Közel 43 millió forint landolt a fideszes Radics Béla alapítványánál, amit sehol sem találni
A képviselőjelölt Tradíciókért Alapítványa Erasmus+, BGA és kormányzati forrásokból jutott közpénzhez. A szervezet egy székhelyszolgáltatónál van bejegyezve, honlapja pedig évek óta karbantartás alatt áll.
Közel 43 millió forint állami támogatást kapott az elmúlt három évben annak a fideszes politikusnak az alapítványa, aki áprilisban a zuglói, erzsébetvárosi és pestújhelyi körzetben indul a parlamenti mandátumért. A Tradíciókért Alapítványt a bejelentett székhelyén és az interneten sem elérhető – számolt be róla az RTL Híradó.
A szervezet hivatalosan egy belvárosi címre van bejegyezve, ahol valójában egy székhelyszolgáltató működik. A lakásba - amelyben tevékenység láthatóan nem zajlik, csak postaláda tartozik hozzá - több mint ötezer céget regisztráltak. A Tradíciókért Alapítvány weboldalán közben évek óta csak annyi olvasható, hogy az „karbantartás miatt” átmenetileg nem működik.
Az elérhetetlenség ugyanakkor nem akadályozta a szervezetet abban, hogy jelentős közpénzhez jusson. Az elmúlt három évben az Erasmus+ program hazai forrásából 24,4 millió forintot, a Bethlen Gábor Alapkezelőtől 13,8 milliót, a Miniszterelnöki Kabinetirodától 3 milliót, a kultúráért és innovációért felelős minisztertől pedig 1,7 millió forintot kapott.
Radics Béla korábban „hatalmas megtiszteltetésnek” nevezte indulását, és azt ígérte, „újra naggyá tesszük Erzsébetvárost és Zuglót!” Egy másik nyilatkozatában a Városliget fejlesztéseit emelte ki: „Itt világosan látszik, hogy a kormány nem politikai alapon fejleszt.” Hadházy Ákos független honatya viszont azt mondta a tévéseknek, hogy vizsgálta Radics alapítványának működését, amelyről azt találta, hogy „politikai alapon hatalmas pénzeket” oszt ki vállalkozóknak és „Fidesznek kedves szervezeteknek”, a működése pedig „átláthatatlan”.
A történtek számos kérdést vetnek fel az RTL Híradó szerint, onnantól, hogy az alapítvány milyen konkrét programokra nyert el támogatásokat, addig, hogy hol érhetőek el a pénzügyi beszámolói, illetve a támogató szervezetek végeztek-e helyszíni ellenőrzést a projektek során.
Közel 43 millió forint állami támogatást kapott az elmúlt három évben annak a fideszes politikusnak az alapítványa, aki áprilisban a zuglói, erzsébetvárosi és pestújhelyi körzetben indul a parlamenti mandátumért. A Tradíciókért Alapítványt a bejelentett székhelyén és az interneten sem elérhető – számolt be róla az RTL Híradó.
A szervezet hivatalosan egy belvárosi címre van bejegyezve, ahol valójában egy székhelyszolgáltató működik. A lakásba - amelyben tevékenység láthatóan nem zajlik, csak postaláda tartozik hozzá - több mint ötezer céget regisztráltak. A Tradíciókért Alapítvány weboldalán közben évek óta csak annyi olvasható, hogy az „karbantartás miatt” átmenetileg nem működik.
Az elérhetetlenség ugyanakkor nem akadályozta a szervezetet abban, hogy jelentős közpénzhez jusson. Az elmúlt három évben az Erasmus+ program hazai forrásából 24,4 millió forintot, a Bethlen Gábor Alapkezelőtől 13,8 milliót, a Miniszterelnöki Kabinetirodától 3 milliót, a kultúráért és innovációért felelős minisztertől pedig 1,7 millió forintot kapott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Migránsnak nem adunk gyereket” – pokollá tették egy örökbefogadó család életét, majd elvették tőlük a kislányt
A gyámhivatal vezetője az anya afgán származása miatt akarta megakadályozni a koraszülött csecsemő örökbeadását. A családot ezután zaklatták és feljelentették, a szülők pedig hiába nyertek több bírósági eljárásban is, végül nem maradhatott náluk a kislány.
Egy hideg januári estén, 2023-ban egy brit házaspár visszaadott egy csecsemőt a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében. A kislányt hónapokig nevelték, a sajátjuknak tekintették, de egy hatósági döntés elszakította őket egymástól. Két nappal korábban a Belügyminisztériumban egy magas szintű egyeztetésen Sára Botond főispán szájából hangzott el a mondat, amely megpecsételte a sorsukat:
„ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek”.
A megrázó történetet a Válasz Online tárta fel: egy Budapesten élő brit házaspár 2022 októberében kapta a hírt, hogy örökbe fogadhatnak egy koraszülött roma kislányt.
A feleség afgán menekült szülők gyermekeként nőtt fel Angliában, de férjével együtt évek óta Magyarországon éltek és dolgoztak, korábban már örökbe fogadtak egy roma kisfiút.
A szakmai protokoll szerint lezajlott a „barátkozás” szakasza, a kötődés kialakult, a gyám pedig a jogszabályoknak megfelelően, a végleges határozat előtt átmenetileg a családnál helyezte el a csecsemőt. Az örökbefogadást véglegesítő jegyzőkönyv felvételét azonban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya az utolsó pillanatban lemondta.
„Az örökbefogadási tanácsadónk hívott fel minket a jegyzőkönyvfelvétel lemondásának hírével a fővárosi Tegyesztől. Azt mondta, nem tudja, mi lehet az időpont lemondásának oka, de maradjunk nyugodtak, ők intézkednek”
– emlékezett vissza az édesanya. A háttérben azonban Lengyel Judit, a Tegyesz akkori osztályvezetője szerint a gyámhivatal vezetője, Kálmándy-Pap Ágnes akadt ki teljesen, mondván, „nem akarja engedélyezni, hogy egy migránsnak adjunk gyereket”.
A hatóságok ezután azonnal léptek: a kislány eredeti gyámját, Szarvas Erikát elmozdították, az ügyet a fővárosi Tegyesztől a Nógrád megyeihez helyezték át, és új gyámot jelöltek ki, aki a Nógrád megyei szakszolgálattal együtt már nem javasolta az örökbefogadást.
Az események néhány nappal karácsony előtt eszkalálódtak, amikor a család épp vidéken volt. Az új gyám, Kárpáti László telefonon közölte velük:
„Az örökbefogadást megszüntették, másfél óra múlva megyek önökhöz, hogy elvigyem a gyereket. Kérem, készítsék össze a holmiját.”
Mivel a család nem volt otthon, a gyám másnap feljelentést tett a rendőrségen, azt állítva, hogy a szülők veszélyeztetik a gyereket, és körözést adtak ki ellenük. A gyámhivatal vezetője felhívta a pár idősebb, örökbefogadott fiának óvodáját is, és azt állította az igazgatónak, hogy a szülők bűnözők, akik elraboltak egy magyar kislányt. Az ügyvéd tanácsára a család végül visszaadta a gyermeket, hogy a bíróságon folytassák a harcot.
Több bírósági eljárás indult, amelyeket a szülők sorra megnyertek. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a kormányhivatal diszkriminatívan járt el és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bírósági ítéletek ellenére a hatóságok nem engedtek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nem zárta ki az eljárásból az elfogultnak minősített gyámhivatalt, azzal érvelve, hogy a hivatalvezető időközben nyugdíjba ment. A Helsinki Bizottság által képviselt család ügyvédje, Győző Gábor szerint „Sára Botond a főosztályvezető nyugdíjazása után is kiállt amellett, amit az addig képviselt”.
A kormányhivatal hivatalos közleményében azzal védekezett, hogy minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva jár el. „A gyermek örökbe adását bírósági eljárások akadályozták, amelyek 2025 decemberében – önkéntes elállás következtében – lezárultak. Az örökbeadás jogi akadálya ezzel elhárult. Az örökbefogadási eljárás jelenleg folyamatban van” – írták. A hatóságok a családot is folyamatosan zaklatták.
„A gyámhivatal arra kért minket, hogy a főbérlő által aláírt írásos meghatalmazást nyújtsunk be annak igazolására, hogy törvényes joga van a lakás bérbeadására. Azt mondták, minderre azért van szükség, mert a Tegyesz csecsemőket árul a feketepiacon. Ez is hazugság volt. Folyamatosan hazudtak”
– mondta az apa.
A hároméves küzdelem után, 2025 végén a pár feladta a harcot, hogy a kislánynak esélye legyen egy másik családnál új életet kezdeni. A kislány addigra betöltötte a harmadik életévét, amivel az örökbefogadási esélyei jelentősen csökkentek. A család elhagyta Magyarországot, a Tegyesz több, az ügyben érintett szakembere pedig felmondott.
„Olyan volt, mintha egy feneketlen üvegben lebegnénk” – foglalta össze az átélteket az édesanya, aki a történtek után feltette a kérdést:
„Miben reménykedhet a közember Magyarországon, ha a bíróságok döntéseit minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyhatja a kormány?”
A család megőrizte a kislány személyes tárgyait arra az esetre, ha a gyermek egyszer felkutatná őket, mert ahogy mondják: „ő mindig a családunk része marad”.
Egy hideg januári estén, 2023-ban egy brit házaspár visszaadott egy csecsemőt a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében. A kislányt hónapokig nevelték, a sajátjuknak tekintették, de egy hatósági döntés elszakította őket egymástól. Két nappal korábban a Belügyminisztériumban egy magas szintű egyeztetésen Sára Botond főispán szájából hangzott el a mondat, amely megpecsételte a sorsukat:
„ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek”.
A megrázó történetet a Válasz Online tárta fel: egy Budapesten élő brit házaspár 2022 októberében kapta a hírt, hogy örökbe fogadhatnak egy koraszülött roma kislányt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vádat emeltek Karácsony Gergely ellen a betiltott Pride miatt
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt emelt vádat. A bíróság tárgyalás nélkül, büntetővégzésben dönthet a főpolgármesterre kiszabandó pénzbüntetésről.
Vádat emelt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a főpolgármester ellen, amiért a rendőrségi tiltás ellenére szervezett és vezetett nyilvános gyűlést.
A kerületi ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabjon ki pénzbüntetést a vádlottra – írja az ügyészség.
A vádirat szerint a főpolgármester 2025. június 16-án videóüzenetben jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat június 28-án Budapest Büszkeség Menet (Budapest Pride) néven rendezvényt szervez.A Budapesti Rendőr-főkapitányság három nappal később, június 19-én megtiltotta a gyűlést, hivatkozva a módosított gyermekvédelmi törvényre, valamint arra, hogy a helyszínre és időpontra már bejelentettek egy másik eseményt.
Az ügyészség szerint a főpolgármester a tiltó határozatról még aznap tudomást szerzett, de nem élt jogorvoslattal, így az véglegessé vált. A vád szerint ennek ellenére ismételten nyilvános felhívásokat tett közzé, majd június 28-án vezette is az V. kerület Városháza Parkból induló és a XI. kerület Műegyetem rakparton befejezett gyűlést.
Az ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségével vádolja a főpolgármestert. A tavalyi esemény előtt Tuzson Bence igazságügyi miniszter is figyelmeztetett a jogi következményekre. „Aki a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltott gyűlést szervez, vagy arra másokat felhív, az bűncselekményt követ el, és
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető” – közölte a miniszter, aki a tiltásról a budapesti nagykövetségeket is értesítette.
A főpolgármester korábban abszurdnak nevezte a gyanúsítást, és azzal érvelt, hogy az önkormányzat a saját közterületén nem gyűlést, hanem rendezvényt tartott, ami nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá.
A 2025. június 28-i felvonulás végül a tiltás ellenére, rendőri biztosítás mellett, békésen és óriási részvétellel zajlott le. A rendőrség később közölte, hogy a résztvevőkkel szemben a jogi bizonytalanság miatt nem indít eljárást.
A vádemelésre Karácsony Gergely a Facebookon reagált:
Vádat emelt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a főpolgármester ellen, amiért a rendőrségi tiltás ellenére szervezett és vezetett nyilvános gyűlést.
A kerületi ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabjon ki pénzbüntetést a vádlottra – írja az ügyészség.
A vádirat szerint a főpolgármester 2025. június 16-án videóüzenetben jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat június 28-án Budapest Büszkeség Menet (Budapest Pride) néven rendezvényt szervez.A Budapesti Rendőr-főkapitányság három nappal később, június 19-én megtiltotta a gyűlést, hivatkozva a módosított gyermekvédelmi törvényre, valamint arra, hogy a helyszínre és időpontra már bejelentettek egy másik eseményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter mégsem találkozik roma vezetőkkel, úgy tudja, hogy fideszes lejárató videót akartak készíteni róla
A politikus azt állítja, Sztojka Attila megbízásából akartak felvételt készíteni róla. A Tisza Párt elnöke szerint a szervezet nem méltó a roma honfitársaink képviseletére.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be szerda reggel, hogy lemondja a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatával (MROÖ) másnapra tervezett találkozóját.
A politikus posztjában azt írta, találkozót kért a magyarországi nemzeti kisebbségi önkormányzatok vezetőitől, hogy meghallgassa a kéréseiket és javaslataikat a leendő TISZA-kormány felé.
A Tisza Párt elnöke a találkozó lemondását két dologgal indokolta. Az egyik, hogy szerinte megdöbbentő, hogy az MROÖ nem szólította fel azonnali távozásra Lázár János minisztert a „vérlázító mondatai” után, ehelyett a szervezet „félreérthető üzenetről” beszélt.
Másrészt Magyar Péter azt állítja, eljutott hozzá egy videó, amelyben az önkormányzat vezetői kifejtik, hogy a találkozót fideszes propagandacélokra akarják felhasználni. Szerinte a felvételen elhangzik, hogy
az érdemi párbeszéd helyett a megbeszélést arra akarják kifuttatni, hogy „a fideszes propagandahazugságokkal szembesítsenek és erről a Fidesz és Sztojka Attila megbízásából felvételt készítsenek.”
Magyar a fentiek miatt mondta le a találkozót, és hozzátette, a Tisza Párt kiáll minden magyarországi őshonos nemzeti kisebbség mellett, „akkor is, ha a saját megválasztott vezetőik megfeledkeznek arról, amivel megbízták őket.” A bejegyzése végén Magyar Péter név szerint megszólította Aba-Horváth István elnököt, akit emlékeztetett Lázár János szavaira: „Orbán Viktor minisztere, Lázár János azt találta mondani, hogy ha nincsenek migránsok, akkor helyettük a magyar romáknak kell tisztítaniuk a vonatokon a sz*ros mosdókat.”
Lázár János építési és közlekedési miniszter egy balatonalmádi lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek migránsok, akkor a „belső tartalékot”, vagyis a magyarországi cigányságot kell bevonni például a vonatok „szaros” mosdóinak takarításába. A kijelentés után a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) közleményt adott ki, amelyben nem a miniszter távozását követelték, hanem a szerintük „félreérthető, félresikerült” megfogalmazásának pontosítását kérték. Lázár János a bírálatokat visszautasította, hangsúlyozva, hogy régóta foglalkozik a roma integrációval. Az óriási felháborodás után azonban végül bocsánatot kért.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be szerda reggel, hogy lemondja a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatával (MROÖ) másnapra tervezett találkozóját.
A politikus posztjában azt írta, találkozót kért a magyarországi nemzeti kisebbségi önkormányzatok vezetőitől, hogy meghallgassa a kéréseiket és javaslataikat a leendő TISZA-kormány felé.
A Tisza Párt elnöke a találkozó lemondását két dologgal indokolta. Az egyik, hogy szerinte megdöbbentő, hogy az MROÖ nem szólította fel azonnali távozásra Lázár János minisztert a „vérlázító mondatai” után, ehelyett a szervezet „félreérthető üzenetről” beszélt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Petőfit idézve üzent Kijevnek: Az ukrán vezetés átlépett egy határt
A miniszterelnök az Ukrajnából érkező kritikákra reagálva azt üzente, sem az ukrán vezetés, sem a szélsőséges katonai csoportok fenyegetései nem térítik el a céljaitól. Egyértelművé tette, hogy nem engedik, hogy „Ukrajnát az uniós jogot megerőszakolva, két év alatt beleszuszakolják az Európai Unióba”.
Orbán Viktor szerda reggel a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben úgy fogalmazott, az ukrán vezetés átlépett egy határt.
A miniszterelnök szerint, bár Magyarország nem kereste a konfliktust, napok óta mégis céltáblává vált. Azt írta, őket sem az elnök, sem a külügyminiszter, sem a szélsőséges katonai csoportok fenyegetései nem térítik el attól, hogy érvényt szerezzenek a magyarok érdekeinek.
A kormányfő kijelentette, hogy a kormány több dologhoz sem járul hozzá. Állítása szerint: „Nem küldünk pénzt Ukrajnába, mert jobb helyen van a magyar családoknál, mint egy ukrán oligarcha mosdójában. Nem engedjük, hogy betiltsák az orosz olaj és gáz behozatalát, mert nélküle nincs rezsicsökkentés és nincs megfizethető energia a magyar családoknak.
És azt sem engedjük, hogy Ukrajnát az uniós jogot megerőszakolva, két év alatt beleszuszakolják az Európai Unióba, mert ezzel a háborút is importálnánk.”
Orbán Viktor szerint ameddig nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig ezekről a kérdésekről nem Kijevben és nem is Brüsszelben fognak dönteni. Úgy véli, ezt Ukrajnában is tudják, és ezért akarnak egy új, ukrán-barát kormányt Budapesten, továbbá ezért „fenyegetnek lépten-nyomon”.
A miniszterelnök azzal zárta mondadóját, hogy „a válasz Petőfinél” – utalva a poszt elején a költőtől idézett mondatra: „De nem ám a mi hazánkat!”
A kormány napok óta hangoztatja, hogy szerintük Ukrajna bele akar avatkozni az áprilisi országgyűlési választásokba. Orbán Viktor a hét elején azt közölte, hogy a nemzetbiztonsági szervezetek „összehangolt beavatkozási kísérletet” állapítottak meg a szomszédos ország részéről. Ezért hétfőn arra utasította a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy kéresse be Ukrajna budapesti nagykövetét. Szijjártóék Péterék kedden közölték az ukrán nagykövettel, hogy nem tűrik, hogy „a baloldal oldalán beavatkozzanak a választásokba”.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy interjúban azt mondta, szerinte Orbán Viktor fenyegetést jelent a saját népére. Kijelentette, hogy Magyarország jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna európai uniós csatlakozása előtt, és Orbán politikája az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érinti, mert „blokkolja, hogy a magyar nép egy része csatlakozzon a közös európai térhez”. A nyilatkozatra Szijjártó Péter úgy reagált, abban az egyben egyetért kollégájával, hogy Magyarország az akadálya Ukrajna EU-tagságának.
Orbán Viktor szerda reggel a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben úgy fogalmazott, az ukrán vezetés átlépett egy határt.
A miniszterelnök szerint, bár Magyarország nem kereste a konfliktust, napok óta mégis céltáblává vált. Azt írta, őket sem az elnök, sem a külügyminiszter, sem a szélsőséges katonai csoportok fenyegetései nem térítik el attól, hogy érvényt szerezzenek a magyarok érdekeinek.
A kormányfő kijelentette, hogy a kormány több dologhoz sem járul hozzá. Állítása szerint: „Nem küldünk pénzt Ukrajnába, mert jobb helyen van a magyar családoknál, mint egy ukrán oligarcha mosdójában. Nem engedjük, hogy betiltsák az orosz olaj és gáz behozatalát, mert nélküle nincs rezsicsökkentés és nincs megfizethető energia a magyar családoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
