TUDOMÁNY
A Rovatból

Többféle oltásra lesz szüksége a világnak, hogy legyőzze a koronavírust



Sam Scarpino, a bostoni Northeastern University matematikai epidemiológusa szerint azonban a mínusz 70 C fokon való globális forgalmazás gyakorlatilag esélytelen. Emiatt szerinte a Pfizer vakcinával ugyan elindíthatják a világméretű oltókampányt, de a teljes átoltottsághoz más védőoltásokra is szükség lesz.

Bizonytalansági tényező az is, hogy mivel a vakcina teljesen új, kevés volt az idő arra, hogy kiderítsék, hogyan hat a különböző demográfiai csoportokra, melyik csoport számára mennyire biztonságos, milyen mellékhatásokkal jár, és meddig tart a hatása.

Márpedig ezt tudniuk kellene azoknak, akik az egyelőre korlátozott mennyiség elosztásáról döntenek.

A Pfizer kutatásában 43.538 ember vett részt, közülük 38.955-en megkapták a szükséges két dózist. A cég azonban csak 94 koronavírus-esetről számolt be. Feltehetően több fertőzött volt a placebo-csoportban, de erről nem tettek közzé pontos számadatokat.

Valószínűleg más oltásra lesz szükségük az időseknek, a gyerekeknek, és más kell például a krónikus betegeknek.

A fejlesztés alatt álló Covid-19 vakcinák ugyanis más-más elvek alapján működnek. Vannak, amelyek semlegesítő antitestet adagolnak, mások a célzottabban támadó T-sejtekkel operálnak. Emiatt mások lehetnek a mellékhatások, és különbözhet az is, hogy melyik mennyire terheli meg a szervezetet.

Vannak olyanok is, akik szerint jobb lenne egy alacsonyabb hatásfokú oltás, amit elég csak egyszer beadni. A kétszeri beadáshoz ugyanis komoly információs infrastruktúra kell, hogy nyomon követhessék, ki kapta már meg az első adagot és vár másodikra.

A Pfizernél jelenleg is tanulmányozzák a lehetséges káros mellékhatásokat. Egyelőre nem tudjuk, hogy miként működik az oltás a súlyos, a kórházi kezelést igénylő esetekben, ekkor is megvan-e a 90%-os hatékonysága, ebben a csoportban is megelőzi-e a halált vagy a hosszan elhúzódó szövődményeket.

Azt sem tudjuk még, meddig tart az általa kapott védettség, és hogy megelőzi-e a betegség emberről emberre való átadását.

Egy olyan oltás, amely 90%-ban hatékony a betegség megelőzésében, az olyan óvintézkedésekkel együtt, mint a maszkok, a távolságtartás, a tesztelés és a kontaktok nyomon követése, elegendő lehet arra, hogy jövő nyár végére visszatérjen a normális élet. Ugyanakkor nem elegendő ahhoz, hogy olyan országokba utazhassunk, ahol nincsen oltás. Ezeken a helyeken egy beoltott, a betegségen átesett ember olyan lehet, mint egy tünetmentes szuperfertőző.

Mindezek miatt, még akkor is, ha a Pfizer engedélyt kap az oltás alkalmazására, a világnak szüksége lesz más Covid-19 vakcinákra is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
A hőkupola nem egy sima kánikula – elmagyarázták, miért okoz extrém hőséget
A Klímapolitikai Intézet szerint a hőkupola egy láthatatlan fedőként működik, ami alatt a lesüllyedő levegő felmelegszik és csapdába ejti a hőt. A jelenséget a klímaváltozás is jelentősen felerősíti.


A Klímapolitikai Intézet egy Facebook-posztban magyarázta el a jelenlegi európai hőséget okozó jelenség hátterét. Azt írják, „a meteorológiában a hőkupola (heat dome) nem egy különálló időjárási jelenség, hanem egy olyan légköri helyzet, amikor egy tartós, erős magasnyomású képződmény hosszabb időre egy térség fölött rögzül”.

A magasban a levegő folyamatosan süllyed, közben összenyomódik és felmelegszik. Ez a süllyedő, meleg levegő gátolja a felhőképződést és a csapadék kialakulását, így a napsugárzás szinte zavartalanul melegítheti a felszínt.

„A fedő nem termel hőt, de megakadályozza, hogy a felmelegedett levegő könnyen kicserélődjön a környezetével. Közben a Nap minden nap újabb energiát juttat a felszínre, így a hő egyre inkább felhalmozódik” – szemlélteti az intézet a folyamatot.

A talaj, az épületek és az aszfalt napközben egyre jobban felmelegszenek, éjszaka pedig már nem tudnak kellően lehűlni, ezért a következő nap még magasabb hőmérsékletről indul.

Pontosan ez a folyamat zajlik a jelenlegi európai hőhullám során is. Egy Közép- és Nyugat-Európa felett stabilizálódott, nagykiterjedésű magasnyomású rendszer áll a hátterében, amihez részben észak-afrikai eredetű, rendkívül meleg légtömegek társulnak. A felhőzet hiánya és a tartós napsütés miatt több országban 40 °C körüli vagy azt meghaladó hőmérséklet alakul ki.

Ahogy a magasnyomású rendszer kelet felé helyeződik, úgy éri el a hőség Közép-Európát, így Magyarországot is, ahol a napokig tartó 40 fokos hőség miatt a legmagasabb szintű riasztást is elrendelték, amikor ránk zár a hőkupola.

A stabil magasnyomású rendszer egyfajta akadályt képez a ciklonok számára. „A futóáramlás (jet stream) hullámzása miatt a ciklonok és frontjaik többnyire északabbra kerülik meg ezt a magasnyomású területet, ezért hosszabb ideig nem érkezik jelentős lehűlést vagy csapadékot hozó front.”

Az intézet hangsúlyozza, hogy a hőkupola önmagában nem a klímaváltozás következménye, hiszen ilyen blokkoló helyzetek korábban is kialakultak. Az éghajlatváltozás azonban jelentősen felerősíti a hatásukat. „Mivel a Föld átlaghőmérséklete már mintegy 1,3–1,5 °C-kal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, ugyanaz a légköri helyzet ma nagyobb hőséget eredményez, mint néhány évtizeddel ezelőtt.”

A jövőben várhatóan nem a hőkupolák száma nő, hanem az általuk kiváltott hőhullámok lesznek forróbbak, hosszabbak és nagyobb területet érintők.

A tartós kánikula ezért ma már komoly társadalmi és gazdasági kihívást jelent, növelve az egészségügyi kockázatokat, az aszály és az erdőtüzek veszélyét, miközben megterheli az energiaellátó rendszereket is.

Nyugat-Európát az elmúlt napokban rekordközeli, helyenként rekordot döntő júniusi hőhullám érte el egy kiterjedt hőkupola alatt, több helyen 40 °C fölé emelve a hőmérsékletet. A World Weather Attribution gyorsvizsgálata szerint a mostanihoz hasonló európai hőhullámok esélye a klímaváltozás miatt többszörösére nőtt, és mintegy 50 évvel ezelőtt gyakorlatilag lehetetlenek lettek volna.

A helyzetre reagálva Franciaországban a hatóságok közrendezvényeket korlátoztak, miközben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint a hőség a következő hetekben Közép-Európa felé terjeszkedhet. A WHO európai irodája friss figyelmeztetésében rámutatott: a hő miatti halálozás mértéke az utóbbi években példátlan, és nagy részben megelőzhető lenne célzott intézkedésekkel.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Ma délután pár percre az emberiség 99 százaléka egyszerre lesz napfényben
Magyar idő szerint 13:15 körül egy különleges csillagászati jelenség miatt a Föld lakosságának döntő többsége egyszerre kap napfényt. A számítások szerint ez nem egyedi alkalom, hanem egy közel két hónapos időszak része.


Ma, magyar idő szerint nagyjából 13:15-kor egy különleges csillagászati együttállás következtében a Föld lakosságának 99 százaléka néhány percre egyszerre kap valamilyen formában napfényt. Aki tegnap lemaradt a jelenségről, ma újabb esélyt kap.

A friss számítások szerint ugyanis nem egyedi eseményről van szó, hanem egy közel két hónapon át tartó időszakról, amelynek szinte minden napján bekövetkezik ez a szinte globális napfény-pillanat.

Az interneten évek óta keringő, július 8-i dátumhoz kötött állítást a timeanddate.com csillagászati portál elemzői vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a jelenség valós, sőt, sokkal gyakoribb, mint hittük – írja az IFLScience.

A legfrissebb adatok szerint május 18-tól július közepéig nagyjából 60 napon át minden nap van egy rövid időablak, amikor az emberiség szinte egésze a nappali oldalon vagy a szürkületi zónákban tartózkodik. A napi csúcspont általában 13:00 és 13:03 között van.

A 99 százalékos arányba beletartozik mindenki, aki a szürkület különböző fázisait éli át, beleértve a csillagászati szürkületet is, amikor a Nap már 12–18 fokkal a horizont alatt van.

Ilyenkor a fény annyira gyenge, hogy szabad szemmel sokszor teljes sötétségnek tűnik, és a csillagászati megfigyeléseket sem zavarja.

A lakosság körülbelül 3 százaléka ebben a zónában tartózkodik a csúcspont idején. Ilyenkor jellemzően Ausztrália, Új-Zéland, Délkelet-Ázsia és az Antarktisz egyes részei maradnak teljes sötétségben.

A jelenség magyarázata a Föld szárazföldjeinek és népességének egyenlőtlen eloszlásában rejlik. A szárazföldek mintegy 68 százaléka, a lakosság nagyjából 90 százaléka pedig az északi féltekén él. Amikor ez a félteke a Nap felé fordul a nyári hónapokban, a sűrűn lakott területek döntő többsége egyszerre kerül a nappali oldalra. Így a társadalom nagy többsége, a politikai kommunikációban is gyakran emlegetett 99 százalék, egyszerre részesül a Nap fényéből.

A számításokat a timeanddate.com szakemberei végezték a Columbia Egyetem Földtudományi Információs Hálózati Központjának népességadatai alapján. Először 2022-ben igazolták a mém valóságalapját, majd 2023-ban finomították az elemzést, amiből kiderült, hogy nem egyetlen napról, hanem egy hosszabb időszakról van szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Még rejtélyesebb lett a neandervölgyiek kihalása: a DNS-ük szerint meglepően jó egészségi állapotban voltak nem sokkal azelőtt, hogy végleg eltűntek
Egy friss Nature-tanulmány szerint a Belgiumban és Franciaországban élt késői neandervölgyiek DNS-ében szinte semmi nyoma a közeli rokonok közötti házasságnak. Ez az eredmény megkérdőjelezi azt a népszerű elméletet, miszerint a beltenyészet okozta genetikai leromlás vezetett a kihalásukhoz.


Egy friss Nature-tanulmány felborítja a neandervölgyi ember kihalásának egyik legnépszerűbb elméletét. A kutatás szerint az északnyugat-európai, késői neandervölgyiek genetikai értelemben nem voltak beltenyésztettek, sőt, meglepően egészségesnek tűntek nem sokkal az eltűnésük előtt – írta a BBC Science Focus. A felfedezés tovább mélyíti az emberi evolúció egyik legnagyobb rejtélyét.

A kutatók 27 neandervölgyi egyed DNS-ét elemezték, akik a belga és franciaországi Meuse-medencében éltek 40–49 ezer évvel ezelőtt.

Az eredmények alapján szinte semmi nyoma nem volt a közeli rokonok közötti szexnek, még az első unokatestvéri szintig sem. Ez éles ellentétben áll a korábban vizsgált, Szibériában élt neandervölgyiek adataival, és azt mutatja, hogy ez a nyugat-európai populáció nem egy elszigetelt, genetikai problémákkal küzdő csoport volt.

A tanulmány egyik szerzője, Dr. Benjamin Peter, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusa szerint az adatok egyáltalán nem egy haldokló populáció képét festik.

„Ez a Belgiumban és Franciaországban élt populáció nem tűnik úgy, mintha éppen kihalóban lenne, noha tudjuk, hogy végül ki fognak halni” – fogalmazott a szakértő.

Prof. Omer Gokcumen, a University at Buffalo evolúciós antropológusa szerint a kutatás szembemegy azzal a népszerű elképzeléssel, hogy a beltenyészet okozta a neandervölgyiek vesztét.

„Ez ellentmond annak az elképzelésnek, hogy a neandervölgyiek beltenyészet miatt beteg, lesoványodott populációvá váltak, ami demográfiai összeomlásukhoz vezetett. Így a kérdés továbbra is az: miért zsugorodott a populációjuk, és végül miért olvadtak be a modern emberek közé?” – tette fel a kérdést a professzor.

A válasz egyik lehetséges eleme az aszimmetrikus génáramlás lehet. A genetikai adatok azt mutatják, hogy míg a neandervölgyiek örökítőanyaga bekerült a modern emberek genomjába, ez fordítva nem történt meg a késői időszakban.

Prof. Chris Stringer, a University College London kutatója szerint a neandervölgyiek termékeny egyedeiket egy „egyirányú folyamatban veszítették el a Homo sapiens csoportok felé, ami hozzájárulhatott a vesztükhöz”.

A kutatás legfőbb tanulsága, hogy a neandervölgyiek eltűnése nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem egy összetett, régiónként eltérő folyamat eredménye lehetett. Míg egyes területeken, például Szibériában, az elszigeteltség valóban szerepet játszhatott, Nyugat-Európában más tényezők, mint a demográfiai nyomás bizonyulhattak döntőnek.

A mostani felfedezésről szóló tanulmány június 24-én jelent meg a Nature tudományos folyóiratban. A Max Planck Társaság még aznap közleményt adott ki, amelyben kiemelték, hogy

a korábbi, kevés mintán alapuló kutatásokkal szemben ez a munka először adott részletes, régióspecifikus képet a nyugat-európai neandervölgyiek genetikai állapotáról.

 

Via BBC ScienceFocus


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Matematikusok kiszámolták, mikor halhat ki az emberiség
A végítélet-érv legújabb verziója szerint a valaha élt emberek maximális száma 2,34 billió lehet. Ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi születési ráta állandó marad, nagyjából 17 ezer év múlva érjük el a fajunk statisztikai végpontját.


Egy friss matematikai számítás szerint 95 százalékos bizonyossággal legfeljebb 17 100 évünk maradt a Földön. Az állítás a „végítélet-érv” egy modern számításon alapul, amely kizárólag statisztikai alapon próbál következtetni az emberi faj hátralévő idejére. A gondolatmenetet nemrég a Scientific American tudományos lap elevenítette fel, konkrét számokkal alátámasztva az eredményt.

Az elmélet a kopernikuszi elvből indul ki, vagyis abból, hogy megfigyelőként nem foglalunk el kivételezett, hanem egy teljesen véletlenszerű helyet az emberiség teljes idővonalán. Ha elfogadjuk, hogy eddig nagyjából 117 milliárd ember született, és 95 százalékos eséllyel nem az emberiség legelső 5 százalékában élünk, akkor ebből kikövetkeztethető a valaha élt emberek maximális száma.

A számítás szerint ez a felső korlát 2,34 billió (vagyis 2340 milliárd) fő.

Ha az elmúlt évtizedekre jellemző, nagyjából évi 130 milliós születési rátával számolunk, akkor ez a létszám körülbelül 17 100 év alatt telik be.

A gondolatkísérletet egy egyszerű példával lehet szemléltetni. Képzeljünk el két dobozt: az egyikben 10, a másikban 100 000 számozott pingponglabda van. Ha véletlenszerűen kihúzunk egyet, és a 4-es számút kapjuk, jóval valószínűbb, hogy a kevesebb labdát tartalmazó dobozból húztuk. A végítélet-érv szerint hasonló a helyzet az emberiséggel is: az, hogy a már 117 milliárd embert számláló történelemben élünk, valószínűbbé teszi azt a forgatókönyvet, hogy az emberiség teljes létszáma nem lesz csillagászatilag magas.

Az ötlet nem új, gyökerei Brandon Carter asztrofizikus 1980-as évekbeli munkájáig nyúlnak vissza, de széles körben J. Richard Gott tette ismertté egy 1993-as cikkében. Gott akkor jóval tágabb, 5100 és 7,8 millió év közötti időt jósolt az emberiség jövőbeli fennmaradására, ami jól mutatja, mennyire érzékeny a modell a kezdeti feltételezésekre.

A Scientific American cikkének szerzője így összegzi a statisztikai modell egyik lehetséges kimenetelét:

„Az egyik becslés – amelyet részletesen bemutatok – 95 százalékos bizonyossággal arra jut, hogy mi, emberek legfeljebb további 17 100 évig fogjuk lakni a bolygót.”

Fontos hangsúlyozni, hogy a végítélet-érv erősen vitatott, és a legtöbb tudós nem tekinti tudományos előrejelzésnek. A kritikusok szerint az alapfeltevés – hogy véletlenszerűen helyezkedünk el az idővonalon – megkérdőjelezhető, hiszen maga a tény, hogy képesek vagyunk ilyen elméleteket gyártani, egy viszonylag fejlett, tehát talán nem annyira „átlagos” korra utal.

A módszer ráadásul semmit nem mond a kihalás lehetséges okairól. Míg a statisztikai érvelés egy elvont gondolatkísérlet, más tudományos forgatókönyvek az emberiség kihalása kapcsán konkrét fizikai folyamatokra, például a klímaváltozás láncreakciószerű hatásaira építenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk