Merkelnek sokkal nehezebb dolga lesz – a Corvinus tanára a német választásokról

Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” című podcastben beszélt a Putyin-Orbán telefonhívásról, szerinte az ukránok és Magyar Péter paktumáról, a közvélemény-kutatásokról és a külföldről finanszírozottnak tartott médiumokról is.

A Putyin-Orbán telefonhívással kapcsolatban, amelyben az orosz elnök megdicsérte a magyar miniszterelnököt, Kocsis Máté azt mondta, Magyarország nem vágyik mások dicséretére. „Pusztán arra vágyunk, hogy tartsák tiszteletben a saját szuverén álláspontunkat, és ezt ki is harcoljuk magunknak. Teljesen lényegtelen, hogy melyik világvezető mit gondol éppen rólunk” – fogalmazott.

Úgy véli, az ukránok be akarják vonni az európai országokat a háborúba, és ki akarják szélesíteni a konfliktust.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Corriere della Sera interjúban tett kijelentését, miszerint a Barátság kőolajvezeték helyreállítása a tűzszünettől függ, Kocsis Máté „rendkívül sunyi és cinikus érvelésnek” nevezte. Szerinte az ukrán elnök ezzel azt sugallja, mintha Magyarországon múlna a tűzszünet, miközben állítása szerint Zelenszkij maga sem akarja azt.

Kocsis Máté szerint Zelenszkij lepaktált Magyar Péterrel, és a Tisza Párt vezetőjének a kedvéért okozna energiaválságot Magyarországon.

A frakcióvezető szerint Zelenszkij hazudik, amikor azt állítja, hogy a kőolajvezeték megsemmisült. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, a vezetéknek semmi baja, és a szakmai szintekről a Mol azt a tájékoztatást kapta, hogy az újraindítás politikai döntésre vár.

A külföldről finanszírozott médiumok átláthatóságáról szólónak nevezett, de végül be nem nyújtott törvényjavaslatról Kocsis Máté elmondta, az nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. Példaként említette, hogy neki és Gulyás Gergely miniszternek „homlokegyenest más” az álláspontja a kérdésben.

Kijelentette, ha képviselő lesz a következő ciklusban is, biztosan elő fogja venni a témát. „Mert egyszerűen nonszensznek tartom, német, francia, amerikai, brit és egyéb vállalatok, multicégek pénzén, itt Magyarországon, meg egyébként Soros György alapítványainak a pénzén” működtetnek a közvéleményt befolyásoló médiafelületeket – mondta, név szerint említve a 444-et és a Telexet.

Azzal a sajtóban felmerült lehetőséggel kapcsolatban, hogy ő lehetne a következő belügyminiszter, Kocsis Máté azt mondta, neki semmilyen kormányzati ambíciója nincs, és soha nem is került szóba komoly helyeken ez a felvetés. Dicsérte Pintér Sándor jelenlegi minisztert, akiről úgy vélte, nála nincs alkalmasabb ember a posztra.

A közvélemény-kutatásokról szólva a frakcióvezető azt állította, a Hann Endre-féle méréseket a Tisza Párt fizeti, és a céljuk a baloldali választók reményének fenntartása. Hann Endre 20 százalékpontos Tisza-előnyt kimutató mérésével kapcsolatban kijelentette: „Én vakon megvádolom hamisítással, mert a 20%-kal annyira túllőtt a célon, hogy nevetségesé tette magát.” Szerinte a választások után sok baloldali közvélemény-kutató nem fog tudni helytállni a szavaiért, és a választások után beszélni kellene a felelősségükről, amiért „becsapják az embereket”.

Török Gábor politológus a Facebook-oldalán arról ír, hogy tapasztalatai szerint a Fidesz környezetében egyre többen fogadják el, hogy jelenleg valószínűleg a TISZA Párt vezet a közvélemény-kutatásokban.

Török egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását. Mint írta a koalíciós szcenárióhoz „a Fidesznek a 45 százalék közelébe kellene eljutnia, amit jól demonstrál ez a kis számolgatás.

Az elemző úgy gondolja, „jól látszik, hogy már egy szoros vereség után is van esélye a Fidesznek az abszolút többség (100 mandátum) megszerzésére (különösen koalícióban a Mi Hazánkkal), viszont

– írja, majd hozzáfűzi, hogy az adatokat a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szolgáltatta, ezért plusz-mínusz pár mandátumos eltérés előfordulhat, de „a lehetőségeket azért jól szemlélteti”.

A Medián friss méréseiben a TISZA előnye kétszámjegyű a teljes népességben és még nagyobb a biztos szavazóknál. Mindazonáltal a közvélemény-kutatások képe erősen megosztott: független intézeteknél rendre TISZA-előny látszik, időnként jelentős különbséggel, míg a kormányközeli műhelyek többször Fidesz-előnyt mutatnak.

A 21 Kutatóközpont novemberben bemutatott, nyilvánosan kipróbálható mandátumkalkulátora szerint

A kalkulátor célja nem a „jóslás”, hanem a nagyságrendek és összefüggések megvilágítása; a parlament 199 fős, a kormányzáshoz szükséges többség 100 mandátumtól kezdődik.

Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán elemezte a választási kampány utolsó szakaszának legújabb fejleményeit. Azt állítja, az elmúlt napok eseményei legalább két dolgot megmutatnak. Az egyik, hogy

Szerinte a miniszterelnök támadja és egyre nagyobb erővel kényszeríti reakciókra Volodimir Zelenszkijt.

Az elemző úgy véli, Zelenszkij számára egy háborúban álló ország vezetőjeként nyilván nem a magyar kérdés a legfontosabb. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az ukrán elnök saját belpolitikai helyzetét talán még segítheti is, ha kemény mondatokat mond, éles válaszokat fogalmaz meg Orbán irányába.

– idézi a politológus.

Török Gábor szerint Orbán belpolitikai nyeresége jelentős mértékben attól függ, hogyan reagál erre a helyzetre riválisa. Úgy látja,

„Putyin és Zelenszkij mondatait egymás mellé helyezve, az ukrán elnököt élesen támadva, az Európai Uniót pedig cselekvésre, elhatárolódásra felszólítva saját tábora számára villámgyorsan (át)értelmezte a helyzetet. A Fidesz általi pozícionálásától a lehető legtávolabb ment el, hogy ne tudja a kormányoldal – mint tette négy évvel ezelőtt az akkori ellenzékkel – sarokba szorítani” – írja. Az elemző szerint a Fidesz ettől még nyilván erre fog törekedni, saját szavazói számára valószínűleg teljes sikerrel, de ennél szélesebb körben már szükségük lehetne arra is, hogy Magyar Péter belesétáljon a csapdába.

„Nem azért, mert annyira szép, nemes és különösen igaz lenne. Alapvetően egyik sem – általában ilyenek a kampányok. Hanem azért, mert politikai tudásban és politikai munkában hasonló minőség áll szemben egymással: ilyenre 2006 óta tényleg nem volt példa Magyarországon.”

A konfliktus közvetlen előzménye az ukrán elnök januári davosi felszólalása volt, ahol az európai tétovaságot bírálva, név szerint célozva „minden Viktorra”, azt mondta: „ha valaki jól érzi magát Moszkvában, attól még nem kell kis Moszkvákká tenni az európai fővárosokat”. Orbán Viktor ezt követően több alkalommal állította, hogy Zelenszkij „beszállt a magyar választási kampányba”.

Azóta a Barátság kőolajvezeték ügyéből újabb konfliktus bontakozott ki, miután ukrán közlés szerint január végén egy orosz dróntámadás megrongálta a vezeték nyugat-ukrajnai szakaszának egyik szivattyúállomását, ami miatt leálltak a szállítások Magyarország és Szlovákia felé.

Ebben a közegben reagált március 5-én Magyar Péter, a Tisza Párt politikusa. Azt nyilatkozta, hogy

Mindeközben a kormánypárti kommunikáció Magyar Pétert „ukránbarát” állásponttal vádolja, amit az ellenzéki politikus rendre visszautasít.

A közel-keleti helyzet Európa energiaellátására gyakorolt hatásairól beszélt Holoda Attila energiaszakértő a Heti TV Pirkadat című műsorában.

„Nyilván ilyenkor a Lloyd, mint a legnagyobb közlekedési és szállítmányozási biztosító azonnal bejelentette, hogy ilyen kockázat mellett sokkal nagyobb összeget kér. És nyilván emiatt sokan kivárnak” – magyarázta.

Hozzátette, hogy a támadások során tévedések is történtek, például egy olyan hajót is támadás ért, ami iráni olajat szállított a kínaiaknak. „És az irániak lelőtték az iráni olaj szállítóit” – mondta Holoda, aki szerint ennél lényegesebb, hogy a katari LNG-létesítményt is támadás érte, ami miatt felfüggesztették a cseppfolyósított földgáz betöltését és szállítását.

Elmondása szerint Európába alapvetően az amerikaiak, az oroszok és a feltörekvő afrikai országok szállítanak jelentős mennyiségű LNG-t, emellett pedig a vezetékes szállításban a norvégok, a hollandok és az angolok is fontos szereplők. A helyzet hatására az árak azonban azonnal megugrottak a piacon.

– érzékeltette a rendszer működését.

Azonban az olajszállítás kérdése ennél bonyolultabb, mivel két embargó is érvényben van. Holoda kifejtette, hogy az Európai Unió felmentést adott Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak a vezetékes orosz kőolaj fogadására. Ezzel szemben az amerikai embargó Magyarország számára kizárólag a vezetékes szállításra adott egyéves felmentést, a tengerire nem.

Arra a kérdésre, hogy a MOL finomítói képesek-e feldolgozni a nem orosz típusú kőolajat, Holoda Attila azt válaszolta: „mindent meg lehet finomítani, csak más lesz a kihozatali”. Kifejtette, hogy például az arab vagy az azeri olajnak jóval alacsonyabb a dízeltartalma, mint az Ural típusú orosz olajnak.

„A dízel egyértelműen jelenleg a szűk keresztmetszett, éppen amiatt, mert Európa, főleg a közép-európai rész nagy mennyiségű dízelolajat használ” – állította a szakértő, aki szerint a mezőgazdaság, a szállítmányozás és a vasúti közlekedés is jelentős fogyasztó. Egy nézői kérdésre válaszolva elmondta, a repülőgép-üzemanyagot, a kerozint is a MOL gyártja a nyersolaj-finomítási folyamat részeként.

A szakértő szerint a közel-keleti válság az amerikai üzemanyagárakat is felfelé mozdítja, ami politikai nyomást helyezhet az Egyesült Államokra. „A hosszúra elhúzódó válság magas olajárakat eredményez, a magas olajár pedig azt eredményezi, hogy Trump elnök ígérete ellenére nem tudja drasztikusan lenyomni az üzemanyagárát” – vélekedett.

Ennek része szerinte az is, hogy Irán olcsó drónokkal próbálja kifárasztani az arab országok drága légvédelmi rendszereit. „Több millió dolláros elfogó rakétákat kell bevetni 10-20-30-50 ezer dolláros drónokkal szemben” – magyarázta a taktika lényegét.

A magyarországi rezsiárakkal kapcsolatban Holoda Attila kijelentette, hogy ha a világpiaci ár emelkedik, azzal az orosz gáz ára is emelkedni fog, mivel a magyar-orosz gázszerződés árformulája az európai tőzsdei árakat követi.

„A szerződés pontosan ezt mondja ki, hogy a szerződésben lévő árformula, az követi az európai piacnak az árát” – hangsúlyozta. Ha az ár emelkedik, akkor az államnak egyre nagyobb támogatást kell fizetnie az MVM részére a lakossági ár fenntartásához, ami azt jelenti, hogy másra kevesebb pénz jut.

– tette fel a kérdést.

Szerinte „Az olcsó energia korának vége, erre kellene fölkészülni” és „Sokkal inkább abba az irányba elmenni, hogy kevesebbet fogyasszunk, hatékonyabban használjuk föl az energiát” – zárta gondolatait.