Takács Márk: Az oroszok most túllőttek a célon, ez egy „bökjük meg őket, nézzük meg, mit csinálnak” típusú hozzáállás

Magyar Péter a 444 stúdiójában adott interjút, ahol a kormányzás első 44 napjáról, a Tisztítótűz nevű művelet részleteiről és az Orbán-rendszer összeomlásának okairól is beszélt.

A kormányfő szerint bár Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta neki, hogy könnyebb lesz kormányozni, mint Orbán Viktor ellen kampányolni, ezt egyelőre nem érzi. Úgy látja, a 16 év Fidesz-kormányzás után rengeteg munka van, és az ügyek sűrűsége, mélysége még őt is meglepte.

A kormányfő szerint a mostani egy más típusú nehézség, mint ellenzékben lenni, de ezt „édes nehézségnek” tartja, mert a felelősség és a lehetőség is az övék. Elmondása szerint be kell bizonyítaniuk, hogy a politika lehet másmilyen.

Arra a kérdésre, hogy számított-e nagyobb ellenállásra a korábbi hatalmi gépezet részéről, Magyar Péter felidézte, egy korábbi, a Partizánnak adott interjúját, amikor azt mondta, az Orbán-rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.

Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy ki fognak kapni, de ennek ellenére hazudtak a saját szavazóiknak. Úgy látja, amíg nem vállalnak felelősséget az ipari méretű korrupcióért és az ország eladósításáért, addig nincs kiút a számukra.

Orbán Viktor viselkedését pedig egy kavicsot dobáló kisfiúéhoz hasonlította.

– tette hozzá.

Az interjúban szóba került a Tisza Párt belső működése is. Magyar Péter megerősítette, hogy egy frakcióülésen valóban lehetőséget adott a képviselőknek, hogy jelezzék, ha ellenvetésük van Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatban. Elmondása szerint náluk így működik a frakció, mert a Fideszzel ellentétben nem ölték ki a párton belüli demokráciát. „Itt nálunk ilyen nem lesz, tehát nyugodtan bárki kérdezhet, kritizálhat” – mondta. Állítása szerint a képviselők mernek vele vitatkozni, és ez így van rendjén.

Ruff Bálint és Tóth Péter szerepéről azt mondta, mindketten a háttérmunkában, a szervezésben és a kormányzati feladatok összehangolásában vesznek részt, és ügyelnek arra, hogy „tisztán menjenek a dolgok”. Szerinte Tóth Péternek speciális viszonya van a képviselőkkel, mivel mindenkit személyesen ismer.

A kormányfő részletesen beszélt a hétfőn bejelentett Tisztítótűz-műveletről is. Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását azzal indokolta, hogy az államfő nem testesítette meg a nemzeti egységet, és semmit nem tett abból, ami a feladata lett volna. „Semmilyen módon nem tartott ellen a jogállam lebontásának” – mondta. A következő köztársasági elnöknek szerinte az lesz a garancia, hogy látja, mi az, amit biztosan nem szabad csinálni.

Az Alkotmánybíróság átalakításával kapcsolatban elmondta, a 70 év feletti bírák nyugdíjazásával a korábbi szabályokat állítják vissza, nem pedig a testület elfoglalása a cél. Polt Péter menesztését viszont elkerülhetetlennek nevezte.

A maffia tagjának azokat tekinti, akik aktívan részt vettek a lopásokban, a közpénzlenyúlásokban és az állami vagyon kiszervezésében. Azt mondta, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak kell majd megállapítania a felelősséget. Szerinte a hivatal azért szükséges, mert a meglévő szervek nem horizontálisan gondolkodtak. „Kell egy horizontális, mindent látó és átfogó, értékelő, elemző és utána nyomozó szerv” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a tisztítótűz lángjai elérik-e Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet és Rogán Antalt, azt válaszolta, jogászként nem prejudikál. Ugyanakkor hozzátette, szerinte az alacsonyabb szinten lévő érintettek nem fogják elvinni a balhét a vezetők helyett.

Saját korábbi szerepvállalásairól is beszélt. A Magyar Bankholding létrejöttével kapcsolatban azt mondta, a felügyelőbizottságban nem kerültek szóba a visszaélésekre utaló részletek, de ha beidézik, áll a vizsgálat elé. A Diákhitel Központnál betöltött pozíciójáról azt állította, azért jött el, mert a Balásy-féle kommunikációs szerződéseket vállalhatatlannak tartotta.

A közmédia átalakításának csúszását azzal indokolta, hogy a háttérben tárgyalások folytak a vezetés békés távozásáról, ami végül nem valósult meg.

A közelgő Pride felvonulásról azt mondta, a résztvevők nem szegik meg a törvényt, mert a rendőrség – a tavalyi évvel ellentétben – tudomásul vette a bejelentést. Kijelentette, a gyülekezési jog korlátozása hiba volt a Fidesz részéről.

„Amíg jogszabályt nem sértenek, amíg mondjuk tiltott önkényuralmi jelkép nincsen, vagy olyan megjelenítés nincs, ami káros lehet, vagy jogszabályellenes, addig mindenki úgy él a gyülekezés jogával, ahogy akar. Ez hozzátartozik a demokráciához” – mondta a miniszterelnök.

Az Orbán-rendszer dinasztiái foglyul ejtették az államot, a Tiszának pedig eredményesnek kell lennie az elszámoltatás terén, nehogy az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit ismét következmények nélkül megússza – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Jancsics Dávid, a San Diegó-i Egyetem korrupciókutatója.

A szakértő szerint a korrupciónak sok formája létezik, de Magyarországon a legdominánsabb az állam NER általi foglyul ejtése, ami az utóbbi 5–10 évben dinasztikus jelleget öltött.

„Az állam működése minőségbeli változáson ment át: a komplett formális intézményrendszer funkciója, az újraelosztó mechanizmus lett átállítva arra, hogy egy szűk, informálisan, családilag vagy baráti szálakon is összefonódó hatalmi kört szolgáljon ki a társadalom érdekei helyett” – mondta. Ez a kör szerinte korábban egy politikai elithez kötődött, majd klánok jelentek meg, elsőként Orbán Viktor családja, de ide sorolta a Matolcsy Ádám köré szerveződő klikket is. Mészáros Lőrinc szerepét a szakirodalomban létező kvázi- vagy pszeudo-családtag kategóriájával írta le.

A dinasztikus korrupciós rendszer felépülését a folyamatos kétharmad tette lehetővé, ami Jancsics szerint olyan szintű politikai hatalmat hozott létre, ami lehetővé tette a szabályok átszabását. A gépezet működtetéséhez azonban nem volt elég a szűk politikai elit, szükség volt az állami hivatalok középső szintjén elhelyezkedő egy-kétezer emberre is, akik karriervágyból, megalkuvásból vagy kisebb előnyökért cserébe asszisztáltak a rendszer működéséhez.

A Fidesz leváltásával a korrupciós gépezet a kutató szerint annyiban megtört, hogy a politikai döntéshozók kiestek a hatalomból, a hatalmas vagyonok felett rendelkező dinasztiák azonban velünk maradtak. „Az a fő kérdés, hogy a NER-dinasztiáknak sikerül-e átörökíteniük a vagyont a következő generációnak” – fogalmazott.

Jancsics Dávid szerint a választáson az emberek a NER korrupt működésére is nemet mondtak, a kormányváltás pedig a kijózanodás pillanata lehet. Úgy véli, az elmúlt 16 évben egyfajta társadalmi szerződés működött a NER és az állampolgárok között.

Ez a szerződés a Covid-járvány után, az infláció és a gazdasági stagnálás miatt bomlott fel. A kutató szerint a magyar társadalomra jellemző egy beletörődő narratíva is: „persze, hogy korrupt a Fidesz, az előző kormányok is azok voltak. Elkerülhetetlen, hogy a politikusok ne lopjanak, ez az alaptermészetük. Amúgy is mindenki lop, akinek lehetősége adódik rá.” A Tiszának szerinte be kell bizonyítania, hogy létezik nem korrupt kormányzás.

Láthatóan óriási igény van az igazságtételre, a bűnösök elszámoltatására és a vagyonok visszaszerzésére. Jancsics Dávid szerint a Tiszának el kell érnie valamit, hogy ne az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit megússza. Felidézte, hogy a korábbi elszámoltatási ígéretek sem vezettek sehova, és a társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt. Egy barátját idézve fogalmazott a sürgető elvárásokról:

A korrupció elleni fellépés három elemét különítette el: a felelősségre vonást, a vagyonvisszaszerzést és egy új, preventív intézményrendszer felállítását. A parlamenti vizsgálóbizottságok sokat segíthetnek a társadalom igazságérzetén. „Biztos marha izgalmas lesz, amikor majd széles vásznon követhetjük, ahogy mondjuk Tiborcz Istvánt kérdezgetik a vizsgálóbizottságban, mint ahogyan az amerikai kongresszusban szokták ezt csinálni” – mondta.

A Tisza által tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) tervei azonban ennél jóval tovább mennek.

„A rendszerszintű korrupció sokszor nem így, hanem hálózatokon, szervezeteken, intézményeken és családokon keresztül működik. Az NVVH tervezete láthatóan erre a problémára próbál választ adni” – elemezte a helyzetet. Ugyanakkor felvetette a veszélyét egy újabb, túlzott hatalommal bíró intézmény létrejöttének. „A kérdés most az, hogy a Tisza képes lesz-e úgy visszaszerezni az államot, hogy közben ne hozzon létre egy újabb intézményi szörnyeteget” – figyelmeztetett.

A korábbi elszámoltatások sikertelenségét a politikai háttéralkuk mellett a büntetőjog hiányosságaival is magyarázta, amely egyedi eseteket tud kezelni, nem pedig egy összetett, hálózatos rendszert. A vádalkut különösen hatékony eszköznek tartja a jól szituált elkövetőkkel szemben, akik információt adhatnak a nagyobb halakról. Bár Orbán Viktor politikailag a NER fő felelőse, az aláírása valószínűleg nem szerepel a dokumentumokon. Az NVVH jelentősége éppen az lehet, hogy teljes hálózatokat vizsgálhat. Nemzetközi példaként a román ügyészséget, az olasz maffiaellenes struktúrákat és az amerikai RICO-törvényt említette.

A cél egy olyan egészséges piac létrehozása, ahol innovációval lehet sikeresnek lenni, nem pedig az állami megrendelésekre vadászva. Ehhez elengedhetetlen a közbeszerzési piac megtisztítása és a versenyhivatal, valamint a NAV pártatlan működése. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy az emberek a saját bőrükön tapasztalják meg a változást a gazdaságban.

Végezetül a kockázatokra is kitért, mondván, mindig benne van a pakliban, hogy egy új politikai erő is kialakítja a saját korrupciós gépezetét. „Akármennyire is szeretnék az emberek most szeretni a Tiszát, ez mindig benne van a pakliban” – mondta, hozzátéve, hogy az állam működése folyamatosan korrupciós helyzeteket teremt. A kétharmados többség növeli a kockázatot, de szerinte most egy történelmi pillanatban vagyunk, és ha a Tisza őszintén gondolja a korrupcióellenes fordulatot, a társadalom pedig igényli a változást, akkor az elérhető.

A kormány elindította a Tisztítótűz-műveletet, benyújtotta a parlamentnek azt az Alaptörvény-módosítást és törvénycsomagot, amely létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, és lehetővé teszi a kulcsfontosságú közjogi tisztségviselők, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását. Magyar Péter miniszterelnök szerint ezzel lezárul az „illiberális Orbán-korszak”

Egyszerű kormányváltás, rendszerváltás vagy forradalom zajlik Magyarországon? Mennyire tekinthetők jogállaminak azok a módszerek, amelyekkel a kulcspozíciókban lévő vezetőket távolítják el? Hogyan működhet az új Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, és miként lehet biztosítani a függetlenségét? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.

— Az Amnesty International szerint Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz. Ön mit gondol erről, és általában azokról az eljárásmódokról, amiket a kormány nevében beterjesztettek? Mennyire nevezhetők ezek elegánsnak?

— Ez nem elegancia kérdése, hanem annak, hogy minek tekintjük az április 12-i választási eseményt. Egyszerű kormányváltásnak, rendszerváltásnak, vagy esetleg egy forradalmi változásnak? Ha forradalmi változásnak tekintem, akkor intézkedni kell a demokratikus állami működés visszaállítása iránt. És ez egyébként nem elegancia kérdése. A hetedik cikkhez írt részletes indoklás szerint: „A társadalom részéről a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége az alkotmányos demokráciát helyreállítsa és biztosítsa az alkotmányos intézmények tényleges működését.” Ez a szöveg végre megjelenik az Alaptörvény-módosítás indokolásában, és tartalmában arra utal, hogy az alkotmányozó az április 12-i választás eredményét nem egyszerű kormányváltozásként, hanem rendszerváltásként értelmezi. Ha pedig rendszerváltozás, akkor az állami intézmények átalakítása szükséges, a közbizalom helyreállítása és a demokratikus működés biztosítása érdekében is.

A forradalom egy konvenciókat, konvencionális szabályokat felborító társadalmi mozgás, amelyben az emberek kifejezik, hogy változtatni akarnak a társadalmi struktúrán, a vagyoni viszonyokon. Például azon, hogy ne az elsíbolt közvagyon birtokában alakuljon ki a sokszor emlegetett nemzeti középosztály, hanem a tehetség, az üzleti érzék és a vállalkozások valós működési modellje mentén, tehát nem pedig korrupció és lopás útján. Ezt is kinyilvánítják ilyenkor a társadalom tagjai, valamint azt is, hogy a kialakult jogrenden alapvetően változtatni akarnak. Például meg akarják változtatni, hogy a jövőben ne legyen rendeleti kormányzás. És azt akarják, hogy a stabilitásra, a hatalommegosztásra, az ellensúlyok rendszerére kialakított intézményrendszer valóságban is képes legyen működni. Ne az előző rendszer szolgálói által legyen megbénítva, ami meghiúsítaná egy valós alkotmányos működés létrejöttét. Azaz ne eleganciát keressünk, hanem abban foglaljunk állást, hogy ezt egy egyszerű, sima kormányváltásnak tekintjük, ahogy azt Hack Péter tekinti, vagy pedig úgy, ahogy azt a negyven-valahány jogászprofesszor által aláírt nyílt levél tartalmazza. Akkor egészen más eredményre jutunk.

— Korábban mintha említette volna, hogy önnek is vannak elképzelései, hogyan lehetne eltávolítani a Fidesz bebetonozott embereit. Ehhez hasonló eljárásokat vett számba, amikor erről gondolkodott?

— Az látszik, hogy ebben a 17. Alaptörvény-módosításban nem egy generális szabály mentén akarják a jelenlegi közjogi szereplők státuszát megszüntetni. Némi eltéréssel speciális szabályokat alkalmaznak az Alkotmánybíróság tagjaira és vezetőjére, mást a parlamenti képviselőkre, és megint mást a bírósági szervezet és a Kúria vezetésére.

Például az Alkotmánybíróságnál a tényleges alkotmánybíráskodás visszaállítását nem úgy akarják elérni, hogy az Alkotmánybíróságot jelenlegi állapotában megszüntetik és újraépítik, hanem az életkori határ visszahozatalával. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének státuszában egy olyan kiút látszik kirajzolódni, hogy a bírói kezdeményezésre történő visszahívást is lehetővé tennének. A részletes szabályok ismeretének hiányában persze csak spekulálni lehet. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a bírák bizonyos százaléka, mondjuk kétharmada, dönthet úgy, hogy előterjeszt egy megszüntetés iránti indítványt. Amilyen megbecsültsége mondjuk a Kúria elnökének a bírák között van, ez a megoldás valószínűleg az ő státuszának megszűnéséhez vezethet. Az OBH elnökénél ezt nem tudom, azt a bírók döntik majd el, hogy fenntartják-e a bizalmat vele szemben.

A köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére egy nagyon szimpla rendelkezést tervez a jogalkotó a záró rendelkezések között. Ha ezt elfogadják, egyszerűen kijelenti a jogalkotó, hogy a köztársasági elnök megbízatása megszűnik a 17. Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon. Itt valóban nincs semmiféle indokolás, de ez jobb, mintha valamilyen hajánál fogva előrángatott, álságos okot találtak volna az elnöki megbízatás megszüntetésére.

Például a rendeleti kormányzásra való áttérés, és annak hosszú éveken át tartó folytatása ellen sem emelte fel a szavát, pedig az a hatalommegosztáson nyugvó demokratikus állami működés egyenes és egyértelmű tagadása volt. De sorolhatnánk a kisebb hibákat is, mondjuk a gyermekvédelmi törvény körüli antidemokratikus, az egyenlőséget és az emberi méltóságot tagadó rendelkezéseknél sem emelte fel a szavát. De ezen kívül is, hosszan sorolhatnánk a mulasztásait.

— Nagyon kevés idő van a jogállami működés helyreállítására, miközben ilyen kacifántos manővereket kell végrehajtani. Ez egyfajta tojástánc, mert ha valami mégsem felel meg a jogállami kritériumoknak, a nemes cél ellenére is újabb kötelezettségszegési eljárást kaphatunk a nyakunkba. Talán ezért húzódott ilyen sokáig a törvények beterjesztése?

— Itt valóban lehetett volna egyértelműbben cselekedni. Például az első vagy a második parlamenti ülés során kellett volna ezeket a státuszokat megszüntetni, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a győztes politikai hatalom ezt egy rendszerváltó, forradalmi változásként kezeli. Akkor kevesebbet kellene magyarázkodni.

Nekik is állást kell foglalniuk abban, hogy egy kizárólagos hatalombirtoklásra alapított, rendeleti kormányzásban megnyilvánuló, nem demokratikus rendszert vált egy másik, amely a demokrácia intézményrendszerét és annak demokratikus működését akarja visszaépíteni, vagy ezt egyszerű kormányváltásként tekintjük, mint amilyen mondjuk Nagy-Britanniában lesz a miniszterelnök lemondása után. Ez utóbbi esetben ezek a megoldások valóban nem lennének megengedhetőek. Az előző kormányzat rendszernek tekintette az általa felépített rendet, ezt már akkor kimondta, amikor fülkeforradalomnak nevezte a 2010-es eseményeket, majd létrehozta a NER-t, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

De hogy a teljes nyugalomban élő nyugat-európai döntéshozók ezt hogyan fogják kezelni, azt tényleg nem tudom megmondani. Ha lényeglátók, akkor a nyílt levelet aláíró jogászokkal fognak egyetérteni, és azokkal, akikhez nekem is szerencsém van tartozni, akik évek óta ezt mondjuk.

— Egy dolog kilóg a ma bejelentett csomagból: a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása. Van erre példa valahol? Vagy ezt is a jelenlegi helyzetre adott speciális válaszként kell értelmezni?

— Ez a tervezett szöveg ma született, így nem volt módom a világ összes alkotmányát áttekinteni. Tehát nem tudom, van-e erre példa. Azt a reakciót viszont értem, ami ebben is megnyilvánul, hogy a jogalkotó ezzel is kifejezésre akarja juttatni: nem tartja helyesnek a hatalomgyakorlás végeláthatatlanságát, korlátozatlanságát. Időben is limitálni kívánja, ugyanúgy, mint a miniszterelnöki státusz betölthetőségét. Ez is a jövőre vonatkozik, ami abban is kifejezést kap, hogy a 17. Alaptörvény-módosítást követő első országgyűlési választásokon kell ezt a szabályt figyelembe venni. Nem visszamenőlegesen.

— A javaslat másik lényeges része a Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, ami egy speciális szervnek tűnik. Nem egy nagy nyomozóhatóság, inkább egy koordináló szerv, amely összefogja a többi hatóság munkáját. Erről mit tud mondani?

— Én annak szurkoltam, hogy ne egy újabb nyomozószerv jöjjön létre, hanem egy ilyen koordinálószerv. A nyomozásokat meg kell hagyni az arra hivatott, abban gyakorlatot szerzett és megfelelő szabályrendszer alapján működő szervezeteknek. Úgy tűnik, ez itt így lesz, mert a szöveg szerint ez a szervezet az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló, az állam büntetőigényének érvényesítőjeként jár el. Aztán azt mondja, hogy a Hivatal jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben. Tehát nem azt mondja, hogy nyomoz, hanem hogy jogokat gyakorol. Hogy ez mi lesz, azt persze nem sejthetem, de ez a szövegezés sokkal szerencsésebb, mintha azt mondaná, hogy nyomoz.

Nyilván meg kell osztani valahogy. Valószínűleg ez a talán különleges ügyészségként eljáró hivatali részleg azokban az ügyekben fogja gyakorolni a vádképviseletet, amelyek az elmúlt rendszer korrupciós gyakorlatában gyökerező bűncselekmények tárgyában emelt vád esetén indulnak. Be fog kapcsolódni még egy ügyészi szerv, az Európai Ügyészség, amely pedig azokban az ügyekben jár majd el, ahol az Európai Unió pénzét magánosították meg nem engedett módon. Tehát a vád képviselete kissé szétterül, a vádmonopóliumot másként kell majd értelmeznünk. Ez működhet jól is. Ha nem lesznek átfedések, ha tisztán sikerül a három vádképviselő szervezet között a hatásköröket megosztani és elhatárolni, akkor működhet.

Az Európai Ügyészség és a nemzeti ügyészségek párhuzamos működését azokban az országokban, amelyek már csatlakoztak, tudomásom szerint zavarmentesen oldották meg.

— Hogyan lehet biztosítani, hogy ez a hivatal ne váljon egy párt öklévé? Hogyan garantálható a függetlensége, hogy valóban minden ügyet kivizsgáljon, pártállástól függetlenül?

— Ha egy állam antidemokratikusan működik, egy ilyen szervezet biztos, hogy a párt öklévé válik. Ha demokratikusan működik, ha komolyan veszi a hatalommegosztás elvét, komolyan veszi, hogy ez a szervezet pártpolitikamentesen működik, és megfelelő szabályozást kap, akkor áldásos tevékenységet fejthet ki az elmúlt 16 év alatt eltulajdonított közvagyon visszaszerzésében. De ismétlem, mert nagyon fontosnak tartom: ez a teljes állami működés demokratizmusán múlik. Ha az állam a demokratikus működést választja, akkor megjósolható, hogy ez a furcsa nevű Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal funkcionálni fog, nem pedig diszfunkcionálni.

— Még egy utolsó gondolat: kormányváltás, rendszerváltás vagy forradalom? Végül is abban maradtunk, hogy ez egy rendszerváltás. Ez azt jelenti, hogy menet közben kell átépíteni az egészet, ami lassú folyamat. Magyar Péter is türelmet kért. Vajon a társadalomban most meglévő „kegyelmi állapot”, ez az „angyal szállt el felettünk”-érzés elég ideig kitart, hogy ezeket az intézményi változásokat végigvigyék?

— Az angyalszállás általában a forradalom jellemzője. Amit mi rendszerváltásnak hívunk, az valahol ennek a kategóriának a határain belül mozog. A forradalomnak nem az erőszak a szükségszerű eleme, bár rendszerint az, mert a társadalom ezzel fejezi ki, hogy tényleg elege van.

Ez volt az angyal elszállása, amikor egy szelíden megvalósított forradalmi változást igényel a társadalom. Hogy ez meddig tart? Ezt nagyon nehéz megjósolni, nem is az én kompetenciám. Inkább egy szociológust kellene megkérdezni. Én azt látom, hogy egyelőre még tart. Ha a tendenciákat sikerül úgy felrajzolni, hogy abból a választás előtti ígéretek teljesítésére való törekvés tükröződik, akkor ez a pillanat meghosszabbodhat. Ha a mozgások az ígéretek beváltásának tagadását rajzolják körül, akkor ez a pillanat meg fog rövidülni.

A 24 extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző  a Magyar Péter-kormány által bejelentett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának politikai jelentőségéről beszélt.

Török Gábor szerint a kormány közjogi intézkedései közül politikailag ez a legfontosabb lépés. Úgy látja, a választások előtt még kérdéses volt, hogy a hivatal csupán egy, a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonló elemző szervezet lesz-e, de mostanra kiderült, hogy valójában egy korrupcióellenes ügyészségről, sőt annál is többről van szó. Török szerint a román korrupcióellenes ügyészséghez és az Európai Uniós ügyészséghez hasonlítható a tervezett intézmény, amely nyomozhat és vádat képviselhet büntető- és polgári ügyekben is. „Ez egy teljesen új helyzetet teremt szerintem a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, mert ez azt jelenti, hogy az ügyészség, mint intézmény, a politikailag kényes ügyekben hátrébb fog sorolódni.”

Török Gábor állítja, hogy ezzel a lépéssel a kormány megteremti az intézményi feltételeit annak, hogy az olyan célok, mint az igazságtétel és a vagyonvisszaszerzés, ne csak politikai szólamok maradjanak. Szerinte a korábbi kormányok ígéreteivel ellentétben most valóban elindulhatnak az elszámoltatási ügyek.

Hozzátette, a bíróságé a végső döntés, de az új hivatal biztosíthatja, hogy az ügyek eljussanak a nyomozati szakasztól a vádemelésig. Török Gábor úgy véli, a következő időszakban rengeteget fogunk hallani ezekről a témákról, és a hivatal bejelentései a parlamenti ülésekkel vetekedő figyelmet kaphatnak, és „ez tényleg nagyon sok mindent be is fog takarni.”

„Nincs két hónapja hivatalban a kormány, de megvan az a két téma, alkotmányozás, elszámoltatás, amivel ki lehet tölteni ezt a ciklust” – mondta. Kiemelte, hogy ezek nem materiális jellegű kérdések, vagyis nem érintenek nehéz költségvetési döntéseket. Úgy látja, a kormány ezzel akár két-három évig is képes lesz fenntartani a politikai napirendet, és elterelni a figyelmet a gazdasági problémákról.

Kiemelte a miniszterelnök parlamenti felszólalásait, amelyeket tömegek követnek. „Amit Magyar Péter a parlamentben visz ezen témák kapcsán, olyat soha nem láttunk kormányfőtől.”

Ugyanakkor feltette a kérdést, meddig tartható fenn ez a lendület, és mikor fordulhat át a közhangulat. „Én is mindig ezen gondolkodom, hogy vajon egy év múlva lesznek-e még ilyen parlamenti közvetítések, ahol ugyanezzel a vehemanciával, lendülettel ugyanekkora népszerűséggel vagy figyelem mellett tud Magyar Péter szerepelni?”

De szerinte ezekben is vannak mondások, mint például a repülővel hozott klíma, ami egyelőre elegendő.