hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Ámon Ada: „A levegőszennyezés fő oka az, hogy néhányan a fűtési rendszerbe nem illő dolgokat égetnek el”

Nem olcsó mulatság a klímavédelem, de meg kell tennünk. Hogyan lesz például vonzó a közösségi közlekedés? Beszélgetés a forró jövőről.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. november 20.


Link másolása

hirdetés

Nemcsak az állami vezetők vettek részt a glasgow-i klímacsúcson, hanem Budapest is képviseltette magát. Ennek okáról, és a klímasemlegesség megteremtéséhez szükséges fővárosi feladatokról beszélgettünk Ámon Adával, aki Budapesten a Klíma- és Környezetügyi Főosztály vezetője.

– Hogy kerülnek Glasgow-ba városok képviselői?

– Alapvetően az aláíró felek államok, illetve az EU, mint államok közössége. Ők tárgyalnak. Utána az egyes parlamentek ratifikálják a megállapodásokat.

Viszont a klímatárgyalások során egyre fontosabb az úgynevezett “non state actors”, a nem állami szereplők részvétele abban a megállapodásban, amit aztán be kell tartani és betartatni olyan szereplőkkel is, mint a városok, vállalatok, vagy a közlekedési ipar szereplői például. Több éve már az ENSZ is partner, hogy ezeket a szereplőket valamilyen konstruktív, de mégis intézményes módon vonja be, hogy a hangjuk, szempontjaik felerősödhessenek már a tárgyalási folyamatok során is.

Mostanra ezt a Race to Zero mozgalom keretében tehetik meg, és támogathatják az ENSZ klímavédelmi törekvéseket globálisan. Így kerültünk mi is Glasgowba.

– Magyarországról csak Budapest volt ott ilyen szereplőként?

hirdetés

– Megmondom őszintén, fogalmam sincs. Azért egy ilyen helyen huszon-ötvenezer delegált kavarog a városban. Ha elrúgtunk volna egy kavicsot, valószínűleg egy nem skót embert talált volna el. Könnyen elképzelhető, hogy más magyarországi városok is ott voltak, bár el kell mondanom, hogy a Cities Race to Zero mozgalomban Budapesten kívül csak Kaposvár jeleskedik.

– Mi az, amit Budapest hozzá tud tenni ehhez a mozgalomhoz?

– Azért mentünk oda, mert egyrészt meg akartuk erősíteni azt az elköteleződésünket, amit már Karácsony Gergely megválasztásakor a városvezetés megtett. Nyilván, őt egy zöld városvezetőként ismerik az emberek. Ez az egyik fontos üzenet, ami egyébként a klímatárgyalások sorában nem szokott túl gyakori lenni, hogy a régiónkból valami pozitív üzenet érkezik. Az Európai Unió is úgy ismeri ezeket az államokat, benne a V4 országokat is, amelyek alapvetően kerékkötői ezeknek a folyamatoknak, inkább csökkenteni szeretnék az ilyen elköteleződéseket, mint növelni, de leginkább is azzal az alapállással közelítenek az ilyen törekvésekhez, hogy mi már megtettük a magunkét, 1990 óta drasztikusan csökkent a kibocsátás Magyarországon, és a többi országban, úgyhogy ezzel nekünk már nincs több dolgunk.

De nyilván van. Egyébként magának az országnak is sokkal jobb gazdasági, környezeti és egyéb feltételeket biztosítana, ha felülnénk arra a vonatra, ami a klímabarát gazdaság és társadalomfejlesztéssel jár. Budapest a másik három V4 fővárossal közösen írt egy levelet az ENSZ és az EU vonatkozó vezetőinek, megint csak elköteleződve a klímatörekvések mellett, és azt taglaltuk, amit egyébként maga a klímatárgyalás is, mi is arról beszéltünk, hogy érezzük a felelősséget, hiszen Budapest az egyik legnagyobb kibocsátó Magyarországon.

De megvalósítani az általunk elkészített klímastratégiát csak akkor tudjuk, ha ehhez megkapjuk a fejlesztési forrásokat is. A magyar kormányzat jelenleg nemhogy adna pénzt, inkább elvon Budapesttől már a város alapműködését is veszélyeztetve, miközben csak 2030-ig 2500 milliárd forint szükséges a céljaink megvalósításához.

– Mire kell ez a pénz? Tegyük fel, hogy megvan. Akkor én ebből mit fogok észrevenni?

– Ami a legkevésbé költséges, de kézzelfogható, az a zöldfelületek növelése. Jelenleg az egy főre eső ilyen felület aránya lakosonként hat négyzetméter. Az ajánlás itt kilenc. Ez ötven százalékos növelést feltételez, miközben nem nagyon akad már hely. Ahol még akad egy kis hely, azt persze az ingatlanfejlesztők szeretnék beépíteni. Egy városban a zöldítés, új fák ültetése, a régiek megóvása drága dolog. Nem elég letűzni egy magoncot, a gondozás folyamatos költségeket, emberierő-ráfordítást igényel. Viszont ezek a zöldfelületek például óriási szerepet játszanak az infrastruktúrát erősen terhelő csapadék visszatartása szempontjából.

Például egy hirtelen felhőszakadás a város egy bizonyos pontján komolyan túlterhelheti a csatornahálózatot, helyi áradáshoz is vezethet. Ez csökkenthető a megnövelt zöldfelületekkel. A hőszigetek, a nagy hőmérsékletkülönbségek a városon belül például levegőmozgást okozhatnak, komolyan megterhelhetik az emberi szervezetet. Az árnyékolás, ami ezt csökkenti nagyon komolyan élhetőbbé teszi a várost. Ezek pár százmilliárd forintos intézkedések tíz évre előre nézve.

Körülbelül ötszázmilliárd forintból már egy sokkal hívogatóbb, komfortosabb, kellemesebb közösségi közlekedést alakíthatunk ki, ami sokkal jobban kiszolgálja a lakosságot. A járműparkot nyilván alaposan meg kell újítani, ezen belül a zéró kibocsátású járművek arányát jelentősen kell növelni, vagy teljesen át kell állni ilyen eszközökre. A kötöttpályás fejlesztéseknek is fontos szerepe van egy ilyen csomagban, és meg kell teremteni a jogi feltételeit a megosztott szolgáltatások igénybevételének. Ez is egy nagyobb költség.

Persze a villamos energiával működő járművek is akkor zöldek, ha azt az áramot is zöld módon állítjuk elő, és akkor bizony szükség van nagyarányú napelemes fejlesztésekre is. Ennek az összköltsége a mi számításunk szerint hatszázmilliárd forint körül van.

Ezermilliárdos tétel az épületenergetika. Ennyi pénz kell ahhoz, hogy a budapesti lakásállomány egyharmadát alaposan felújítsuk, úgy, hogy azok nagyjából megfeleljenek a mai kor követelményeinek. Nyilván ez sok esetben korlátozott, például egy múlt század elején épült bérház esetében nem valósítható meg ez száz százalékban.

– Visszatérve a közösségi közlekedésre. Szó volt arról, hogyan lehet hívogatóvá tenni. Tallinban megoldották, hogy ingyenes a közösségi közlekedés az ott lakók számára. Ha első hallásra meredeknek is tűnik, de ha a nagyobb képet nézzük, a környezetterhelés csökkenéséből adódóan meg nem épülő utak, illetve az ugyanezen ok miatt be nem következő légúti megbetegedések kezelési költségei, az emiatt kieső munkaórák és az el nem halálozó embereket is figyelembe véve nem jön ki a matek?

– Szoktak beszélni az ingyenebédről...

– Ez nem ingyenebéd, máshol termelődik meg a bevétel...

– Pontosan értem. De a városnak fenn kell tartania a közösségi közlekedést, ami sok költséggel jár, és ezeknek a költségeknek a fedezetét mi most nem nagyon látjuk. Tehát, hadd beszéljek arról, hogy a fővárosi közösségi közlekedés több embert szállít, mint a MÁV. Önmagában a metró nagyobb forgalommal bírt. Tehát ezt finanszíroznunk kell, és ezt nem csak budapestiek használják. Ez az egész ország számára egy nagyon fontos infrastruktúra, amit fenn kell tartani. Az egész ország számára, nyilvánvalóan, de még inkább az agglomeráció számára egy nagyon fontos infrastruktúra. Az agglomerációra meg mostanában az jellemző, hogy az a kiköltözési hullám, ami az elmúlt évtizedben tapasztalható, ez részben környezeti problémákra is visszavezethető. A kiköltözők viszont továbbra is Budapesten dolgoznak, és vagy végig a közösségi közlekedéssel járnak be, vagy bejönnek autóval valameddig, és onnan folytatják közösségi közlekedéssel, vagy végig bejönnek autóval. A városi személygépkocsi forgalom jelentős része ehhez köthető. Nyilván, ha olcsóbbá tennénk a közösségi közlekedést, ezen tudna segíteni. Ausztriában éppen most vezetnek be egy nagyon kedvező közösségi tarifát, egy, vagy talán három euróért bárhová mehetsz egy napon keresztül. Amikor az országos vezetés és a főváros tud együttműködni, akkor ennek van lehetősége.

A kiköltözés másik oka az ingatlanárak elszabadulása és a problémának a negligálása. A nagyvárosokban általában a lakhatás költségeit valamilyen módon megpróbálja a város szabályozni, ezzel foglalkozni, vagy a bérlakások számával, vagy árszabályozással annak érdekében, hogy benntartsák az embereket és ne költözzenek ki a városból.

Fontos viszont tudni azt, hogy bár a közlekedésnek is fontos szerepe van a klímacélok elérésében, de a levegőszennyezésnek a fő forrása nálunk is, és a térségben máshol is, elsősorban a fűtés. Nyilván erre még rátesz egy lapáttal a közlekedés, de a legszennyezőbb anyagok, az apró szemcsék, szálló por elsősorban a fűtésből származnak, meg abból a szokásból, hogy bizonyos polgártársaink a fűtési rendszerbe nem illő dolgokat égetnek el.

– Ezzel kapcsolatban mit lehet tenni?

– Igen, itt pont az a probléma, hogy ezekkel kapcsolatosan a jogszabályok többsége parlamenti hatáskör. Például nincsen arra jogosultsága senkinek, hogy bekopogjon egy házba, és azt mondja, hogy szeretném megnézni, hogy mit égetsz, mert fekete a füst, amit a kéményeden kibocsátasz. Viszont ez nagyon káros dolog.

Fontos tudni, hogy levegőminőség szempontjából külön Budapest, nem létezik. Ilyen téren az agglomerációval egységben lehet értelmezni azt, ami itt történik. Mi annyit tudunk tenni, hogy például egy önkéntes tájékoztatási kötelezettséget vállaltunk. Amikor a szálló por koncentrációja a WHO által károsnak ítélt szintet eléri, akkor mi erről tájékoztatást adunk. Ezen felül például az avarégetést Budapest saját területén tiltja.

– Az, hogy ki mit éget, nemcsak rosszindulat vagy tájékozatlanság kérdése, de adott esetben szociális okai is lehetnek. A tüzelők árai az egekben, ami megfizethetetlen a szegénységben élő családoknak. Ennek megoldására van valamilyen program?

– Pontosan tudjuk, hogy hány olyan lakás van, ahol szilárd tüzelés van. Viszonylag nem annyira sok, huszonnyolc-harmincezer háztartás, ami az összes lakás öt százaléka. Azok viszont nagyon szennyező módon fűtenek. Ezeknek a környezettudatos átalakítása biztos sokba kerülne, de óriási hozadéka lenne. De ez nem klímapolitikai probléma, hanem környezet- és egészségpolitikai ügy.

– Pontosabban a klímapolitikai útjában álló környezet- és egészségpolitikai akadály, aminek megoldása nélkül nem lehet sikeres maga a klímapolitika sem.

– Igen.

– Ha lenne egy varázsgömb, amibe belenézve láthatnánk azt, hogy harminc év múlva milyen lesz ez a város, ha sikerül a klímapolitikai célok megvalósítása és milyen lehetne, ha nem sikerül, mit látnánk?

– A tudományos előrejelzésekből látni lehet, hogy milyen hőmérsékletekre és éghajlati viszonyokra kell felkészülnünk. Sajnos látszik, hogy például a hőhullámok gyakorisága és hosszúsága duplázódik, triplázódik. Ez leginkább az idősebb nemzedék számára lesz problémás. Tehát mire például én hetven éves leszek, akkor elég szörnyű lesz itt a helyzet. Ugyanez vonatkozik a csapadékokra. Ott nehezebb előrejelzéseket adni, de ott is látszik, hogy a szélsőséges helyzetek növekedni fognak. Hirtelen óriási mennyiség esik le, aztán meg sokáig semmi. Ez az ivóvízellátást is megnehezítheti szélsőséges esetben. Emiatt is fontosak azok az intézkedések például, hogy ami bejön a városba, próbáljuk meg bent tartani, például a csapadékot locsolásra. Fontos, hogy olyan előírásokat tegyünk az építkezőknek, amely már ennek a szellemében íródik, vízgazdálkodás, vagy árnyékolás területén főleg.

Ahhoz, hogy Budapest csökkentse, majd 2050-re zéró, vagy legalábbis net zéró kibocsátóvá váljon, ahhoz arra van szükség, hogy a következő időszakban épülő épületek már alig használjanak energiát, tehát a passzívház koncepció irányába mozduljanak el, természetesen a megújuló energiák felé kell fordulnunk. A távhőellátás bevonása, ahol szintén minél inkább szerepet kell kapnia a megújuló energiáknak, a geotermális vagy a napenergiának.

És nyilván a közlekedés megújítása, amiről már szó volt korábban is. Mi még elektromos autókról beszélünk, miközben a glasgow-i konferencián már a hidrogénhajtás volt napirenden. Én is azt gondolom, hogy nem lehet annyi akkumulátorral elbírni a jövőben. Helye van az elektromos autóknak, ám hosszútávon ennél fenntarthatóbb, tisztább energiaforrásra van szükség a közlekedésben. És persze csökkenteni is kell a mobilitási igényünket. Lehet, hogy nem fogunk annyit utazni. Meg kell értenünk, meg kell szoknunk a saját környezetünket, nyarainkat is a szűkebb régiónkban töltsük inkább és néha-néha ellátogathatunk messzebbi tájakra.

 

Ámon Ada

energia- és klímapolitikai szakember

1998-tól 2015-ig a klíma- és energiapolitikai kérdésekkel foglalkozó Energiaklub igazgatója, 2015-től 2020 májusáig elnöke. Emellett dolgozott a londoni székhelyű International Institute for Energy Conservation (IIEC) konzulenseként, a CEE Bankwatch (Bankfigyelő Hálózat) energiakoordinátoraként, 2004 és 2008 között tagja volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak és energia-tanácsadója az Európai Parlament Zöld Frakciójának. 2015 óta londoni székhelyű E3G – Third Generation Environmentalism – vezető munkatársa, mely a világ 5. legbefolyásosabb zöld agytrösztje. Itt a Közép- és Kelet-Európai régió, ezen belül is elsősorban a Visegrádi Négyek klímapolitikájával, "kizöldítésével" és felzárkóztatásával foglalkozik.

2015-ben a Forbes első magyarországi női listáján a 9. legbefolyásosabb  lett.

Jelenleg a Budapest főpolgármester klímapolitikai főtanácsadójaként a főváros klíma- és zöldenergia fejlesztési stratégiájának kialakításáért felel.

Forrás: Wikipédia



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Kisokos: mit és hogyan kell szelektíven gyűjteni?
A szelektív hulladékgyűjtés fontos, megmutatjuk, hogy hogyan csináld!

Link másolása

hirdetés

A szelektív hulladékgyűjtés több szempontból is hasznos tevékenység. Az így gyűjtött hulladék nem kerül a szeméttelepre, ezáltal csökken a feleslegesen felhalmozódó szemét és az elégetésükkel kibocsátott káros anyag mennyisége is.

Emellett ezek az anyagok újrahasznosításra is kerülnek, ami nem csak az adott hulladéktípus alapanyaga (üveg, alumínium, kőolaj stb.) szempontjából jelent takarékos megoldást, de az anyag előállításának energiaigényével és vegyszerigényével kapcsolatosan is. Egy jócselekedettel tehát egyszerre több területen tudunk pozitív hatást elérni. De hogyan is kezdjünk neki?

Triviálisnak tűnhet, mégis még az elején érdemes leszögezni, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, ha egy része nem a megfelelő tárolóban köt ki, egy kis figyelem sokat segít. A hulladékgyűjtők lehetnek közvetlenül otthonunknál (ez általában a papír és a műanyag gyűjtésére alkalmas tárolókra igaz), de bizonyos hulladéktípusokat hulladékgyűjtő szigetekre kell elvinnünk. Ez utóbbiak száma a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével csökkent, de kis utánajárással kideríthető a legközelebb található sziget. Az, hogy mit melyik tárolóba kell dobnunk, területenként különbözhet, érdemes ez ügyben tájékozódni környékünkön. Gyakran a legkézenfekvőbb helyen, magán a hulladékgyűjtőn találhatunk információt arról, mit melyik tárolóba kell dobni.

Több olyan hulladéktípus létezik, ami több háztartásban megtalálható és első ránézésre valamelyik kategóriába besorolható, mégis külön kell őket gyűjteni, és az erre a hulladéktípusra szakosodott gyűjtőhelyre vinni. Ilyenek például a videó- és magnókazetták, a CD-k és DVD-k, a hungarocell, a villanykörték és fénycsövek vagy a tükrök.

A lámpahulladék szelektív gyűjtésének az oka, hogy a fényforrások (LED lámpák, kompakt és hagyományos fénycsövek, kisülő lámpák) és a lámpatestek (LED-es, kül- és beltéri lámpatestek és vészkijárat jelzők) nagyon összetett eszközök, azonban viszonylag egyszerűen darabjaira szedhető mindennapi használati tárgyak.

hirdetés
Megtalálható bennük gyakorlatilag mindenféle alapanyag: fém, üveg, műanyag. Éppen az összetettségük miatt nem kerülhetnek simán a fém, üveg vagy műanyag szelektív hulladékok közé. Azonban szakszerűen szétszerelve őket, egy átlagos fényforrás 83-89%-a újrahasznosítható.
Mi az a lámpahulladék és miért fontos gyűjteni?Elhasznált fényforrások: energiatakarékos izzók, ipari speciális lámpák és egyenes fénycsövek, amelyek veszélyes hulladéknak számítanak! Ezeket az elromlott és kiselejtezett lámpahulladékokat nem szabad a vegyes, kommunális kukába dobni, mert a lerakóba kerülve a termékekből kikerülő veszélyes anyagok  (pl. higany) károsíthatják környezetünket.

Lámpahulladékot leadhatunk a barkácsáruházakban, a hiper-, és szuperbevásárló áruházakban, a hulladéktelepeken is. Jársz ilyen helyekre? Akkor legközelebb nézz szét a bejárat vagy a pénztárak környékén! Hidd el, a közeledben is meg fogod találni a megfelelő gyűjtődobozt. Használd a gyűjtőpont-keresőt! Leadhatod továbbá a lakóhelyeden szervezett lakossági e-hulladék begyűjtési akció keretében is, de talán mind közül a legegyszerűbb módja a lámpahulladék leadásának ha oda viszed el ahol az új lámpát vagy égőt vásárolod.

Ne feledd, a visszagyűjtött lámpákat újrahasznosítják és jelentős mennyiségű másodlagos nyersanyagot biztosítanak a lámpa- és üveggyáraknak! További érdekességeket a lámpahulladékról ide kattintva olvashatsz!

A gyűjtésre vonatkozóan be lehet tartani továbbá általános szabályokat, régiótól függetlenül is. Hulladéktípustól függetlenül fontos, hogy a hulladék ne legyen szennyezett. Papír esetében a használt szalvéta vagy papírtörlő sajnos már nem kerülhet újrahasznosításra, a papírtörlő kartonhengere ellenben igen, hiszen ezekre általában nem kerül szennyeződés. Vegyszeres, zsíros flakonok, dobozok sem kerülhetnek a tárolóba, megfelelően kitisztítva viszont ezek is mehetnek az újrahasznosítandó műanyagok közé. Az alábbiakban válogatásunkban mutattunk még pár példát:

Papír - kék konténerben

Gyűjthető: tiszta újságpapír, papír és kartondobozok összehajtva, tiszta csomagolópapírok, irodai papírhulladékok, telefonkönyv, szórólapok és reklám- kiadványok, újságok

Nem gyűjthető: zsíros, olajos papírok, szennyezett papírok ( pl. zsíros pizzás doboz), műanyag borítók, indigó, faxpapír, használt egészségügyi papírok ( zsebkendő, wc papír), pelenka

Fehér üveg - fehér konténerben

Gyűjthető: befőttes üvegek, különböző üvegpalackok, bébiételes üvegcsék, röviditalos üvegek, szörpös üvegek ( elöblítve),

Nem gyűjthető: ablaküveg, tükör, villanykörte, neoncső, szemüveg, nagyító, TV képcső, orvosságos üveg

Ne dobd bele a színes üveget se!

Színes üveg - zöld konténerben

Gyűjthető: boros és sörösüvegek (fém és műanyag zárókupakot távolítsuk el!), színes parfümös üvegek

Nem gyűjthető: porcelán és kerámia, gyógyszeres üvegek, katedrálüveg

Ne dobj bele színezetlen „fehér” üveget!

Műanyag - sárga konténerben

Gyűjthető: PET palackok, elöblített tejfölös és joghurtos poharak, műanyag zacskók, reklámtáskák és műanyag fóliák, PP- Polipropilén anyagú (pl.tejtermékek dobozai, ketchupos flakonok) és HDPE (pl.mosószerek -; samponok flakonjai) jelzésű kozmetikai szeres flakonok. A csomagoláson megtaláljuk ezeket a jelzéseket.

Nem gyűjthető: vegyszeres, zsíros flakonok,fogkefe, műanyag játékok, videó és magnókazetta, CD lemezek, hungarocell. Három fajta műanyagot nem lehet újrahasznosítani: a 3-assal jelzett PVC-t, a 6-ossal jelzett polisztirolt, valamint a 7-essel jelzett egyéb műanyagokat.

Fém - szürke konténerbe

Gyűjthető: alumínium italdobozok, alufólia, konzervdobozok, zárókupakok, fém nyitófülek, elhasználódott evőeszközök, apróbb fém tárgyak

Nem gyűjthető: ételmaradékkal szennyezett konzervdobozok (ezeket mosd ki)

Figyelj oda, mert sok helyen összevonták a szürke és a sárga konténereket.

A veszélyes hulladékokat (pl. vegyszerek) száraz elemek, az akkumulátorok, a sütőolaj, a fáradt olaj, a lejárt gyógyszerek stb.) elzárva, külön helyen, gyermekektől elzárva kell tárolni addig, amíg azt hatósági engedéllyel rendelkező cégnek vagy szervezetnek ártalmatlanításra át nem adjuk.

Onnantól, hogy a szeletíven gyűjtött hulladék a megfelelő tárolóba kerül, még hosszú út áll előtte, míg új formában ismét forgalomba kerül. A papír újrahasznosításával jelentős víz- és energiamegtakarítás érhető el, ráadásul nincs szükség adalékanyagokra sem. A műanyagok újrahasznosítása komplexebb feladat, mert ennek az anyagtípusnak számos különböző változata létezik, akár fajtánként különböző összetétellel. A szétválogatás után a műanyagokat felaprítják, az így létrejövő aprólékot alaposan megtisztítják, majd műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra.

Az üveghulladék szinte 100%-ban újrahasznosítható, emellett minősége is szinte azonos az új üvegekével, a folyamat során pedig energiát is megtakarítanak. A fémhulladékot fajtánként szétválogatják, felaprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A fémdarabokat aztán beolvasztják és rudakba öntik.

Egy kis odafigyeléssel tehát nemcsak egy háztartás hulladéktermelése csökkenthető könnyen, hanem ennek pozitív hatásai más területeken is érzékelhetők.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A lassan elsüllyedő Jakarta helyett új fővárosa lesz Indonéziának
A pénzügyi és kereskedelmi központ marad az eddigi főváros, de a kormányzati adminisztráció két év múlva már Nusantarában lesz.

Link másolása

hirdetés

A világ egyik leggyorsabban süllyedő városa helyett rövidesen új fővárosa lesz Indonéziának, írja a The Guardian. A tervet még 2019-ben jelentette be Joko Widodo elnök, de a koronavírus-járvány miatt a döntést folyamatosan halasztották. Most úgy néz ki, hogy legkésőbb 2024-től Nusantara lehet a 273 millió lakosú ázsiai szigetország új fővárosa.

Az indonéz kormány reméli, hogy a döntéssel csökkenti a 10 millió lakosú, rendkívül zsúfolt Jakarta terheit. A jelenlegi fővárost rendszeresen sújtják áradások, miközben a felszín alatti vizek korábbi túlzott kitermelése miatt rendkívül gyorsan süllyed. A város északi részén akadnak olyan területek, melyek a becslések szerint évi 25 centimétert süllyednek, beleértve a lakók védelme érdekében épített hatalmas falat is, ami a tengertől óvja az épületeket és utcákat.

Ezzel szemben az új főváros az ország egy kevésbé lakott területén helyezkedik el. A bolygó harmadik legnagyobb szigetének számító Borneó indonéz részén az ország lakosainak kevesebb, mint 6 százaléka él, szemben a Jakartát is magába foglaló Jávával, ahol ennek épp a tízszerese.

A döntés értelmében az új kormányzati negyed építése még az idén megkezdődhet. Környezetvédők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki, hogy a lépés felgyorsíthatja a területen található esőerdők és az itt élő állatfajok kipusztulását.

hirdetés

Jakarta továbbra is az ország kereskedelmi és pénzügyi központja marad, csak az kormányzati adminisztráció teszi át székhelyét Nusantarába. A város nevének jelentése "szigetcsoport", ezzel pedig a politikusok reményei szerint az ország egységét fejezi majd ki.

A lassan teljesen elsüllyedő Jakartában uralkodó állapotokról a BBC forgatott néhány perces dokumentumfilmet még 2019-ben:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Robotpincérek leptek el egy fővárosi éttermet
A robotok főleg a cipekedésben és a tányérok összeszedésében segítenek az Alkotmány utcai étteremben, egyikük már nevet is kapott.

Link másolása

hirdetés

Pár napja üzemelte be a fővárosi I55 American Bar & Restaurant két robotpincérét, az egyiknek már nevet is adtak. A pandémia miatt hatalmas lett a munkanélküliség a vendéglátóiparban, a felszolgálógépek most jól jönnek.

Kiss Péter, a vendéglátóhely vezetője azt mondja, három éve még csak cikket olvasott arról, hogy robotok dolgoznak ebben az ágazatban, sosem gondolta, hogy az övé lehet az első olyan étterem a fővárosban, ahol ki is próbálják. (Józsefvárosban egy kávézóban, Győrben pedig egy étteremben már dolgozik felszolgáló robot.)

– Hogy jött az ötlet, hogy robotpincérrel dolgozzanak?

– Siófokon találkoztam ezzel a technológiával, nagyon megtetszett és ki akartam próbálni. Nálunk most kettő Bellabot van tesztüzemben.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

hirdetés

– A vendégek nagyon szeretik, nagyon érdekesnek tartják, Budapest belvárosában nagyon nyitottak az emberek. Szelfiznek velük, mosolyognak, amint meglátják. Már köszöntöttünk a segítségükkel szülinapost is, a robot énekelt. Ő vitte ki a tortát. Még egy kicsit futurisztikusnak tűnik, de figyelek minden egyes asztalt. A turisták kifejezetten szeretik ezt a megoldást, őket kell a legkevésbé informálni arról, hogyan is kell levenni a robotról a rendelést.

– A pandémia a vendéglátásban okozott munkaerőhiányt, Önök tervezik azt, hogy ezzel elejét vegyék a problémának?

– Teljesen nem tudják az embert pótolni. Lehetnek olyan átalakítások, hogy ez megoldható legyen, de az beruházást igényel. Több hely kell nekik, hogy meg tudjanak fordulni, kis beugrók legyenek a tálalópultnál, a bárnál, hogy be tudjanak állni, tehát létezhet, de én úgy gondolom, hogy egy-két generációnak le kell futni ehhez. Viszont például amikor 10 emberem lebetegedett most decemberben, és nem volt kit hívni, akkor jól jött volna a robot. Nem mindenki fogadja egyébként örömmel a Bellabotot, van, aki elkezdte félteni a munkáját.

– Nevük van már?

– Volt itt egy nagyon kedves kollégánk, Andy, ő rengeteg tányért vitt ki. Sajnos más vizekre evezett, de sosem felejtjük el. Az ő tiszteletére neveztük el hát Andynek az egyiket, a másiknak még keressük a nevet.

A tesztüzem kezdetekor Hegyi Károly, a Gastrobot Kft. ügyvezető-tulajdonosa is jelen volt, őt a technológiáról faggattuk.

– Ezt a robotot Shenzenben gyártják, ez a "kínai Szilikon-völgy", a legújabb technológiák itt látnak elsők között napvilágot. A legfontosabb rész, amit kifejlesztettek a pincér robot esetében, az az önvezetés. Ezt folyamatosan tesztelték, azután kerülhetett csak vendégek közé. A dizájnt pedig a japánok tervezték, egy kedves, aranyos külsőt próbáltak kialakítani.

– Hogyan működik?

– A klasszikus éttermi a'la cart felszolgálás a fő funkciója. Ez nem más, mint mikor a felszolgáló bemegy a pulthoz, beüti a rendelést, bemegy a konyhára, kihozza az ételt, kiviszi a vendégnek, majd amikor az befejezte, összeszedi a tányérokat. Ebből a robot 70 százalékot tud elvégezni. A gép főként a cipekedésben és a tányérok összeszedésében képes segíteni. A vendégekkel továbbra is a pincér foglalkozik, amit egyébként jobban is szeretnek.

– Mire alkalmas még a robot?

– Minden programozás kérdése. Persze idővel majd a teljes kiszolgálást is meg tudja csinálni, de még a jelenlétüket szokni kell a személyzetnek és a vendégeknek is. A szülinapost például a már említett éneklés mellett a nevén is tudja szólítani. A bejáratnál is tudja fogadni a vendégeket, és a foglalt vagy szabad asztalhoz tudja őket kísérni. Hostess funkciót is el tud látni, az étterem előtt állva szólítja meg az embereket, hogy térjenek be. Ha pedig az étterem tulajdonos külső helyszínre, például fogadásra vagy esküvőre akarja vinni a robotot, arra is van lehetősége. Be lehet táplálni az ottani térképet, vagy azt is lehet, hogy a vendégek egy gomb segítségével megállítják, ha le akarják róla venni az ételt vagy italt.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Gulyás László: „Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ”
A mesterséges intelligencia nemsokára beépül a mindennapokba. De vajon elveheti-e a munkánkat, és kell-e attól tartanunk, hogy a gépek egy napon öntudatra ébrednek?

Link másolása

hirdetés

A mesterséges intelligencia átalakíthatja a munkaerő piacot, viszont jelentős mértékben megkönnyítheti életünket, derül ki Gulyás László szavaiból. Az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének egyetemi docensével arról beszélgettünk, mitől függ, hogy milyen munkákat végeznek majd továbbra is az emberek, és mennyire okosak jelenleg a gépek.

A szakértő szerint a mesterséges intelligencia kutatások 1956-os kezdete óta újra és újra felvetődik a kérdés, kell-e attól tartanunk, hogy a gépi automatizáció elterjedésével az emberre már nem lesz szükség. Pedig Gulyás László azt mondja, ez a folyamat nem újkeletű. Az eszközhasználat az emberré válás fontos lépése volt. Azóta folyamatosan készítünk és használunk egyre bonyolultabb eszközöket. És ez mindig kihatott a munkaerőpiacra, valamint a társadalom egészére is.

"Gondoljunk bele abba, hogy közvetlenül az ipari forradalom után a gyerekeket is dolgoztatták hajnaltól éjszakáig. Ez nem csupán a kor kegyetlensége volt, hanem sok-sok munkáskézre volt szükség. Az újabb és újabb gépek elterjedésével viszont már kevesebb fizikai munkára van szükség. Ma már a társadalom nagy részének gyermekei huszonéves koruk elejéig iskolába járnak."

A változások nemcsak megszűntettek szakmákat, de létre is hoztak helyette újakat.

"A huszadik század elején a robbanómotorok megjelenése egy egész terület visszaszorulását eredményezte. Nem kellett annyi lovász és kocsis például. Viszont új szakmák jöttek létre helyettük, hiszen sokan dolgoznak autószerelőként, benzinkutasként vagy sofőrként is, bár ma már szinte mindenki maga vezet."

Kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mely szakmákat válthatja ki először. Erre nem könnyű válaszolni.

hirdetés

"Amit ma mesterséges intelligenciának hívunk, az egy gép, amely a digitális térben működik és egy konkrét feladatot lát el. Lényegét tekintve nem különbözik a porszívótól, a turmixgéptől, vagy a teherautótól. Egy adott feladatban jobb, hatékonyabb munkát tud végezni, mint az ember, mentesítve minket a terhelés alól."

"Várhatóan azok a szakmák tűnnek el, ahol egyszer meg kell tanulni a feladatot, aztán csak ismételni kell. Ismétlésben, monotonitástűrésben a gépek jobbak."

A kreatív iparágakban viszont Gulyás László szerint több lehetőség maradhat nekünk. És sok olyan szakma is megjelenhet, amire most még gondolni sem merünk.

"Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ. Mivel már maguk az okostelefonok is számítógépek, nemigen marad ki senki. De ezt elsősorban nem konkrét, tudatos döntések fogják meghatározni, mert a mesterséges intelligencia nem önálló termék lesz, hanem beépül az általánosan használt eszközökbe. A keresőbe, a navigátorba, a fényképezőbe, a könyvelőprogramba és így tovább. A látványos változások megjelenése talán a pénzügyekben, így a bankszektorban fog elsőként jelentkezni."

A sci-fi filmek által felvázolt távoli jövőben sokszor láthattuk az általunk megalkotott számítógépeket vagy robotokat öntudatra ébredni, majd az ember ellen fordulni. Gulyás László szerint ettől egyelőre nem kell tartani.

Jelenleg a szűk értelemben vett mesterséges intelligenciánál tart a világ, amely közel sem jelent veszélyt ránk nézve.

"Amit most meg tudunk csinálni, az az, hogy konkrét feladatokra fejlesztünk olyan algoritmusokat, amely azokat jobb hatékonysággal vagy gyorsabban képes megoldani, mint az ember."

A következő elméleti lépés az lenne, ha egy program minden feladatot legalább olyan szinten lenne képes elvégezni, mint az ember. Erre még nincsen meg a technológiánk, és belátható időn belül nem is látható, hogy meglesz. A gépek öntudatra ébredése csak ezután jöhetne.

"Jelenleg nem tudnak a gépek mindent, amit mi tudunk. Ma bizonyos feladatokra készítünk fel programokat, amiket azok meg tudnak tanulni. Amikor azt olvassuk, hogy egy gép megver egy sakkasztalnál egy embert, az csupán azt jelenti, hogy az adott feladatot jobban képes megoldani, mint az ember. De hát ez a gép definíciója, ezért használjuk őket" - fogalmaz a szakértő.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: