prcikk: Így likvidálták az iráni diktátort: Éveken át figyelték Teherán minden kameráján, majd 30 bombával lecsaptak Ali Hámeneire | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Így likvidálták az iráni diktátort: Éveken át figyelték Teherán minden kameráján, majd 30 bombával lecsaptak Ali Hámeneire

A Moszad és a CIA segítségével dobtak néhány tonna bombát az iráni legfőbb vezetőre teheráni irodájában. A támadást többéves adatgyűjtés és egy beépített ember utolsó pillanatos megerősítése tette lehetővé.


Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.

Az izraeli hírszerzés szinte mindegyik térfigyelő kamerát feltörte Teheránban, a felvételeket pedig titkosítva továbbították Tel-Avivba és más dél-izraeli városokba. Egy kamera kulcsfontosságúnak bizonyult: a felvételei alapján az izraeli elemzők meg tudták állapítani, hol parkol Hámenei biztonsági személyzete, és betekintést nyertek a legfelsőbb vezető komplexumának mindennapjaiba.

„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.

A Moszad munkáját a 8200-as számú felderítőegység, helyi kémek, valamint a katonai hírszerzés napi jelentései is támogatták. A több száz különböző információs csatornáról beérkező óriási adatmennyiséget egy matematikai módszerrel dolgozták fel, így azonosították az új megfigyelési célpontokat. „Az izraeli hírszerzési kultúrában a célpont-meghatározás a legfontosabb taktikai kérdés – ez teszi lehetővé a stratégia megvalósítását” – mondta Itai Sapira dandártábornok, katonai hírszerző, majd hozzátette: „Ha a döntéshozó úgy dönt, hogy valakit likvidálni kell, Izraelben az a kultúra: »Mi biztosítjuk a célmeghatározási információkat.«”

Az izraeli katonai doktrína szerint két, egymástól független hírszerzői forrásnak kell megerősítenie, hogy a célpont valóban a támadásra kijelölt helyszínen tartózkodik, és azt is, hogy kik vannak vele. Ebben az esetben a végső megerősítést az Egyesült Államoktól kapták: a CIA-nak volt egy beépített embere Ali Hámenei környezetében, aki megerősítette, hogy a vezető február 28-án, szombat reggel a Pasteur utca melletti irodájában tart megbeszélést Irán felső vezetésének nagy részével.

A támadás előtt Izrael körülbelül egy tucat mobiltelefon-tornyot is megbénított a környéken. A készülékek foglaltat jeleztek, ha valaki hívást kezdeményezett, ezzel pedig megakadályozták, hogy a testőrök riasztást kapjanak. A megerősítés után az izraeli repülőgépek mintegy 30 precíziós bombát dobtak le a helyszínre. A hadsereg szerint a reggeli támadás taktikai előnyt biztosított számukra, amellyel meglepetést okoztak az iráni vezetésnek.

Szakértők szerint ha a konfliktus hamarabb eszkalálódik, sokkal nehezebb lett volna megtalálni a legfelsőbb vezetőt, mert olyan bunkerekbe vitték volna, amelyek ellen Izraelnek nincsenek megfelelő bombái. Hámenei a Hezbollah vezérével, Hasszán Naszrallahhal ellentétben sosem bujkált. A libanoni szervezet vezetője éveket töltött föld alatti bunkerekben, és több izraeli merényletkísérletet is túlélt egészen 2024 szeptemberéig, amikor izraeli vadászgépek lebombázták bejrúti rejtekhelyét. Ezzel szemben Ali Hámenei a szakértők szerint mártírhalálra készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott a csádi elnök Orbánnak írt levele: fegyveres terrorista csoportok ellen is bevetettek volna magyar katonákat
A Telex birtokába került a csádi elnök 2023-as meghívólevele, amely a magyar katonák telepítésének jogalapja lett volna. A dokumentum szerint a Honvédség tagjai szükség esetén közvetlen harci beavatkozást is végrehajthattak volna, és engedélyt kaptak a halálos erő alkalmazására.


A magyar katonákat szükség esetén a fegyveres terrorista csoportok elleni közvetlen beavatkozásra is bevetették volna Csádban – derül ki a csádi elnök 2023-ban Orbán Viktornak küldött, eddig titkos leveléből, amelynek egy részletét a Telex hozta nyilvánosságra. A dokumentum azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez adta volna a hivatalos jogalapot a magyar Honvédség csádi tartózkodásához.

A levél szerint Mahamat Idriss Déby Itno elnök arra kérte a magyar kormányt, hogy

„biztosítson katonai segítségnyújtást és telepítsen magyar fegyveres erőket szuverén területünkre”.

A dokumentum egyértelműen fogalmaz a feladatokról: a magyar erőknek a terrorista csoportok elleni küzdelemben kellett volna segíteniük, ami „szükség esetén közvetlen beavatkozással is” járhatott volna.

A magyar katonák emellett jogot kaptak volna az erőalkalmazásra, „beleértve szükség esetén a halálos erőt is”.

„Az Ön egyetértése esetén a hazánkban tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával”

- írta a csádi elnök Orbánnak.

A kiszivárgott kormányelőterjesztésből az is kiderül, hogy

a Miniszterelnöki Kormányiroda a levél szövegét törlésre javasolta a minősített határozat tervezetéből, mondván, „nem szükséges minden információ megjelenítése”.

A dokumentumot a kormány korábban többször emlegette, de annak tartalmát még a parlament Honvédelmi Bizottságában sem mutatták be.

A magyar fél a jelek szerint komolyan készült a harci feladatokra. A lap azt állítja, hogy a tervek szerint először 30, később 200 katona ment volna az afrikai országba, a missziónak csak a logisztikai része 21 milliárd forintba került volna.

A misszió terve végül mégsem valósult meg. Bár a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a 2023-ban elfogadott parlamenti felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, az végül nem ment át a kormányon. A felhatalmazás 2025 végén lejárt, magyar csapatok pedig nem mentek Csádba.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban úgy fogalmazott, a feltételek és a biztonsági garanciák mára megváltoztak, „ezért ilyen misszió nincs, és nem lesz”.

A misszió kockázatait növelte a rendkívül instabil helyi helyzet. Csádot 2021-ig Idriss Déby vezette, akit végül felkelők gyilkoltak meg. Utódja a fia lett, ő hívta be a magyar csapatokat.

Az afrikai országban az összecsapások folyamatosak, 2024 októberében például a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet a csádi hadsereg 40 tagját ölte meg. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a korábbi gyarmattartó, Franciaország csapatait 2025 elején kirakták Csádból, és félő volt, hogy az orosz Afrika Corps (mely a rettegett Wagner-csoport hasonlóan brutális utódja) bevonulhat a helyükre - ahogy azt tették a Száhel-térség több országában már.

Az ügy azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy Pálinkás Szilveszter honvédszázados egy interjúban arról beszélt, a misszió Orbán Gáspár projektje volt, a tervezésénél pedig 50 százalékos harcértékvesztéssel számoltak, ami 200 katonából 100 halottat jelentett volna.

A vádakra a kormány és a katonai vezetés is reagált. Orbán Viktor a századosról azt mondta, „nem lenne a Pálinkás úr helyében”, utalva arra, hogy a katonai szabályok vonatkoznak rá. A Honvédség vezérkari főnöke pedig azt mondta, nincs politikai döntés a csádi műveletről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kapu Tibor: Hiszem, hogy a vasárnapi közös döntésünk meg fogja változtatni a történelem menetét
Az űrhajós a választás előtti napon fordult a magyarokhoz, a kölcsönös tisztelet fontosságára hívva fel a figyelmet. A bejegyzésben Jurij Gagarin űrrepülésének évfordulóját állította párhuzamba a magyarok előtt álló sorsdöntő választással.


Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, egy nappal a választás előtt, az űrhajózás világnapjának előestéjén tett közzé egy Facebook-posztot, amelyben a szavazáson való részvételre és a kölcsönös tiszteletre buzdít. Az űrhajós Jurij Gagarin 65 évvel ezelőtti, történelmi repülését állítja párhuzamba a magyarok előtt álló döntéssel.

Bejegyzését változtatás nélkül közöljük:

„Április 12. az űrhajózás világnapja. 65 évvel ezelőtt Jurij Gagarin első emberként ezen a napon járt a világűrben. A világ tudományos közössége, az űrkutatók és a világűr felfedezése iránt elkötelezett emberek sokasága ezen a napon ezt ünnepli. Az a nap 65 évvel ezelőtt megváltoztatta a történelem menetét.

Idén, mi magyarok, azonban valami mást is ünnepelhetünk ezen a napon. Azt, hogy újra véleményt mondhatunk hazánk jövőjéről. Szavazatunkkal hozzájárulhatunk és részt vállalhatunk Magyarország sorsának alakításából. Közös felelősségünk, hogy ez a gyönyörű ország ne a gyűlöletkeltés, hanem a szeretet, és ne a megosztottság, hanem a közös sikerek országa lehessen. Hogy egymás felé ne bizalmatlanságot, hanem tiszteletet sugározzunk.

És az is, hogy európai és észak-amerikai szövetségi partnereink felé demokratikus elköteleződést, bizalmat és együttműködést mutassunk.

A közhatalom sorsáról közvetlenül leghamarabb, valószínűleg csak négy év múlva lesz lehetőségünk dönteni.

E döntésünket legjobb meggyőződésünk és lelkiismeretünk szerint egy fejlődő Magyarország érdekében hozzuk meg. Tudnunk kell, hogy ebben a reményben fognak szavazni magyarok milliói, bárkit is támogassanak. Én legalábbis így fogok szavazni, reménnyel telve. Éppen ezért tisztelnünk kell minden döntést, véleményt akkor is, ha az eltér a sajátunktól.

Az nem járható út, ha egymáshoz kizárólag pártpolitikai érdekeknek megfelelően viszonyulunk. A gyűlölködésre nem lehet nemzetet, hazát építeni. Mindannyian magyarok vagyunk.

Tavaly megtiszteltek azzal, hogy egy emberként álltak mögöttem.

Kérem, most álljanak ki Magyarország mellett azzal, hogy elmennek szavazni és a legjobb belátásuk szerint leadják a voksukat.

Hiszem, hogy a vasárnapi közös döntésünk meg fogja változtatni a történelem menetét.

"Ne feledjük, másnap mindig felkel a Nap és ugyanabban az országban fog mindannyiunkra sütni. Sokkal több köt össze minket, mint amennyi elválaszthatna.””


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: így gyülekezik a tömeg Magyar Péter debreceni kampányzáró beszédére
A Tisza Párt elnöke szabályosan felszántotta tavasszal az országot. Volt olyan nap, hogy hétnél is több településen mondott beszédet.


Szombaton este hattól tartja kampányzáró beszédét Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke nem Budapesten, hanem a Fidesz egyik vidéki bástyájának számító Debrecenben mondja el a vasárnapi választás előtti utolsó beszédét az Egyetem téren.

A politikus kampánykörútját „a legfontosabb országjárásként” hirdették meg, melynek része volt a Tisza mind a 106 egyéni jelöltjének bemutatása, és az, hogy minél több településre személyesen is eljussanak.

A választás előtti utolsó országjáráson Magyar Péter kezdetben naponta négy-öt, m ajd hat-hét, az utolsó héten pedig még ennél is több településre látogatott el.

A debreceni kampányzárón így gyülekezett a tömeg nem sokkal Magyar beszéde előtt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni Magyar Péter debreceni kampányzáróját
Debrecenben zárja a kampányt a Tisza Párt. Magyar Péter a Fidesz egyik legfontosabb vidéki fellegvárában lép utoljára színpadra a választás előtt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 11.



Szombaton este hatra hirdette meg kampányzáró beszédét Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke nem Budapesten, hanem a Fidesz egyik vidéki bástyájának számító Debrecenben mondja el a vasárnapi választás előtti utolsó beszédét az Egyetem téren.

A politikus kampánykörútját „a legfontosabb országjárásként” hirdették meg, melynek része volt a Tisza mind a 106 egyéni jelöltjének bemutatása, és az, hogy minél több településre személyesen is eljussanak.

A választás előtti utolsó országjáráson Magyar Péter kezdetben naponta négy-öt, m ajd hat-hét, az utolsó héten pedig még ennél is több településre látogatott el.

A kampányzárót itt lehet élőben nézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: