KULT
A Rovatból

Vizuális mestermű lett, majomparádéval, magyar operatőrrel: A majmok bolygója visszavág A birodalommal

Új főhős, új gonoszok, új terep, új kor: a franchise új része bizonyítja, hogy van még élet a szériában.


56 évvel ezelőttre kell visszautaznunk a majmok és az emberek kálváriájának kezdetéhez, 1968-ban mutatták be ugyanis A majmok bolygóját Franklin J. Schaffner (A tábornok, Cárok végnapjai, Pillangó, Brazíliai fiúk) rendezésében. Sőt, ha még pontosabbak akarunk lenni, akkor 61 évvel ezelőttre, 1963-ba, hiszen abban az évben jelent meg a francia író, Pierre Boulle La Planète des singes, avagy A majmok bolygója című könyve, amely alapján Schaffner filmje készült. Bár a mozgókép több mindenben eltért a regénytől, így is sikerült egy hasonlóan emlékezetes (sőt, talán még jobb) finálét kanyarítani Charlton Heston űrhajósa, Taylor számára, mint amivel Boulle rukkolt elő néhány évvel korábban. A siker pedig nem maradt el. Olyannyira nem, hogy már 1970-ben kijött a folytatás, A majmok bolygója II, majd évente készültek új részek, egészen 1973-ig (1971: A majmok bolygója III: A menekülés, 1972: A majmok bolygója IV: A hódítás, 1973: A majmok bolygója V: A csata), vagyis pillanatok alatt ötrészesre duzzadt a franchise.

Természetesen a folytatások nem érték el az első film színvonalát, ám egyáltalán nem voltak fölöslegesek, hiszen a harmadik résztől kezdve bemutatták, hogyan jutott el az emberiség arra a szintre, amit a ’68-as alaphelyzet felvázolt, és azt öröm volt nézni.

1973 után azonban majdnem 30 évig pihentették a majmokat, Tim Burton ugyanis 2001-ben küldte a mozikba remake-jét az eredeti sztoriból. Bár a Burton-féle A majmok bolygója anyagi siker lett a mozikban, és parádés maszkmunkával (a motion capture akkor még gyerekcipőben járt, és csak a következő évben megjelenő A Gyűrűk Ura: A két torony tette igazán népszerűvé Gollam karakterével) húzta alá a sminkes szakma fejlődését a régi filmek óta, ám sajnos nem tett hozzá semmit Schaffner filmjéhez. Bár más eredetet ötlöttek ki a forgatókönyvírók a majmok térnyerésének, az nem volt annyira kreatív, mint amit korábban láttunk.

Ezután újabb 10 év kellett ahhoz, hogy ismét a majmokkal kedveskedjen nekünk Hollywood, a 2011-es A majmok bolygója: Lázadást pedig megint egy új univerzummal vértezték fel az alkotók Rupert Wyatt rendezővel (Hazárdjáték, Elrabolt világ) az élen, értsd: ezúttal az a bizonyos vírus nem a kutyákat és macskákat irtotta ki a föld színéről, hogy aztán a majmok az új házi kedvencekként maguktól megokosodtak (akiknek élére a jövőből visszatért Zira és Cornelius fia, a beszélni tudó Caesar állt), hanem a kór az embereket pusztította (vagy állatiasította) el, míg az emberszabásúak intelligenciájának adott egy kellemes fröccsöt. 2014-ben (A majmok bolygója: Forradalom) és 2017-ben (A majmok bolygója: Háború) érkezett az új trilógia második és harmadik etapja, ezek már Matt Reeves (Cloverfield, Batman) rendezésében, ezek a filmek pedig feltették a koronát a franchise-ra. Reeves epizódjaival ért be ugyanis ez történet igazán a motion capture-technikával együtt, pofátlanság, hogy egyik rész sem kapott Oscar-díjat a vizuális effektjeire.

A 2017-es Háború azonban lezárta Caesar történetszálát, így az alkotóknak új szereplőket, új terepet, sőt, új kort kellett választaniuk a következő szegmenshez.

Ezt indítja be a most mozikba került A majmok bolygója: A birodalom, amit Az Útvesztő-trilógia direktora, Wes Ball vezényelt le.

A birodalom Caesar végső búcsújával kezdődik, így egy pillanatra feltűnnek régi ismerősök, például Maurice és Rocket, majd jókorát ugrunk az idősíkon, a kiírás szerint több nemzedéket, a sztorileírások szerint pedig körülbelül 300 évet, amikorra a Földet az emberek hiányában már visszahódította a természet, és a beszélni tudó majmok uralják a bolygót (az emberek pedig elvadultak és elbutultak, állatok módjára szabadon kószálnak). Nincs azonban egyesített birodalmuk, klánokban élnek, és az egyik ilyen kis közösségben tengeti mindennapjait az Owen Teague által játszott Noa, a csimpánz (Caesar után egy újabb beszédes név, khm, állatok, világvége, miegymás). Egy nap azonban állig felfegyverzett maszkos majmok támadják meg őket, felgyújtják a falujukat, elrabolják Noa népét, és mivel őt halottnak hiszik, továbbállnak. Noa így felkerekedik, hogy kiszabadítsa a szeretteit a birodalmat egyesíteni próbáló önjelölt király, Proximus (Kevin Durand) fogságából. Útján elkíséri a Caesar örökségét és szellemiségét valló orángután, Raka (Peter Macon), valamint egy emberlány, Mae (a Vaják Cirije, Freya Allan).

A birodalom forgatókönyvírója, Josh Friedman (Világok harca, Fekete Dália, A terminátor: Sarah Connor krónikái, Alapítvány) egy szétesett világot vázolt fel nekünk, amelyben a klánok a saját kis világukban élnek, így Caesarról sem hallott mindenki, és azt sem feltétlenül értik, hogy mi ez a Föld, benne az évszázadok által megrágott rengeteg épülettel és furcsa tárggyal, amit ők „örökül kaptak”.

Egyértelműen Noa a központi alak, mondhatni, az új Caesar, aki azonban (legalábbis egyelőre) nem a majmok egészének ügyét veszi a mancsába (hiszen az emberekkel neki eddig nem volt kapcsolata), hanem a saját kis világát próbálja megmenteni. Eközben persze hőssé válik.

Wes Ball A birodalommal egy vegytisztább és talán kevésbé moralizáló kalandfilmet készített, mint Matt Reeves a Forradalommal és a Háborúval, de szerencsére egyáltalán nem rondított bele az örökségbe. Itt egy új világot bontanak most ki: új szereplőket ismerünk és szeretünk meg, új törvényeket, új mítoszokat és új kapcsolatrendszereket teremtenek meg az alkotók, amelyeket az esetleges következő részekben kellőképp ki lehet majd bontani. Mi azonban addig is kiválóan szórakozhatunk Noa, Raka, Mae és a többiek kalandjain, Proximus figurájával pedig Ballék egy új, emlékezetes filmes gonosszal gazdagították a filmtörténelem gazfickóinak eddig sem szűkös táborát.

Bár azzal talán be lehet támadni A birodalmat, hogy műfajibb és közönségbarátabb eszközökkel próbálja magához édesgetni a publikumot, emiatt pedig a mondanivaló egy kissé a háttérbe szorul, amikor azonban az ember kontra majmok ellentétre reagál, az továbbra is elgondolkodtató kérdéseket vet fel.

Főként Mae kapcsán természetesen, aki egészen kiismerhetetlen marad a játékidő során, ez pedig ragyogó adalék. Ott van benne egyszerre a védelemre szoruló, ártatlan lány, a harcos amazon, az őt segítő Noát és Rakát megszerető ember és a majmokat a múltbeli sérelmek miatt zsigerből gyűlölő bosszúálló. Aztán ki-ki döntse el maga, melyik az igazi természete, lehet, ehhez több filmre lesz szükség.

A majmok bolygója: A birodalom tehát összességében egy osztályon felüli kalandfilm, elképesztő látvánnyal (és itt mindenképp meg kell említenünk a magyar operatőr, Pados Gyula csodás képeit, Wes Ball ugyanis magával hozta őt Az Útvesztő-filmekből), kiváló karakterekkel (Rakát mindenki a szívébe zárja majd, Proximust és hű tábornokát, a gorilla Sylvát pedig a pokolba kívánjuk) és lehengerlő akciókkal. Talán majd a következő részben az alkotók azt is megengedik, hogy egy kicsit jobban a dolgok mögé lássunk, és akkor mindenképp lesz értelme folytatni az idén a 10. állomásához érkezett szériát.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Zöld ketchup, mérgező tampon és kölcsönözhető szexbaba: megnéztük a bukott innovációkat bemutató Kudarcok Múzeumát
Budapestre is megérkezett a Museum of Failure, ahol olyan termékeket mutatnak be, amik vagy a rossz tervezés miatt buktak el, vagy egyszerűen a vásárlók szeszélyeinek estek áldozatul. Most összeszedtük a legmeghökkentőbb találmányokat, és eláruljuk azt is, melyik városban volt óriási bukás maga a Kudarcok Múzeuma.


Megnyitotta kapuit Budapesten a Museum of Failure (MOX) kiállítás, ami olyan bukott innovációkat mutat be, mint a kávé ízű kóla, a 3D tévé vagy az azbeszt tartalmú cigaretta.

Vannak termékek, amik a rossz stratégia és tervezés miatt buktak el, míg mások egyszerűen a vásárlók szeszélyeinek estek áldozatul. A kiállításon találkozhatsz digitális katasztrófákkal és orvosi balesetekkel is. Mi már láttuk a tárlatot. Mutatjuk, mi vár rád, és azt is eláruljuk, melyik városban volt óriási bukás a Kudarcok Múzeuma.

A Museum of Failure bemutatkozó szövege szerint a múzeum a sikertelen termékek bemutatásával egyedülálló betekintést nyújt az innovációba.

A tévedés része az innovációs folyamatnak, és minden fejlődés a múltbeli kudarcokból és hibákból való tanulásra épül.

A Kudarcok Múzeuma a világ minden tájáról származó, kudarcot vallott termékek és szolgáltatások vándorkiállítása, ami minden évben új műtárgyakkal bővül. 2017-es indulása óta a világ 12 városába utazott, többek között Washingtonba, New Yorkba, Párizsba, Sanghajba, Hollywoodba és Los Angelesbe is.

A Budapesti tárlat egy jól megközelíthető helyre, a Múzeum körútra költözött, pont a Nemzeti Múzeummal szembe.

A kiállítás egyik legérdekesebbnek tűnő része a rossz ízeket bemutató szekció. A megbukott ételek nagy részét hűtőben állították ki.

Láttunk zöld ketchupot a Heinz-től, a gyerekekből undort kiváltó Deluxe hamburgert a McDonald’s-tól, és kávé ízű Coca-Colát is.

A kiállításon természetesen helyet kapnak a tech óriások kudarcai is, például az érintőképernyőt elutasító Blackberry Storm és a futurisztikus Google Glass is. Ez utóbbinak nem csak az volt a hibája, hogy nem igazán működött, hanem az is, hogy „rejtett” kamerája adatvédelmi aggályokat is felvetett. Azokat, akik ragaszkodtak a viseléséhez, „Glassholes”-nak nevezték.

Az viszont meglepett, hogy a tárlat politikai, történelmi kudarcokat is bemutat. A Berlini fal egy darabját is kiállították, amit nem igazán értettem, mert természeténél fogva egyáltalán nem illett a kudarcra ítélt arcmaszkok és vízforralók közé. Illetve ilyen erővel bármely megbuktatott hatalom tárgyi emléke kikerülhetett volna a polcokra.

Külön szekció foglalkozik Donald Trumppal és a politikus/üzletember nevével fémjelzett termékekkel is.

A kiállításon érdekes módon olyan találmányokat is bemutatnak, amik annak idején nagyon is népszerűek voltak, bukásukat csak az idő okozta, illetve az, hogy nem tudták vagy akarták tartani a lépést a technológiai fejlődéssel és trendekkel. Erre jó példa a Blockbuster film- és videójáték-kölcsönző, ami 2004-ben 9000 üzlettel működött.

A DeLorean autó sokunk számára emlékezetes a Vissza a jövőbe című filmekből. A kiállításon megtudtuk viszont, hogy a típus az egyik leglátványosabb innovációs kudarc a történelemben. Luxus sportautóként hirdették, de rendkívül kis teljesítményű motorral rendelkezett, gyakran „kerekekkel rendelkező rémálomnak” nevezték.

A kedvenceim azok a termékek voltak, amiket orvosok javasoltak betegeiknek, és csak utólag derült ki, hogy súlyos mérgezést, sőt akár halált okoznak. Ilyen volt a Rely tampon, illetve a leszokás elősegítésére kifejlesztett cigaretta is.

Az egészségesnek reklámozott Kent Micronite cigaretta innovatív, titkos összetevője a rákkeltő azbeszt volt.

Szerintem nincs jobb játék a Lego-nál, így nagyon meglepett, hogy a kiállításon szembe találkoztam egy Technics helikopterrel. A leírásból kiderült, hogy a 90-es évek közepén a játékóriás a tapasztalt játéktervezőket fiatalabbakkal váltotta fel, akik nem vették figyelembe a gyártási költségeket. A Lego Fiber Optic-ot legyártani így többe került, mint amennyiért el tudták adni a készletet.

A kiállításon más bukott, sőt egyenesen morbid játékokat is láttunk. Barbie húgának Skippernek volt egy furcsa tinédzser verziója.

Ha a játék egyik karját elforgatták akkor megnőttek a mellei. Visszaforgatva pedig bizarr módon visszatért a serdülés előtti állapotba.

A szexualizált Barbie babánál talán csak az a kölcsönözhető szexbaba volt megdöbbentőbb, amit kifejezetten bérbeadásra hoztak létre. Minden kölcsönzés után fertőtlenítették és kicserélték az elhasznált, sérült részeiket, ám a szolgáltatást négy nappal a bevezetése után felfüggesztették hatósági nyomásra.

A kiállított kudarcok közt szerepel a Museum of Failure 2018-as hollywoodi kiállítása is. Mint írják, a helyiek elkerülték a turistaövezetben megnyitó múzeumot, a Hollywoodba látogatók pedig inkább filmsztárok viaszfiguráira voltak kíváncsiak „nem pedig a múzeumunk okos szellemi stimulációjára.”

És akkor itt essen szó a budapesti kiállítás pár saját kudarcáról is.

Alapvetően nagyon tetszik a kiállítás témája, hogy bemutatja a kudarcra ítélt találmányokat és azok történetét.

A kiállítási tárgyakat azonban csak számmal jelölték, nem volt mellettük információs tábla. A bejáratnál kaptunk egy 23 oldalas, összetűzött listát. Ezt lapozgatva tudtuk elolvasni a kiállított 181 találmány kudarcainak történetét, ami meglehetősen körülményes volt.

Több meghökkentő kinézetű tárgyat is láttunk a tárlaton. A kiállított innovációk nagy részét azonban nem forgalmazták Magyarországon, nem voltak ismerősek és a kinézetük sem figyelemfelkeltő, ezért sok felett átsiklott a szemünk, és nem vettük a fáradtságot, hogy kibogarásszuk a listából.

A találmányok között több szolgáltatás is szerepelt, amit nem sikerült vizuálisan jól megjeleníteni a tárlaton. A kihúzott kábelű monitorok ugyan szimbolizálhatják a megbukott technológiákat, de sokkal valószínűbb, hogy valami technikai probléma miatt nem kerültek áram alá a képernyők. Azt pedig már tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy a megbukott 3D tévé mellé nem a hozzá passzoló 3D szemüvegeket állították ki.

Nagyon meglátszik az épületen, hogy sebtében rendezték be a csütörtöki megnyitóra. Úgy tűnik, egy felmosás sem fért már bele az időbe. Az üvegek és padlók koszosak, több kiállítási tárgy is hiányzik a polcokról, és a kudarcról szóló motivációs idézeteket is igénytelenül helyezték ki.

Az egésznek nagyon lepukkant hatása van a hirdetéshez képest, ami még a korábbi, külföldi helyszíneken mutatja be a tárlatot.

Összességében bár tényleg érdekes a téma, az előző kiállítások installációit nézve csalódás a tárlat, pláne a 6450 forintos jegyárért.

Ha felkeltette az érdeklődésedet a kiállítás, további infókat a Museum of Failure honlapján találsz – ami szintén hagy némi kívánnivalót maga után. A weboldalon a kiállítás pontos címét is csak hosszas keresgélés után találtam meg: Múzeum krt. 37. Ahogy egy informatikus kollégám megjegyezte: a Museum of Failure a saját weboldalt is kiállíthatná.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Azahriah a New York Timesnak adott interjút: „Furcsa és kényelmetlen a hatalom hízelgése, mert a rajongók nagy része utálja a Fideszt”
Az amerikai lap számára kérdéses, hogy a konzervatív magyar kormányfőnek miért Azahriah füvezésről szóló dala tetszik a legjobban.


Korábban a Le Monde méltatta a népszerű énekest, ennél fogva nem meglepő, hogy az amerikai New York Times egyik tudósítója hazánkba látogatott, elment Azahriah egyik teltházas puskásos koncertjére, ahol alkalma nyílt interjút készítenie a zenésszel.

A riport azzal kezd, hogy a 22 éves Baukó Attila, azaz Azahriah annyira népszerű, hogy még Orbán Viktor miniszterelnök is őt hallgatja, és hogy a füvezésről szóló Rampapapamot különösen szereti. A lap szerint érdekes választás ez, hiszen kérdéses, hogy ez az egész miként illeszkedik a magyar kormányfő konzervatív világnézetébe. Ahogy az is, hogy ennek tükrében vajon Orbán Viktor meghallgatta-e tényleg a dalt.

„Amióta látják, hogy sokan kedvelnek engem, úgy tűnik, barátságosak akarnak lenni”

– mondta Azahriah. Az énekes azzal folytatta, hogy a hatalom érdeklődése hízelgő kéne legyen, de valójában inkább csak „furcsának és kényelmetlennek érzi”, amikor a fiatal rajongói közül olyan sokan utálják a kormányzó Fideszt.

A New York Times arra is kitért, amikor októberben hirtelen elkeltek a jegyek Azahriah koncertjeire. Orbánék stábja nem volt rest, ők is kirakták, a miniszterelnök TikTok-csatornájára, hogy Orbán veszprémi beszéde is teltházas volt. A posztot viszont gyorsan törölték a rengeteg gúnyos komment hatására.

A cikk ezután felidézi Azahriah karrierjét, hogy az internetre feltöltött számaival hogyan vált egyre nagyobb szenzációvá hazánkban. A cikk kitért arra is, hogy hiába Azahriah tehetsége, a politika tehet róla, hogy nem mérethette meg magát Európa legnagyobb popversenyén, mert a Fidesz 2020-ban visszalépett az Euróvízión való indulástól – alighanem azért, mert a meleglobbi eseményének tartották.

A riportban feltűnnek a rapper rajongói is, akik szerint Azahriah rendes embernek tűnik, aki igyekszik átnyúlni a politikai és generációs szakadékokon.

Azahriah a politikai aktivitásáról is beszélt: szerinte a zenészeknek nem kötelező ilyen kérdésekről beszélniük, ha nincs mit mondaniuk. De ez egy szabad ország, és az nincs rendben, ha azért maradsz csendben, mert félted a karriered. Nem Oroszországban élünk – jegyezte meg a zenész.

A riportban kiemelték továbbá a kegyelmi botrány után megrendezett gyermekvédelmi „influenszertüntetést”, ahova Azahriah videóüzenetet küldött.

via 444

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nyílt levélben tiltakozik Alföldi Róbert, Nyáry Krisztián és Zsédenyi Adrienn is a szentesi drámatagozat ellehetetlenítése miatt
25 éve működő együttműködést mondtak fel a szentesi Horváth Mihály Gimnázium és a budapesti Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnázium között.


Május 14-én levélben tájékoztatta a szentesi dráma tagozatosok szüleit a Keleti István művészeti iskola igazgatója, Jakubeczné Illich Alíz, aki azt közölte, hogy a Horváth Mihály Gimnázium igazgatója, Sipos Kitti Lídia szeptembertől különösebb magyarázat nélkül megszakítja velük a több mint 20 éves együttműködést. Így a továbbiakban a Keleti már nem tudja támogatni a szentesiek dráma tagozatát „közös programokkal, tréningek tartásával, tanári továbbképzésekkel, ingyenes szállás biztosításával”

– írja a Telex.

A döntés miatt háborgó szülők egy szülői értekezleten igyekeztek választ kapni a kérdéseikre. De akadt olyan felbőszült szülő, aki rögtön a tankerülethez fordult.

A volt diákok által közzétett nyílt levélben szintén a döntés ellen tiltakoznak.

Azt írják, hogy a szentesi intézmény „irodalmi-drámai tagozata országos jelentőségű pedagógiai műhely, ahonnan színészek, előadóművészek, színházi, filmes és televíziós szakemberek, írók és alkotóművészek tucatjainak indult a pályája.” Az egész országban ismert képzési modellt országszerte ismerik és megbecsülik, most azonban „egy át nem gondolt, radikális változtatással ezt az örökséget nagyon gyorsan le lehet rombolni.”

Levelükben az áll, hogy évtizedek óta a képzés sikerének biztosítéka a HMG irodalmi-drámai tagozata és a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium együttműködése. Ezért a következő kérést intézik a döntéshozók felé:

„Mi, a HMG irodalmi-drámai tagozatának volt diákjai arra kérjük a döntéshozókat, hogy segítsenek felülvizsgálni a képzést ellehetetlenítő döntést, és a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék elő, hogy a bevált modellben folytatódhasson az évtizedek óta sikeres pedagógiai program”

– olvasható a Facebookon is megosztott levélben.

Nyílt levelet írtak a szentesi iskola korábbi diákjai, köztük Alföldi Róbert, Gáspár Sándor, Náray Erika és Nyáry Krisztián, akik arra kérik az érintetteket, vizsgálják felül a döntést.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Bemutatták Karsai Dániel színdarabját, és ő is ott lehetett a premieren
Az alkotmányjogász által írt darabot a 6Színben mutatták be, és Karsai Dániel személyesen jelen lehetett a premieren.


Úgy tűnik, Karsai Dániel, az alkotmányjogász állapota az utóbbi időben javul, legalábbis a testvére szerint jobb állapotban van, mint március végén, április elején, írta meg a Blikk. Ekkor derült ki az is, hogy az alkotmányjogász elkezdett egy színdarabot is írni, részben a saját életéről, részben az elmúlásról, a halállal való szembesülésről. A darab írásában Szenteczki Zita rendező segített neki. Hat színészt kértek fel, hogy játsszanak a darabjában való szereplésre: Török-Illyés Orsolyát, Lőrincz Katalint, Kurta Nikét, Gyabronka Józsefet, Vizi Dávidot és Nagy Márkot.

A hétvégén végül sor került a darab bemutatójára.

Bár Karsai korábban azt mondta, hogy elfogadja, ha már nem láthatja az előadást, ebben végül tévedett ráadásul el is tudott menni az bemutatóra. A 6Szín a hivatalos Facebook-oldalán tudatta, mekkora sikert aratott a premier.

„Kivételes, megrendítő és felemelő volt a tegnap esti bemutató a szerző, Karsai Dániel jelenlétében a 6színben. Köszönet az alkotóknak, a színészeknek, a közönségnek, valamennyi jelenlévőnek és az ügy minden támogatójának, azoknak is, akik tegnap csak lélekben lehettek velünk” – olvasható a bejegyzésben.

Link másolása
KÖVESS MINKET: