Megszakadt Orbán Viktor beszéde: egy férfi rohant fel hozzá a színpadra a Mandiner estjén
Orbán Viktor éppen a kormány teljesítményéről beszélt, amikor a közönségből egy férfi hirtelen megjelent mellette a színpadon. A férfi sietségre hivatkozott, de az igazi meglepetés csak azután jött, hogy megkapta az aláírást.
Váratlan jelenet zavarta meg a Mandiner szerda esti klubestjét, ahol Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég. Miközben a választási kampányról és világpolitikai kérdésekről esett szó, egy férfi a közönség soraiból hirtelen felugrott a színpadra a kormányfő mellé, hogy aláírást és közös fotót kérjen tőle. Az esetről maga Orbán Viktor osztott meg felvételt a Facebook-oldalán.
A férfi sietséggel indokolta a rendhagyó akciót, mondván, nem tudja kivárni az esemény végét. Példáján felbuzdulva egy nő is elindult a színpad felé a telefonjával, őt azonban visszaültették azzal, hogy várják meg az utolsó kérdést, utána lesz lehetőség a közös képekre.
A jelenet ezzel nem ért véget: a miniszterelnököt megzavaró férfi nem sokkal később még egyszer visszatért a színpadra, hogy elkérje Orbán Viktor tollát is
Az est politikai részében a miniszterelnök a kormány teljesítményét értékelte. „Az elmúlt négy évben száz százalék fölött teljesítettünk” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a választási ígéreteiket nemcsak betartották, de túl is teljesítették azokat. Példaként említette a kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét és a 14. havi nyugdíj bevezetését, amelyek eredetileg nem is szerepeltek a tervekben. A közelgő választásokkal kapcsolatban a mozgósítás fontosságát hangsúlyozta. „A jó hír az, ha melózunk, nyerünk, ha nem melózunk, nem nyerünk” – fogalmazott a kormányfő.
Váratlan jelenet zavarta meg a Mandiner szerda esti klubestjét, ahol Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég. Miközben a választási kampányról és világpolitikai kérdésekről esett szó, egy férfi a közönség soraiból hirtelen felugrott a színpadra a kormányfő mellé, hogy aláírást és közös fotót kérjen tőle. Az esetről maga Orbán Viktor osztott meg felvételt a Facebook-oldalán.
A férfi sietséggel indokolta a rendhagyó akciót, mondván, nem tudja kivárni az esemény végét. Példáján felbuzdulva egy nő is elindult a színpad felé a telefonjával, őt azonban visszaültették azzal, hogy várják meg az utolsó kérdést, utána lesz lehetőség a közös képekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bíróság szembeszegült Orbán rendeletével: folytatódik Budapest pere, a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordulhat
A Fővárosi Törvényszék megtartja a szolidaritási hozzájárulásról szóló pert március 16-án, dacára a tiltó kormányrendeletnek. A testület az Alkotmánybíróságtól egyedi normakontrollt és uniós eljárást is kezdeményezhet.
Nem hátrál a Fővárosi Törvényszék a kormánnyal szemben a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Telex úgy tudja, hogy
a bíróság egy friss végzésben közölte a fővárossal és az állammal, hogy megtartja a per következő, március 16-i tárgyalását, dacára annak, hogy egy február 3-án kihirdetett kormányrendelet lényegében megtiltaná az ilyen pereket.
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”. A jogszabály azt is előírja, hogy rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”.
A lap szerint a bíróság a végzésben jelezte, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a rendelettel szemben, amely szerintük több alapelvet is sért.
„A rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni” – áll a Fővárosi Törvényszék indoklásában.
A testület azt is jelezte, hogy fontolóra veszi előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bíróságánál is, mert a szolidaritási hozzájárulás intézménye, valamint a hivatkozott kormányrendelet is ellentétes lehet uniós jogi rendelkezésekkel és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával.
Mindezek alapján a bíróság felhívta a feleket, hogy 15 napon belül nyújtsanak be előkészítő iratot az alkotmányossági és az uniós jogi kérdésekről.
A testület egyúttal megerősítette, hogy a kitűzött, március 16-i tárgyalási napot megtartja. Ez a lépés eltér a Szigetszentmiklós hasonló perében hozott bírói döntéstől, ahol a bíróság a kormányrendelet megjelenése után a halasztás mellett döntött.
A főváros és a kormány közötti vita a szolidaritási hozzájárulásról évek óta tart. 2025-ben a Fővárosi Törvényszék már adott ideiglenes jogvédelmet Budapestnek, a Kúria pedig novemberben a főváros számára kedvező ítéletet hagyott helyben a 2023-as inkasszó ügyében. Az Alkotmánybíróság idén január 20-án nem találta alaptörvény-ellenesnek a szolidaritási hozzájárulás intézményét, ami után a kormány a vitát lezártnak tekintette, a főváros azonban jelezte, hogy folytatja a pereskedést. Ezután érkezett a kormányrendelet, ami a vészhelyzetre hivatkozva tett volna pontot a perek végére.
A rendelkezést számos jogász bírálta, szerintük egy jogállamban nem fordulhat elő olyan, hogy a kormány egy rendelettel megmondja az elvileg független bíróságnak, hogy mit tegyen.
Karácsony Gergely már csütörtök délután azt írta, hogy "egy nap alatt megbukott a kormány jogtipró rendelete", ekkor még a főpolgármesternek sem volt tudomása arról, hogy a Fővárosi Törvényszék a jogszabály ellenére is megtartja a per következő ülését.
"Bíztató jel, hogy a nyilvánvalóan alkotmányellenes, az európai joggal szemben álló kormányrendeletnek lehet is, kell is ellentartani, lehet bízni az igazságszolgáltatás még megmaradt függetlenségében, ezt jelzi, hogy a Szigetszentmiklós által indított pert a kormányrendelet ellenére sem szüntette meg a bíróság" - írta a Budapest Környéki Törvényszék döntésére reagálva, amellyel ebben a cikkben foglalkoztunk:
Nem hátrál a Fővárosi Törvényszék a kormánnyal szemben a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Telex úgy tudja, hogy
a bíróság egy friss végzésben közölte a fővárossal és az állammal, hogy megtartja a per következő, március 16-i tárgyalását, dacára annak, hogy egy február 3-án kihirdetett kormányrendelet lényegében megtiltaná az ilyen pereket.
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”. A jogszabály azt is előírja, hogy rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nokiásdobozzal próbálták igazolni az eltűnt milliárdokat Győrben, Pintér Bence szerint a pénz mégsincs meg
Drámai fordulat a győri közgyűlésen, ahol 1,7 milliárd forint sorsáról vitáztak. Pintér szerint a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-i dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki hozzáteszi, szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
A bejegyzés szerint a közgyűlésen Sárkány Péter elnök-vezérigazgató egy nokiásdobozból vett elő egy banki igazolást.
„Tegnap besétált az érintett elnök-vezérigazgató egy nokiás dobozzal a győri közgyűlésre. Tényleg ezt csinálta, igen. Behozott egy nokiás dobozt, és abból kivett egy banki igazolást, ami szerint több mint 2 milliárd forint volt 2026. február 3-án a Győr-Szol bankszámláján. Megkérdeztük, hogyan áll a Győr-Szol Zrt. hitelkerete, mennyit használtak fel a 2,5 milliárdos keretösszegből. Konkrétan megkérdeztük azt is, hogy a bankszámla összegét ugye nem hitelből pótolták-e ki. A vezérigazgató kérdéseinkre nem volt hajlandó egyenes választ adni, azonban utalt arra, hogy szerinte rendben van, ha hitelből pótolják ki. Szünetet rendeltem el, de a vezérigazgató 15 perc múlva sem mondta meg a hitelkeret állását.”
Pintér Bence tájékoztatása szerint a Győr-Szol Zrt. hitelkeretének jelzáloggal terhelt fedezete a Richter-terem épülete. A polgármester felháborítónak nevezte a „nokiás dobozos viccet”, mivel álláspontja szerint a győriek pénzéről van szó. Mivel nem kapott választ arra, hogy a bemutatott összeget hitelből pótolták-e, továbbra is úgy látja, nem tudni, hová tűnt a pénz.
Azt is hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték. Úgy véli, az ügy az április 12-i országgyűlési választásokhoz köthető, és szerinte ezzel Fekete Dávid és Szeles Szabolcs kampányát kellett kimenteni.
A polgármester leírta, hogy a közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, mert a Fidesz és segítőik név szerinti szavazáson ezt megakadályozták. Pintér szerint azért, mert „félnek a választóktól”. A poszt végén újra feltette a kérdést Sárkány Péternek, hogy hol volt a pénz 2025. szeptember 30-án, és mennyi hitelt hívott le a banki igazolás bemutatásához.
„A 2026.02.03-i kivonat nem a lakáskassza meglétét bizonyítja, hanem valószínűleg inkább azt, hogy a cég kénytelen volt hitelt felvenni a korábban elvont források pótlására, ezzel kamatterhet és plusz költséget okozva a tulajdonosnak. Ha ugyanis nem így van, miért nem mondták egyből, hogy az ott lobogtatott pénz nem hitelből van?”
– zárta bejegyzését a polgármester, megismételve, hogy 1,7 milliárd forint tűnt el.
Ahogy arról a Szeretlek Magyarország beszámolt, a csütörtöki közgyűlésen a testület nem szavazta meg saját feloszlatását, ehelyett fegyelmi eljárást indítottak Pintér Bence polgármester ellen. A 22 fős győri közgyűlésben 14 kormánypárti képviselő ül, a polgármester oldalán öten, míg hárman függetlenek.
Pintér két nappal korábban jelentette be, hogy feljelentést tesz és kezdeményezi a közgyűlés feloszlatását az általa vélt hiány miatt, amely szerinte 2025 januárja és szeptembere között keletkezett. A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ügyben büntetőeljárást indított.
Győr-Szol Zrt. közleményben vitatta a vádakat, szerintük minden pénz megvan, a lakáskassza összege 2,1 milliárd forint. Álláspontjuk szerint a 2018-as szerződés nem ír elő elkülönített bankszámlát, csak elkülönített nyilvántartást.
A „nokiásdoboz” a 2010 körüli BKV-botrány idején vált a magyar közéletben a korrupció szinonimájává. Az akkori ügyben Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója azt vallotta, hogy egy ilyen dobozban adott át 15 millió forintot Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek, bár ezt a vallomását később visszavonta.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-i dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki hozzáteszi, szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába fogott össze érte az egész sportvilág, 42 évesen elhunyt a Veszprém volt kézilabdázója, Gyáfrás Dávid
Gyáfrás Dávid, a luxemburgi Handball Bieles edzője, közel kétéves küzdelem után hunyt el. A sporttársak 32 milliós gyűjtést szerveztek a németországi kezelésére, de már nem tudták megmenteni.
Gyászol a magyar kézilabda, 42 éves korában elhunyt Gyáfrás Dávid. A Veszprém egykori játékosa közel két éven át küzdött a rákkal, felépüléséért az egész sportág szorított. A halálhírét február 5-én a Szolnok Hangja nevű Facebook-oldal is közzétette.
„Nyugodj békében, Dávid. Emléked örökre megőrizzük. Élete utolsó mérkőzését sajnos elvesztette Gyáfrás Dávid, az egykori kiváló kézilabdázó. Soha nem feledünk…” – írták a bejegyzésben.
A sportoló kálváriája 2024 márciusában egy ártatlannak tűnő vállfájdalommal kezdődött, ekkor derült ki, hogy szervezetét megtámadta a rák. Állapota szeptemberre rosszabbodott, gyógyulását egy 32 millió forint értékű németországi terápiával remélték – írta a Blikk. Bár eleinte a természetes gyógymódokat részesítette előnyben és ellenezte a kemoterápiát, a betegség súlyosbodása miatt végül a németországi kezelés mellett döntött.
A betegség hírére a kézilabda-társadalom példátlan összefogásba kezdett. Luxemburgi klubja, a Handball Bieles gyűjtést indított és jótékonysági mérkőzést szervezett érte. Korábbi csapata, a Veszprém is segítő kezet nyújtott. „A Veszprém Handball Club egy, a csapat által dedikált mezt ajánlott fel, hogy ezzel is hozzájáruljunk Dávid gyógyulásához. Sok erőt és kitartást a felépüléshez! Hajrá, Dávid!” – közölte akkor a magyar klub.
Gyáfrás Dávid 2024 decemberében egy interjúban maga is beszélt a küzdelméről. „Most is egy vizsgálatról jövök, mert sajnos bevizesedett a lábam” – mesélte luxemburgi otthonából, majd a támogatásról is szót ejtett. „Amikor megtudtam, hogy a barátaim titokban gyűjtést szerveztek a részemre, amelybe bevontak tévécsatornákat, újságokat, közösségi felületeteket, nagyon meghatott. Ráadásul, hogy mindez Magyarországra is eljutott, és volt csapatom, a Veszprém is támogat, nagyon mélyen megérintett, és olyan erőt adott, amire gondolni sem mertem volna.” Azt is elmondta, a családja jelenti számára a legnagyobb támaszt: „Hihetetlen sok segítséget kapok az ismerősöktől, a családomtól, feleségemtől, Renátától és a 11 éves kisfiamtól, Bendegúztól. Rengetegen érdeklődnek, hívnak, írnak, mióta megtudták, hogy mi van velem, már csak miattuk is elmondhatom, hogy nem félek semmitől.”
Gyáfrás Dávid a Veszprém után játszott Komlón, Nyíregyházán és Győrben is, majd 2007-ben Luxemburgba szerződött, ahol több csapatban is megfordult, a 2016/17-es idényben a helyi bajnokság gólkirálya lett. Visszavonulása után, 2021-től a Handball Bieles felnőttcsapatának vezetőedzőjeként dolgozott. Klubja is megemlékezett róla: „Mély fájdalommal értesültünk szeretett Davidünk halálhíréről. Dávid, sokunk számára te nem csupán kézilabdázó vagy edző voltál, hanem kolléga is. Egy kolléga, akire mindig számíthattunk, aki mindig kiállt a csapatáért és a 'fiaiért', és akire támaszkodhattunk.”
Gyászol a magyar kézilabda, 42 éves korában elhunyt Gyáfrás Dávid. A Veszprém egykori játékosa közel két éven át küzdött a rákkal, felépüléséért az egész sportág szorított. A halálhírét február 5-én a Szolnok Hangja nevű Facebook-oldal is közzétette.
„Nyugodj békében, Dávid. Emléked örökre megőrizzük. Élete utolsó mérkőzését sajnos elvesztette Gyáfrás Dávid, az egykori kiváló kézilabdázó. Soha nem feledünk…” – írták a bejegyzésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iráni erődemonstráció a Perzsa-öbölben: két tankert és 15 tengerészt fogtak el
Az iráni Forradalmi Gárda üzemanyag-csempészet vádjával foglalt le két olajszállítót a Fárszi-szigetnél. A 15 fős, ismeretlen állampolgárságú külföldi legénységet letartóztatták.
Alig egy héttel azután, hogy az Európai Unió terrorszervezetté nyilvánította, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete csütörtökön lecsapott a Perzsa-öbölben:
két, külföldi legénységgel hajózó olajszállító tankert foglalt le az iráni fennhatóságú Fárszi-sziget közelében, fedélzetükön több mint egymillió liter csempészett üzemanyaggal. A 15 fős, egyelőre ismeretlen állampolgárságú személyzetet letartóztatták, a hajókat pedig a déli Bushehr kikötőjébe kísérték.
A Forradalmi Gárda közleménye szerint az akciót hírszerzési megfigyelés előzte meg, és bírói engedéllyel hajtották végre. A testület szerint a két tanker egy szervezett csempészhálózat részeként működött. Heidar Honarian Mojarrad tábornok, a Forradalmi Gárda haditengerészetének helyi parancsnoka megerősítette, hogy a legénység tagjai „az igazságügyi szervek őrizetében vannak”. A lefoglalt, gázolajnak minősített üzemanyag mennyisége körülbelül 6.300 hordónak felel meg. Az eseményről először az iráni Tasnim hírügynökség számolt be.
Az incidens a világ egyik legforgalmasabb olajkereskedelmi útvonalán történt.
A lefoglalt két hajó nevét, zászlaját és a legénység tagjainak állampolgárságát az iráni hatóságok egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Független, a hajók mozgását követő rendszerekből származó megerősítés sem érkezett még az elfogásról.
Az Európai Unió január 29-én nyilvánította terrorszervezetté a Forradalmi Gárdát, válaszul az iráni tüntetések brutális leverésére és a szervezet destabilizáló regionális tevékenységére. A döntés vagyonbefagyasztással és a szervezet finanszírozásának tilalmával jár az EU-ban. „Az elnyomás nem maradhat válasz nélkül” – közölte a döntés kapcsán Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a The Guardian szerint.
Teherán élesen elítélte az uniós lépést. Az iráni külügyminisztérium a minősítést „illegálisnak, politikailag motiváltnak és a nemzetközi joggal ellentétesnek” nevezte. Az iráni fegyveres erők vezérkara pedig „logikátlan, felelőtlen és rosszindulatú” lépésnek minősítette a terrorszervezeti listára helyezést, és válaszlépéseket tett: az Unió összes hadseregét egyoldalúan terrorszervezeteknek minősítette.
December végén a Hormuzi-szorosban állítottak meg egy tankert, amely iráni állítások szerint négymillió liter csempészett üzemanyagot szállított; akkor 16 fős személyzetet vettek őrizetbe. Tavaly áprilisban a Fárszi-sziget közelében két, tanzániai zászló alatt hajózó olajszállítót fogtak el, amelyek rakományának értékét mintegy 875 ezer dollárra becsülték.
Alig egy héttel azután, hogy az Európai Unió terrorszervezetté nyilvánította, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete csütörtökön lecsapott a Perzsa-öbölben:
két, külföldi legénységgel hajózó olajszállító tankert foglalt le az iráni fennhatóságú Fárszi-sziget közelében, fedélzetükön több mint egymillió liter csempészett üzemanyaggal. A 15 fős, egyelőre ismeretlen állampolgárságú személyzetet letartóztatták, a hajókat pedig a déli Bushehr kikötőjébe kísérték.
A Forradalmi Gárda közleménye szerint az akciót hírszerzési megfigyelés előzte meg, és bírói engedéllyel hajtották végre. A testület szerint a két tanker egy szervezett csempészhálózat részeként működött. Heidar Honarian Mojarrad tábornok, a Forradalmi Gárda haditengerészetének helyi parancsnoka megerősítette, hogy a legénység tagjai „az igazságügyi szervek őrizetében vannak”. A lefoglalt, gázolajnak minősített üzemanyag mennyisége körülbelül 6.300 hordónak felel meg. Az eseményről először az iráni Tasnim hírügynökség számolt be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
