3,8 millió forint is lehet a vissza nem térítendő támogatás a módosított otthonfelújítási program tervezete szerint

Orbán Viktor szombaton a pesterzsébeti, Tátra téri piacon közölte, hogy aláírásgyűjtést indítanak Brüsszel háborús tervei ellen. A miniszterelnök reggel a közösségi oldalán azt írta, a Magyarország ellen indított támadással szemben egységet és erőt kell felmutatni. Egy másik, szombat reggeli posztjában pedig úgy fogalmazott:

A miniszterelnök a helyszínen azt mondta: se katonát, se pénzt, se fegyvert nem adunk az ukrajnai háborúba, ez nem Magyarország érdeke, nem Magyarország háborúja, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Felszólalása után aláírta a Fidesz által szombaton indított aláírásgyűjtő ívet, és kijelentette, hogy van egy közvetlen veszély, amellyel szemben „Magyarországnak egységet és erőt kell mutatnia.”

Hegyi Ildikó, volt gyámügyi ügyintéző Mesteriben beszélt Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, amiről a pártvezért közösségi média oldalán számolt be. A néhai ügyintéző azt mondta Magyarnak, hogy nyolc éve mondott fel, mert nem bírta a nyomást, amikor a rendszer a járási hivatalok felügyelete alá került.

Korábbi tapasztalata alapján egy gyermeket rendszerint három nevelő, három műszakban nevelt fel, ha szerencséje volt a kiskorúnak.

– mondta. Később azt látta, hogy évente váltották egymást a nevelők, többek közt az erkölcsi megbecsültség hiánya miatt. Úgy fogalmazott, a legjobb munkaerők távoztak, hígult a szakma, és sürgős változtatásra lenne szükség, mert sok gyereket érint, hogy nem tudnak kihez kötődni.

Azt is mondta, hogy

Utalt hiányosságokra a védelembe vételeknél is. Azt mondta, amikor ő dolgozott, nyolcnapos határidők voltak a családból kiemelésre rossz körülmények vagy erőszak esetén, most pedig olyan esetről is hall, hogy fél évig elhúzódik egy ilyen eljárás.

Azt állította,

Felidézte egy kolléganője esetét is, aki 3 éve tért vissza gyesről, és nettó 180 ezer forintot keresett a munkaügyi osztályon felsőfokú képesítéssel. A kolléganő fizetésemelést kért, mire két hét múlva a főnöke jelezte, hogy kinevezheti osztályvezetőnek, de három feltételt szabott: be kell lépni a Fideszbe, jelenteni kell a kollégákról, és részt kell venni a Fidesz országos telefonos kampányában.

Miután szombaton reggel Orbán Viktor kormányfő egy Zelenszkij ukrán elnökről és Magyar Péter pártvezérről szóló mesterséges intelligencia-videót tett közzé, Török Gábor is elmondta véleményét. Az elemző úgy fogalmazott közösségi média oldalán: „Volt a magyar politikának egy hosszú, 2024 előtti szakasza, amelyet – nyilván felháborító módon leegyszerűsítve – úgy szoktam megfogalmazni, hogy cinikusok harcolnak hisztérikusokkal.”

Értelmezése szerint ebben a felállásban az erőforrások és a működési logikák aszimmetriája tartós Fidesz-dominanciát eredményezett:

Az elemző szerint a fordulat jelei Magyar Péter színre lépésével váltak láthatóvá. Török úgy látja, hogy az új ellenzéki vezető – aki a Fideszből érkezett – sokkal inkább a kormánypárt politikai know-how-ját használja, mint a korábbi ellenzékét:

Török szerint Magyar rendre ellenáll a „gumicsont-politikáknak”, a reflexszerű tematizálási kísérleteknek: „vele szemben nem működnek a korábbi baloldali-liberális pártokat sikeresen irányító, sajátos pavlovi refelxekre építő gumicsont-politikák… Magyar ilyen esetekben inkább tűnt a politikai logikát ismerő cinikusnak, semmint gombnyomásra hiszterizálható amatőrnek.”

Az elemző meglepő fejleményről ír: mintha nemcsak az ellenzék, de a Fidesz is hangnemet váltana.

A korábban precízen kiosztott szerepek és kimért üzenetek helyett most szerinte egységesebb, élesebb, egyszerűbb tónus dominál: „Ami korábban okosan volt válogatva, kimérve, szerepek között gondosan elosztva, az most mintha egy kaptafára menne mindenhol, a lehető legélesebben és legegyszerűbb módon.”

Török ugyanakkor nyitva hagyja az értelmezést: lehet, hogy ez tudatos stratégiai váltás, amelyet később a választási eredmény igazolhat. Az elemző összegzése szerint ugyanakkor az egykor magyarázó erejű képlet már nem írja le a terepet: „A cinikus-hisztérikus felosztás és az általa garantált aszimmetria… szerintem már nem segít a magyar politika megértésében.”

Iskolaidőben naponta 1200 forint jut egy-egy gyermek étkeztetésére a gyermekotthonokban, írja a 24.hu. Hétvégékre, munka- vagy tanítási szünetekre 1500 forint jár.

– írta Szabó Csaba gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár közösségi média oldalán. Fülöp Attila szerint csak „a baloldali sajtó álhíre”, hogy a gyermekotthonokban éhezhetnek a gyerekek, és országjárásain tele hűtőket és kamrákat talált.

Később az államtitkár azt is kiírta, hogy a gyermekvédelemben élő valamennyi gyereknek biztosítanak ingyenes étkeztetést az iskolában, bölcsődében, óvodában. Ezen felül a gyermekotthon, lakásotthon vagy a nevelőszülő további étkezést biztosít. Az előírás szerint a gyereket szükségletei szerint kell ellátni, és az étkezésre kapott támogatásból nem lehet kevesebbet költeni 1200 forintnál. Hozzátette, sok esetben külső adományozóktól is érkezik felajánlás.

A Népszavának egy gyermekfelügyelő megerősítette, hogy

Szerinte azokban a lakásotthonokban van gond, ahol magas a szökési arány. Ha egy 12 fős lakásotthonban 6 szökött van, rájuk nem érkezik meg a pénz, de amikor visszajönnek, nekik is kell enni adni. Ha a pénz érkezése után szöknek el, a következő hónapban az állam levonja a távollét idejére eső, előre kifizetett fejpénzt, pedig az adott hónapban ott vannak.

Szabó Csaba azt mondta a lapnak:

Két intézményben dolgozó gyermekfelügyelő így fogalmazott: „Budapesten, ahol én vagyok, ott azért átléphetjük ezt az értéket, inkább spórolunk máson. A vidéki kollégáktól viszont hallom, hogy az élelemre a havi 20-25 ezer forintos vegyi keretből vesznek el, a mosó-és a tisztítószereken spórolnak inkább. Az étkeztetésre fordítható pénznél is nagyobb feladat elé állítja a dolgozókat az 1500-2000 forintos tisztasági keret. Havonta ennyi pénzből kell megoldani gyerekenként a sampon, tusfürdő, fogkefe, dezodor, pelenka, és a lányok menstruálásával összefüggő kiadásokat.”

A téma az után került előtérbe, hogy a költségvetési bizottságban a kormánypárti képviselők leszavazták Jámbor András és Szabó Tímea javaslatát. A javaslat a gyermekvédelmi dolgozók béremelését és az állami gondozott gyerekek étkeztetésére szánt keret emelését célozta.

A Kormányinfón Gulyás Gergely közölte, hogy idén plusz 17 milliárd forintot fordított a kormány a szociális területre. A kabinet előtt több javaslat van a szociális ellátórendszer állami lábának megerősítésére, és jövőre fizetésemelés lesz. Nem a gyermekvédelem kapta a 17 milliárdot, a szociális szféra ennél tágabb terület, ide tartoznak többek között az idősotthonok, a hajléktalanellátók és a fogyatékossággal élőket gondozó intézmények is.