntése mellett, ugyanis nem tudja, hogy valójában én manipulálom.

A hipotézisem a következő: az oroszok mondták Orbánnak valamikor február közepe táján, hogy a Barátság-vezeték valójában ép, vagy könnyen újraindítható. Orbán ezt – sajnos – elhitte, és ezért nyomja-kényszeríti-zsarolja az ukránokat minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközzel

– ugyanis tényleg úgy gondolja, hogy az újraindítás csak egy ukrán döntés kérdése. És ugye sürgős is neki, mert nem akar üzemanyag-hiányt a választások előtt (amit az iráni válság csak tovább súlyosbít)” – írja Rácz.

A szakértő szerint ez a helyzet több okból is jó Moszkvának: Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitelt, éleződik az ukrán–magyar viszony, egy esetleges ukrán hiba Orbán kampányát segítheti, Magyarország pedig tovább szigetelődik az EU-n és a NATO-n belül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Orbán Viktor megkapta azt a mondatot, amelyre a következő öt hetet felépítheti
A politikai elemző szerint a miniszterelnök és kihívója csatája egyetlen kérdésre egyszerűsödött le. A következő hetek eseményei döntik el, hogy a bizonytalanok kinek hisznek majd jobban.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 06.



Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán írt a következő hetek várható kampánydinamikájáról. Szerinte Orbán Viktor megkapta azt a központi üzenetet, amelyre a kampányát felépítheti. Az elemző ezt a narratívát így írja le:

„a várvédő hős, akit ellenfelei fenyegetnek, de nem hátrál, küzd az utolsó csepp olajig.”

Török Gábor állítja, már önmagában az is kedvező a kormányfőnek, ha ez a téma uralja a közbeszédet, és nem a kormányzati teljesítményt érintő ügyek.

Ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezt a beállítást megzavarhatja egy alternatív értelmezés, amit véleménye szerint Magyar Péter már fel is vázolt Békéscsabán. Ez a politológus szerint

„a zavarkeltő, provokáló politikus képe, aki nem véd, hanem éppen ellenkezőleg az állandó konfliktusaival, belpolitikai célú machinációival bajba sodor.”

Török Gábor úgy látja, a következő hetek eseményei döntik majd el, hogy a két kép – a „hős várvédő versus veszélyes bajkeverő” – közül melyik erősödik meg a választókban. Az elemző szerint bár az elkötelezett szavazókat valószínűleg semmi sem ingatja meg,

van néhány százezer ember, akinek a véleménye és a szavazata még alakítható.

A választás egyik fő kérdése szerinte az lesz, hogy ki a biztos választás, ki a nyugodt erő, és kinek a győzelme hozna megnyugvást és békességet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Nem zsarolás, hanem kőkemény, pőre anyagi érdekek állhatnak Orbán oroszbarátsága mögött
Mind az Orbán családnak, mind a Szijjártó családnak valahogy közvetlen anyagi kapcsolata lehet az orosz energiához - véli a politológus. Kéri biztos benne, hogy listán a Tisza nagyot nyer, és egyéniben is többet visz majd el, mint a Fidesz.


Kéri László a 2026-os választásokkal kapcsolatban a Klikk TV adásában úgy fogalmazott, a listás eredmények tekintetében a különbségek „befagytak”, és a független intézetek átlaga alapján a pártot választani tudó biztos szavazók körében a TISZA Párt és a Fidesz között 10 százalékpontos a különbség. Hozzátéve, hogy a Fidesz még az őszi „osztogatás” idején sem tudott közeledni.

Szerinte „listán nagy valószínűséggel a Tisza győzni fog, nem is kicsit, nagyon.”

A politológus szerint a választás valódi súlypontja azonban a 106 egyéni választókerületre helyeződött át, ahol most kezdődik az igazi küzdelem. Itt szerinte a TISZA Párt jelöltjei „híresen ismeretlenek”, de ez nem feltétlenül hátrány.

„Rendben van, hogy te nem ismered Budán, elég, hogyha őt Pápán ismerik, vagy Orosházán” – magyarázta, kiemelve, hogy a helyben ismert szakemberek mögött ott áll egy másfél éve működő, begyakorolt aktivista mozgalom. Ezzel szemben a Fidesz jelöltjeinek intézményi háttere, pénze és médiatámogatottsága óriási.

A döntő kérdés Kéri szerint az lesz, hogy a Fidesz-támogatással megválasztott, de sokszor független helyi polgármesterek mennyire állnak be a Fidesz jelöltjei mögé.

Úgy véli, sok polgármester kivár, és inkább a saját, 2029-ig tartó mandátumára koncentrál. Egyikük állítólag így fogalmazott neki: „de hát én 29-ig polgármester leszek.”

Kéri szerint Orbán Viktor is érezhette ezt, amikor egy rendezvényen azt mondta a polgármestereknek: „Hát én már nem tudom megnyerni a választást. Ilyet még Orbán Viktor soha nem mondott. Majd ti.” A politológusnak az az érzése, hogy meglepetés lesz.

„Valószínű, hogy a TISZA az egyéni körzetekben is többet el fog vinni, mint a Fidesz” – jósolta.

Kéri László szerint a Fidesz kampányának központi témája, a háborús hisztéria teljes mértékben várható volt. A  fordulatot ő egy február 7-i, szombathelyi eseményhez köti, ahol Orbán Viktor először mondta ki „kerek-perec, hogy Ukrajna az ellenségünk.” Azóta a miniszterelnök egyre inkább belehergeli magát ebbe a narratívába, ami egy többszörös csavarra épül.

A politológus úgy látja, a kormányfő az ATV-s interjújában elárulta magát, amikor arra a kérdésre, hogy mondta-e Putyinnak, hogy fejezze be a háborút, úgy válaszolt, hogy Putyin addig nem akar békét, amíg nem teljesülnek a háborús céljai. „Akkor kellett volna a következő kérdésnek jönni, hogy már ne haragudjon rám a miniszterelnök úr, miért kéne mindenkinek elfogadni a Putyin háborús céljait?” Kéri szerint ez bizonyítja, hogy a kormány teljesen készpénznek veszi az orosz szempontokat.

A miniszterelnök szerinte negyedik éve hallgat arról, hogy ki támadott meg kit az orosz-ukrán háborúban, és kizárólag Ukrajnát szidja. „Egy rossz szava az oroszokra nincs” – jelentette ki a politológus, aki szerint a miniszterelnök azt hangoztatja, hogy az ukránok zárták el a gázvezetéket, de arról hallgat, hogy azt a „haverjai lőtték ki”.

Kéri László szerint a 2009 óta tartó oroszbarát fordulat mögött nem zsarolás, hanem „kőkemény, pőre anyagi érdekek” állnak. Úgy véli, az orosz energiafüggőség fenntartása, ami a háború alatt 67%-ról 90%-ra nőtt, hatalmas üzlet.

„Nekem az a gyanúm, hogy mind az Orbán családnak, mind a Szijjártó családnak valahogy közvetlen anyagi kapcsolata lehet ahhoz, hogy ilyen mániákusan, szinte kizárólag mi egyedül Európában ragaszkodunk ahhoz, hogy mi nem tudunk létezni orosz olaj, orosz gáz nélkül” – mondta, utalva a bonyolult, közvetítő cégeken keresztül zajló energiakereskedelemre.

Kéri szerint a háborús hisztéria kizárólagos témává tétele arra szolgál, hogy ne kelljen beszélni a valódi problémákról. „Ne szóljon Szőlő utcáról, ne szóljon demográfiai csődről, ne szóljon arról, hogy négy éve a magyar gazdaság padlón van, ne szóljon arról, hogy négy év alatt megduplázódott az államadósság” – sorolta.

Figyelmeztetett, hogy Orbán Viktornak még van két eszköze a helyzet fokozására: a rendkívüli állapot és a veszélyhelyzet bevezetése, ami rendeleti kormányzást tenne lehetővé. A politológus szerint a kirobbant iráni-izraeli konfliktus „ajándék” a miniszterelnöknek, mert megerősíti a narratíváját egy megbolondult világról, ahol csak ő garantálhatja a biztonságot.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET: