KULT
A Rovatból

Két, nitroglicerinnel teli kamion döcög a sivatagban, mi meg közben halálra unjuk magunkat – A félelem bére-kritika

Ha valakinek ismerős a cím, az nem véletlen: 1953-ban Henri-Georges Clouzot rendezett e címen szuperizgalmas kalandfilmet. És sajnos már hivatalos: ezt is kár volt feldolgozni. Kritika.

Link másolása

Egy dél-amerikai olajkútban tűz tombol, a tűzvész eloltásának egyetlen módja pedig a nitroglicerin használata. Az illékony anyagot a kúthoz szállítani túl veszélyesnek tartják a vállalat munkásai számára, ezért négy helybéli (mindannyian áttelepített európaiak) fejenként 2000 dollárért vállalkoznak az öngyilkos akcióra a veszélyes dél-amerikai terepen. Amint azonban baljós utazásuk elkezdődik, a feszültség szinte elviselhetetlenné válik, hiszen minden egyes bukkanó próbára teszi a férfiak bátorságát, barátságát és idegeit. Na meg a nézőkét.

A félelem bére 1953-ban elnyerte a Berlini Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, valamint a zsűri Nagydíját Cannes-ban.

Ugyanis Henri-George Clouzot (A holló, Bűnös vagy áldozat?, Ördöngösök, Igazság) író-rendező úgy adaptálta Georges Arnaud regényét, hogy nemcsak az izzasztó akciókra helyezett kellő hangsúlyt, hanem a kamionban zötykölődő karakterekre, azok háttértörténetére és motivációira is, így lett belőle a műfaj egyik örök klasszikusa.

Ezt a sztorit dolgozta fel (vagy inkább nyúlta le) egyébként az 1999-es amerikai Robbanáspont is, amiben Skeet Ulrich és Cuba Gooding Jr. egy hőre robbanó anyagot szállítanak szintén kemény terepen egy fagylaltos kocsiban, Hugh Johnson filmje azonban teljesen kiherélte az inspirálóját.

A franciák viszont most készítettek egy hivatalos remake-et Julien Leclercq (Gibraltár, A kidobó, Fűrészpor és vér, A francia őrszem) rendezésében a Netflixre. Ebben már ugyanaz a sztori, annyi különbséggel, hogy nem Dél-Amerikában, hanem valahol az afrikai sivatagban játszódik (Marokkóban forgatták), és egy egész kis csapat/konvoj indul útnak (köztük egy nő is) a nitroglicerinnel megpakolt kamionokkal. Na meg persze a karakterek háttérsztorija is más.

Ezúttal ugyanis a zsoldos Fred (Franck Gastambide) szeretne kétségbeesetten kijutni a háború sújtotta afrikai országból, ahol él, és hazatérni Párizsba. De pénzre van szüksége. Így amikor Anne (Astrid Whettnall), a helyi olajvállalat biztonsági igazgatója egymillió dollárt ajánl Frednek, hogy vállaljon el egy kockázatos küldetést, a férfi gyorsan beleegyezik. Fredet azzal bízzák meg, hogy oltsa el a folyamatosan égő tüzet egy éppen felrobbant olajkútnál. Ez pedig egy nagyobb, pusztítóbb robbanáshoz vezethet hamarosan, amely elpusztítaná a közeli menekülttábort, ahol ezrek élnek.

Az egyetlen mód, hogy szándékosan felrobbantják a kutat több mint 200 fontnyi nitroglicerinnel, amit egy kb. 500 mérföldre lévő erőműből kell elhozni, az akcióra pedig csupán 24 óra áll rendelkezésre.

Fred először habozik, de aztán Anne azt mondja, hogy kiszabadítja a bebörtönzött bátyját, Alexet (Alban Lenoir), a robbanóanyag-szakértőt (aki Fred miatt került rács mögé), így ő is csatlakozhat a küldetéshez, és persze neki sem babra megy a játék, szeretné kimenekíteni a családját az országból. Az út természetesen több mint veszélyes, hiszen fegyveres lázadókkal és aknamezőkkel van tele, a helyzetet pedig még feszültebbé teszi a segélyszervezet munkatársa, a tűzről pattant Clara (Ana Girardot), akivel Frednek viszonya van.

Az új film, éppúgy, ahogy a régi is, egy elég hosszadalmas expozícióval rendelkezik, amelyben megismerjük a játékosokat, és megtudjuk, ki mit miért csinál. S ez a rész valóban elemi fontosságú az ’53-as eredetiben, a remake-ben azonban aligha. Hiszen alig tudunk meg valamit a szereplőkről, túlságosan lassan folydogálnak az események, s mindazt, ami itt történik, nagyjából 5-10 percbe bele lehetett volna sűríteni.

Akár kezdhették volna mindjárt a lényegi résszel, ám erre ezúttal nem kevesebb mint 45 percet kell várnunk, ami valódi próbatétel lesz a nézők számára. Mármint idáig kibírni.

Aki esetleg nem ismeri az eredeti filmet, annak csak ekkor esik le, hogy itt most egy high concept-sztorit lát a glicerines teherautókkal, és nem egy teljesen sablonos akciófilmet.

Ekkor indul be természetesen Leclercq filmje is, akinek valamiképp sikerült a lehetetlen.

Sajnos ugyanis nem lélegezhetnek fel a zsáner rajongói ezután sem, mivel az ezt követő, körülbelül egyórás játékidő, aminek tocsognia kéne az izgalomban, a dinamikus akciókban és a rendkívül húzós helyzetekben, szintén unalomba fullad.

Pedig fegyveres erők támadják meg a konvojt, rátévednek egy aknamezőre, a csapaton belül is vannak széthúzások, valamint útjukat szegélyezi egy olajtó is, amin át kell hajtaniuk (ez utóbbi szintén benne volt az 1953-as filmben), szóval akadály van bőven, és így a suspense-hez vezető út rendesen ki van kövezve, Leclercq-nek valahogy mégis sikerül elérnie, hogy mindez egy cseppet se kösse le a nézőt. Az akciózások esetlenek, ügyetlenek, a zenehasználat teljesen véletlenszerű (sokszor például egyáltalán nincs a lövöldözések, üldözések alatt, s ezzel hatástalanítja is azokat), illetve hemzseg a logikai bakiktól és az ostoba dialógusoktól.

Hatalmas ásítások közepette érünk el tehát a fináléig, amit az új film némiképp megváltoztatott, de eurófiát ekkor sem érzünk majd, maximum azt a gondolatot veti fel bennünk A félelem bére 2024-es változata, hogy miért pazaroltunk el rá 105 percet az életünkből, ahelyett, hogy megnéztük volna az eredetit. Hogy először vagy sokadszor, az teljesen mindegy.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: