A Rovatból

Magyar kutatók felfedezték a ma élő baktériumok ősét

A pálcika alakú közös ős képes lehetett a mozgásra is, a sejtösszetevői komplex felépítésről tanúskodnak.

Link másolása

A ma élő baktériumok közös ősét, vagyis a bakteriális törzsfa gyökerét tárta fel Szöllősi Gergely, az ELTE-n működő Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, illetve brit és ausztrál munkatársai egy új megközelítés segítségével, közölte az MTA. A felfedezésről a Science-ben számoltak be a kutatók.

A természettudósok arra a kérdésre keresték a választ: milyen lehetett, és mikor létezhetett az az ősi baktérium, amely minden ma élő baktérium ősének tekinthető?

Ez a kérdés az elérhető genetikai adatok ellenére eddig megválaszolatlan maradt. A kérdés megválaszolásához ugyanis több mint hárommilliárd évvel ezelőtti leszármazási kapcsolatokat kellett feltárni.

A baktériumtörzsfa felrajzolásának nehézségeit megérthetjük, ha belegondolunk, hogy egy-egy bakteriális gén néhány száz aminosav hosszú, és itt több milliárd évről beszélünk. 3,5-4 milliárd évet háromszáz aminosav alapján rekonstruálni nagyon bizonytalan eredményt szül: így génenként csak elmosódott fákat fogunk kapni. Ezért van szükség arra, hogy minél több gént tapasszunk össze

– magyarázta Szöllősi Gergely.

A kutatók a horizontális géntranszfer (ami azt jelenti, hogy távoli rokon egyedek is cserélhetnek géneket egymással) információként való kezelésével összesen 11 272 géncsalád adatait összesítették. Ezzel nemcsak az utolsó közös baktériumőst tudták lokalizálni, de az ő génjeiről is becslést tudtak adni.

Az eredményeik szerint az utolsó közös baktériumős két nagy klád (közös ősre visszavezethető csoport), a Gracilicutes és a Terrabacteria között volt.

A génjei alapján úgy tűnik, hogy már ennek a baktériumősnek is kettős membránja volt, és a sejtösszetevői komplex felépítésről tanúskodnak. A pálcika alakú közös ős képes lehetett a mozgásra és a kemotaxisra ,vagyis a környezet kémiai koncentrációgrádiensének megfelelően közelíteni vagy távolodni tudott bizonyos forrásoktól.

Valószínűleg már birtokolta azt a molekuláris ollónak is hívott enzimrendszert, melynek eredeti funkciója a vírusfertőzésekkel szembeni védekezés lehetett.

Ezzel cáfolták azt a feltételezést, hogy a bakteriális törzsfa gyökere a rendkívül kis genomú, feltételezhetően szimbionta vagy parazita eredetű nanobaktériumokat tömörítő, úgynevezett CPR baktériumcsoport (Candidate Phylia Radiation) és a többi baktérium között lenne. Ehelyett a CPR baktériumok valószínűleg szabadon élő elődökből jöttek létre genomjuk egyszerűsödésével – közölte a kutatásról az MTA.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Lehet, hogy megvan a rák ellenszere? Melanómásokon tesztelik az mRNS-alapú, személyre szabott vakcinákat
1100 páciensen kezdik a harmadik körös tesztelést, nagyon sokat várnak a tudományos áttöréstől. Karikó Katalin nélkül ez sem jöhetett volna létre.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Brit tudósok elkezdték a tesztelés harmadik fázisát, ahol melanómás betegeken próbálják ki a világ első, személyre szabott, mRNS-alapú vakcináját, ami a szakértők szerint lehet, hogy véglegesen ki tud gyógyítani a rákból – írja a Guardian.

A melanómát évente 132 ezer embernél diagnosztizálják, és jelenleg főként sugárterápiával, kemoterápiával és gyógyszerekkel próbálják gyógyítani,

az új, személyenként változó összetételű vakcina viszont a betegek szervezetét a rákos sejtek levadászására ösztönzi, és elvileg meg is előzi a betegség visszatérését.

A második körös tesztekből ugyan már kiderült, hogy a vakcina jelentősen csökkenti a betegség visszatérésének esélyét, a harmadik körtől már azt várják, hogy aktív betegeknél meg is ölje a rákos sejteket.

Az oltáshoz először mintát vesznek a rákos tumorból, ezután szekvenciálás és mesterséges intelligencia segítségével létrehozzák az oltást, ami megkeresi a tumor neoantigénjeit és a beteg rákjának egyedi mutációi alapján tumorellenes immunreakciót vált ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET: