JÖVŐ
A Rovatból

A nátrium-ionos akkumulátorok jelenthetik a megoldást a fenyegető akkumulátor-hiányra

A közönséges konyhasó egyik alkotóeleme akár az óceánokból is kinyerhető, tehát sokkal gyakoribb, mint a lítium. Viszont vannak hátrányai is.

Link másolása

Egyre fontosabb szerepet játszanak az életünkben az elemek, az akkumulátorok és egyéb töltőeszközök. Elképzelhetetlenek ezek nélkül a telefonok, a laptopok, és egyre inkább az autók is. Ez utóbbiak esetében még előttünk van a nagy robbanás: 2019-ben mintegy 7 millió elektromos kocsi közlekedett világszerte, 2030-ra az előrejelzések már 200 millióról szólnak. És akkor még nem beszéltünk a szél- és naperőművekből származó fenntartható energiáról, amelyeknek tárolásához szintén hatalmas akkumulátortelepekre van szükség.

Mindehhez rengeteg lítium kell, amelynek kibányászása azonban jelentős környezetkárosítással jár. Ráadásul a lítium-készletek végesek.

A kutatók már évek óta kísérleteznek a lítium közeli kémiai rokonával, a nátriummal, amely a közönséges konyhasó, a nátrium-klorid egyik alkotóeleme. Lehet, hogy az akkumulátorok jövőjét a só jelenti?

- teszi fel legújabb cikkében a New Scientist.

A lap felidézi, hogy a lítium-ionos akkumulátorok diadalmenete 1980-ban kezdődött, amikor John Goodenough amerikai vegyész kifejlesztette az első igazán erős prototípust. Goodenough ezért 2019-ben Josino Akira japán és Stanley Whittingham brit vegyésszel együtt kémiai Nobel-díjat kapott.

A lítiumos akkumulátorok máig tartó uralmukat alkotóelemük egyedülálló kémiai tulajdonságainak köszönhetik. A lítium ugyanis a legkisebb és legkönnyebb atomtömegű alkálifém, amelynek emellett a legnagyobb a töltéssűrűsége. Vagyis több energiát képes tárolni, mint a lehetséges alternatívái.

Ugyanakkor az egyik legritkább fém, jelentősebb mennyiségben csak Ausztráliában, valamint a Chile, Bolívia és Argentína határvidékén fekvő sósivatagban található. Míg Ausztráliában bányásszák, Dél-Amerikában a lítiumot kioldják, majd párologtatással megszabadítják a szennyezésekről.

Egyetlen tonna lítiumhoz 1,9 millió liter víz szükséges, amelyet a helyi farmoktól, közösségektől vesznek el. Mivel ilyen kevés helyen fordul elő, geopolitikai konfliktusok is fenyegetnek miatta.

De van a lítium-ionos akkumulátorokkal egy másik probléma is. Goodenough ma is használt modelljében a katód lítium-kobalt-oxidból készül. A kobalt legalább annyira ritka elem, a világ termelésének kétharmada egyetlen országból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik.

A bányászok, köztük gyerekek, a legtöbbször szörnyű körülmények között, biztonsági felszerelés nélkül dolgoznak, és alig napi 3 dollárt keresnek.

Egy másfajta lítiumos akkumulátor mangánból és nikkelből készült katódot használ, de azok is ritka fémek.

A nátrium, mint lehetséges helyettesítő elem, szinte ugyanazokkal a kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a lítium, de nem terheli a környezetet, és sokkal több van belőle.

Ugyanakkor súlyosabb, és csak kisebb feszültség létrehozására képes. Tehát több kell belőle. Így a nátriumos akkumulátorok várhatóan jóval nagyobbak lesznek. Ez a napelemparkoknál vagy a szélerőműveknél nem feltétlenül probléma, de például egy elektromos autónál már okozhat gondot.

Ennek ellenére számos cég kísérletezik velük.

A sheffield-i Faradion például már 2015-ben bemutatott egy olyan elektromos kerékpárt, amit egy 1 kg-os nátrium-inonos akkumulátorral szereltek fel.

A kaliforniai Natron Energy nevű cég pedig egy kísérletben 37 ezer újratöltésig jutott el saját fejlesztésű akkumulátorával, és az sem tűnt a végső határnak. Ők már jelenleg is árulják terméküket, elsősorban nagy adatbankoknak és szerverparkoknak, amelyeknek csúcsidőben óriási energiamennyiségre van szükségük.

VIDEÓ: a Natron kisfilmje

Ennek ellenére nem valószínű, hogy a nátrium-akkumulátorok egyhamar széles körben kiváltanák a lítiumosokat, de csökkenthetik a vásárlói nyomást és segíthetnek abban, hogy a megújuló forrásokból származó energiát további jelentős környezetszennyezés nélkül tárolhassuk.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: