A Rovatból

Örökre pályakezdő marad, akinek nincs szerencséje

Akár egész életükön át csaponghatnak a munkahelyek között a frissdiplomások, ha pár éven belül nem találnak szakmájukhoz illő munkát.


Rebeka hiába dolgozott 16 éves kora óta, a munkáltatók ezt nem számították tapasztalatnak, Mira pedig hiába rendelkezett több végzettséggel, az egyetem után nem tudott elhelyezkedni, most, 33 évesen pedig már nem is fog tudni. Az egyetem befejezte után sokan válnak pályaelhagyóvá, mert nem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát. Ilyenkor a frissdiplomások valamilyen alternatív munkakörben helyezkednek el, de ha pár éven belül nem próbálkoznak újra a szakmájukkal megegyező munkát találni, akkor akár egész életükön át csaponghatnak a munkahelyek között.

„Ott álltam az egyetem végén, hogy most Úristen, mi lesz? Ez a kapunyitási pánik abszolút megvolt nálam, teljesen levert a víz”

– meséli Pataki Rebeka, aki az egyetem befejeztével szembesült azzal, hogy semmit nem érnek az addigi munkatapasztalatai.

Ha az egyetem után nem tud valaki azonnal vagy az azt követő 1-2 évben elhelyezkedni a szakmájában, akkor jó eséllyel később sem fog sikerülni. Ilyenkor jönnek a vészmegoldások: az olyan munkák mint a bolti eladó vagy irodai munka, de ezek nem számítanak munkatapasztalatnak, ezért később ugyanolyan nehéz lesz szakmába vágó munkát találni, mint az egyetem végén.

Az Oktatási Hivatal 2016-os felmérése szerint

a frissdiplomások átlagosan csaknem 4 hónapon keresztül keresnek munkát, mire találnak.

Ám ez alól kivételt képeznek a társadalomtudomány, a bölcsészet és a természettudomány területéről jelentkezők, akiknek akár 5 hónapba is telhet mire munkához jutnak, és még ekkor sem biztos, hogy a végzettségüknek megfelelően.

Azokat, akik nem szakmai munkát végeznek éveken keresztül, a cégek később azért nem veszik fel, mert az egyetem óta túl sok idő telt el ahhoz, hogy kellően felkészültek legyenek a szakmájukban. Az egyetemi szakmai gyakorlatok rengeteget segítenek abban, hogy az egyetemista a szakmájában maradhasson, de a hallgatók szerint a szakmai gyakorlat és az egyetem nem készíti fel őket kellően.

Az Oktatási Hivatal felmérése szerint a legtöbb pályaelhagyó a bölcsészet, a társadalomtudomány és a sport területéről kerül ki. Az orvos- és egészségtudományi, jogi, pedagógiai, műszaki és informatikai diplomákkal viszont nagy eséllyel a végzettségnek megfelelően lehet munkához jutni.

Ritka, hogy valaki már a suli alatt tud olyan munkát találni, ami illeszkedik a tanulmányaihoz, mert a diákoknak elsődleges szempont, hogy rugalmas legyen és fizessenek a munkájukért, ezért csak kuli diákmunkákat vállalnak el.

Az egyetem befejeztével viszont a szakmabeli munkáltatók ezt a munkatapasztalatot nem veszik figyelembe, mert más területen érték el. A multicégeknél valamivel jobb a helyzet, mert ott nem feltétel a szakmai tapasztalat, mivel a cégek maguk képzik ki a munkavállalókat, de itt is elsősorban a pénzügyi vagy informatikus végzettségűek járnak jól.

„A marketing és gazdasági pályák nagyon telítettek, épp úgy, mint az általánosabb asszisztensi, rendezvényszervezői, HR-es, tréneri munkakörök. Az óriási túljelentkezésben csak egyedi dolgokkal, plusz tudással, elkötelezett személyiséggel tudják magukra felhívni a figyelmet a pályakezdők, amit egy önéletrajzban visszaadni nagy kihívás” – magyarázza Pethő Anikó, az Aarenson Consulting fejvadász cég szakmai vezetője.

Pataki Rebeka 16 éves kora óta folyamatosan dolgozott, rengeteg munkatapasztalata volt, az andragógia szak elvégzése után mégsem talált olyan munkát, amiből meg is tudott volna élni. Rebeka 2011-ben azért jelentkezett andragógiára, mert úgy látta, hogy ebben a szakmában rengeteg lehetőség rejlik, hiszen széleskörű tudást ad, sok helyen el fog tudni vele helyezkedni. Az andragógia alapvetően a pedagógia egy speciális ága, ami a felnőttek oktatásával és képzésével foglalkozik. Az egyetem alatt játszóházi animátorként dolgozott nettó 640 forintért óránként, de akkoriban örült, hogy egyáltalán pénzt kap a munkájáért. Egy közművelődési intézményben volt szakmai gyakorlaton, de csak aktákat tologatott és a nyomtatót kezelte, szakmai felkészítést egyáltalán nem kapott.

Rebeka a végzettsége alapján mehetett volna rendezvényekre vagy múzeumba dolgozni, de már az egyetem alatt is azt sugallták neki a tanárai, hogy minimális esély van elhelyezkedni a szakmájában, mert annyira belterjes a közeg, hogy frissdiplomásként lehetetlen bekerülni. A fiatal lány ezért mindenféle pozícióra jelentkezett, irodai asszisztensnek, szálloda recepciósnak, HR asszisztensnek, de egyik helyre sem vették fel. Úgy érezte, hogy hiába van adókedvezmény a pályakezdő alkalmazottakra, a cégek mégsem szívesen veszik fel őket, elvárják a tapasztalatot, holott rengeteg munkatapasztalata volt, csak épp nem ugyanazon a területen.

Rebeka úgy döntött, hogy minden mindegy alapon beadja a jelentkezését mesterszakra, ez a képzés már jóval gyakorlatiasabb volt, mint az alapszak. A lány szerint ez a magyar bolognai oktatási rendszer nagy hibája, ugyanis

az alapszakos képzések nem adnak megfelelő gyakorlati képzettséget, csak a mesterfokozat.

Pedig alapvetően úgy kellene lennie, hogy azok jelentkeznek mesterszakra, akik tudományos pályán szeretnének maradni és doktorira jelentkezni. Az alapszak elvégzése után viszont csekély az esély a szakmabeli elhelyezkedésre.

A mesterszak alatt tudományos asszisztensként végzett szakmai gyakorlatot egy kulturális intézményben, mellette pedig hétvégenként a játszóházban dolgozott. Miután lejárt a szakmai gyakorlata és az egyetemet is befejezte, óriási szerencséjére épp elbocsátottak két embert attól a cégtől, ahol dolgozott. Több másik fiatallal versengett a pozícióért, de Rebekának előnye volt velük szemben.

„Iszonyatos szerencsés vagyok, hogy jókor voltam jó helyen. Azonnal jelentkeztem és kihasználtam az informális ismeretséget. Tudtam, hogy mennyi fizetést kell mondani ahhoz, hogy felvegyenek, egy másik jelentkezőt viszont nem vették fel, mert túl sokat kért” – mondja Rebeka.

Rebeka szaktársai közül szinte csak ő tudott a saját pályáján elhelyezkedni, a többiek között van, aki modellnek, ruhabolti eladónak, csomagküldő szolgálathoz ügyintézőnek, teniszedzőnek ment.

Az Oktatási Hivatal felmérése is azt támasztja alá, hogy a legnagyobb esély a munkaszerzésre még mindig az ismerősökön keresztül történik. Formális úton, tehát pályázat beküldésével az álláskeresők mindössze 25 százaléka talál munkát, 19 százalék az, aki úgy jut munkához, hogy személyesen keresi fel a munkavállalót, tehát nem álláshirdetésre jelentkezik. Az álláskeresők 47 százaléka viszont valamilyen korábbi ismertség alapján kerül be az adott helyre.

Ha nincs tapasztalat, jön a kezdő fizetés

Sokszor a munkavállalók ki is használják, hogy a pályakezdő annyira szeretne elhelyezkedni a szakmájában, hogy ezért még éhbérért is hajlandó dolgozni, abban a reményben, hogy egyszer majd előrébb léphet. A kezdő fizetések szakterületenként nagyon eltérőek lehetnek.

Király Dénes (a riportalany nevét kérésére megváltoztattuk) Budapesten szociális munkásnak tanult alapszakon, de ő is úgy látta, hogy ezzel az egy diplomával lehetetlen lesz elhelyezkednie, ezért beiratkozott kriminiológia mesterszakra. Az utolsó félévben neki is látott munkát keresni, megpályázta a Közigazgatási Ösztöndíj Programot, de az utolsó fordulóban kiesett. Úgy döntött, hogy inkább hazamegy a szülővárosába, Szekszárdra, és ott próbál szerencsét.

Dénes egy idő után már szakterülettől függetlenül is keresgélt, és felkutatta minden ismerősét, aki segíthet neki munkát találni. Jelentkezett a helyi cégeknél ügyintézőnek, de annak sem vették fel. Végül egy ismerősének köszönhetően bekerült a kormányhivatalba, de ott eredetileg meg sem nézték az önéletrajzát, csak akkor, amikor már tudták, hogy kinek az ismerőse.

Két diplomája volt, a kezdő fizetése mégsem érte el a bruttó 200 ezret, ami nagyjából nettó 130 ezer forint,

és azóta sem emelkedett túl sokat ez az összeg.

Dénes most a szüleinél lakik, egy ekkora fizetéssel vidéken még csak-csak találna albérletet, de Budapesten labdába sem rúghat. Az Abcúg egyik korábbi cikkében már megírta, hogy az egyetem után éppen az alacsony kezdő fizetés miatt kényszerülnek vissza vidékre a frissen végzett budapesti egyetemisták.

Ugyan sokat lehet hallani, hogy munkaerőhiány van, de ez egyáltalán nem vonatkozik minden területre, sőt, kifejezetten csak a mérnökszakmákat, az informatikusokat és a szakmunkásokat érinti.

Somodi Bettina, a Beck and Partners karriertanácsadója szerint,

ha valakinek nem sikerül rögtön elhelyezkednie és a szakterületétől eltérő munkát kell vállalnia, akkor mindent meg kell tennie azért, hogy ne ragadjon benne évekig,

minden szakmai lehetőséget ki kell aknázni a cégen belül, hogy később legyen mit felmutatnia.

„Ha valaki tévpályára kerül, akkor okosan kell csinálnia ezt az átmeneti időszakot, tudatosan kell építenie a szakmai kapcsolatait. Nem felejtheti el, hogy ki akar lenni, mert különben több év munka után is ugyanabban a helyzetben lesz, mint az iskolából kilépve: nincs tapasztalata” – mondja a karriertanácsadó.

14 éve nem sikerült elhelyezkednie

Ebbe az ördögi körbe került Mira is, aki 2011-ben kezdett el először munkát keresni a tanulmányai után, de nem sikerült elhelyezkednie a szakmájában, a cégeknek pedig most már éppen ezért nem kell.

Mira több végzettséget és rengeteg különböző területen szerzett munkatapasztalatot tudhat maga mögött, a most 33 éves nőt mégsem veszik fel a mai napig a szakmájába. Mira 2004-ben kezdett a pécsi egyetemen földrajz-környezettanár szakon, mert az EU-ba való belépés miatt az a hír járta, hogy sok környezetvédő szakemberre lesz majd szükség. Csakhogy később kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így, ráadásul ezzel a szakpárral nem tud iskolában sem tanítani, mert a középiskolákban nincs környezettan.

Mira mentve a menthetőt, párhuzamosan beiratkozott környezetmérnök szakra, de mire befejezte a szakot, addigra kiderült, hogy bizony ez a diploma sem lesz piacképes, mert csak kevés helyen alkalmaznak környezetmérnököt. Hasonló pályán, tűzvédelmi munkatársként elhelyezkedhetett volna, de ehhez újabb képesítésre lett volna szüksége, ráadásul a tapasztalatot is elvárták.

Ezután megpályázott több külföldi ösztöndíjat is, még a szakmai gyakorlatát is külföldön, egy delfináriumban végezte. Ezek után egyáltalán nem gondolta, hogy Magyarországra visszatérve nehéz lesz elhelyezkednie, mégis ez történt.

A munkakeresést nagyon megnehezítette, hogy Mirának olyan munkára volt szüksége, amiből egy albérletet is ki tudott volna fizetni, mert csak egy nyaralójuk volt a Balatonnál. Siófokon jelentkezett egy környezetvédelemmel foglalkozó céghez, de 3-5 éves szakmai tapasztalatot vártak volna tőle. Nyolc év után végül mégis felvették a vízügyhöz mint műszaki ügyintézőt, ami közel állt a végzettségéhez, de mindössze 104 ezer forintot kapott, ebből pedig nem tudott megélni. Úgy döntött, hogy külföldön is szerencsét próbál, Angliában dolgozott egy jégpályán később pedig a BMW csoport egyik autógyárában nehéz fizikai munkát végzett. Ennek köszönhetően megromlott az egészsége, daganatos betegség miatt haza kellett térnie, és csak a gyógyulás után állhatott neki újra munkát keresni.

Elvégezte a testnevelés tanári szakot, de a kezdő tanári fizetésből nem tudta volna megoldani a lakhatását. Mivel a lakhatása a Balatonhoz kötötte, ezért a környéken kezdett munkakeresésbe, de ezen a vidéken egyébként sincs munkalehetőség, ha mégis akad, akkor azt ismerősöknek adják. Mirának csak nyári idénymunkákat sikerült vállalnia.

A középkorú nő már több fejvadászcégtől is kért segítséget, de szinte már az utolsó köröket futja, mielőtt újra kimenne külföldre dolgozni. Mirának az a legnagyobb problémája, hogy

hiába dolgozott sok helyen, egyik területen sem tudott összegyűjteni 3-5 év munkatapasztalatot, ezért még ma is pályakezdőnek számít a munkavállalók szemében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
CNN: Trump olajszankciói akár meg is buktathatják Orbánt, aki szinte csak az oroszoktól hajlandó olajat venni
Miközben az EU-tagok leváltak az orosz energiaforrásokról, Magyarország 92%-ban Moszkvára támaszkodik. A leválás helyett nőtt a függőség.


Orbán Viktor a múlt héten még örömmel fogadta, hogy Magyarország lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó helyszíne. A miniszterelnök abban bízott, hogy ezzel megmutathatja a világnak: „a békéhez vezető út Budapesten keresztül vezet”, írja a CNN.

A tervek azonban hirtelen megváltoztak. A Trump-adminisztráció végül félretette a budapesti találkozó ötletét, és ehelyett szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajcége ellen. Ez volt az első ilyen lépés azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.

A szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország hadieszközeinek utánpótlását, de a magyar gazdaságra is komoly hatással lehetnek.

Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától. 2024-ben az ország nyersolajimportjának 92 százaléka Oroszországból származott.

Egy friss jelentés szerint Magyarország az invázió előtti 61 százalékról 86 százalékra növelte az orosz olajtól való függőségét. A dokumentum alapján

Magyarország és Szlovákia vásárlásai májusra 2060 milliárd forintot hoztak Oroszországnak.

A jelentés szerint ez „egyenértékű 1800 Iszkander–M rakéta beszerzésének költségével, amelyeket ukrán infrastruktúra megsemmisítésére és ukrán civilek megölésére használtak”.

Az orosz olaj jelenleg a Druzsba vezetéken keresztül érkezik Magyarországra, amit a nyáron több alkalommal is ukrán drónok támadtak meg. A szakértők szerint hazánk más forrásból is beszerezhetne nyersolajat, például a horvát Adria vezetéken keresztül, de eddig nem történt érdemi változás.

A CNN szerint

Orbán Viktor a magyar állami rádióban arról beszélt, hogy kormánya „azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni” az amerikai szankciókat, de további részleteket nem közölt.

Közben az Európai Unió is új bejelentést tett: 2027-től betiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Orbán egy korábbi találkozón azt mondta Donald Trumpnak, hogy orosz energia nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.

2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU-tagországok lépéseket tettek az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban mentességet kaptak az orosz nyersolajtilalom alól, hogy több idejük legyen az átállásra.

Magyarország a leválás helyett növelte a függőséget.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a „szuverenitás” mellett áll ki – vagyis fontosnak tartja, hogy az ország maga dönthessen a stratégiai kérdésekről, beleértve a nemzetközi kapcsolatait is. Orbán az utóbbi években szoros viszonyt alakított ki Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.

Az új amerikai és uniós intézkedések egy olyan időszakban érkeztek, amikor Orbán Viktornak belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie.

Az ellenzék soraiban egyre aktívabb Magyar Péter, aki korábban a kormány egyik szoros szövetségese volt, mára viszont az egyik legélesebb bírálójává vált, írja az amerikai lap.

Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics vezető közgazdásza szerint

Magyarország reakciója lehet az első komoly teszt arra, mennyire veszi komolyan a Trump-adminisztráció a szankciók betartatását.

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent úgy fogalmazott: a szankciók azért váltak szükségessé, mert Putyin „nem volt hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”.

Donald Trump óvatosabban nyilatkozott, reményét fejezte ki, hogy a szankciók „nem lesznek sokáig érvényben”. A budapesti csúcstalálkozóról pedig azt mondta: „meg fogjuk csinálni a jövőben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Udvaros Dorottya: Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a Kossuth-díjat!
A színésznő szerint Feró szavai megbocsáthatatlanok. Úgy véli, a zenész csak hárít, és nem vállalja a tettei következményét.


Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.

A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.

„Nem hiszem, hogy Nagy Ferónak másokra kellene várnia, adja vissza magától a Kossuth-díját.”

A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.

„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.

Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.

„Nagyon felzaklatott az ügy, botrány, hogy ma elhangozhat egy ilyen mondat, ahogy Nagy Feró későbbi kijelentései is szörnyűek. Azt mondja, hajlandó bocsánatot kérni, mintha ez valamiféle kegy lenne, de ahhoz már nem elég bátor, hogy viselje a szavai következményeit.”

„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Az orosz válasz: nyet-nyet-nyet-nyet” – ezért hiúsult meg a budapesti Trump-Putyin csúcs Gyarmati István szerint
Az oroszok megijedtek, de végül kijátszották Trumpot – mondja a szakértő. Amíg nem lesz komoly és hihető az amerikai elnök elszántsága a szankciókra vagy a fegyverszállításokra, addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.


Egy hét alatt hatalmasat fordult Trump orosz-politikája. Nemrég még Orbán Viktor arra számított, hogy történelmi békecsúcsot tartanak Budapesten Ukrajna ügyében, az orosz és az amerikai külügyminiszter előkészítő telefonbeszélgetése után azonban mindez teljesen lekerült a napirendről. Sőt, Trump a korábbiaknál sokkal erősebb szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, ami Magyarország energiaellátását is érzékenyen érintheti. A Bloomberg azóta kiderítette, hogy az oroszok arra számítottak, Trump megenyhült a Donbász teljes átengedése ügyében, az amerikaiak viszont ragaszkodtak a tűzszünethez a jelenlegi frontvonalak mentén.

Mi okozhatta ezt a hatalmas féleértést? Mi motiválta Trump lépéseit, és mire játszottak az oroszok, amikor először lelkesen üdvözölték a békecsúcsot, majd hajthatatlannak bizonyultak az alapvető kérdésekben? Erről beszélgettünk Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel.

– A fejlemények tükrében megalapozott volt-e egyáltalán a budapesti csúcstalálkozó terve?

– Ha az amerikai elnök bejelent valamit, azt komolyan veszi, akkor igen. Donald Trumpnál viszont más a helyzet, ezek szerint nem kell mindent komolyan venni, amit mond. Persze ő komolyan gondolta, csak aztán az események talán elgondolkoztatták, meg beléptek a tanácsok is a történetbe. Trump esetében úgy működnek a dolgok, hogy a nagy bejelentéseket nem feltétlenül egy előre megtervezett sajtóértekezleten teszik, ahol a sajtóközleményt 25 szakértő átnézi előzetesen, hanem, mondjuk adott esetben Donald Trump ott ül az irodában, vagy az ágyában a számítógép mellett, és úgy érzi, csinálni kéne valami nagyon fontosat, mint ahogy Malacka érezte a bizonyos dalban, ezért beírja valamelyik közösségi médiára, hogy mit gondolt éppen, és abból máris politikai bejelentés lesz. Szerintem ebben az esetben is ez történt.

Meggondolatlanul fellelkesedett azon, hogy ez a drága Vlagyimir milyen szépen beszélt vele, és bejelentette, hogy most lesz egy csúcstalálkozó, anélkül, hogy átgondolta volna, mivel jár ez.

Aztán ebből amerikai politika lett, mert ha az elnök valamit bejelent, akkor az úgy van. El is kezdődtek a biztonsági szolgálatok előkészületei. Szerencsére Marco Rubiot jelölte ki Trump, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson, nem azt az idióta Steve Witkoffot. Rubio, aki szerintem talán a legjobb külpolitikusa Trump környezetének, két és fél órát telefonált Szergej Lavrovval, és Lavrov meg azt csinálta, amit régen Gromiko szokott, az egykori „Mr. Nyet”, és elmondta, hogy szó sincs megegyezésről. Rubio visszament, és elmondta ezt az elnöknek. Közben az is kiderült, amikor Volodimir Zelenszkij ott volt, hogy ő sem hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, és nyilvánvalóan az európai vezetők is mind interveniáltak Trumphoz. Ez még neki is sok volt, így elhalasztották a csúcstalálkozót.

– Nyilván az orosz tárgyalási pozíció egy hatalmas nagy „nem”-mel kezdődik.

– És azzal is végződik.

– A diplomáciában szokás, hogy mindenki először megteszi a maga tétjeit, aztán valahol középen találkoznak. Tehát ha az oroszok az elején azt mondják, hogy „nem”, abból – ellentétben sok más esettel – a végén is csak egy „nem” lehet?

– Az oroszoknál általában igen, most különösen. Donald Trump sajnos azt a hibát követte el, és nem először, hogy nyerő helyzetből vereséget szenvedett. Az egész csúcstalálkozó ötlete Putyin részéről azért merült fel, mert megijedt attól, hogy Trump és az európaiak bevezetik az úgynevezett másodlagos szankciókat. Trump rábeszélte Indiát, ami óriási dolog, hogy álljon be a sorba és ne vegyen orosz olajat, Japánt is rábeszélte, az új miniszterelnök is támogatni fogja ezt. Kína nem tudja pótolni: vesz ugyan orosz olajat és gázt, de nem tudja átvenni azt a mennyiséget, amit India nem vesz meg; nincs hozzá sem szállítási kapacitása, sem igénye. Szívességből nem fogja a Jangce folyóba önteni az orosz olajat. A másik, amitől az oroszok megijedtek, az a Tomahawk. Trump „készenlétbe helyezte” őket. Putyin egész akciója arról szólt, hogy ezt a két veszélyt elhárítsa, és úgy tűnik, sikerült is neki, legalábbis egyelőre „bepaliznia” Trumpot, hogy ne tegye meg azt, amit kilátásba helyezett.

Pedig ez nyerő helyzet volt, hiszen Putyin megijedt tőle.

Ez a vesztes amerikai pozíció így is marad mindaddig, amíg nem lesz komoly és hihető Trump elszántsága a szankciókra vagy fegyverszállításokra. Addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.

– Trump már többször is belesétált ebbe a csapdába.

– Igen, többször. A leglátványosabban Alaszkában, ott szó szerint sétált bele, de volt több telefonos megbeszélés is. Valaki csinált egy grafikont arról, hogyan alakultak az orosz légitámadások Ukrajna ellen, és bejelölte azokat az időpontokat, amikor Putyin találkozott vagy telefonon beszélt Donald Trumppal. Kivétel nélkül mindegyik alkalom után megugrottak az orosz légitámadások. Trump nem külpolitikus, másrészt azzal dicsekszik, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott el, valószínűleg Kennan már túl hosszú lenne neki.

– Meg kell-e annyira ijedni a Tomahawkoktól, amikor Ukrajna hónapról-hónapra fejleszt ki elég komoly robotrepülőgép-kapacitást Amerika nélkül is?

– Az ukrán stratégia most úgy néz ki, bár nem hirdették meg, hogy orosz olajipari létesítményeket támadnak. Egyes számítások szerint az orosz finomítói kapacitás 18%-a már működésképtelen, és már ez is elég ahhoz, hogy komoly üzemanyaghiány lépjen fel Oroszországban. Megtiltották a benzinexportot, de egyes területeken így sem lehet benzint kapni, hosszú sorok vannak, sok idő után ismét a kutaknál. Ezt valahogy elviseli az orosz gazdaság, az ukránok pedig ezt akarják tovább folytatni. A Tomahawkok erre jók: mélységi csapásmérésre alkalmasak, nagyon pontosak, nagy robbanóerejűek, pontosan erre a célra valók. Azt szokták mondani, helytelenül, hogy az orosz nép mindent elvisel. Talán ezt még igen, de a gazdaságnak, a fegyvergyártásnak probléma lesz, és igazán nagy gond akkor lesz Oroszországban, amikor a hadsereg üzemanyag-ellátása válik problémássá. Ezt szeretnék elérni az ukránok nagyon helyesen, jó taktika, és ehhez kellenek a Tomahawkok.

– Ha Trump végül rájön, mire használták fel, elképzelhető, hogy a Tomahawkok mégis megérkeznek Ukrajnába?

– Abszolút, erre várunk. Kérdés, eljött-e már ez a pillanat: Trumpot már többször átverték. Normális ember egy átverés után felismeri a mintát, kettő-három-négy-öt után pedig muszáj lenne. Ráadásul fokozódik rajta a nyomás otthon. Nem gondolom, hogy például a külügyminisztere most már szó nélkül helyeselne neki, különben nem úgy tárgyalt volna, ahogy tárgyalt.

– Vajon még mi lehetett a két külügyminiszter beszélgetésében? Elképzelhető, hogy az oroszok a NATO-val kapcsolatos követeléseikhez is ragaszkodtak, hogy vonuljon vissza az 1997-es határai mögé? Ez még napirenden van?

– Abszolút napirenden van. A beszélgetés két és fél órás volt, de felezzük meg a tolmácsolással miatt. Akkor is jó másfél óra érdemi beszélgetés. Lavrovval nagyon nehéz tárgyalni, mert nem tud igent mondani; főleg semmit sem mond, csak nemet. Szerintem Rubióék idáig biztos nem jutottak el. Úgy gondolom, kizárólag az orosz–ukrán háborúról beszéltek; ott adta elő az elvárásait az amerikai külügyminiszter: azonnali tűzszünet ott, ahol a csapatok vannak, területcserével és így tovább azok, amiket szoktak, amik talán még mindig túl engedékenynek tűnhetnek, de már lehetett volna velük mit kezdeni. Biztonsági garanciákról is biztosan szó volt, de erről az oroszok hallani sem akarnak, és még néhány más dologról. Az orosz válasz pedig: nyet-nyet-nyet-nyet.

– Mikor kerülhet sor valódi tárgyalásra, akár amerikaiak és oroszok, de leginkább oroszok és ukránok között? Hány évig lehet húzni még egy ilyen háborút?

– Attól függ, mi történik a háborúban. Ha Trump „durcáskodik”, és az amerikaiak kivonulnak az egészből, az egy dolog. Ha odaadja a Tomahawkokat, az meg egy másik. Hetek alatt lehetne fegyverszünetet teremteni, ha Trump valóban beizzítja ezeket a fenyegetéseket vagy lehetőségeket. De ha minden így marad, még évekig is eltarthat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Görög Zita is üzent Nagy Ferónak: Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát
A modell-műsorvezető a zenész több, a Szőlő utcai ügyről tett kijelentésére is reagált. Végül meghívta Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány nemrég elhunyt alapítójának búcsúztatására.


Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.

A közéleti kérdésekben gyakran megszólaló Görög Zita korábban már elmondta, mit gondol a Szőlő utcai botrányról. Most Instagram-oldalán osztott meg egy hosszú sztori-sorozatot, amely csak 24 órán keresztül látható. Terjedelmes sorait kifejezetten Nagy Ferónak címezte.

„Tiszelt Nagy Feró! Engedje meg, hogy reagáljak a Szőlő utcai ügyben elhangzott szavaira, miszerint »mindenki jól járt, nem?« Erkölcsileg rendkívül aggályos, ha egy gyermekotthon vezetője visszaél pozíciójával és gyermekvédelmi intézményben felnőtt, kiszolgálatott fiatalokat futtat prostituáltként. Ezek a lányok a társadalom védelmet igénylő tagjai, életük legnehezebb szakaszán vannak túl, család, biztonság és önbizalom nélkül”

– kezdte a modell-műsorvezető.

Ezután kitért arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Mint írja, a prostitúció "szabad választása" társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők örében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.

„A vezető feladata minden körülmények között a fiatalok védelme, támogatása, értékrendjük, önbizalmuk erősítése, nem pedig kihasználásuk vagy kényszermunka, emberkereskedelem szervezése, akár anyagi előnyért, akár bármilyen más érdekből. Egy ilyen emberi cselekedet az emberi méltóság, az emberi jogok és az erkölcs szempontjából mély, helyrehozhatatlan rombolást jelent, és hosszú távú lelki károkat okoz az áldozatoknak.”

Görög Zita szerint erkölcsileg, jogilag és emberileg is súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és vagy fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat.

„Ez sérti a bizalmat, az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát – mindezt olyan helyzetben, ahol az érintett személyek védelme lenne a feladat. Az ilyen cselekedet nem csupán jogsértő, hanem szembemegy az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal”

– írja a műsorvezető.

Nagy Feró arra is utalt, szerinte senki nem kényszerített prostitúcióra akaratuk ellenére fiatalokat a Szőlő utcai intézményben, hiszen ha így lett volna, bementek volna a rendőrségre és elmondták volna ezt. Görög Zita erre úgy reagált, hogy az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkhöz tudnak érzelmileg kapcsolódni, mert a családi mintáik hiányosak vagy károk. Ha viszont a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal, az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét.

„Ez a visszaélés gyakran rejtve marad, mert a fiatalok félnek, vagy nem tudják, hogyan jelezzék a problémát, illetve sokszor nem is érzik problémának, hiszen bíznak abban a felnőttben, aki eddigi életükben figyelmével kitüntette őket.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.

„Fontos, hogy a közszereplők, akiknek nagy társadalmi hatása van, sohasem relativizálják az áldozatok helyzetét vagy az elkövetők felelősségét. Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya, főként ebben a kiemelten érzékeny témában alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát”

– üzente a Beatrice frontemberének.

Feró azt mondta, ő „próbálta megvédeni” azokat a lányokat, akik felnőttek már, és „ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak” neki, mert a kapcsolatai révén segítene rajtuk. Erre a modell ezt írta:

„Kedves Feró! Ezek után nem ön lesz, akinek szólni fognak, mert eddig sem mertek szinte senkinek, épp ezért marad fedve ezeknek a bűnöknek a többsége.”

Görög Zita végül meghívta Nagy Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány október 18-án elhunyt alapítójának búcsúztatására.

„Ő azokért a fiatalokért tett és dolgozott, akik az intézményekből kikerülve keresték helyüket a világban. Tisztelettel kérem, kísérje velem el Zsuzsát utolsó útjára, ezzel leróhatja tiszteletét egy olyan ember iránt, aki egész életét áldozta mindazokért, akiknek a lelkében zúgó viharokat csak kevesek értették.”

– zárta Instasztori-sorozatát a modell.


Link másolása
KÖVESS MINKET: