Nemzetközi biztonsági kockázatot lát az amerikai hírszerzés a kínai informatika világméretű terjeszkedésében
Kínai hatalmas lendülettel próbál a világ minden részén piacot találni informatikai termékeinek. Talán a legnagyobb visszhangot az 5G-vel kapcsolatos beruházásai kapták, az Egyesült Államok és számos nyugat-európai ország szerint ugyanis a kritikus távközlési infrastruktúrákba épített berendezéseit az ázsiai ország kémkedésre használhatja.
Össztűz alá került például a Huawei, amelyik a második legnagyobb kínai befektető Magyarországon. A hwsw.hu szerint a magyarok 80 százaléka használja a távközlési eszközeiket, még ha sokan nem is tudnak róla, ugyanis a hazai távközlési cégek jelentős beszállítói.
Sőt, nálunk működik a Huawei Kínán kívüli legnagyobb ellátó központja, az Europe Supply Center is, amely több mint 50 országba gyárt és szállít Magyarországról távközlési berendezéseket, szervereket, adattárolókat és 5G-s eszközöket.
De nemcsak a Huawei menetel előre. Bár az Amazon, a Microsoft és a Google a világ legnagyobb felhő-szolgáltatói, a kínai székhelyű Alibaba már megszerezte a globális felhőpiac 6%-át, míg az ugyancsak kínai Tencent a 2%-át.
Utóbbi cégek hosszú ideig azt hangoztatták, hogy függetlenek a pekingi kormánytól, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy bekerülhessenek a nemzetközi tőzsdékre. Márciusban azonban Kína egy új törvényt fogadott el, amely utasította az országban működő nagy technológiai cégeket, hogy osszák meg piaci adatbankjaikat a kormánnyal.
Éppen ezért májusban a Tesla felépített Kínában egy új adatbankot, amely kínai eladásainak és szolgáltatásainak adatait tárolja, annak ellenére, hogy maga Elon Musk is fenntartásait hangoztatta az adatok kínai sérthetetlenségével kapcsolatban.
Kína egyre szélesebb körű adathozzáférését aggasztónak tartja az amerikai hadsereg Indiai-Csendes-óceáni parancsnokságának (INDOPACOM) hírszerző főnöke, erről a Defense One című katonai szaklap közölt nemrégiben cikket.
Michael Studeman ellentengernagy egy amerikai nemzetbiztonsági tanácskozáson kifejtette: a kínai informatikai és távközlési termékek és szolgáltatások elárasztják a világpiacot, miközben a nyugati cégek is tolonganak, hogy bejussanak a hatalmas kínai piacra.
A mesterséges intelligencia fejlesztés egyik kulcsa ugyanis a rengeteg adat. Minél több adat áll rendelkezésre, annál könnyebb a neurális hálózatokat kiképezni, és a felhőalapú szolgáltatásokban óriási adattömeg összpontosul.
A nagy adathozzáférés teszi a Google-t, az Amazont és a hozzájuk hasonló óriási cégeket olyan erős pozícióba, hogy gépi tanulási termékeket és szolgáltatásokat dobhatnak piacra. De ugyanez igaz Kínára is, amely azután saját céljaira használja fel a rendszereit.
Közismert például, hogy zártláncú kamerák hatalmas hálózatával fejlesztették arcfelismerő algoritmusaikat. Ma pedig már ezeket az algoritmusokat használják a muszlim és más etnikai kisebbségek nyomonkövetésére és rendszabályozására.
Studeman szerint, aki a legtöbb adattal rendelkezik és előbb kezd ezeken tanulni, idővel információs előnybe kerül. A kínai termékek terjedése, plusz az információhoz való hozzáférés óriási előnyt fog nekik adni a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén, és ennek következményeire nagyon fel kell készülni.
