Félelem és rettegés karantén idején: brutális hatásai lehetnek az elszigeteltségnek
"Azért el tudnám viselni, hogy két hétig el legyek szeparálva. Olvasnék, filmeznék, sorozatokat néznék, egy kis magány nem is lenne rossz" – mondta az egyik barátom a minap. 14 nap, elszigetelten, otthon. Elsőre nem is tűnik borzasztónak.
Hogy pontosan hány ember kényszerül jelenleg otthoni karanténba Magyarországon, az az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatójából nem derült ki. Amit tudni lehet, hogy azért vannak egy páran.
Az ELTE Természettudományi Karának 25 tanárát, akik a Semmelweis Egyetemen is oktatnak, illetve minden oktatót és hallgatót, aki az elmúlt 14 napban Kínában, Dél-Koreában, Iránban és Észak-Olaszországban járt, például az egyetem házi karanténba küldött. Annak az iráni gyógyszerész hallgatónak, akinek pozitív lett a tesztje, a csoporttársai szintén otthon kell, hogy maradjanak, nem járhatnak be az egyetemre.
Magyarországon egyelőre azok kényszerülnek önkéntes, otthoni karanténra, akik nagy valószínűséggel kapcsolatba léptek fertőzöttel, vagy olyannal, aki a vírus által leginkább érintett területekről tért haza, de nincsenek tüneteik. A világ más részein azonban ennél kevesebb ok is elég az otthoni "száműzetéshez".
Noha Magyarországon még nem nagyon van rá példa, világszerte több vállalat is lépett már: a Facebook és a Google anyavállalata, az Alphabet a San Franciscóban dolgozó munkavállóinak előírta a „szobafogságot”, annak érdekében, hogy minimalizálják a koronavírus terjedését. A Twitter szintén nem kötelezi arra az alkalmazottait, hogy bejárjanak az irodákba dolgozni.
De vajon tényleg pihentető-e, kellemes-e ilyen helyzetben a kényszer-otthonlét? Egyelőre úgy tűnik, hogy a válasz nem.
Az ember alapvetően társas lény, és noha otthon, a saját lakásában elsőre akár kényelmesnek, sőt, pihentetőnek tűnhet a karantén, 14 nap nagyon sok idő. Ha pedig valakinek már tünetei vannak, és kórházi karanténba kerül, az pláne megviseli az embert.
Az elszigeteltség ugyanis mindenképpen pszichés károkat okozhat, akár hosszútávon is.
Ez derül ki a a világ legrangosabb egyetemei közé tartozó King’s College London The Lancet folyóiratban publikált tanulmányából, amelyben korábbi járványok pszichológiai hatásait vizsgálják. A kutatók 24, tíz különböző országban, többek között SARS, Ebola, H1N1 vagy MERS fertőzés miatt karanténba kényszerült személyek részvételével készült korábbi tanulmány eredményeit elemezték.
A karantén – noha a közösség szempontjából hasznos, hiszen meggátolja a vírus terjedését – az egyén szempontjából kifejezetten káros, hosszútávú negatív hatásai is lehetnek.
Poszttraumás stressz szindróma (vagyis PTSD), depresszió, düh, félelem és pánik jelentkezhet a tartós elzártság hatására. Kiderült az is, hogy a karantén pszichikailag azokat viselte meg jobban, akik korábban már szenvedtek valamilyen mentális betegségtől, és az egészségügyi dolgozókat.
