„A következmények jelentősek és azonnaliak” – riadót fújtak a tudósok, miután rájöttek, mi köti össze a depressziót és a csontritkulást
A depresszió nemcsak a lelket, de a csontokat is megviseli – és a dolog oda-vissza működik: a csontok is üzeneteket küldenek az agynak. Egy új, neurológusok által jegyzett áttekintő tanulmány szerint a korábban csak elméletinek tartott „csont–agy tengely” valójában egy „legitim élettani hálózatot képvisel”.
Mindkét betegség rendkívül gyakori, és a kutatások régóta mutatják, hogy gyakran kéz a kézben járnak. A depressziós betegeknél gyakori a csökkent csontsűrűség, míg a csontritkulásban szenvedők körében magasabb a depresszió aránya. A friss, a Biomolecules szaklapban januárban publikált kutatás szerint
a ScienceAlert cikke szerint. „A klinikai következmények jelentősek és azonnaliak” – hangsúlyozzák a szerzők, Pengpeng Li, Yangyang Gao és Xudong Zhao.
A csontjaink nem csupán élettelen tartóoszlopok, hanem hormontermelő szervek, amelyek távoli szervekre, így az agyra is hatással vannak. Az osteocalcin nevű, csontok által termelt hormon például átjut a vér-agy gáton, és befolyásolja a kognitív funkciókat. Akut depressziós betegek vérében magasabb a szintje, ami a kezelés hatására csökken. Egy másik csont-eredetű fehérje, az osteopontin gyulladáscsökkentő hatású az agyban, és bizonyos génvariánsai hajlamosíthatnak a depresszió kialakulására.
Az utca másik iránya is forgalmas: a depresszió is hat a csontok egészségére.
A két állapot súlyossága tehát a csont-agy tengelyen keresztül egymást erősítheti.
A kapcsolatot más nagyszabású vizsgálatok is alátámasztják. Egy több mint 9700 főt vizsgáló amerikai felmérés már korábban kimutatta, hogy
Állatkísérletekben pedig bizonyították, hogy a krónikus stressz egerekben csontvesztést okoz, amit az antidepresszáns kezelés képes volt megelőzni.
A kutatók szerint a tengely további feltárása új kezelési lehetőségeket nyithat meg, például személyre szabott edzésprogramokat, neuromodulációt vagy olyan gyógyszereket, amelyek a csontok által küldött jeleket célozzák.
„A jövőbeli vizsgálatoknak szigorú klinikai tesztekkel kell igazolniuk a tengelyre irányuló beavatkozásokat, de a jelenlegi tudás már most is támogatja ezen elméleti keret beépítését a betegkezelési stratégiákba” – írják a kínai kutatók.