hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Légszennyezés: papíron elfogadjuk, hogy veszélyes, a gyakorlatban alig teszünk valamit ellene

Még mindig rosszul áll hazánk az uniós légyszennyezési számokban, de komoly szemléletbéli fordulat nélkül nem várható javulás, hiába a bírság.
Massay-Kosubek Zoltán - Másfélfok.hu/fotó: Erich Westendarp / Pixabay - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Nincs biztonságos mértékű légszennyezés, annak minden mennyisége káros az egészségre. Papíron Magyarország is elkötelezett, hogy csökkentse a túlságosan magas és halálos légszennyezettséget, azonban a valóságban ez nem történt meg.

Az Európai Unió Bírósága ezért kötelezettségszegési eljárásban elítélte az országot, amiért idővel akár mindannyian rendszeresen bírságot fizethetünk az unió felé.

De vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés? Bár a bíróság döntése motiválhatja a magyar kormányt és polgármestereket, végső soron továbbra is a magyar állampolgárok felelőssége és terhe, hogy kikényszerítsék a tiszta levegőhöz való jogukat.

Magyarország a szégyenpadon

Az ítélet kimondja, hogy Magyarország nem teljesítette a szállópor (PM10) részecskékre vonatkozó napi határértéket az ország teljes területén, valamint hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.

A konkrét jogsértés nemcsak abban áll fenn, hogy a 2005 és 2017 közötti időszakban a számos légszennyező anyag közül a PM10 részecskékre vonatkozó, uniós jogszabályok által meghatározott napi határértékeket igen nagy rendszerességgel túllépték meghatározott zónákban, hanem abban is, hogy

hirdetés
Magyarország nem tette meg a szükséges intézkedéseket a légszennyezettség csökkentésére.

Az uniós jog minden tagállamra nézve kötelező, és az Unió legrégebbi hivatalos intézménye, az Európai Unió Bírósága hivatott annak biztosítására, hogy ez adott esetben kikényszeríthető kötelezettség legyen. Ez a bíróság jogvédelmet biztosít minden uniós, így magyar állampolgár számára. Jó tudni tehát, hogy bármely peres ügyünkben hivatkozhatunk akár közvetlenül is az uniós jogra, és az eljáró magyar bíró fordul ilyenkor közvetlenül az Unió bíróságához az előzetes döntéshozatali eljárás során. Magyarország alperesi helyzete miatt az eljárás hivatalos nyelve a magyar volt, így az ítélet teljes szövege magyarul elérhető a Bíróság honlapján.

Ennek a jövőbeli, erre az ítéletre alapozott légszennyezettséggel kapcsolatos hazai perek miatt lehet jelentősége.

Papíron elfogadjuk, hogy veszélyes, a gyakorlatban alig teszünk valamit ellene

Magyarország is átültette jogrendszerébe az ítélet alapjául szolgáló irányelvet. Az uniós jogszabályok alapján egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb a PM10-koncentráció az egészségügyi határértéknél (napi átlag 50 µg/m3).

Magyarország egyes részein szinte minden évben előfordul, hogy 70–90 napon keresztül meghaladják ezt a mérőállomásokon mért adatok.

Hazánkban évente mintegy 13 000 ember idő előtti halála köthető a rossz levegőminőséghez, nem beszélve az évi közel egymillió megbetegedésről és a sok százmilliárdra rúgó gazdasági károkról. Egy friss jelentés szerint az egészségkárosodás miatti rövidebb életkilátás és rosszabb életminőség évente több mint 600 000 forintos kárt jelent egy magyarországi átlagos városi lakosra vetítve.

A légszennyező anyagok magyarországi kibocsátási leltáraiban (PM10 csökkentési program; OMSZ + EMEP CEIP) nem számolnak az illegális lakossági égetésekből származó kibocsátásokkal, az éghajlat- és levegőminőségi terveket így ezek figyelembevétele nélkül alkotják. Mivel ezek az égetések széles körben elterjedtek, a valós helyzet bemutatásakor ezeket is számításba kell venni. Az ítéletben megjelölt légszennyezés csökkentésére konkrét intézkedésekre lenne szükség. Ilyen kivitelezhető és hatékony intézkedésre példa az avarégetés tiltására vonatkozó magyar szabályozás, ami azonban továbbra is viták kereszttüzében áll, és hatékony végrehajtását a kormány a járványhelyzetre hivatkozva felfüggesztette.

Csökkent a légszennyezettség, de távolról sem eleget

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as jelentése szerint Magyarországon 2009-2018 között mérsékelten, kevesebb, mint 10%-al csökkent a PM2.5 miatt idő előtti halálozás. Ez elmarad a 20-30%-os európai átlagos csökkenéstől. Az Európai Unió januári Tiszta levegő vonatkozású kitekintése 2030-ra optimizmusra adhatna okot: a 2000-res évhez képest a főbb szennyező anyagok 10-70% között csökkentek, és amennyiben a tagállamok a nemzeti kibocsátások csökkentésére vonatkozó irányelvben (NEC) önként vállalt kötelezettségeiket teljesítik, az ott kitűzött célok elérhetőek 2030-ra. Ez az optimizmus azonban csak látszólagos.

Egyrészt jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok helyzete között, másrészt pont a jelen ítélet az ékes példa, hogy a vállalás még nem jelenti a légszennyezettség automatikus csökkentését. Illúzió azt hinni, hogy nincs szükség több erőfeszítésre a koronavírus által felgyorsított klímavédelmi vállalások, különösen az Európai Zöld Megállapodás, illetve a 2030-ra vállalt minimum 55%-os üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó uniós vállalás tükrében.

A legtöbb szennyező forrás csökkentése egyszerre szolgál klíma- és egészségvédelmi célokat, a nulla kibocsátású energiatermeléssel és közlekedéssel így kettős haszon érhető el.

A tudomány válasza a légszennyezés növekvő kockázatára

Nincs biztonságos mértékű légszennyezés, annak minden mennyisége káros az egészségre. A tudomány ezen szigorú ítélete más megvilágításba helyezi a határértékek kérdését is. Az ítélet az EU-s politikai alku eredményeképp megállapított határértékeit vette alapul, amelyek szerint 2018-ban az EU lakosságának 4%-át érintette a PM10-határérték túllépésében.

Azonban ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott, csak az egészségügyi hatásokra figyelemmel lévő határértékeket nézzük, ez az arány egyből 70%. És mindehhez hozzátehetjük, hogy ezeket a WHO-s szigorú határértékeket 2005-ben határozták meg, azóta pedig a tudomány jelentős előrelépést tett a levegőszennyezéshez köthető egészségkárosodás meghatározása terén. Tekintettel arra, hogy ezen irányelvek frissítése 2021 tavaszán várható, lényeges szigorítást prognosztizálva, bőven van még tennivaló a szennyezés csökkentése terén 2030-ig.

A törvény nem véd meg, ha nem véded meg magad

Hogyan érvényesíthetik az állampolgárok akkor a tiszta levegőhöz való alapvető jogukat? A válaszhoz először az Aarhusi egyezményt kell említenünk. A környezetvédelem és a demokrácia szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű egyezmény nemcsak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférését, hanem a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételét is szabályozza. Eszerint a nyilvánosságot tájékoztatni kell a környezetre vonatkozó döntésekről és a tervezett hatósági intézkedésekről, valamint biztosítani kell a közigazgatási, bírósági jogvédelemhez való jogot is. Lássunk erre három nyugat-európai példát.

Németországban 39 városban van per folyamatban annak érdekében, hogy a szennyező autók elleni hatósági fellépést jogilag kikényszerítsék a katasztrofális légszennyezettségi helyzet orvoslására.

Brüsszel is azon európai városok sorába illeszkedett, ahol a légszennyezés-mérőállomások kihelyezése során a legszennyezőbb, reprezentatív helyek helyett a kevésbé szennyező helyekre kitett mérőállomások adatait vették alapul. A 2016-ban indult peres eljárás az Európai Unió bíróságát is megjárta, és a legfrissebb, nem jogerős ítélet szerint a hatóságoknak a valós szennyezési adatokat kell figyelembe venniük, és intézkedéseket kell hozniuk a levegő minőségének javítása érdekében.

Ella Roberta neve sokak számára ismerős lehet: ő az a kislány, aki 9 éves korában asztmaroham következtében váratlanul és tragikusan fiatalon elhunyt. Amikor azonban az édesanyja összefüggést fedezett fel utólagosan az asztmarohamok és az illegális légszennyezettségi adatok között, nem nyugodott addig, míg az ügyet bíróságra nem vitte. A 2020 decemberi ítélet hivatalosan is kimondta, hogy

Ella az első ember a világon, akinek a halotti anyakönyvi kivonatán a légszennyezés is szerepel hivatalos halálokként.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

1,2 millió forintnyi összeget kaphatnak azok, akik leadják régi kocsijukat Nagy-Britanniában

A krediteket alternatív közlekedési eszközökre költhetik: például biciklire, elektromos rollerre, tömegközlekedésre, taxira.
Címkép: Pxhere - szmo.hu
2021. február 20.

hirdetés

Az új brit zöld fejlesztési terv értelmében 3000 fontot, azaz nagyjából 1,2 millió forintot kaphatnak azok, akik hajlandóak megválni régi, környezetszennyező gépjárművüktől, írja a Times.

A programot először Coventry városban tesztelik két évig, és ha sikeres, az egész országra kiterjesztik.

Olyan gépjárművekért fizetnek, amik dízeles kocsi esetén 2016 előttiek, benzines hajtású esetén pedig 2006 előttiek.

Azok, akik részt vesznek a programban, k a leadott gépjárműtől függően 1500 és 3000 font közötti összeget kapnak.

2014 és 2019 között 11 százalékot emelkedett a gépjárművel megtett távolság Nagy-Britanniában. Az intézkedéstől azt várják, hogy egyre több ember vált környezetkímélőbb közlekedési módokra.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

A texasi energiahálózat összeomlása megmutatta, mi vár ránk a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedéssel összefüggő kiszámíthatatlan időjárásra nem készültek fel az áramszolgáltatók. Sokkal többe fog kerülni, hogy a legrosszabb helyzetben is minden működőképes maradjon, mint eddig.
Fotó: MTI/AP/Odessa American/Jacob Ford - szmo.hu
2021. február 20.

hirdetés

Döbbenetes képeket láthattuk az elmúlt napokban az Egyesült Államok középső és déli részén tomboló rendkívüli fagyról és annak következményeiről. Különösen Texasban volt súlyos a helyzet, a sarkvidéki hidegtől több mint négymillióan maradtak áramszolgáltatás nélkül, és a befagyott vízvezetékek miatt rengeteg háztartásban még most sincs víz.

Az események megmutatták, hogy a globális felmelegedéssel összefüggő kiszámíthatatlan időjárástól akár egy egész ország elektromos hálózata is összeomolhat

– írja a New York Times

A texasi tömeges áramkimaradás egyik fő oka az volt, hogy a rekord hideg miatt olyan mennyiségű elektromos fűtőtestet kapcsoltak be az emberek, amely nagyobb energiamennyiséget követelt, mint azt a szolgáltatók a legrosszabb forgatókönyv szerint elterveztek. Ugyanakkor az állam gáztüzelésű erőműveinek nagy része leállt a fagyban, néhánynak már nem jutott üzemanyag sem a nagy földgáz-kereslet miatt. Ugyancsak befagytak Texas szélturbinái.

Ez a válság nemcsak Amerika számára adott bepillantást a jövőbe: mi is vár ránk a klímaváltozás okozta extrém időjárási körülmények között.

Olyasmi, amire a világ egyelőre nem készült fel.

Az elektromos hálózatok sokféle rendkívüli helyzetet kibírnak, főleg, ha a szolgáltatók fel tudnak készülni a veszélyekre. Csakhogy a klímaváltozás egyre gyorsul, és olyan rendkívüli időjárási események követik egymást, amelyek jóval meghaladják a tervezett körülményeket, így aztán bármikor bekövetkezhet a katasztrófa. De ugyanilyen ellátási zavarokat okozhatnak a durva hőhullámok, például vízhiánnyal.

hirdetés

Bár az elektromos hálózatok megerősítése, az időjárási szélsőségekkel szemben tűrőképesebbé tétele, több pótáramforrás beállítása igen költséges lenne, egy texasihoz hasonló áramszünet is nagyon sokba kerülhet. A szakértők szerint ezek csak úgy előzhetők meg, ha a jövőbeli hálózatok tervezői figyelembe veszik a megváltozott klímakörülményeket.

Jesse Jenkins, a princetoni egyetem energiarendszer-mérnöke szerint a problémát súlyosbítja, hogy a klímaváltozás miatt a múlt immár nem jó iránymutató a jövő felé, ezért inkább a nem várt dolgokra kell felkészülni.

Texas fő elektromos hálózatát, amely nagyrészt az ország többi részétől függetlenül működik, az állam megszokott időjárási szélsőségeinek megfelelően építették meg: elbírja például, hogy a nyári rekkenő hőségek idején milliók egyszerre kapcsolják be a légkondicionálójukat.

Bár tudták a szolgáltatók, hogy télen is csúcsra járhat az áramkereslet, de az idei viharok, amelyek hóval-jéggel borították be az államot és megdöntötték a hidegrekordokat, felülmúltak minden várakozást és meghaladták a hálózat teljesítőképességét.

Az operátorok azzal számoltak, hogy a legrosszabb esetben az államban a téli csúcsidőszakban 67 gigawatt elektromos áramot használnak fel. A múlt vasárnap azonban ez kevésnek bizonyult. A hőmérséklet zuhanásával sok házban bekapcsolták a régi, kevésbé hatékony, nagyobb fogyasztású hősugárzóikat. A problémák innentől kezdve halmozódtak. Hétfőre több mint 30 gigawatt teljesítményű erőmű állt le. Több erőműben a szokásos évi karbantartás folyt, és a szélparkok is legalább 4,5 gigawattot veszítettek teljesítményükből.

Léteznek azonban olyan megoldások, amelyekkel meg lehet előzni ezeket a problémákat. A szélturbinákat fel lehet szerelni fűtőtestekkel, így azok jeges körülmények között is működhetnek. A gázerőműveket meg lehet úgy építeni, hogy a helyszínen olajat tárolhassanak, és szükség esetének átállhassanak erre a fűtőanyagra.

Arra is van lehetőség, hogy a fogyasztók fizessenek olyan tartalékban tartott erőművekért, amelyeket szükség esetén be lehet vetni. A szolgáltatók azonban nem szívesen fizettetnek biztonsági pótdíjat. Az viszont elképzelhető, hogy a korábbi ellenállást legyőzve több összeköttetést hoznak létre Texas és más államok között az áramellátás kiegyensúlyozottsága érdekében, és arra ösztönzik a háztulajdonosokat, hogy akkumulátoros vészrendszereket szereljenek fel.

A probléma hosszú távon valószínűleg csak súlyosbodik.

A klímaváltozás miatt Texas ugyan egyre melegebb lesz, de gyakoribbak lesznek a rendkívüli hidegek és több lesz a heves téli vihar is. Egyes kutatások arra utalnak, hogy az Északi-sarkkör felmelegedése gyengíti a futóáramlást, amely az északi szélességi köröknél kering és általában visszafogja a fagyos sarki légörvényt. Ezáltal a hideg levegő időnként dél felé szökik, és olyan helyeken is kemény telet hoz, ahol ez ritkán fordul elő.

A biztonságos áramellátás annál is sürgetőbb feladat, mert egyre több döntéshozó javasolja az átállást elektromos autókra és elektromos fűtésre az üvegház hatású gázkibocsátások csökkentésére. A jelenlegi rendszerek pedig már a ma érzékelhető változásokat is rosszul kezelik.

A klímaváltozás energetikai következményeit Európában, és azon belül Magyarországon is végig kell gondolni. A legutóbbi extrém lehűlés miatt február 11-én például nálunk is megdőlt a mindenkori áramfogyasztási rekord.

A 17 óra 45 perc és a 18 óra közötti időszakban az országos rendszerterhelés elérte a 7119 megawattot, ami történelmi rekordnak számít. Az előző csúcsot, 7105 megawattot 2019. december 5-én regisztrálta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt.

Ugyancsak 2019-ben dőlt meg a nyári rekord 6633 megawattos csúcsértékkel, amit a MAVIR az irodai és otthoni klímaberendezések tömeges használatával, illetve a hűtőszekrények, hűtőberendezések, hűtőházak nagyobb igénybevételével indokolt. Akkor azt közölték, hogy a 27 fokos napi átlaghőmérséklet felett minden 1 fokos emelkedéssel körülbelül 100 megawatt, azaz mintegy 50 ezer háztartásnyi többlet-teljesítményt igényel az ország. Azt is hozzátették, a Mavir fel van készülve az ilyen extrém időszakokra.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„Történelmi jelentőségű küldetés” – Sárneczky Krisztián csillagász a Mars-misszióról

Először küldtünk kifejezetten élet-maradványokat kutató szondát a vörös bolygóra. A Perseverance szerepet kap az emberek érkezésének előkészítésében is.
Pörös Izabella cikke, címlapkép: NASA / JPL-Caltech - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Ahogy mi is megírtuk, a NASA közölte az első képeket, amelyeket a Perseverance kamerái készítettek a Mars felszínén. Az egyik egy nagy felbontású állókép, egy olyan videó része, amelyet több kamera készített, amikor a rover elérte a Marsot:

Ez pedig az első nagy felbontású, színes kép, amelyet a rover Hazcams kamerái küldtek vissza a leszállás után:

A Perseverance, vagyis ’Kitartás’ névre keresztelt Mars misszió keretében egy rovert és egy helikopter-drónt juttattak el a vörös bolygóra. A NASA a missziót 2020. július 30-án idította útjára azzal a céllal, hogy a szonda a Mars felszínén kutatásokat végezzen. Legutóbb a Persevenace elődje, a Curiosity (Kíváncsiság) járt a Marson, 2012-ben.

A terveknek megfelelően a Perseverance a Mars Jezero-kráterében szállt le. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen feltételezések szerint a kiválasztott kráter a távoli múltban egy tónak adott otthont, ezért anyagokban gazdag. Az ősi meder ámérője körülbelül 49 kilométer.

hirdetés
„A misszió fő projektje, hogy már fosszilizálódott élet-maradványokat keressen a Marson. Ez történelmi jelentőségű dolog."

- mondta a Szeretlek Magyarországnak Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.

„Szerintem ennek a szondának a létrehozása több mint egy űrkutatási vagy csillagászti mérföldkő. Ez egy olyan laboratórium, ami először képes arra, hogy komolyan valamiféle élet-maradványok után kutasson a bolygónak a felszínén. A folyamat következő lépése az aktív élet keresése lehet majd, illetve már ebben a szondában is vannak olyan technológiai kísérletek, amelyek az emberes Mars utazást készíti majd elő." - magyarázza.

A landolás - Fékezni kell

Ez volt az eddigi legkockázatosabb landolás a Marson. Sok előkísérlete és még több előkészülete volt a csütörtök este látott NASA tapsviharnak.

„19.000 km/h-ról le kell lassítani nullára. Ez a műszaki feladat. Ezzel a sebességgel egy óra alatt Hawaii-on lehet lenni."

- mondja Sárneczky Krisztián. Le kell tenni egy érzékeny, nagy, egytonnás elektronikai műszert, ami a Marson szerencsére csak 400 kilót nyom.

„A hetvenes években a jóval kisebb Viking szondáknak elég volt egy hőpajzs, majd egy ejtőernyős ereszkedés, messze hangsebesség alatt. Ki kellett fejleszetni egy olyan ernyőt, ami a Mars ritka légkörében működik, valamint hangsebesség fölött ki lehet nyitni. Ez egy hihetetlen mérnöki feladat, hogy ne szakadjon szét, ne pörögjön be. Valamint a hőpajzsot is, hogy az repüljön a légkörben, és ne kezdjen el bukdácsolni és darabokra törni."

Ezeket szerencsére már mind kipróbálták a Curiosity-nál.

„Itt az újítás az volt, hogy volt egy aktív radar a leszállóegység alján, ami azt figyelte, nehogy véletlenül egy végzetesen rossz helyre, mondjuk egy nagyobb sziklára vagy annak meredek oldalára szálljon le, és ott fölboruljon a szonda. A radar aktívan figyelte, hogy olyan helyre tegye le a rovert, ami sima, egyenletes, és ahonnan biztonságosan tovább tud indulni.”

Hibázni nem lehet, emberi beavatkozásra ugyanis nincs lehetőség, ellentétben például az 1969-ben Holdra-szállással.

„Az akkor még nagyon egyszerű számítógép egy sziklás terep közelébe vitte a holdkompot, és Armstrong át tudott váltani kézi irányításra, és át tudta repülni manuálisan a sziklás terepet, hogy le tudja rakni a kompot egy sima területre."

Itt viszont előre le kellett programozni mindent. Egy marsi misszióban a leszállás sem úgy történik, mint a Holdra, ahol először Hold körüli pályára állnak, majd leereszkednek. "Itt közvetlen az érkezéstől volt egy ereszkedés."

A Mars felszínén tomboló viharok nem veszélyeztették a küldetést, mert már túl vagyunk a viharos nyári időszakon.

„Nem volt még viharos leszállás. Az esetleg az utolsó fázist befolyásolta volna. Ismerjük a Marsnak a pályáját, tudjuk, hogy mikor van napközelben, mikor van naptávolban. Ugyanúgy, ahogy nálunk is hurrikánszezon van, amikor fölmelegszik az északi félteke, ott is főleg a déli féltekén törnek ki viharok, és a nyár szezonban."

A rover

A 4.2 cm/s sebességgel haladó rover egyik feladata, hogy a ritka szén-dioxid légkörből megpróbáljon oxigént előállítani, hiszen ha ember megy a Marsra, akkor ez az ottani oxigénelőkészítésnek egy nagyon fontos fázisa lehet. Ezenkívűl kipróbál egy helikoptert is.

„Ez lesz az első földi tárgy, ami irányított repülést hajt végre más bolygónak a légkörében. Ballonok már voltak a Vénusz légkörében is, ez viszont egy kicsi drón, aminek a sokkal ritkább Marsi légkör miatt, - a marsi légnyomás csak 0,75%-a a földi légnyomásnak - nagyobb rotorokra van szüksége, mint a Földön. Sokkal gyorsabbnak kell lennie a rotorforgásnak is.

„Olyan sebességgel kell pörgetni a rotort, hogy a rotorcsúcson már a hangsebesség 70%-át elérje a sebesség.”

A rover a fúrógépével mintákat fog gyűjteni a vörös bolygó kőzeteiből és a talajból, majd ezt követően a mintamagokat csövekben tárolja a felszínen. Ezenkívül van benne egy tárolóedény, ahova hermetikusan elraktározza azokat a kőzetmintákat és anyagmintákat, amiket begyűjt.

„Kőzet- és anyagmintaelemző berendezéseivel a Perseverance fontos vizsgálatokat végezhet a területen, ami valaha egy kiszáradt tómeder lehetett. Ez egy beletorkolló folyó deltája környékén van, ahol a feltételezések szerint szerves anyagok is összegyűlhettek. Vagyis az itteni üledékekben nagyobb eséllyel találhatja meg a szonda a marsi élet maradványait” - mondja Krisztián.

A Perseverance vissza nem jön, de már tervezik azokat a rovereket, amelyek vissza is tudnak majd térni a Földre, és kiszedik, valamint hazahozzák a tárolójából a begyűjtött mintákat.

Ez nem könnyű feladat, mert a Mars pályahelyzetei olyanok, hogy két hét után el kell indulni visszafelé, ha ugyanolyan gyorsan, vagyis hét hónap alatt szeretnénk visszatérni a Földre. Ha ez nem sikerül, két évet várni kell, ugyanis 26 havonta csak egyszer van olyan indulási időablak, amelyik lehetővé tesz egy 7 hónapos utazást energiatakarékos pályán.

„Vagyis olyan eszköz kell, ami a következő indítási ablak alatt leszáll, összeszedi a begyűjtött anyagmintákat, majd két hét múlva már indul is vissza."

A Mars 1.88 földi év alatt kerüli meg a Napot. Körülbelül ennyi időre tervezik az odaküldött szondák működését. De eddig mindegyik, amelyik épségben landolt a felszínen, sokszorosan túlélte a tervezett működési időtartamát.

A rover külön érdekességeket rejt magában, többek között három microchip-et, amelyek több mint tízmillió nevet tartalmaznak. Azoknak az embereknek a nevét, akik csatlakoztak a NASA "Küldje a nevét a Marsra” kampányához. Természetesen már a következő útra is fel lehet iratkozni a NASA Mars honlapján.

Következő lépés

A Mars mellett Sárneczky Krisztián szerint a jövőben a távoli jeges holdakra indulhatnak érdekes küldetések. Az Európa a Jupiter mellett, vagy az Enceladus a Szaturnusz mellett ilyen célpont lehet, hiszen utóbbin láthatóan fagyott jégfelszín van, nagy repedésekkel, konkrét gejzírekkel. A jégréteg alatt olvadt vízről is tudunk.

„Ezeknek a holdaknak a vizsgálata egyre fejlettebb szondákkal az életkeresés szempontjából érdekes, robotos kihívások lesznek.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egész városokat láthat el árammal a Pentagon új, űrbéli napeleme

Sikeres teszten van túl a modell, amely az atmoszféra fölötti napfényt alakítja mikrohullámú energiává.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. február 25.

hirdetés

Sikeres volt a tesztje annak a találmánynak, amely az Amerikai Védelmi Minisztérium (Pentagon) reményei szerint a jövőben egész városokat láthat el energiával - írja a CNN.

A nagyjából számítógép-monitor méretű eszközt még tavaly májusban küldték fel az űrbe az X-37B típusú titkos drónnal együtt, azóta keringett a Föld körül, 90 percenként megkerülve a bolygót.

A fotovoltikus rádiófrekvencia-antenna modulként (PRAM) emlegetett eszköz úgy van pozícionálva, hogy a Föld atmoszférája fölött keringjen.

A napfény nem minden esetben jut át az atmoszférán, az itt fent maradó fény magasabb frekvenciájú - és így nagyobb energiájú -, mint a Föld gravitációval kötött gázai körül visszaverődő fény. Ebben a plusz energiában rejlik a találmány sikeressége.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: