KULT
A Rovatból

Rubens nem csak nagyfenekű meztelen nőket festett

Rubens és kora flamand festészetét mutatja be a Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítása. Eláruljuk, milyen érdekességekkel találkozhatsz a tárlaton.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. november 01.


Link másolása

Ha Rubens festményeire gondolunk, általában nagyfenekű meztelen nők jutnak eszünkbe. A Szépművészeti múzeum legújabb kiállítása azonban leszámol a sztereotípiákkal. A Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című tárlat tíz szekciója megmutatja, milyen sokszínűség jellemzi a flamand mesterek festészetét.

A kiállításon képet kaphattunk Albert és Izabella uralkodásának idejéről a Spanyol-Németalföldön. Láthattunk a flamand művészek Itáliai hatásra készült képeit, bibliai és mitológiai témájú műveket, az ellenreformáció szellemiségét bemutató alkotásokat, csendéleteket, táj-és állatképeket, portrékat, illetve zsánerképeket.

A képek információs tábláit nézegetve hamar feltűnt, hogy a festményeknél gyakran több alkotó neve is szerepel. Mint megtudtuk, a közös alkotás a flamand festészetre jellemző munkamódszer volt: az egyes műfajokra specializálódott művészek együtt közösen dolgoztak a festményen.

Erre egy nagyon szép példa a kiállítottak között A három Grácia című festmény. A képre Rubens festette a nőalakokat, míg ifj. Jan Brueghel csodálatos tájképpel, csendélettel és virágkosárral egészítette ki azt.

Peter Paul Rubens, ifj. Jan Brueghel: A három Grácia
1620−1624 között, Olaj, fa, 119 × 99 cm, ©Bécs, Gemäldegalerie der Akademie der bildenden Künste

A kiállítás egyik legszebb képe Rubenstől Brigida Spinola-Doria képmása. Ez az a festmény amivel a kiállítást reklámozzák. Nem csoda, hiszen színvilága és részletgazdagsága igazán lenyűgöző. Rubens nagy figyelmet fordított a különböző anyagok érzékeltetésére. Szinte érezzük a fehér és aranyszínű szaténruha és a hatalmas, fodros malomkerékgallér tapintását.

A festmény eredeti állapotában még látványosabb lehetett, de sajnálatos módon 1854 és 1886 között – ismeretlen okból - mind a négy oldalából levágtak egy-egy csíkot.

Peter Paul Rubens: Brigida Spinola-Doria képmása
1606, Olaj, vászon 152,5 × 99 cm,  Samuel H. Kress Collection, © Washington, Courtesy National Gallery of Art

Rubens két feleségéről Isabelláról és Helenáról nem csak portrékat készített. A két nő vonásait felfedezni szinte minden Rubens által festett nőalakban. A Baccháns és bacchánsnő képről is egyértelműen Helena pillant le.

Peter Paul Rubens és műhelye: Baccháns és bacchánsnő
1638–1640 körül, Olaj, vászon, 114,5 × 91 cm, Szentpétervár, Ermitázs, © The State Hermitage Museum, 2019. Photo: Vladimir Terebenin

A kiállításon az egyik kedvenc képem Clara Serena Rubens portréja volt, amit Rubens saját lányáról festett. Olyan közelről ábrázolja a lány arcát, mintha az mindjárt kidugná fejét a keretből. Szomorú tény azonban, hogy Clara Serena 12 éves korában meghalt, ami nagyon megviselte apját.

Peter Paul Rubens: Clara Serena Rubens portréja
C.a 1616 körül, olaj, vászon, 37,3 x 26,9 cm ©LIECHTENSTEIN. The Princely Collections, Vaduz-Vienna

Rubens túl akart tenni Raffaello kárpittervein, ezért a hagyományos vízfesték tervek helyett életnagyságú olajfestményen ábrázolta a terveit. Az olajfesték sokkal változatosabb színhasználatot követelt meg, ami így jócskán megnehezítette a kárpitszövők munkáját.

A kiállítás egyik különlegessége Rubens nagyszabású Decius Mus-sorozatának egyik darabja, A jóslat kinyilatkoztatása, amely mellett a festmény alapján arany- és ezüstszálakkal szőtt szőtt kárpitot is megcsodálhattuk. A két alkotás szinte az egész falat elfoglalja, és további érdekesség, hogy most mutatják be őket először együtt.

Peter Paul Rubens: A jóslat kinyilatkoztatása a Decius Mus-sorozatból
1616–1618, Olaj, vászon,  294 × 412 cm, © LIECHTENSTEIN. The Princely Collections, Vaduz-Vienna

A portrészekcióban Van Dyck által festett képmásokat csodálhattunk meg. Itt kapott helyet a Szépművészeti Múzeum egyik legújabb szerzeménye és büszkesége: Stuart Mária Henrietta esküvői portréja.

A kép érdekessége, hogy Van Dyck felnőtt kezeket rajzolt az akkor még csak 9 éves kislánynak, ezzel akarta idősebbnek láttatni a hercegnőt.

Anthonis van Dyck: Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja
1641, olaj, vászon,158,2 × 108,6 cm, Szépművészeti Múzeum

Van Dyck nemcsak kiváló portré-, hanem jellemfestő is volt. Erről teljes mértékben megbizonyosodtunk Lord John Stuart és testvére, Lord Bernard Stuart életnagyságú kettős portréja előtt állva. Van Dyck úgy tudta ábrázolni a modellek gőgjét és sugárzó ostobaságát, hogy azok nem találtak kivetnivalót a portréban.

Anthonis Van Dyck: Lord John Stuart és testvére, Lord Bernard Stuart
C.a. 1638–1639 körül, Olaj, vászon; 237,5 × 146 cm © London, The National Gallery, UK / Bridgeman Images

Külön szekció foglalkozik a kor jellegzetes műfajával a csendéletekkel, táj- és állatképekkel. A 17. századi flamand művészek előszeretettel ábrázolták a nagy felfedezések után kitágult világ egzotikus állatait és növényeit.

Jan Fyt: Madárkoncert
1658, Olaj, vászon 120 × 172 cm © LIECHTENSTEIN. The Princely Collections, Vaduz-Vienna

A tárlaton egy kortárs művel is találkoztunk. Rubens rendszeresen használt antik és reneszánsz elemeket, úgyszólván „kivágta” azokat eredeti kontextusukból, és újfajta összefüggésben helyzete el őket egy-egy képén. Kicsiny Balázst képzőművész Rubenshez hasonlóan kivágott festményeket használt fel Végső vágás a képek birodalmában című szobor-installációjához.

Kicsiny Balázs: Végső vágás a képek birodalmában
2019, 230 × 120 × 90 cm, Műtárgyfotó © Simon Zsuzsanna, Bognár Benedek © Kicsiny Balázs

A kiállítás minden szekciójában informatív leírásokat olvashattunk. Ezen túl pedig sok festményhez külön ismertető szöveg is tartozott. A kiállítás azonban egyszerűen túl nagy és átfogó, sajnos a szövegek körülbelül a kiállítás felénél befogadhatatlanná válnak, még egy tapasztalt múzeumlátogató számára is. A remekművek látványa persze olvasgatás nélkül is nagy élmény.

A tárlaton bemutatott 120 festmény és grafika olyan nagy közgyűjteményből érkezett, mint a párizsi Louvre, a szentpétervári Ermitázs, a madridi Prado, a washingtoni és a londoni National Gallery.

A kiállítást 2020 február 16-ig nézheted meg, részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.

Képek forrása: Szépművészeti Múzeum

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Horváth László
A Soproni Petőfi Színház színésze Radványi Géza klasszikusában, a Valahol Európában című filmben is szerepelt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. május 14.


Link másolása

Május nyolcadikán elhunyt Horváth László, tudatta az MTI-vel fia, Horváth Tamás.

„Búcsúzunk Kuksitól, a Valahol Európában című film egyik kedvenc karakterétől”

– írják a közleményben.

Horváth László 1940-ben született Budapesten, majd Radványi Géza rendező fedezte fel, ezután pedig számos magyar filmben szerepelt.

1956 után Münchenbe emigrált, reklámfilmeket készített és rendezőasszisztensként dolgozott. 1980-ban hazajött Magyarországra, és élete utolsó éveiben a Soproni Petőfi Színházban dolgozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Botrány az Eurovízión: Rögtön eltörte a trófeáját, majd az egyik ujját is a győztes
A svájci győztes, Nemo olyan nagy hévvel rázta a győzelmi ereklyéjét, hogy túl nagy erővel csapta a földhöz, így az üvegből készült trófea eltörött.

Link másolása

Korábban mi is megírtuk, hogy az idei évben egy svájci előadó vehette át az Eurovíziós Dalfesztivál trófeáját. Nem sokkal később azonban nemhogy a trófeát törte el az énekes, de elmondása szerint még az ujját is.

Május 11-én, szombaton tartották a 2024-es Eurovíziós Dalfesztivál nagydöntőjét a svédországi Malmőben, ahol összesen 25 ország képviseltethette magát, ugyanis Hollandiát korábban kizárták a versenyből, erről itt írtunk.

Az idei Eurovíziós Dalfesztivált az összpontszám (591 pont) alapján végül a svájci Nemo nyerte meg. Miután a magát nembinárisnak valló – s ezzel a dalfesztivál történelmének első nembináris győzteseként – 24 éves svájci énekes-dalszerző átvette a trófeát, katasztrófa történt a színpadon.

Nemo teljesen meghatódott, azonban olyan nagy hévvel rázta a győzelmi ereklyéjét, hogy túl nagy erővel csapta a földhöz, így az üvegből készült trófea eltörött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Farokméregetés, szó szerint – A Talpig férfiban nincs tabu, és Jeff Daniels még sosem volt ilyen imádnivalóan ütnivaló
Az amerikai jog, társadalmi igazságtalanságok, hatalmi játszmák, fekete humor: a Netflix új minisorozata sokakat kiakaszt majd, mégis üdítő, hogy mennyire nem veszi magát komolyan.

Link másolása

Mielőtt még bármit is leírnánk a Talpig férfiről, érdemes megemlíteni, hogy az új Netflix-sorozat mögött az a David E. Kelley áll kreátorként és íróként, aki valódi veterán a szakmában, s olyan szériák elkészítése fűződik a nevéhez többek között, mint a Kisvárosi rejtélyek (1992-1996), a Chicago Hope kórház (1994-2000), az Ally McBeal (1997-2002), az Ügyvédek (1997-2004), a Boston Legal – Jogi játszmák (2004-2008), a Hatalmas kis hazugságok (2017-2019), a Tudhattad volna (2020), a Kilenc idegen (2021), a Szerelem és halál (2023) vagy Az igazság ára (2022-2023). Nem mellesleg pedig már több mint 20 éve Michelle Pfeiffer férje és két gyermekének apja.

A Talpig férfi pedig abszolút beilleszkedik Kelley filmográfiájába, tekintve, hogy most is fontos szerepet kap a történetben az amerikai jog, a társadalmi igazságtalanságok, a hatalmi játszmák és a kissé fekete humor.

A sztori azonban ezúttal nem saját, Az igazak és a Hiúságok máglyjája írója, Tom Wolfe 1998-ban kiadott, azonos című könyve (A Man in Full) szolgáltatta hozzá az alapot.

Az Atlantában játszódó történet több különböző szálon pörög, amiket összekötnek az egymással folyamatosan kapcsolatban lévő szereplők. A legfőbb szál a milliárdos ingatlanmogul Charlie Crokert (Jeff Daniels) követi, aki csődközeli helyzetbe kerül, amikor a bankja szeretné behajtani tőle a valóban tetemes hiteltartozását. A banknál dolgozó Raymond Peepgrass (Tom Pelphrey-t többek között az Ozarkból, a Vasökölből, a Mankből, az Odakinnből és a Szerelem és halálból ismerhetjük) különösen pikkel az arrogáns Crokerre, mindenképp szeretné őt tönkretenni. Charlie persze mindent megtesz azért, hogy ne veszítse el a birodalmát és a befolyását.

Emellett megismerjük Charlie titkárnőjét, Jillt (Chanté Adams) és annak férjét, Conradot (John Michael Hill), aki feketeként rendőri brutalitás áldozatává válik, és amikor reflexből visszaüt, büntetlen előélete ellenére börtönbe zárja és meghurcolja őt az amerikai igazságszolgáltatás rendszere.

Charlie ügyvédje, az idealista (és szintén fekete) Roger White (Aml Ameen) próbálja őt kihozni a rácsok mögül, nem sok sikerrel.

Illetve ott van még Atlanta polgármestere, a simlis és álszent Wes Jordan (William Jackson Harper), aki a választások előtt szeretné minél rosszabb színben feltüntetni a riválisát, és Charlie segítségét kéri, hogy a másik jelölt egykori évfolyamtársaként hozza nyilvánosságra annak szexuális zaklatásos ügyét, cserébe megpróbálja elintézni, hogy a bank leszálljon róla.

És akkor még nem említettük Charlie naivnak tűnő, de nagyon is határozott exfeleségét, Marthát (Diane Lane), akit Raymond próbál elcsábítani és behálózni, mivel ezzel szintén szeretne odapörkölni Charlie-nak.

Ezek a fő csapásvonalai a Talpig férfinek, amelyre egyfajta Utódlás-utódként is tekinthetünk, hiszen a kapitalizmus nagy játékosai esnek itt egymásnak, valóban szimpatikus karaktereket pedig alig találni, legalábbis köztük nem nagyon, inkább az anyagiakat tekintve „lejjebb elhelyezkedő” társadalmi rétegekben érdemes kutakodni.

Egy miniszériáról van szó, tehát csupán hat epizód állt a készítők rendelkezésére ahhoz, hogy kellőképp kibontsák ezt a szerteágazó sztorit, így azzal nem lehet támadni a Talpig férfit, hogy unalmas lenne.

A sorozathoz képest szűk játékidő alatt rendesen pörögnek az események, ám sajnos Kelley, kiegészülve két rendezőjével, a színésznőként Oscar-díjas Regina Kinggel (Egy éj Miamiban…) és Thomas Schlamme-vel (Elbaltázott nászéjszaka, Foglalkozásuk: amerikai, Az elnök emberei) nem is tudtak odafigyelni minden szálra kellőképp, s ami még nagyobb hiba, képtelenek voltak azokat közös nevezőre hozni, így egy felettébb csapongó történetvezetés lett a jussunk, ahol mindenbe belekapnak egy kicsit, de semmit nem bontanak ki igazán.

A Talpig férfi így inkább egy szellős melodráma, mintsem az amerikai társadalom gúnyosan csipkelődő szétcincálása. King és Schlamme mindenesetre folyamatosan tartják a tempót, és tudják, hogyan kell használni az egyébként parádésan pöffeszkedő Jeff Daniels karakterének monumentális egóját, amely a történések hatására részről részre leereszt.

Akadnak emlékezetes jelenetek is, mint például, amikor Charlie úgy próbál megnyerni magának befektetőként egy liberális házaspárt, hogy megmutatja nekik, hogyan tenyésztik a lovakat; Charlie és bankár ellenfele, Harry (Bill Camp) kvázi tettlegességig fajuló acsarkodásai pedig a minisorozat abszolút csúcspontjai. A sokáig szimbolikusan értendő farokméregetést ugyanakkor a meglepő és teljesen abszurd fináléban szó szerint kell érteni…

Azt nem lehet elvitatni a Talpig férfitől, hogy ne lenne szórakoztató, az viszont vitathatatlan, hogy nem lő túl magasra. Érezni, hogy az alkotók sem vették igazán komolyan ezt egészet, és ez sugárzik a rendezésből, a párbeszédekből és a színészvezetésből is. Így nézőként sem vesszük túl komolyan, és gyorsan töröljük is majd az emlékeinkből, amíg azonban tart, kétségtelenül leköt. Talán csak Conrad börtönös szála az, ami valódi izgulnivalóval (és néhány „ökölszorító” jelenettel) szolgál, ám Jeff Daniels és a többiek ripacskodása is megér egy misét, persze kizárólag azoknak, aki nem várnak mindettől túl sokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sikerült megfejtenie a Mona Lisa rejtélyét – állítja egy olasz geológus-művészettörténész
Megtalálta a tájat, ami előtt Leonardo megfestette a művészettörténet leghíresebb portréját.

Link másolása

Meglepő magyarázattal állt elő egy geológus a Mona Lisa eredetéről. Leonardo Da Vinci festménye régóta foglalkoztatja az embereket, sokan szerették volna már megfejteni, hogy hol készült a sejtelmesen mosolygó nő portréja. Vitáztak már arról, hogy valódi-a háttér, vagy csak egy képzeletbeli táj?

Az olasz geológus, aki egyben művészettörténész is, azt állítja, hogy megoldotta az évszázados rejtélyt - írja a The Guardian.

Ann Pizzorusso hosszú kutatás után arra jutott, hogy a festő a Comói-tó partján lévő, lombardiai Lecco városának számos felismerhető vonását felhasználta. Szerinte beazonosította:

- a hidat (a 14. századi Azzone Visconti-híd),

- a tavat (a Comói-tó mellett található Lago di Garlate)

- a hegyvonulatot (az Alpok dél-nyugati része, amely a Garlate-tó fölé magasodik).

Azt dokumentumok is igazolják, hogy Leonardo járt ezen a vidéken.

Voltak már hasonló elméletek arról, hogy a képen látható táj az észak-olaszországi kisváros, Bobbio környékét ábrázolja. Egy másik szerint a toszkán település, Arezzo hídja látható rajta.

A geológus szerint azonban nem elég a hidat figyelembe venni, mert sok hasonló épült abban az időszakban Európában.

"Mindenki a hídról beszél, de senki nem hozza szóba a földrajzot. A geológusok nem nézegetnek képeket, a művészettörténészek pedig nem foglalkoznak a geológiával. A művészettörténészek mindig azt mondják, hogy Leonardo a képzelőerejét használta, de ha odaadod ezt a képet a világ bármelyik geológusának, ugyanazt fogja mondani, amit én is mondtam Leccóról. Már azok is látják a hasonlóságot, akik nem földrajtudósok"

– mondta a szakértő.

Szerinte most már minden kétséget kizáróan sikerült bizonyítania, hogy megtalálta a helyszínt, ami Mona Lisa mögött látható.

Az ArtWatch UK szervezet igazgatója, Michael Daley szerint sok spekuláció hallható, de Pizzorusso állításai meggyőzőek. A Louvre egyik tanácsadója szerint is Pizzorusso tökéletesen birtokában van a táj beazonosításához szükséges tudományos ismereteknek.

A geológus a napokban mutatja be a bizonyítékokat egy konferencián.

Forrás: 24.hu

A festmény már többször próbálták megrongálni, legutóbb levest öntöttek az üvegére.

Link másolása
KÖVESS MINKET: