KULT
A Rovatból

Évszázados rejtély - 5 érv amellett, hogy a budapesti lovas Leonardo da Vinci mesterműve

A Szépművészeti Múzeum kamarakiállításán az ott bemutatott Leonardo-grafikák segítségével te is a bronzszobor titkának nyomába eredhetsz.

Link másolása

Vajon a Szépművészeti Múzeumban kiállított budapesti lovas Leonardo da Vinci saját kezű alkotása? A kérdés több mint egy évszázada foglalkoztatja a téma szakértőit, és a mai napig vita tárgya. A mester azonban 5 olyan remekművön is dolgozott, ami kapcsolatba hozható a budapesti lovassal.

Leonardo da Vincinek tulajdonítva (1452–1519) - Lovas, 16. század első fele - Bronz, magasság: 24,4 cm - Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz. 5362

A nemrég gyönyörűen felújított és újranyitott Szépművészeti Múzeum bejáratánál hatalmas molinók hirdetik a Leonardo da Vinci kiállítást. Az egyszeri turistában azt az érzést kelti, mintha legalábbis az egész múzeum a mester találmányaival és alkotásaival lenne teletömve. A Leonardo és a budapesti lovas című tárlat azonban valójában egy kis kamarakiállítás, ami Leonardo lovas grafikáit, és egy neki tulajdonított bronz kisplasztikát állít a középpontba.

A tárlat alig 20 művet sorakoztat fel, de nagyon érdekesen foglalja össze a szobor történetét, technikai vizsgálatának eredményeit, és lehetséges kapcsolódását Da Vincihez.

Érdekes, hogy egyetlen olyan szobor sem maradt fenn, amit minden kétséget kizáróan a mesternek tulajdonítható. Ám a kortárs beszámolók és a kiállításon látható Leonardo-grafikák is arról tanúskodnak, hogy a mester szobrászként is dolgozott. A kamarakiállításon látható vázlatok Leonardo 5 olyan munkájára is rámutatnak, amik témájuk és hasonlóságuk alapján összefüggésbe hozható a Szépművészetiben őrzött bronzszoborral:

A Három királyok imádása

Leonardo 1481-ben megrendelést kapott a scopetói San Donato szerzeteseitől egy háromkirályok imádását ábrázoló oltárkép megfestésére. A befejezetlen festmény hátterében lovas ütközetet vázolt fel, amelyen a budapesti kisbronzhoz hasonló ágaskodó ló motívuma is feltűnik.

Leonardo da Vinci - Ágaskodó ló és lovasa, 1481 körül - Ezüstvessző, tollal és tintával átdolgozva, rózsaszín-bézs alapozott papír, 144 × 122 mm - Fitzwilliam Museum, Cambridge, ltsz. PD. 44-1999

A Sforza-emlékmű

Leonardo nem sokkal Milánóba érkezése után hozzákezdett Francesco Sforza lovas szobrának tervezéséhez. Leonardo műhelyében előszeretettel használtak kis méretű modelleket a sokszereplős jelenetek megkomponálásához. Így a kiállításon látható rajz is egy háromdimenziós modell alapján készülhetett, még a Sforza-emlékmű agyagmodellje előtt. Egyébként a Sforza-emlékmű bronzba öntése végül nem valósult meg, ugyanis 1499-ben a franciák foglalták el Milánót, és az agyaglovat céltáblának használták a gascogne-i íjászok.

Leonardo da Vinci - Lólábtanulmányok, 1490–1493 körül - Ólomvessző vagy fekete kréta, vékonyan alapozott sárgásszürke papír, 213 × 145 mm - Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz. 1776

A anghiari csata

Leonardo 1503 és 1506 között a firenzei városháza anghiari csatát ábrázoló falképén dolgozott, de csak a zászlóért folyó harc megfestéséig jutott. Végül a befejezetlen falikép el is pusztult a terem 1563-as átalakításakor. A budapesti kisbronzhoz hasonló ágaskodó lovak az anghiari csata előkészítő rajzain és a falkép utáni másolatokon is feltűnnek. A lendületes vöröskréta-rajz az egyik legmegkapóbb a freskóhoz szánt számos lótanulmánya közül.

Leonardo da Vinci - Ágaskodó ló, 1503–1504 körül - Vörös kréta, tintanyomok, papír, 153 × 142 mm - Royal Collection, Windsor, ltsz. RL 12336

A Trivulzio-síremlék

Leonardo 1508-ban a Sforzák hatalmát megdöntő zsoldosvezér, Gian Giacomo Trivulzio életnagyságú lovas szobrának tervezésébe kezdett. Mivel Gian Giacomo Trivulziót 1504-ben I. Miksa császár a Szent György Lovagrend tagjává választotta, többen is úgy gondolják, hogy a vázlaton Leonardo a sárkányt legyőző szent alakjában a zsoldosvezért ábrázolta. Ekkor készült rajzain visszatér a Sforza-emlékműhöz felvázolt, a budapesti lovasra hasonlító ágaskodó ló motívumához.

Leonardo da Vinci - Lovak, Szent György és a sárkány, és egy oroszlán, 1517–1518 körül - Toll, tinta, feketekréta-nyomok, papír, 298 × 212 mm - Royal Collection, Windsor, ltsz. RL 12331

A francia lovas szobor

Leonardo 1517-ben Franciaországban telepedett le. Itt további rajzokat készített, amelyeket a Trivulzio-emlékműhöz vagy egy I. Ferenc francia király számára tervezett lovasszoborhoz szánhatott. E rajzok szintén nagyon közel állnak a budapesti Lovashoz.

Leonardo da Vinci - Tanulmányok egy lovas szoborhoz, 1517–1518 körül - Ólomvessző, szén vagy fekete kréta, papír, 222 × 159 mm - Royal Collection, Windsor, ltsz. RL 12360

A budapesti lovast, Leonardo tíz rajzát, valamint az általa inspirált pályatársak szobrait te is megcsodálhatod január 6-ig a Szépművészetiben, és ha már ott jársz, nézd meg a múzeum gyönyörűen felújított tereit is.

Forrás: Szépművészeti Múzeum

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Botrány az Eurovízión: Rögtön eltörte a trófeáját, majd az egyik ujját is a győztes
A svájci győztes, Nemo olyan nagy hévvel rázta a győzelmi ereklyéjét, hogy túl nagy erővel csapta a földhöz, így az üvegből készült trófea eltörött.

Link másolása

Korábban mi is megírtuk, hogy az idei évben egy svájci előadó vehette át az Eurovíziós Dalfesztivál trófeáját. Nem sokkal később azonban nemhogy a trófeát törte el az énekes, de elmondása szerint még az ujját is.

Május 11-én, szombaton tartották a 2024-es Eurovíziós Dalfesztivál nagydöntőjét a svédországi Malmőben, ahol összesen 25 ország képviseltethette magát, ugyanis Hollandiát korábban kizárták a versenyből, erről itt írtunk.

Az idei Eurovíziós Dalfesztivált az összpontszám (591 pont) alapján végül a svájci Nemo nyerte meg. Miután a magát nembinárisnak valló – s ezzel a dalfesztivál történelmének első nembináris győzteseként – 24 éves svájci énekes-dalszerző átvette a trófeát, katasztrófa történt a színpadon.

Nemo teljesen meghatódott, azonban olyan nagy hévvel rázta a győzelmi ereklyéjét, hogy túl nagy erővel csapta a földhöz, így az üvegből készült trófea eltörött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Horváth László
A Soproni Petőfi Színház színésze Radványi Géza klasszikusában, a Valahol Európában című filmben is szerepelt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. május 14.


Link másolása

Május nyolcadikán elhunyt Horváth László, tudatta az MTI-vel fia, Horváth Tamás.

„Búcsúzunk Kuksitól, a Valahol Európában című film egyik kedvenc karakterétől”

– írják a közleményben.

Horváth László 1940-ben született Budapesten, majd Radványi Géza rendező fedezte fel, ezután pedig számos magyar filmben szerepelt.

1956 után Münchenbe emigrált, reklámfilmeket készített és rendezőasszisztensként dolgozott. 1980-ban hazajött Magyarországra, és élete utolsó éveiben a Soproni Petőfi Színházban dolgozott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Farokméregetés, szó szerint – A Talpig férfiban nincs tabu, és Jeff Daniels még sosem volt ilyen imádnivalóan ütnivaló
Az amerikai jog, társadalmi igazságtalanságok, hatalmi játszmák, fekete humor: a Netflix új minisorozata sokakat kiakaszt majd, mégis üdítő, hogy mennyire nem veszi magát komolyan.

Link másolása

Mielőtt még bármit is leírnánk a Talpig férfiről, érdemes megemlíteni, hogy az új Netflix-sorozat mögött az a David E. Kelley áll kreátorként és íróként, aki valódi veterán a szakmában, s olyan szériák elkészítése fűződik a nevéhez többek között, mint a Kisvárosi rejtélyek (1992-1996), a Chicago Hope kórház (1994-2000), az Ally McBeal (1997-2002), az Ügyvédek (1997-2004), a Boston Legal – Jogi játszmák (2004-2008), a Hatalmas kis hazugságok (2017-2019), a Tudhattad volna (2020), a Kilenc idegen (2021), a Szerelem és halál (2023) vagy Az igazság ára (2022-2023). Nem mellesleg pedig már több mint 20 éve Michelle Pfeiffer férje és két gyermekének apja.

A Talpig férfi pedig abszolút beilleszkedik Kelley filmográfiájába, tekintve, hogy most is fontos szerepet kap a történetben az amerikai jog, a társadalmi igazságtalanságok, a hatalmi játszmák és a kissé fekete humor.

A sztori azonban ezúttal nem saját, Az igazak és a Hiúságok máglyjája írója, Tom Wolfe 1998-ban kiadott, azonos című könyve (A Man in Full) szolgáltatta hozzá az alapot.

Az Atlantában játszódó történet több különböző szálon pörög, amiket összekötnek az egymással folyamatosan kapcsolatban lévő szereplők. A legfőbb szál a milliárdos ingatlanmogul Charlie Crokert (Jeff Daniels) követi, aki csődközeli helyzetbe kerül, amikor a bankja szeretné behajtani tőle a valóban tetemes hiteltartozását. A banknál dolgozó Raymond Peepgrass (Tom Pelphrey-t többek között az Ozarkból, a Vasökölből, a Mankből, az Odakinnből és a Szerelem és halálból ismerhetjük) különösen pikkel az arrogáns Crokerre, mindenképp szeretné őt tönkretenni. Charlie persze mindent megtesz azért, hogy ne veszítse el a birodalmát és a befolyását.

Emellett megismerjük Charlie titkárnőjét, Jillt (Chanté Adams) és annak férjét, Conradot (John Michael Hill), aki feketeként rendőri brutalitás áldozatává válik, és amikor reflexből visszaüt, büntetlen előélete ellenére börtönbe zárja és meghurcolja őt az amerikai igazságszolgáltatás rendszere.

Charlie ügyvédje, az idealista (és szintén fekete) Roger White (Aml Ameen) próbálja őt kihozni a rácsok mögül, nem sok sikerrel.

Illetve ott van még Atlanta polgármestere, a simlis és álszent Wes Jordan (William Jackson Harper), aki a választások előtt szeretné minél rosszabb színben feltüntetni a riválisát, és Charlie segítségét kéri, hogy a másik jelölt egykori évfolyamtársaként hozza nyilvánosságra annak szexuális zaklatásos ügyét, cserébe megpróbálja elintézni, hogy a bank leszálljon róla.

És akkor még nem említettük Charlie naivnak tűnő, de nagyon is határozott exfeleségét, Marthát (Diane Lane), akit Raymond próbál elcsábítani és behálózni, mivel ezzel szintén szeretne odapörkölni Charlie-nak.

Ezek a fő csapásvonalai a Talpig férfinek, amelyre egyfajta Utódlás-utódként is tekinthetünk, hiszen a kapitalizmus nagy játékosai esnek itt egymásnak, valóban szimpatikus karaktereket pedig alig találni, legalábbis köztük nem nagyon, inkább az anyagiakat tekintve „lejjebb elhelyezkedő” társadalmi rétegekben érdemes kutakodni.

Egy miniszériáról van szó, tehát csupán hat epizód állt a készítők rendelkezésére ahhoz, hogy kellőképp kibontsák ezt a szerteágazó sztorit, így azzal nem lehet támadni a Talpig férfit, hogy unalmas lenne.

A sorozathoz képest szűk játékidő alatt rendesen pörögnek az események, ám sajnos Kelley, kiegészülve két rendezőjével, a színésznőként Oscar-díjas Regina Kinggel (Egy éj Miamiban…) és Thomas Schlamme-vel (Elbaltázott nászéjszaka, Foglalkozásuk: amerikai, Az elnök emberei) nem is tudtak odafigyelni minden szálra kellőképp, s ami még nagyobb hiba, képtelenek voltak azokat közös nevezőre hozni, így egy felettébb csapongó történetvezetés lett a jussunk, ahol mindenbe belekapnak egy kicsit, de semmit nem bontanak ki igazán.

A Talpig férfi így inkább egy szellős melodráma, mintsem az amerikai társadalom gúnyosan csipkelődő szétcincálása. King és Schlamme mindenesetre folyamatosan tartják a tempót, és tudják, hogyan kell használni az egyébként parádésan pöffeszkedő Jeff Daniels karakterének monumentális egóját, amely a történések hatására részről részre leereszt.

Akadnak emlékezetes jelenetek is, mint például, amikor Charlie úgy próbál megnyerni magának befektetőként egy liberális házaspárt, hogy megmutatja nekik, hogyan tenyésztik a lovakat; Charlie és bankár ellenfele, Harry (Bill Camp) kvázi tettlegességig fajuló acsarkodásai pedig a minisorozat abszolút csúcspontjai. A sokáig szimbolikusan értendő farokméregetést ugyanakkor a meglepő és teljesen abszurd fináléban szó szerint kell érteni…

Azt nem lehet elvitatni a Talpig férfitől, hogy ne lenne szórakoztató, az viszont vitathatatlan, hogy nem lő túl magasra. Érezni, hogy az alkotók sem vették igazán komolyan ezt egészet, és ez sugárzik a rendezésből, a párbeszédekből és a színészvezetésből is. Így nézőként sem vesszük túl komolyan, és gyorsan töröljük is majd az emlékeinkből, amíg azonban tart, kétségtelenül leköt. Talán csak Conrad börtönös szála az, ami valódi izgulnivalóval (és néhány „ökölszorító” jelenettel) szolgál, ám Jeff Daniels és a többiek ripacskodása is megér egy misét, persze kizárólag azoknak, aki nem várnak mindettől túl sokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sikerült megfejtenie a Mona Lisa rejtélyét – állítja egy olasz geológus-művészettörténész
Megtalálta a tájat, ami előtt Leonardo megfestette a művészettörténet leghíresebb portréját.

Link másolása

Meglepő magyarázattal állt elő egy geológus a Mona Lisa eredetéről. Leonardo Da Vinci festménye régóta foglalkoztatja az embereket, sokan szerették volna már megfejteni, hogy hol készült a sejtelmesen mosolygó nő portréja. Vitáztak már arról, hogy valódi-a háttér, vagy csak egy képzeletbeli táj?

Az olasz geológus, aki egyben művészettörténész is, azt állítja, hogy megoldotta az évszázados rejtélyt - írja a The Guardian.

Ann Pizzorusso hosszú kutatás után arra jutott, hogy a festő a Comói-tó partján lévő, lombardiai Lecco városának számos felismerhető vonását felhasználta. Szerinte beazonosította:

- a hidat (a 14. századi Azzone Visconti-híd),

- a tavat (a Comói-tó mellett található Lago di Garlate)

- a hegyvonulatot (az Alpok dél-nyugati része, amely a Garlate-tó fölé magasodik).

Azt dokumentumok is igazolják, hogy Leonardo járt ezen a vidéken.

Voltak már hasonló elméletek arról, hogy a képen látható táj az észak-olaszországi kisváros, Bobbio környékét ábrázolja. Egy másik szerint a toszkán település, Arezzo hídja látható rajta.

A geológus szerint azonban nem elég a hidat figyelembe venni, mert sok hasonló épült abban az időszakban Európában.

"Mindenki a hídról beszél, de senki nem hozza szóba a földrajzot. A geológusok nem nézegetnek képeket, a művészettörténészek pedig nem foglalkoznak a geológiával. A művészettörténészek mindig azt mondják, hogy Leonardo a képzelőerejét használta, de ha odaadod ezt a képet a világ bármelyik geológusának, ugyanazt fogja mondani, amit én is mondtam Leccóról. Már azok is látják a hasonlóságot, akik nem földrajtudósok"

– mondta a szakértő.

Szerinte most már minden kétséget kizáróan sikerült bizonyítania, hogy megtalálta a helyszínt, ami Mona Lisa mögött látható.

Az ArtWatch UK szervezet igazgatója, Michael Daley szerint sok spekuláció hallható, de Pizzorusso állításai meggyőzőek. A Louvre egyik tanácsadója szerint is Pizzorusso tökéletesen birtokában van a táj beazonosításához szükséges tudományos ismereteknek.

A geológus a napokban mutatja be a bizonyítékokat egy konferencián.

Forrás: 24.hu

A festmény már többször próbálták megrongálni, legutóbb levest öntöttek az üvegére.

Link másolása
KÖVESS MINKET: