„Mindannyian tudjuk, milyen ítéletet akar Magyarország miniszterelnöke” – mondta az antifás, majd 8 évet kapott
Nyolc év fegyházra ítélték szerdán a német Maja T.-t a Fővárosi Törvényszéken a 2023 februárjában elkövetett antifa-támadások miatt. A hatalmas nemzetközi sajtóérdeklődés mellett kihirdetett ítélet elsőfokú, így még nem jogerős.
A bíróság két másik, külföldön tartózkodó vádlottat is bűnösnek talált: az olasz Gabriele M.-et hét év börtönre, Anna Christina M.-et pedig két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték – írta a Telex. Maja T.-t azzal vádolták, hogy bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértést, valamint aljas indokból súlyos testi sértést kísérelt meg. Az ügyészség az előkészítő ülésen 14 év fegyházat ajánlott neki beismerés esetére.
A vád szerint a csoport 2023 februárjában Budapesten öt különböző helyszínen – a Nyugati pályaudvaron egy vonaton, a Fővám téren, Gazdagréten, a Bank utcában és a Mikó utcában – összesen kilenc embert támadott meg. Az áldozatok közül hatan súlyosan, hárman könnyebben sérültek meg. A támadók olyan embereket vertek meg, akikről a ruházatuk alapján azt gondolták, hogy szélsőjobboldaliak, és a Kitörés Emléktúrára vagy a „becsület napjára” tartanak.
A szerdai tárgyalás feszült hangulatban telt, Maja T.-t több kommandós vezette be a terembe. Ott egyik oldalon a vádlott támogatói tapssal, a másik oldalon kopasz férfiak, köztük a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai hangos fújolással fogadták. Az utolsó szó jogán Maja T. arról beszélt, hogy Magyarországon elnyomják az ellenvéleményeket, és a hatalom célja az elrettentés.
– mondta a vádlott, aki azt is megemlítette, hogy betiltották a mellette kiálló, apja által szervezett demonstrációkat. „Tényleg tőlem vagy az apámtól félnek?” – tette fel a kérdést.
A bíró ismertette a Maja T.-ről készült egészségügyi szakértői véleményt is, amely szerint a vádlott képes volt felismerni tettei következményeit. A szakvélemény szorongó, alkalmazkodási nehézségekkel küzdő személyként írta le, akinek a „hangulata mély, de nincsenek öngyilkossági gondolatai”. A vádlott tavaly júniusban éhségsztrájkba kezdett, hogy tiltakozzon a fogvatartási körülményei ellen, amit kicsit több mint öt hét után állapota romlása miatt abbahagyott, és börtönkórházba vitték.
A bíróság épületénél szerdán mindössze egy tucatnyi támogató gyűlt össze, a rendőri jelenlét azonban a tömeg méretéhez képest komoly volt.
Az ügynek komoly politikai és nemzetközi visszhangja is van. A magyar kormány többször is felháborodottan szólalt fel az antifa támadások ellen, és tavaly szeptemberben az Egyesült Államok után Magyarországon is terrorszervezetekké nyilvánították az antifa szervezeteket. Az ügy egykori elsőrendű vádlottja, az olasz tanárnő, Ilaria Salis esete különösen nagy port kavart. Őt 2024-ben egy olasz zöldbaloldali párt jelöltjeként európai parlamenti képviselőnek választották, így mentelmi jogot szerzett. A magyar hatóságok szabadon engedték, és felfüggesztették az ellene folyó eljárást. Bár többször kérték az Európai Parlamentet, hogy függessze fel Salis mentelmi jogát, a parlament jogi szakbizottsága tavaly szeptemberben ezt nem javasolta.
