JÖVŐ
A Rovatból

Rab Árpád: Ha a mesterséges intelligencia megcsinálja, amit eddig én, akkor ki vagyok én?

A jövőkutató szerint az MI rákényszerít, hogy belenézzünk az emberi értékek tükrébe. A Momentán Fesztiválon az is kiderülhet, hogy improvizációban legyőzheti-e a színészeket a mesterséges intelligencia.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. június 06.


Link másolása

Az idei Momentán Fesztiválon számomra igazi meglepetésnek ígérkezik Rab Árpád fellépése. Az, hogy a tudomány emberei médiaszerepléseket vállalnak, nem újdonság, hiszen Carl Sagan, de akár Czeizel Endre, vagy Michio Kaku, Kiss László mind médiaszerepléseikről váltak ismertté, de tették népszerűvé az általuk művelt tudományt is. Azonban, hogy egy improvizációs fesztiválon, egy ízig-vérig színpadi, színházi eseményen is szerepel egy tudós, számomra szintlépés. (Nemcsak) erről kérdeztem Rab Árpádot.

– Egy alternatív színházi társulat fesztiválján mit keres egy jövőkutató tudós, hogyan csöppent ebbe bele?

– Az információs társadalomban, az új világban nagyon sok minden megváltozott. Újra vissza kell szerezni a bizalmat a tudománynak. Csak az, hogy én egyetemi docens vagyok, nem azt jelenti, hogy az emberek az én kutatásaimat fogják elolvasni.

De ha el akarom érni, hogy egy olyan témában, ami nekem fontos, tájékozottabbak legyenek, akkor tudnom kell a tudománykommunikáció eszközeivel élni.

Nagyon sok kolléga csinálja, és szerintem nagyon jó dolog. Eddig is volt már több számomra izgalmas „szereplésem”. Például a budapesti filharmonikusokkal volt egy közös előadásunk, ahol ők klasszikus darabokat játszottak, a szünetben én beszéltem a jövőről. Érdekes volt, hogy három darab, között két előadást tartottam, és a szünetben kérdéseket lehetett felírni, és utána folytatódott az előadás. Akkor nem tudtuk, hogy lesznek-e kérdések, de végül egy nagy kötegnyi gyűlt össze. Tehát az emberek nyitottak, nem az a lényeg, hogy egyetértsenek velem, hanem az, hogy gondolkodjanak. Ezért én alapértelmezetten nem mondok nemet ilyen felkérésekre. Ők kerestek meg, az ő ötletük volt és én örömmel vállaltam.

– Van rá tippje, hogy miért pont önre esett a választásuk?

– Én úgy tudom, hogy ez klasszikus előadástípusa a társulatnak, hogy úgy hoznak be tudományt a színpadra, hogy ők közben eljátsszák. Vannak ennek már előzményei az ő életükben. Digitális kultúrakutató, jövőkutató még nem lépett fel a Momentánnal. Viszont én húsz éve csinálom az előrejelzéseket, de az utóbbi két-három évben nagyon megugrott az érdeklődés a munkám iránt.

– Mi lehet ennek az oka?

– Gyorsan változik a világ, kiszámíthatatlanabbá vált, ezért sokakat érdekel, hogy egy jövőkutató mit gondol, hogy lehet felkészülni a jövőre? Hol van a helyünk a világban? Szerintem őket, mint színészeket, emberileg is érdekli, tehát ez valahonnan innen indult el, de erről lehet, hogy ők tudnánk többet mesélni.

– Minden bizonnyal ön is olvasta az Arthur C. Clarke: A jövő körvonalai című rövid könyvét, ami nagyon lenyűgöző olvasmány, de a sok érdekes megállapítás mellett elképesztő azért azt is látni, mennyire el tudott siklani még ez a remek ember is egy-két olyan dolog mellett, ami végül is bekövetkezett. Tehát nagyon népszerű dolog a jövőről beszélgetni, de én azt tapasztalom, hogy igazából ezt még senkinek sem sikerült megjósolnia.

– Nyilván sokféle ember sokféle módon foglalkozik vele, magamról tudok beszélni, tehát nem azt mondom, hogy az egész jövőkutató szakma így gondolkodik, ahogy én. Én magamat eleve trendkutatóként szeretem definiálni. Tehát

az ember a tapasztalatai, meg sok adat segítségével forgatókönyveket vázol fel, és azt mondja, hogy ha így csinálunk valamit, akkor ennek ez lehet az eredménye, ha úgy, akkor ennek ez lehet az eredménye, és akkor visszajövök a jelenbe, és elkezdem úgy alakítani a dolgokat, hogy egy nekem tetsző forgatókönyv valósuljon meg a jövőben.

Ez viszont azt is jelenti, hogy én nagyon társadalom és technológia fókuszú vagyok. 14 iparág adatait gyűjtöm, de én is csak egy szeletét látom át az egésznek. Hiába ezzel foglalkozom éjjel-nappal, de nagyon sok mindent nem látok. A másik, hogy próbálom a saját jelenségeimen belül látni azt, ami fontos, de ezek sose kizáró forgatókönyvek. Én nem egy teljességet vagy nem egy tutit akarok megmondani, hanem az X forgatókönyv közül, amiket jól meg tudok ragadni, azokon dolgozom.

Rab Árpád rövid életrajza, ahogy a Bing mesterséges intelligencia kérésemre összefoglalta:

Rab Árpád egy magyar digitális kultúra szakértő, jövőkutató, egyetemi kutató és tudománykommunikátor. Kulturális antropológus és etnográfus végzettséggel rendelkezik, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területei közé tartozik az e-health, a mesterséges intelligencia és társadalom, a gamifikáció és az új média. Több mint 200 projektet vezetett vagy vett részt benne hazai és nemzetközi szinten. Számos könyvet és cikket írt a digitális kultúra jellemzőiről és hatásairól. Az Információs Társadalom folyóirat szerkesztője, valamint start-up coach és informatikai projektmenedzser is.

– Szóval abban megegyezhetünk, és akkor ezt meg is értettem, hogy a jövőkutató az nem egy XXI. századi jós, hanem egy olyan ember, aki igazából a jelenben lévő lehetőségekből próbálja felvázolni a különféle útválasztásainkat és azoknak a következményeit?

– Igen, igen, az egyik a kármentés, a várható károk csökkentése. Tehát ha láttuk, hogy jön egy probléma, akkor jó arra időben készülni. Jó előre jelezni, hogy okosabban tervezzünk. Igazából minden arról szól most, hogy okosan viselkedjünk, és ezt az okos viselkedést próbálom forgatókönyvekkel ösztökélni, ráébreszteni az embereket a valóságra. Sokszor, a sikeres munkák visszajelzéseként nekem az jön vissza, hogy nem is az a lényeg, hogy valakinek az adott területén megmondjam a tutit, hanem megmutatni azt, hogy például ő nem gondolt arra, hogy egy másik terület milyen fontos lehet neki. Például egy gyógyszergyárral dolgozom, ők nem gondolják azt, hogy egy közlekedési jövő stratégiailag fontos lehet nekik, és amikor kiderül, hogy fontos, kitágul a látókörük.

– Ez izgalmasnak hangzik. Azt mondja, a jövővel kapcsolatos gondolkozás kármentés. Tehát okosan tudjunk dönteni. Együttesen okosan dönteni viszont nagyon nehéz. Az emberiség történelmének az eddigi több ezer évében nem sikerült igazából soha. Láttuk, hogy mi lesz, és mindig belesétáltunk. Miért reméljük, hogy most nem fogunk belesétálni a soron következő tragédiába, mi kell hozzá?

– Hosszan lehet erre válaszolni. Van egy olyan út, hogy eleve fejlődtünk-e bármit? De azért van egy olyan megközelítés is, hogy ma azért többen halnak meg túlsúlyban, mint éhezésben. Az elmúlt 100 évben igenis elértünk egy olyan jólétet, hogy sokan lettünk, pontosan azért, mert életben maradunk, hosszabban élünk. Luxusban élünk, ezt prédáló, pocsékoló, hatékonytalan technológiák, mennyiségű alapú technológiák tömegével értük el, mert az volt a feladat, hogy most éljünk jól, és most jól is élünk. Viszont lettünk nyolcmilliárdan. Felgyorsult a világ.

Nem a technológia miatt gyorsult fel, hanem azért, mert egy dobozban van 2 milliárd pötty helyett 8 milliárd pötty, minden gyorsabb és összetettebb.

Most mindenki fél mindenkitől, mert idegenek vagyunk, mert lett 8 milliárd új ember. Viszont a technológiát meg imádjuk. Az okostelefont annyira szeretjük, hogy azon keresztül az idegenekben is megbízunk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem mindig az együttműködés a fő kihívás. De az, hogy adott ügyekben, technológia segítségével úgy oldjunk meg dolgokat, hogy szinte észre sem vesszük, hogy együttműködünk, vagy kikényszerítek együttműködéseket, ezt meg lehet csinálni a technológiával.

– Amikor én kicsi voltam, mondjuk ez úgy a '70-es években volt és a '80-as években talán, akkor éltük a magunk életét. Akkor el lehetett lubickolni úgy a világban, hogy igazán az ember nem foglalkozott azzal, hogy milyen technológia veszi körül. Ma azonban a technológia az, amivel az alapvető szükségleteinket megoldjuk. Nem is lehetünk képesek megtalálni a jó válaszokat a mai kérdésekre, ha nem vagyunk képesek használni a technológiát.

– Én imádom a digitális kultúrát, ezzel élek, de ez csak bizonyos helyzetekben megoldás. Most az van, hogy van egy helyzetem, és az emberi történelem java részében nagyon sok helyzetre nem volt válaszunk. És akkor vagy jött a vallás, vagy valami. Most van több lehetőség, mint eddig, és ezek közül kell választani, ami mindig elvezet a tudatosság, a kritikus gondolkodás, a kíváncsiság, az önismeret területeire, és kiderül az, hogy a technológia a legemberszerűbb viselkedéseket várja el tőlünk. Azért van ez, mert több a lehetőségünk, nekünk kell választani, mert

ha mi fogalmazzuk meg a problémát és arra keresünk megoldást, akkor a technológia jó. Ha mi csak ülünk és a technológia mondja meg, hogy mit szeretnénk, akkor termékekké válunk.

Szerintem ez az egyik legfontosabb skill, hogy az ember akarjon valamit, ügyeket fogalmazzon meg. Utána kiválasztja a megoldását. Lehet, hogy technológiai, lehet, hogy emberi, lehet biológiai, bármelyik, és tud tenni valamit. Nagyon sokan problémának látjuk, hogy 8 milliárd ember van. De gondoljunk bele, hogyha 8 milliárd ember tesz valamit, az mekkora erő. Hogyha mindenki naponta tíz percig tesz valamit. Nem kell egyből a feje tetejére állni a világnak, csak tíz percet, vagy egy új dolgot megtanulni. Nagyon alkalmazkodó faj vagyunk. Ebben is segít a technológia. De tény, hogy ilyen gyorsan nem változott még a világ soha. Ez nem jó vagy rossz, nem vagyunk emiatt különlegesek, de ilyen gyorsan még nem változott soha.

– Egy kicsit térjünk vissza a Momentán fesztiválra. Valami olyasmi címe van annak, amiben ön lesz, hogy képes-e a mesterséges intelligencia improvizálni? Ami biztos, hogy a Momentán részéről jó hívószó, mert ha most bárki azt leírja, hogy mesterséges intelligencia, akkor biztos megtelik a nézőtér. Ilyen szempontból azt gondolom, hogy eljött az ön ideje, biztos, hogy sűrűbb a naptára, mint mondjuk három évvel ezelőtt.

– Vannak ciklusok a témákban, fura is lenne, ha nem látnám előre. Évek óta foglalkozom mesterséges intelligenciával, és tavaly mondtam is, hogy hamarosan a társadalom látni fogja, és akkor erről nagyon sok beszéd lesz. Három évvel ezelőtt nagyon sok energiaügyi fejlesztést csináltam, mert mondtam, hogy az lesz a fontos. Akkor jött egy energiaválság, vagy mondjuk inkább úgy, hogy pénzügyi tőzsdejáték az energiával, és hirtelen valóban nagyon fontos lett, nem azért persze, mert én ilyen okos vagyok. Tehát nyilván igen, idén nagyon sok MI projektet tudok elindítani, ami tavaly állt volna.

Az emberek most találkoztak egy chatbottal, ami valóban nagyon impresszív. Ki tudjuk próbálni mindannyian, és erről beszélünk. És ez csodálatos dolog, mert az MI először nekünk állít egy tükröt, hogy oké, én tudlak utánozni, de mi a fontos?

És nagyon sokat beszélnek az emberek az MI-ről, és nyilván a Momentánnál, ha egy ilyen adódik, hogy akkor egy olyan képességet állítanak szembe, amit ők maguk a saját képességüknek tartanak: az improvizációt. Jeleneteket tudunk megfogalmazni, amiket ők eljátszanak, és azokra én reflektálok, hogy most igazuk volt-e vagy sem, vagy hogy van ez kicsit másképp. Én teljesen átadom magam a spontaneitásnak, tehát, úgy vagyok vele, hogy a szakmámhoz értek, átadom magam nekik, hogy használjanak. Tehát ők fognak engem használni, kíváncsi vagyok, mire. És a fő kérdés ilyenkor mindig az, hogy oké, mi az improvizáció? Mert az improvizációra mondhatom, hogy nagyon gyors reagálás, hát abban nagyon jó a gép. Tehát hogyha én azt látom, hogy az MI azonnal spontán válaszokat ad, azok nem azonnal spontán válaszok, csak 0,01 milliszekundum alatt alkotja meg a gép azokat. Viszont az, ami egy embernél improvizáció, az a gépnél órákig tartó gondolkodás is lehet.

Mert mégis, mi az improvizáció? Az, hogy úgy reagálok, ahogy nem várják, abban már rosszabb a gép.

Például ő abban nagyon jó, hogy úgy reagáljon, hogy a lehető legtöbb embernek tetszen. De ha azt mondom neki, hogy figyelj, így kell reagálni, de te most reagálj máshogy, ezzel nem tud mit kezdeni. Egy hiányt egy asztalon nehezen talál meg, de azt mondom, hogy találjon meg valamit, azt megtalálja könnyen. Tehát más a logikája, és én erről nagyon szeretek mesélni, szerintem ezeket fogjuk keresgélni. És ez azért is fontos, mert most igazából kicsit az emberi értékek tükrébe kell belenézni.

Mi a munka? Ha rajzol a gép, akkor grafikus vagyok-e vagy sem? Az eddig képesség volt, hogy én nagyon sok szöveget elolvasok, ezeket szintetizálom, megírom, de ha most ezt megcsinálja az MI, töredék annyi idő alatt hatalmasabb az adatbázison, akkor ki vagyok én?

Nem is attól fél az ember, hogy a munkáját elveszik, hanem hogy a pénzét. Vagy lehet ez egy értékválság, hogy akkor most hogy legyek kutató? Nyilván mondhatom azt, hogy félek tőle, vagy mondhatom azt, hogy butább, mint én, mert nem jó adatokat használ. Vagy mondhatom azt, hogy kiegészíti a munkámat, és ezentúl háromszor annyit tudok kutatni. Visszatérve a momentános dologhoz, szerintem ez mindannyiunknak egy kísérlet, amit nem találtunk ki, és nem is akarjuk kitalálni. Szerintem erre jó játék ez a fesztivál, hogy egyszerre ünneplik magukat, másrészt itt szembenéznek a saját jövőnkkel. Nagyon tiszteljük egymást, én ismerem a munkásságukat. Lehet, hogy majd az előadás alatt fogunk erről is beszélni, de ebben a pillanatban még semmi nincs megbeszélve, egyik részről sem. Ők ilyen szempontból nagyon merész és jó társaság.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Csak az okos embereknek kellene gyereket vállalni Elon Musk szerint
A világ leggazdagabb embere szerint a születési ráta nagyobb gond, mint a globális felmelegedés. De szerinte azért nem mindegy, hogy kinek születik gyereke.

Link másolása

Elon Musk szerint komolyan kellene foglalkozni a gyerekszületések számának növelésével világszerte. A milliárdos azonban úgy véli, hogy csak bizonyos intelligenciaszintű embereknek kellene szaporodniuk. Musk erről a hamarosan megjelenő életrajzi könyvében vall, írja a Page Six.

A New York Times birtokába került részletben az 52 éves üzletember azt mondja, mindent megtesz azért, hogy harcoljon a világot sújtó alulnépesedési válság ellen. A 11 gyerekes apuka szerint „az összeomló születési ráta messze a legnagyobb veszély, amivel a civilizációnak szembe kell néznie”. Musk nézeteit rendszeresen posztolja is az X-re átkeresztelt Twitterre.

Grimes-szal közös harmadik gyereke születés után nem sokkal a SpaceX alapítója azt írta egy bejegyzésben, hogy az alacsony születési ráta „sokkal nagyobb veszélyt jelent a civilizációra, mint a globális felmelegedés”. De már hat évvel ezelőtt is aggodalmát fejezte ki a témában. Akkor úgy fogalmazott, hogy „a világ népessége az összeomlás felé gyorsul, de úgy tűnik, kevesen veszik észre, vagy kevesen törődnek vele”.

Walter Isaacson, Musk hamarosan megjelenő életrajzának szerzője elárulta: a milliárdos felajánlotta a spermáját a Neuralink vezetőjének, Shivon Zilisnek, hogy „a gyerekek genetikailag az övéi legyenek”. A párnak 2021 novemberében születtek végül ikrei. Rajta kívül Musknak három gyereke született Grimestól, míg Justine Wilsontól hármasikrei és egy ikerpárja is született a termékeny vállalkozónak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy éves bérlet árát fizetheti ki Bécsben az az autós, aki a tömegközlekedést akadályozva parkol
A városvezetés már hosszabb ideje igyekezett különféle kampányokkal nagyobb körültekintésre bírni az autósokat, most azonban jelentősen bekeményítettek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. szeptember 12.


Link másolása

Bécsben a figyelmetlenül parkoló autósok tavaly 1535 alkalommal akadályozták a villamosok továbbhaladását, míg a buszok beállását a megállóba 787 alkalommal hiúsították meg a szabálytalanul leállított autók - írja a 444 az osztrák főváros képviseleti irodájának közleménye alapján.

Történt mindez annak ellenére, hogy a városvezetés már hosszabb ideje igyekszik különféle kampányokkal nagyobb körültekintésre bírni az autósokat parkoláskor. Emellett folyamatosan építik át az érintett megállók és szakaszok környezetét.

Most azonban drasztikusabb lépéshez folyamodtak: szeptember 15-től a korábbi 128 euróról 365 euróra emelik a büntetését azoknak, akik autójukkal akadályozzák a közösségi közlekedést. Ráadásul az elvontatás és a tűzoltóság költségét is nekik kell állniuk.

A bírság összegének jelentős emelésével nem az a cél, hogy jól megbüntessék az autósokat, hanem az, hogy a buszok és villamosok zavartalanul közlekedhessenek – magyarázta a döntést Ulli Sima közlekedésért felelős városi tanácsnok.

Egy alacsony padlós villamoson körülbelül 200 utasnak van hely, vagyis egy szabálytalanul leállított autó ennyi embert tart fel és kényszerít átszállásra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Balatoni nádpusztulás: „Valami olyan történik ezeken a helyeken, amire nincs magyarázatunk”
Tóth Viktor limnológus szerint könnyen elképzelhető, hogy a vízszint túlszabályozásának, a stégek telepítésének és a szabályozott nádaratás hiányának együttes következménye az, amit most látunk.

Link másolása

Egyre több nádpusztulást jelentenek a Balaton környékéről. Hétfőn a balatontipp.hu közölt megdöbbentő fotókat a Paloznak és Alsóörs közötti szakaszon szürkévé változó növényzetről. Két nappal később pedig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) honlapján jelentek meg hasonló fotók a tihanyi Külső-tó környékéről.

Tóth Viktor limnológussal beszélgettünk arról, mi történhet a Balaton partján.

– Tényleg rendkívüli az, ami most a nádasokkal történik?

– Idén összesen hat balatoni helyről jelezték nekünk, hogy szokatlan, de kísértetiesen hasonló események zajlanak. Eddig a nádpusztulás a Balatonban mindig a víz felőli oldalon történt, míg most a szárazföld felőli részeket érinti.

Úgy tűnik, hogy valami olyan történik ezeken a helyeken, amire nincs magyarázatunk, mert annyira egyedi eset.

A bejelentések mindegyike csónakbeállók, strandok és stégek környékén kipusztuló nádasokról érkezett. Amikor körbejártuk az érintett területeket, egyértelművé vált, hogy olyan helyekről van szó, ahol az emberi tevékenység nagyon-nagyon intenzív.

– Arra gondol, hogy valaki szánt szándékkal pusztíthatja a nádast?

– Nem hiszem, hogy szánt szándékkal történne ez. A nádas sok mindent képes tolerálni, de egy bizonyos határig. Idén például nagyon megemelték a tó vízszintjét, ami messze áll a természetes ingadozástól. Ez normális esetben egy magas kora tavaszi vízállásról alacsonyra csökken az ősz elejére, ám a Balaton esetében ennek pont az ellenkezője történt. De itt vannak az egymástól tíz méterre épített stégek is. Az emberek gyakran jobbító szándékkal próbálnának valamit kezdeni a tó körül, például amikor le akarják aratni a „pusztuló” nádast. De mi alapján gondoljuk egy több millió éves növényfajról, hogy jobban tudjuk, mire van szüksége?

– Akkor természetes okai lehetnek a jelenségnek?

– Legfeljebb tíz százalékban. Például a tihanyi Külső-tó esetében nagy valószínűséggel egy microburst, vagyis kis területre lecsapó függőleges irányú, intenzív légzuhatag állhat a pusztulás hátterében. Innen nem messze, Sajkodnál pedig egy nagyon jól körülhatárolható fertőzést figyeltem meg. Az a baj, hogy a tó 240 kilométeres teljes partszakaszát képtelen vagyok folyamatosan egyedül felügyelni, ezért a [email protected] e-mailcímen bárki bejelentést tehet, ha problémát észlel a balatoni nádasok esetében.

– A szóban forgó paloznaki, ábrahámhegyi vagy éppen pálkövei nádasok végleg elpusztultak vagy még menthetők?

– Erre sajnos nem tudok válaszolni, mivel annyira egyedi esetekről van szó. Őszintén szólva én még ilyet nem tapasztaltam korábban. A jelek alapján mindenesetre én leginkább zsombékosodásra gondolok, melynek a végkövetkezménye zsombékmocsár, ami pedig visszafordíthatatlan.

– Miért probléma, hogy ez történik a balatoni nádassal?

– Nem probléma, ez egy természetes jelenség. A gond a sebességgel van.

Ha ez valóban zsombékosodás, akkor egy ilyen folyamat évszázadokat vesz igénybe. Ehhez képest most azt látjuk, hogy nagyjából két év alatt lezajlik a zsombékosodás olyan területeken, ahol korábban nem voltak erre utaló jelek.

Többször elmondtam már: véleményem szerint nem a bolygót kell megvédeni, hanem saját magunkat. A Föld köszöni szépen, alkalmazkodni fog. A kérdés az, hogy az emberiség szeretni fogja-e, ahogyan a bolygó alkalmazkodik az általunk teremtett feltételekhez. Könnyen elképzelhető, hogy a vízszint túlszabályozásának, a stégek telepítésének és a nádaratás hiányának együttes következménye az, amit most látunk.

– Mit gondol, ki fog derülni valaha, hogy pontosan mi történik most a tóval?

– Igen, persze, ha lenne szándéka a kormánynak arra, hogy ezt kivizsgálja. De pontosan tudjuk: minden kutatás csak addig működik, amíg pénz van mögötte. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben én egyedül foglalkozom ezzel a területtel, más intézményeknél még vannak olyan kutatók, akik értenek a növényökológiához. Szeretem, amit csinálok, ezért kimegyek önszántamból is az érintett területekre, de igazából évtizedekig tartó vizsgálatra lenne szükség.

– Mit tehetnek ebben a helyzetben a kirándulók, strandolók, vitorlázók, horgászok? Tudnak ők segíteni valahogyan?

– Nem igazán. De mondjuk jó lenne, ha a nyaralótulajdonosok felszámolnák a néhány tízméterenként telepített saját stégeket, és átállnának mondjuk egy-két kilométerenként kialakított közösségi stégek építésére. Ehhez azonban a jelenlegi gondolkodásmód teljes átalakítására lenne szükség.

– Milyen problémákat okozhat a tó életében, ha ez a folyamat nem áll meg, tovább terjed, és a nádas nem regenerálódik?

– A partmenti területek, beleértve a hinarasokat is, a biodiverzitás központjai minden tó esetében.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak maga a nádas tűnik el, hanem az ahhoz köthető élőlényközösségek is.

Magyarországon börtönbe kerülhet, aki meggyilkol egy macskát. Ellenben egy négyzetméter nádas kivágásáért semmi nem jár, holott az a kis terület több ezer, esetenként több millió faj élettere is lehet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Kinyírta a LEGO az újrahasznosított műanyagból készült építőkockákat, mert több szén-dioxidot bocsát ki a gyártás
A dán játékgyártó 2020-ban jelentette be, hogy száműzi az építőkockákban jelenleg használt kőolaj-alapú műanyagot a termékek dobozaiból. Ennek most vége.
MTI - szmo.hu
2023. szeptember 25.


Link másolása

A Lego csoport leállította az újrahasznosított műanyagból készült építőkockák fejlesztésére irányuló egyik kiemelt projektjét, miután kiderült, hogy az eldobható PET-palackokból kinyert új anyag gyártási folyamata magasabb szén-dioxid-kibocsátással járna az eddiginél - jelentette a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfőn.

A dán játékgyártó 2020-ban jelentette be, hogy száműzi az építőkockákban jelenleg használt kőolaj-alapú műanyagot a termékek dobozaiból, és tíz éven belül áttér az újrahasznosított és biológiai alapú anyagok teljes körű használatára.

A Lego csoport 2021 nyarán mutatta be az újrahasznosított műanyagból készült kocka prototípusát, amely a cég akkori tájékoztatása szerint megfelelt ugyan a Lego szigorú minőségi és biztonsági előírásainak, ám már akkor jelezték, hogy a PET-formula próbagyártásáról csak további tesztelések és fenntarthatóságot elősegítő fejlesztések után fognak döntést hozni.

A kutatások azonban rávilágítottak, hogy a PET-műanyag felhasználásával új berendezéseket igénylő termék több szén-dioxidot bocsátana a környezetbe.

Tim Brooks, a Lego csoport fenntarthatóságért felelős vezetője a Financial Times című lapnak azt mondta, hogy a PET-műanyagnak extra összetevőkre van szüksége a biztonság és a tartósság érdekében, valamint nagy mennyiségű energiára a feldolgozásához és a szárításához. "Olyan mintha fém helyett fából akarnánk kerékpárt készíteni" - fűzte hozzá.

A Lego a PET-formula bevezetése helyett a termékeiben eddig is használt fosszilis alapú műanyag szén-dioxid-kibocsátásának a javítására törekszik majd.

Niels Christiansen, a Lego vezérigazgatója reményének adott hangot, hogy a különféle anyagok százainak tesztelését követően végül megtalálják majd a "varázsmatériát" a fenntarthatósági problémák kiküszöbölésére, ám eddig ez még nem történt meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk