Többféle oltásra lesz szüksége a világnak, hogy legyőzze a koronavírust
Hosszú hónapok lázas kutatásai után november 9-én végre megcsillant egy reménysugár a koronavírus megfékezésére. A Pfizer gyógyszercég bejelentette, hogy az általuk tesztelt vakcina 90%-os hatékonyságot mutat, és hamarosan az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalhoz (FDA) fordulnak az engedélyeztetésért. Egyúttal azt is közölték, hogy készen állnak idén 50 millió, jövőre pedig 1,3 milliárd dózis gyártására.
A nagy örömöt persze gyorsan lehűtötték, hiszen a mostani helyzetben egymilliárd dózis is kevésnek tűnik, főleg annak tükrében, hogy a Pfizer vakcinájából mindenkinek kettőt kell beadni az immunitás kialakulásához.
Egyesek szerint ráadásul a Pfizer-vakcina körüli hírverés hátráltathatja azoknak az oltóanyagoknak a sikeres kifejlesztését, amelyek akár hatékonyabbak is lehetnének. A kísérletek önkénteseinek ugyanis gyakran lehetőségük van arra, hogy menet közben kilépjenek a programból. Amikor hírek érkeznek az egyik oltóanyag hatásosságáról, fennáll a veszélye, hogy mindenki azt akarja kipróbálni, és ez tönkreteheti a többi folyamatban lévő kutatást.
A Wired szerint azonban ettől nem kell tartani, mert a kísérletek már a többi ellenszernél is előrehaladott állapotban vannak.
A Pfizer, együttműködve a mainzi központú BioNTech-kel, az mRNS nevű genetikai módszerrel dolgozott, amely egyfajta „biológiai szoftverként” működik. Megtanítja a sejteket, hogy a vírusban jelen lévőhöz hasonló tüskeproteineket gyártsanak. A beoltottak immunrendszere megtanulja felismerni a tüskéket, és azt, hogyan küzdjön ellenük.
Szakemberek szerint ez az eljárás megváltoztathatja a fertőző betegségek elleni harc jövőjét.
Az első jelentések arról is beszámoltak, hogy az oltóanyagot mínusz 70 C fokon kell tárolni, és ez nagyon megnehezítheti a szállítását és raktározását. Ez utóbbival kapcsolatban némi bizakodásra ad okot, hogy más kutatócsoportok, például a napokban 94,5%-os hatékonyságot bejelentő Moderna azt tapasztalták, hogy az oltóanyag akár plusz 4 C fokon is több hónapig eltartható.
Biztosan azonban egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy valóban túl lehet-e lépni a rendkívüli fagyasztás okozta korlátokon. Ha mégsem, akkor már eleve olyan üvegből kell készíteni a fiolákat, amelyek kibírják mínusz 60-80 C fokos rendkívüli hideget. Ehhez az üvegnek alacsony bórtartalmúnak kell lennie. A Corning üveggyártó cég máris 204 millió dolláros szerződést kötött az amerikai kormánnyal ilyen üvegek gyártására, amellyel ellátják a Pfizert. Kérdés, hogy időben tudják-e szállítani a szükséges mennyiséget.
Korábban az Ebola elleni oltásnak is hasonló mélyhűtésre volt szüksége, és különleges szállítóeszközöket alkottak meg, amelyekkel bejárták Nyugat-Afrikát. Csakhogy az a járvány nem milliárdokat érintett, hanem „csak” tízezreket.
A Pfizer szóvivője szerint a cég kiépítette saját elosztó központját, fagyasztó- és szállítóhajó hálózatát. Az első oltásokat pedig minden bizonnyal az egészségügyi dolgozók kapják meg és azok, akik könnyebben eljutnak oda, ahol az oltás megkapható. Ők valószínűleg jelentkezni fognak a második adagért is.
