TUDOMÁNY
A Rovatból

Új Covid-ellenes gyógyszerek segíthetnek a járvány leküzdésében

A Molnupiravir és a Paxlovid áttörést hozhat a koronavírus gyógyításában. Az eredmények biztatóak, bár eddig csak kevés emberen próbálták ki a hatásukat.


Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány elleni küzdelem elsősorban az oltásokról szólt, de közben sokan keresték a gyógyszeres megoldást is a már megbetegedettek számára. Az utóbbi hetekben néhány biztató eredményről érkezett hír.

Október elején a Merck transznacionális gyógyszercég és a Ridegeback biotechnológiai vállalat bejelentette, hogy a Molnupiravir, amelyet húsz évvel ezelőtt állítottak elő az atlantai Emory Egyetemen, közel 50%-kal csökkentette a Covid-betegek kórházba kerülési és halálozási kockázatát. November elején pedig a Pfizer közölte, hogy a direkt a koronavírus ellen kifejlesztett Paxlovid nevű gyógyszere a súlyosan veszélyzetetett covid-betegek 89%-át védte meg a súlyos következményektől.

Ez nagy előrelépést jelenthet – írja a Wired. Az oltások gyártása bonyolult, forgalmazásuk is nehéz, mert például az mRNS-alapúakat különlegesen hideg fagyasztókban kell tárolni.

Gyógyszerfronton a dexametazon szteroid csak a súlyos betegeknek adható. A monoklonális antitesteket pedig már a betegség korai stádiumban be kell adni, hogy hassanak, ráadásul drágák, és csak kórházban, intravénás infúzióval adagolhatók.

Ezzel szemben a Molnupiravir és a Paxlovid „kis molekulás” gyógyszerek, amelyeket könnyű előállítani, egyszerűbb a tárolásuk, szállításuk, és csak be kell venni, mint bármilyen más pirulát.

Mivel a hatékony oltások a világ számos régiójába nem jutnak el, egy könnyen használható, viszonylag olcsó gyógyszer sokat segíthet a pandémia megfékezésében.

Ezt a folyamatot erősítheti, hogy a Merck és a Pfizer egyaránt bejelentette, hogy széles körű licenszmegállapodásokat kötöttek általános gyógyszergyárakkal, és alacsonyabb árakat számítanak a szegény országoknak.

A Molnupiravirt kifejlesztő Merck már tárgyal kormányokkal, globális és regionális egészségügyi hatóságokkal a gyógyszer eladásáról, év végéig akár 10 millió kezelésre elegendő adagot is le tudnának gyártani. Igaz, még mindig nem jutottak el az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezéséig. Amennyiben ez megtörténik, azonnal szállíthatnak 3 millió adagot a szegényebb országoknak, és onnantól kezdve a nemzetközi gyógyszergyárak több mint 100 ország számára gyárthatják.

A Molnupiravirt egyébként Nagy-Britannia már engedélyezte, és az amerikai kormány is megállapodott 1,4 millió adag megvásárlásáról. Egy öt napos kúrára való gyógyszer kedvezményes ára a Merck-től kiszivárgott elképzelések szerint optimális gyártási körülmények között 20 dollár lenne, illetve csak 10, ha igénybe veszik a Gates alapítvány támogatását.

A Pfizer éppen csak elkezdte a Paxlovid gyártását, de azt mondják, az év végéig képesek 120 ezer adagot forgalomba hozni, jövőre pedig akár 50 milliót. A licenszmegállapodás 95 országra vonatkozik, de a cég a világ egyetlen országától sem kér szabadalmi díjat mindaddig, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) be nem jelenti a járvány végét.

Azt azonban egyelőre nem lehet tudni biztosan, mennyire hatásos a két gyógyszer.

A Merck kísérletében 385-en kaptak Molnupiravirt, és 377-en placebót. Az első csoportból 28-an kerültek kórházba vagy haltak meg, míg a másodikból 53-an. Néhány fős eltérés ide vagy oda azonban máris alaposan megváltoztatná a kockázati arányokat. Hasonló a helyzet a Paxlovidnál. A 89%-os kockázatcsökkentés úgy jön ki, hogy 389 főből hárman kerültek kórházba és senki sem halt meg, míg a 385 emberből, akik placebót kaptak, 27-ez vittek kórházba, és közülük heten meg is haltak.

Edward Mills, a kanadai McMaster egyetem kutatásmódszetani szakértője szerint az ilyen kis körben végzett kísérletekből származó szenzációs eredmények általában nem hitelesek, legfeljebb arra jók, hogy az illetékes hatóságok eldöntsék: egyáltalán érdemes-e folytatni.

Ráadásul mindkét gyógyszert valószínűleg még a betegség korai szakaszában kell beadni, amikor a vírus reprodukálódik. Csakhogy a SARS-CoV 2 éppen azért okozhatott pandémiát, mert úgy tudott emberről emberre terjedni, hogy a fertőzöttek többségének nem voltak tünetei. Másfelől pedig a gyógyszerek felírása előtt covid-tesztet kellene csináltatni a betegség igazolására, ami a szegényebb országokban komoly kihívás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Vasárnap éjjel érdemes a Holdat kémlelni, különös égi jelenség lesz látható
Mire besötétedik, már lehet is az égi kísérőnkre figyelni. Sőt, még a tisztuló időjárás is kedvező lesz hozzá.


Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.

Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.

A Szaturnusz a Holdhoz képest balra, alacsonyabban lesz megfigyelhető este a keleti, délkeleti horizont fölött. Látszólagos távolságuk az alkonyat után 4,5 fok lesz, majd az éjszaka folyamán távolságuk csökken, pirkadat előtt pedig már csak 3 fokra lesznek egymástól a láthatók nyugati égbolton. A Hold 97 százalékos megvilágítottságú lesz, emiatt a holdfény már zavaró hatással lehet a Szaturnusz megfigyelésében - írja az Időkép.

Vasárnap mire besötétedik, nyugaton, északnyugaton már láthatjuk a csillagos eget, miközben még időnként felhők is megjelennek majd az égen. Az esti, éjszakai órákban pedig még nagyobb területen szakadozhat fel a felhőzet, így jó eséllyel láthatjuk majd a különös égi jelenséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel
A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.


Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb tűzhányó ébredhetett fel a gigászi földrengés után – a tudósok sem értik teljesen, hogy mi zajlik Kamcsatkán
A nyári földmozgás óta furcsa vulkanikus jelenségek történnek Kamcsatkán. A kutatók szerint már a második tűzhányó kelhetett életre az utórengések következtében.


Életre kelhetett a Kamcsatka-félszigetén magasodó Kronotszkij tűzhányó, ami száz éve semmiféle aktivitást nem mutatott, így a tudósok szunnyadó vulkánnak tekintették. Szombaton mindez megváltozott, hiszen a KVERT kamcsatkai vulkánobszervatórium közölte, hogy a levegőbe emelkedett egy 10 kilométer magas hamufelhő, amit a szél 100 kilométerre sodort.

Ha sikerül igazolni, hogy valóban a Kronotszkij ébredt fel, akkor az már a második, hosszú ideje szunnyadó vulkán ébredése lehet a július 30-ai 8,8-as erősségű földrengés óta - írja a Telexen Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE tanszékvezető tanára.

A professzor felidézi, mi minden történt a nyári kamcsatkai földmozgás óta. Mint írja, az eseményt több ezer utórengés követte, és volt köztük 7-es magnitúdójúnál erősebb is. Néhány nappal később, augusztus 3-án kitört a több mint 450 éve alvó Krasenyinnyikov vulkán, néhány nappal ezelőtt pedig - vélhetően - a fentebb írt Kronotszkij.

A kutatók a szombati észlelés óta vizsgálják, hogy a kitörés valóban megtörtént-e. Ez azért bonyolult kérdés még napjainkban is, mert a vulkán 180 kilométerre van a Petropavlovszk-Kamcsatszkij településen lévő vulkánobszervatóriumtól.

„Itt nincsenek autópályák, hogy néhány óra alatt el lehessen érni a területet, ehhez igazi expedíció kell, helikopterrel vagy terepjáróval földutakon keresztül, folyókon átkelve” - magyarázza a tudós.

Dr. Harangi hozzáteszi, hogy a kutatók műholdas felvételeket is használnak a vizsgálathoz, és a Himawari–9 műhold képei bizony azt mutatják, hogy október 4-én vulkánkitörésre utaló felhő jelent meg a Kronotszkij fölött. A jelenség miatt vörös riasztást adtak ki a repülésre, mert a vulkáni hamu bejuthat a repülőgépek turbináiba és leállíthatja a hajtóműveket, ezáltal légikatasztrófákat okozhat.

A szakértők szerint Kamcsatka a Föld egyik legaktívabb vulkanikus területe, ahol több mint háromszáz vulkán található, és közülük 29 jelenleg is működik. A kitörések gyakran megzavarják a légiközlekedést. Az obszervatórium munkatársai éppen ezért éjjel-nappal figyelik a térséget, de a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem tudják mindegyik tűzhányót folyamatosan ellenőrizni.

A műholdképek alapján mindenesetre a kitörés rövid volt, ami arra utal, hogy csak egy rövid robbanás történt - hasonlóan az 1923-as eseményhez, amikor a Kronotszkij utoljára aktivitást mutatott. Horváth Ákos, Hamburgban dolgozó szakértő szerint azonban a bizonytalanság nagy, mivel a közelben van a nemrég felébredt Krasenyinnyikov vulkán is. Nem zárható ki, hogy a hamu onnan származik, de az is lehet, hogy a két vulkán közötti Krokur-maar tört ki.

A vizsgálat még tart, és néhány napig is eltarthat, mire pontos válasz születik. Az viszont biztos, hogy a Kronotszkij nem produkált jelentős kitörést, és nem jutott magma a földfelszínre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk