Óriási lesz a roham – mindössze 20 ezer ház felújítására lesz elég az új, 6 milliós otthonfelújítási program
Míg a régi támogatás feltétele volt a gyermek vagy magzat megléte, itt ilyen megkötés nincsen. Viszont az igénylőnek egymillió forint önrészt kell vállalni.
Pénteken jelentették be az új otthonfelújítási támogatás feltételeit, ezeknek ismeretében az RTL vetette össze a mostani és a régi konstrukció előnyeit és hátrányait.
Lényeges különbség van mindjárt a legfontosabb kérdésben, az igénylők körében. Míg korábban feltétel volt, hogy legalább egy kiskorú, illetve még tanuló gyermek az igénylővel éljen (vagy a magzat legalább 12 hetes legyen),
az új támogatásnak viszont nem feltétele a gyerek, így azok előtt is megnyílik az államilag támogatott otthonfelújítás lehetősége, akiknek erre eddig esélyük sem volt.
A felújítási cél azonban lényegesen szűkösebbre van szabva:
1990 előtt épült, vezetékes gázhálózatba kötött családi házakra lehet igényelni, amelyben a pályázó életvitelszerűen él.
Csak meghatározott energetikai felújításra lehet felhasználni (hőszigetelés, nyílászárók cseréje, a melegvíz-rendszer és a fűtési rendszer korszerűsítése).
Legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni vele, amit energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni.
A támogatási összeg maximum 6 millió forint, ami részben vissza nem térítendő támogatás, részben kamatmentes hitel. Ezek megoszlása (2,5-3,5 millió forint) az igénylő lakhelyének jövedelmi viszonyaitól függ majd.
A hitel futamideje legfeljebb 8 év, és a kereskedelmi bankoknál, illetve az MFB Pontokon lehet igényelni.
Egymillió forint önrészt kell vállalni az igénylőnek.
A fenti változás egyfelől érthető, mivel a mostani támogatás az Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) RePower EU programjához kapcsolódik, így az energetikai korszerűsítéshez kötés elfogadható szigorítás. Némileg érthetetlen, miért feltétel a vezetékes gáz megléte, ezzel kizárják azokat, akik például vegyes tüzelésről szeretnének váltani hőszivattyús fűtésre, ráadásul kisebb karbonlábnyomot jelentene egy ilyen megoldás, miközben a 30 százalékos megtakarítás ugyanúgy teljesíthető lenne.
További szűkösség a keretösszeg. Míg a korábbi, hazai finanszírozású program normatív volt, tehát, aki a feltételeknek megfelelt, az biztosan meg is kapta a támogatást,
a most induló támogatás csak meghatározott, 108 milliárdos keretösszegig valósítható csak meg, azaz nem elég a feltételeket teljesíteni, résen kell lenni a beadáskor, hogy az első húszezerbe kerüljön a pályázó.
Ez annak a fényében tűnik nagyon kevésnek, hogy a hazai lakásállomány energetikai helyzete alapján évi százezer ingatlant kellene energetikailag korszerűsíteni, mélyfelújítani, hogy az ország elérje a 2050-re a karbonsemlegességet.
Az új támogatás hitelrésze kamatmentes lesz, korábban a hitelt kedvezményes kamatra adták, igaz, csak 3 százalék kamatot számoltak fel.
Új elem a kötelező egymillió forint önrész, ami a szegényebb igénylőket automatikusan ki is zárhatja.
Az előző támogatásnál bár nem volt önrész, viszont az igénylőnek kellett előfinanszírozni a beruházást, de ezt megtehette a támogatott hitelből is.
Az önrészen felül a kamatmentes hitel és a támogatás aránya régiónként különböző lehet. A szegényebb régiókban magasabb lesz a támogatás és kisebb a hitelrész, míg a gazdagabb régiókban ez fordítva lesz.
Pénteken jelentették be az új otthonfelújítási támogatás feltételeit, ezeknek ismeretében az RTL vetette össze a mostani és a régi konstrukció előnyeit és hátrányait.
Lényeges különbség van mindjárt a legfontosabb kérdésben, az igénylők körében. Míg korábban feltétel volt, hogy legalább egy kiskorú, illetve még tanuló gyermek az igénylővel éljen (vagy a magzat legalább 12 hetes legyen),
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.
A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.
A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.
A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.
Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.
A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.
A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.
A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette: döntöttek a magyar katonák
A honvédelmi miniszter közösségi oldalán közölte, hogy a katonák kérésére visszaállítják a rendszerváltás utáni alakulatneveket és hadrendi számokat. A bejegyzés szerint az állomány arról is döntött, hogy altisztként kívánja folytatni a szolgálatot.
Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.
A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.
„Az állomány egyértelműen jelezte: altisztként kívánják folytatni szolgálatukat, és minden alakulat azt kérte, hogy visszakaphassa a rendszerváltás utáni nevét és hadrendi számát.”
A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.
Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.
„Mert a hagyományaink adják a gyökereinket, a katonáink pedig a jövőnket. Ezért a hangjuk mindig számítani fog.”
Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.
Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.
A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.
Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.
A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.
„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.
Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.
Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.
A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.
A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.
A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.
Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.
Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.
A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.
Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.
Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.
Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.
Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.
Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.
Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.
Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
