hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Életben maradt a 1,5 °C reménye, de a világ nem töri össze magát, hogy megmentse a beteget – COP26 helyszíni értékelő

Az ördög a részletekben rejlik, érdemes ezért közelebbről megvizsgálni, mit is ért el a COP26. A Másfél fok cikke.

Link másolása

hirdetés

A két héten át zajló, több mint 24 órával meghosszabbított ENSZ klímatárgyalások (COP26) keserédes eredménnyel zárultak szombaton Glasgow-ban. Bár a 196 országnak sikerült megállapodni abban, hogy csökkentik a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó, a kőszén felhasználását és megszüntetik a „nem hatékony” fosszilis tüzelőanyag-támogatásokat, a jelenlegi középtávú vállalások még mindig legalább 2,4 °C-os globális felmelegedéshez vezetnek. Hogy a még biztonságosnak ítélt 1,5 °C-os küszöbértéket ne haladjuk meg, az országoknak az elkövetkező egy évben új, frissített klímavállalásokkal kellene visszatérniük – legalábbis ezt kéri a Glasgow Climate Pact. Fontos megállapodások születtek még az erdőirtások és a metán-kibocsátások megszüntetésével kapcsolatban, és hat év után sikerült véglegesíteni a karbonpiacok szabályrendszerét is. A fejlett országoknak járó klímafinanszírozás terén is volt némi előrelépés, de a fejlődők szerint ez még mindig csak töredéke annak, mint ami járna nekik. Az ördög a részletekben rejlik, érdemes ezért közelebbről megvizsgálni, mit is ért el a COP26 - olvasható a Másfél fok cikkében.

Vegyes eredményekkel – az arcokon könnyekkel, haraggal és megkönnyebbüléssel – zárult a klímacsúcs Glasgow-ban: láttunk áttöréseket és kiábrándító visszalépéseket egyaránt, és számos kompromisszumot kellett meghozniuk az országoknak. De mit is jelent a COP26 döntése, vagyis a „Glasgow Climate Pact”, a globális éghajlatváltozás elleni harcban?

A COP26 legfontosabb eredményei

• Az országok az elkövetkező évben felülvizsgálják klímavállalásukat, és azt igyekeznek a 1,5 °C-os küszöbértékkel összhangba hozni – így ez a célkitűzés még „életben van”, és nyomatékos a Glasgow Climate Pact szövegében.

A kőszén kivezetése és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának beszüntetése először került bele COP döntésbe – így ez kikerülhetetlen részét képezi a Párizsi Megállapodás végrehajtásának.

• A fejlett országok elköteleződtek amellett, hogy 2025-ig megduplázzák az alkalmazkodásra szánt finanszírozást a 2019-es szinthez képest – így azt 20 milliárd fontról 40 milliárd fontra emelték, ami még messze van a szükségestől, de jó kezdet.

hirdetés

• A Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló szabályrendszer (ún. párizsi szabálykönyv) legnehezebb kérdéseit tisztázták a résztvevők 6 év után, így többek között lefektették a karbonpiacok új szabályait – szakmai szervezetek azonban figyelmeztetnek, hogy ennek további fejlesztésére lehet szükség.

Mindezeknek köszönhetően a COP26 előrelendítette valamelyest a világot a felmelegedés 1,5 °C-os korlátozása felé vezető úton, de a tempó még így is borzasztó lassú a helyzet súlyosságához képest.

Aminek nem örülünk

1. Túl kevesek az országok vállalásai

Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C-nál korlátozni tudjuk, 2030-ra felére kellene csökkenteni a jelenlegi kibocsátásokat. A CAT legfrissebb elemzése szerint, a Glasgow-ban bejelentett középtávú vállalások még mindig legalább 2,4 °C-os globális felmelegedéshez vezetnek a század végére.

Ha pedig az országok a klímacsúcson tett összes, hosszútávú ígéretüket betartják, akkor a század végére 1,8 °C-os melegedés várható, ami még mindig nem elég ahhoz, hogy biztonságos és élhető maradjon a földi éghajlat. Ráadásul mindezeket a célkitűzéseket törvénybe is kell ültetni és konkrét rövid- és középtávú tervekkel, intézkedésekkel alátámasztani, különben „üres kalóriák” maradnak.

A CAT “hőmérője”, amely azt mutatja meg, hogy az országok jelenlegi kibocsátás-csökkentési politikái és vállalásai milyen mértékű globális melegedést eredményeznének a század végére (Forrás: Climate Action Tracker)

2. Felpuhított szövegezés

Bár az országok elköteleződése a szénalapú energiatermelés fokozatos kivezetése mellett mérföldkőnek számít (ezidáig egyetlen COP döntés sem nevezte nevén a szénipart), sajnálatos módon a két nagykibocsátó India és Kína az utolsó pillanatban felpuhította a nyelvezetet és a „kivezetés” helyett a „csökkentés” szó került a végső szövegbe. Ugyan nyilvános tiltakozásával India vitte el a balhét, valójában Kína és az USA is nagy szerepet játszott a gyengébb eredményben.

Ez apró változtatásnak tűnhet, de az EU figyelmeztetett, hogy ez megnehezíti a 1,5°C-os küszöbérték betartását. „Minél tovább tart, hogy megszabaduljunk a kőszéntől, az annál nagyobb terhet ró a környezetre” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke. Emellett “annál nagyobb terhet ró a gazdaságára is, mert a kőszén egyszerűen gazdasági szempontból sem kifizetődő” – tette hozzá.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke (Fotó: UNFCCC – Kiara Worth)

A kőszén égetése a klímaváltozás egyik legfőbb okozója, 2019-ben még mindig 37%-át adta a világ villamosenergia-termelésének. Több jelentés is figyelmeztet:

Ahhoz, hogy a 2030-as klímacélokat teljesíteni tudjuk, ötször gyorsabban kellene kivonni a kőszenet a villamosenergia-termelésből.

A kőszénen túl – többek között Szaúd-Arábia és Oroszország nyomására – a kőolaj és földgáz kivezetésére utalás sincsen a Glasgow Climate Pact szövegében, ugyanakkor azok „nem hatékony” támogatását fokozatosan beszüntetik az országok. A „nem hatékony” jelző szintén a szöveg puhítására szolgál.

3. Túl kevés klímafinanszírozás

A fejlődő országok óriási csalódásként élték meg, hogy a fejlettek továbbra sem teljesítették klímafinanszírozásra vonatkozó vállalásukat. A fejlett országok még 2009-ben megígérték, hogy legkésőbb 2020-ig évi 100 milliárd USD-t adnak be a közös klímaalapba (pontosabban „mobilizálják” ezeket a pénzforrásokat), ami a fejlődő országokat segítené abban, hogy tiszta energiára álljanak át és alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás hatásaihoz.

Így a 2020-2024-es időszakra összesen 500 milliárd USD-nak kellene rendelkezésre állnia. Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy csak 2023-ra látunk valamit ebből az összegből. A Glasgow Climate Pact szövegében a fejlettek „mélységesen sajnálják” a határidő elmulasztását, és sürgetik, hogy 2025-re legyen meg a teljes 500 milliárd USD. Ez még nem garancia, de jobb, mint a semmi.

Intenzív egyeztetések a klímacsúcs utolsó óráiban (Fotó: UNFCCC – Kiara Worth)

Aminek örülünk

1. Világosan a kőszénkor alkonyát jelzi a COP26 döntése

Ebben a döntésben végre nevén nevezik a klímaváltozás egyik legjelentősebb okozóját, és bár „megváltoztattak egy szót, de nem tudják megváltoztatni a COP-tól jövő általános jelzést, hogy a kőszén korszaka véget ér”, mondta el Jennifer Morgan, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója a tárgyalásokon. „Ha Ön egy szénipari vállalat vezetője, akkor ez a COP rossz hírt jelent” – tette hozzá.

Több mint 40 ország vállalta a kőszén kivezetését (a gazdagok legkésőbb a 2030-as, a szegények a 2040-es évekre) és azt, hogy nem finanszírozzák új szénerőművek építését. Ezen országok között van öt a húsz legnagyobb széniparú ország közül: Dél-Korea (5.), Indonézia (7.), Vietnám (9.), Lengyelország (13.) és Ukrajna (19.), viszont a szénnagyhatalom India, Kína, USA, Ausztrália, Japán és Dél-Afrika nincsenek az aláírók között, Dél-Korea és Lengyelország pedig később visszakozott – sokak felháborodására.

A glasgow-i ígéretek valószínűleg körülbelül 80+ GW új szénerőmű telepítését nullázzák le, ami a Kínán kívüli összes tervezett üzem kétharmada.

Vietnám elköteleződése kétségtelenül a COP26 egyik legnagyobb pozitívuma, mivel Kína és India után a harmadik legnagyobb az erőmű-építők között. A világ 10 legnagyobb széniparú országa mára rendelkezik nettó nulla célkitűzéssel, ami tovább gyorsítja az iparág visszaszorítását.

A kőszén-finanszírozás terén sincs visszaút: mára az összes G20 ország vállalta, hogy nem támogatja továbbra a külföldi szénipart, ezzel gyakorlatilag beszüntetve az ebbe az iparba irányuló legjelentősebb nemzetközi közfinanszírozásokat. Számos bank és pénzügyi intézmény is elkötelezte magát arra, hogy nem támogatja továbbá a – szénmegkötő és -tározó technológiákkal nem rendelkező – szénerőműveket.

2. A metánkibocsátások csökkentése

Több mint 100 ország (105 + USA és EU) csatlakozott a Global Methane Pledge kezdeményezéshez, melynek célja, hogy 2030-ig legalább 30%-kal csökkentsék a metánkibocsátást a 2020-as szinthez képest. A jelenlegi aláírókkal a kötelezettségvállalás több mint 1000 széntüzelésű erőmű leállításának felelne meg. Ha Kína hasonló csökkentést érne el az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú megállapodása révén, ez a szám több mint 1700-ra ugrana a Clean Air Task Force szerint.

A metánkibocsátások 30%-os csökkentésének teljesítésével 2050-ig akár 0,2 °C-kal mérsékelhető lenne a globális felmelegedés mértéke.

Bár mérföldkőnek számít ez a megállapodás, ezidáig a globális metánkibocsátásnak csak mintegy 45%-át fedik le a csatlakozók, és olyan kulcsfontosságú országok, mint Irán és Oroszország, nincsenek köztük. A mezőgazdasághoz és állattenyésztéshez köthető jelentős metán-kibocsátások szintén nincsenek számba véve ebben a közös célkitűzésben – de valahol el kell kezdeni.

3. Együtt kell kezelni az éghajlati és ökológiai válságot

A COP26 döntés világosan elismeri, hogy az ökológiai és klímaválság mélyen összefonódik, ezért ezeket együtt kell kezelni. A természet megóvása és helyreállítása (köztük az ún. természetalapú megoldások) központi szerepet kaptak a konferencián, és több megállapodás is született ezen a téren.

A világ több mint 100 országa, melyek a világ erdőinek mintegy 85%-át képviselik, megígérték, hogy legkésőbb 2030-ig teljes mértékben beszüntetik az erdőirtást és támogatják azok helyreállítását. Ehhez több mint 19 milliárd dollár állami és magánfinanszírozást is társítanak. Ezen a téren születtek már korábban megállapodások, de azok nem voltak túl sikeresek – megfigyelők szerint azonban a mostani abban más, hogy jóval több ország írta alá (köztük Brazília is), és jelentős mennyiségű pénzt is rendeltek hozzá.

Továbbá létrejött egy az erdőirtáshoz vezető termékek (pl. szója, pálmaolaj, kakaó) fő termelőit és fogyasztóit tömörítő partnerség is 28 ország részvételével, hogy szorgalmazzák a fenntarthatóságot az egész értékláncon keresztül. Emellett 30 pénzintézet vállalta, hogy beszünteti minden erdőirtással kapcsolatos beruházás támogatását 2025-ig.

A dél-amerikai őslakosok képviselői a klímacsúcson (Fotó: UNFCCC – Kiara Worth)

4. Több pénz a fejlődőknek

A kibocsátások csökkentése mellett a fejlődő országoknak pénzügyi és technológiai támogatásra van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a már elkerülhetetlen negatív hatásokhoz és meg tudjanak birkózni a klímaváltozás miatti veszteségekkel és károkkal (mint például a partvidéki területek eltűnése az emelkedő tengerszint miatt).

Az alkalmazkodás finanszírozása terén előrelépést jelent, hogy a fejlett országok megígérték, hogy 2025-ig megduplázzák az alkalmazkodásra szánt összeget a 2019-es szinthez képest.

Emellett létrehozták a „Glasgow–Sharm el-Sheikh” kétéves munkaprogramot a Globális Alkalmazkodási Cél kidolgozására – ezzel a fejlődők egy régóta esedékes kérését teljesítve.

A károk és veszteségek terén bár ezen a COP-on sikerült elérni, hogy a fejlődők technikai támogatást kapjanak a Santiago Network keretében, az ügy még mindig nem kapott egy dedikált pénzügyi mechanizmust. Sokak meglepetésére, a klímacsúcs utolsó előtti napján a skót első miniszter, Nicola Sturgeon 2 millió fontot ajánlott fel erre a célra – ez egyelőre apró összeg, de jó példával jár elől.

Nicola Sturgeon, skót első miniszter bejelentése (Fotó: a szerző)

5. A párizsi szabálykönyv véglegesítése

Hat év után végre sikerült egyezségre jutni a karbonpiacok szabályrendszerét illetően, továbbá olyan technikai kérdésekben, mint a klímavállalások közös időkerete és az országok haladásának átlátható dokumentálása, leltárazása. A karbonpiacokat illetően szakértők szerint még mindig vannak gyenge pontok, melyek esélyt adhatnak a trükközésre, ezért az elkövetkező tárgyalásokon ezeket tovább kellene fejleszteni, illetve biztosítani kellene a végrehajtás megfelelő ellenőrzését. De a most tető alá hozott rendszerrel már lehet dolgozni – ami nem egy hátrány egy évvel a határidő után.

6. Az elektromos járművek hajnala

A közlekedés dekarbonizálása terén is fontos vállalások születtek a klímacsúcson: a globális autóeladások 31%-áért felelős autógyártók – köztük a Volvo, Ford, Mercedes Benz, GM és Jaguar Land Rover – vállalták, hogy fokozatosan kivezetik a belsőégésű motorral hajtott járműveket a gyártásukból. Sőt, mára világszerte az autóeladások 19%-a olyan országokban történik, amelyekben már van ezek kivezetésére céldátum, szemben a 2019-es 5%-kal. Ezek az országok 2 milliárd embernek adnak otthont.

Ugyanakkor üröm az örömben, hogy a legnagyobb autógyártó cégek, a Volkswagen, Toyota, Stellantis, BMW és anyaországaik, Németország, Japán, Franciaország és az Egyesült Államok távol maradtak ettől az egyezségtől és csak homályos ígéreteket tettek.

Klímatüntetők támogatást követelnek a klímaváltozás okozta károk és veszteségek kompenzálására (Fotó: UNFCCC – Kiara Worth)

Még életben a 1,5 fokos célkitűzés, de már alig lélegzik

Hogy mennyire mondható sikeresnek a COP26? Mivel egy rettentő bonyolult egyezkedési folyamatról van szó több mint 190 ország részvételével, a válasz egy kicsit a „Schrödinger macskája” kvantumelméleti gondolatkísérletre emlékeztet: vagyis a képzeletbeli macska egyszerre él is és halott is. Vannak tehát eredmények, amiknek lehet és kell is örülni, de a sikerekre számos kudarc vet árnyékot – sokak szerint nagyban elsötétítve azokat.

Bár fontos lépéseket tettünk ezen a klímacsúcson a jó irányba, már fénysebességgel kellene szaladnunk ezen az úton, hogy élhető és biztonságos maradjon a földi éghajlat.

A jövő évi konferenciát Egyiptom rendezi, így jó esély van arra, hogy a fejlődő országok nagyobb befolyást tudnak majd gyakorolni a fejlettekre. Az óra azonban ketyeg: minél tovább húzzák az országok a konkrét politikák és intézkedések kidolgozását a klímaválság kezelésére, annál fájdalmasabb lesz az átállási folyamat, és annál nagyobb – GDP-ben, emberi életekben és kihalt fajokban mérhető – költségei lesznek a halogatásnak.

António Guterres, ENSZ főtitkár szerint a földi éghajlat sorsa „cérnaszálon függ” –

még mindig az éghajlati katasztrófa ajtaján kopogtatunk… ideje vészhelyzeti üzemmódba váltani – különben az esélyünk, hogy elérjük a nettó nullát, nulla lesz.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Kisokos: mit és hogyan kell szelektíven gyűjteni?
A szelektív hulladékgyűjtés fontos, megmutatjuk, hogy hogyan csináld!

Link másolása

hirdetés

A szelektív hulladékgyűjtés több szempontból is hasznos tevékenység. Az így gyűjtött hulladék nem kerül a szeméttelepre, ezáltal csökken a feleslegesen felhalmozódó szemét és az elégetésükkel kibocsátott káros anyag mennyisége is.

Emellett ezek az anyagok újrahasznosításra is kerülnek, ami nem csak az adott hulladéktípus alapanyaga (üveg, alumínium, kőolaj stb.) szempontjából jelent takarékos megoldást, de az anyag előállításának energiaigényével és vegyszerigényével kapcsolatosan is. Egy jócselekedettel tehát egyszerre több területen tudunk pozitív hatást elérni. De hogyan is kezdjünk neki?

Triviálisnak tűnhet, mégis még az elején érdemes leszögezni, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, ha egy része nem a megfelelő tárolóban köt ki, egy kis figyelem sokat segít. A hulladékgyűjtők lehetnek közvetlenül otthonunknál (ez általában a papír és a műanyag gyűjtésére alkalmas tárolókra igaz), de bizonyos hulladéktípusokat hulladékgyűjtő szigetekre kell elvinnünk. Ez utóbbiak száma a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével csökkent, de kis utánajárással kideríthető a legközelebb található sziget. Az, hogy mit melyik tárolóba kell dobnunk, területenként különbözhet, érdemes ez ügyben tájékozódni környékünkön. Gyakran a legkézenfekvőbb helyen, magán a hulladékgyűjtőn találhatunk információt arról, mit melyik tárolóba kell dobni.

Több olyan hulladéktípus létezik, ami több háztartásban megtalálható és első ránézésre valamelyik kategóriába besorolható, mégis külön kell őket gyűjteni, és az erre a hulladéktípusra szakosodott gyűjtőhelyre vinni. Ilyenek például a videó- és magnókazetták, a CD-k és DVD-k, a hungarocell, a villanykörték és fénycsövek vagy a tükrök.

A lámpahulladék szelektív gyűjtésének az oka, hogy a fényforrások (LED lámpák, kompakt és hagyományos fénycsövek, kisülő lámpák) és a lámpatestek (LED-es, kül- és beltéri lámpatestek és vészkijárat jelzők) nagyon összetett eszközök, azonban viszonylag egyszerűen darabjaira szedhető mindennapi használati tárgyak.

hirdetés
Megtalálható bennük gyakorlatilag mindenféle alapanyag: fém, üveg, műanyag. Éppen az összetettségük miatt nem kerülhetnek simán a fém, üveg vagy műanyag szelektív hulladékok közé. Azonban szakszerűen szétszerelve őket, egy átlagos fényforrás 83-89%-a újrahasznosítható.
Mi az a lámpahulladék és miért fontos gyűjteni?Elhasznált fényforrások: energiatakarékos izzók, ipari speciális lámpák és egyenes fénycsövek, amelyek veszélyes hulladéknak számítanak! Ezeket az elromlott és kiselejtezett lámpahulladékokat nem szabad a vegyes, kommunális kukába dobni, mert a lerakóba kerülve a termékekből kikerülő veszélyes anyagok  (pl. higany) károsíthatják környezetünket.

Lámpahulladékot leadhatunk a barkácsáruházakban, a hiper-, és szuperbevásárló áruházakban, a hulladéktelepeken is. Jársz ilyen helyekre? Akkor legközelebb nézz szét a bejárat vagy a pénztárak környékén! Hidd el, a közeledben is meg fogod találni a megfelelő gyűjtődobozt. Használd a gyűjtőpont-keresőt! Leadhatod továbbá a lakóhelyeden szervezett lakossági e-hulladék begyűjtési akció keretében is, de talán mind közül a legegyszerűbb módja a lámpahulladék leadásának ha oda viszed el ahol az új lámpát vagy égőt vásárolod.

Ne feledd, a visszagyűjtött lámpákat újrahasznosítják és jelentős mennyiségű másodlagos nyersanyagot biztosítanak a lámpa- és üveggyáraknak! További érdekességeket a lámpahulladékról ide kattintva olvashatsz!

A gyűjtésre vonatkozóan be lehet tartani továbbá általános szabályokat, régiótól függetlenül is. Hulladéktípustól függetlenül fontos, hogy a hulladék ne legyen szennyezett. Papír esetében a használt szalvéta vagy papírtörlő sajnos már nem kerülhet újrahasznosításra, a papírtörlő kartonhengere ellenben igen, hiszen ezekre általában nem kerül szennyeződés. Vegyszeres, zsíros flakonok, dobozok sem kerülhetnek a tárolóba, megfelelően kitisztítva viszont ezek is mehetnek az újrahasznosítandó műanyagok közé. Az alábbiakban válogatásunkban mutattunk még pár példát:

Papír - kék konténerben

Gyűjthető: tiszta újságpapír, papír és kartondobozok összehajtva, tiszta csomagolópapírok, irodai papírhulladékok, telefonkönyv, szórólapok és reklám- kiadványok, újságok

Nem gyűjthető: zsíros, olajos papírok, szennyezett papírok ( pl. zsíros pizzás doboz), műanyag borítók, indigó, faxpapír, használt egészségügyi papírok ( zsebkendő, wc papír), pelenka

Fehér üveg - fehér konténerben

Gyűjthető: befőttes üvegek, különböző üvegpalackok, bébiételes üvegcsék, röviditalos üvegek, szörpös üvegek ( elöblítve),

Nem gyűjthető: ablaküveg, tükör, villanykörte, neoncső, szemüveg, nagyító, TV képcső, orvosságos üveg

Ne dobd bele a színes üveget se!

Színes üveg - zöld konténerben

Gyűjthető: boros és sörösüvegek (fém és műanyag zárókupakot távolítsuk el!), színes parfümös üvegek

Nem gyűjthető: porcelán és kerámia, gyógyszeres üvegek, katedrálüveg

Ne dobj bele színezetlen „fehér” üveget!

Műanyag - sárga konténerben

Gyűjthető: PET palackok, elöblített tejfölös és joghurtos poharak, műanyag zacskók, reklámtáskák és műanyag fóliák, PP- Polipropilén anyagú (pl.tejtermékek dobozai, ketchupos flakonok) és HDPE (pl.mosószerek -; samponok flakonjai) jelzésű kozmetikai szeres flakonok. A csomagoláson megtaláljuk ezeket a jelzéseket.

Nem gyűjthető: vegyszeres, zsíros flakonok,fogkefe, műanyag játékok, videó és magnókazetta, CD lemezek, hungarocell. Három fajta műanyagot nem lehet újrahasznosítani: a 3-assal jelzett PVC-t, a 6-ossal jelzett polisztirolt, valamint a 7-essel jelzett egyéb műanyagokat.

Fém - szürke konténerbe

Gyűjthető: alumínium italdobozok, alufólia, konzervdobozok, zárókupakok, fém nyitófülek, elhasználódott evőeszközök, apróbb fém tárgyak

Nem gyűjthető: ételmaradékkal szennyezett konzervdobozok (ezeket mosd ki)

Figyelj oda, mert sok helyen összevonták a szürke és a sárga konténereket.

A veszélyes hulladékokat (pl. vegyszerek) száraz elemek, az akkumulátorok, a sütőolaj, a fáradt olaj, a lejárt gyógyszerek stb.) elzárva, külön helyen, gyermekektől elzárva kell tárolni addig, amíg azt hatósági engedéllyel rendelkező cégnek vagy szervezetnek ártalmatlanításra át nem adjuk.

Onnantól, hogy a szeletíven gyűjtött hulladék a megfelelő tárolóba kerül, még hosszú út áll előtte, míg új formában ismét forgalomba kerül. A papír újrahasznosításával jelentős víz- és energiamegtakarítás érhető el, ráadásul nincs szükség adalékanyagokra sem. A műanyagok újrahasznosítása komplexebb feladat, mert ennek az anyagtípusnak számos különböző változata létezik, akár fajtánként különböző összetétellel. A szétválogatás után a műanyagokat felaprítják, az így létrejövő aprólékot alaposan megtisztítják, majd műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra.

Az üveghulladék szinte 100%-ban újrahasznosítható, emellett minősége is szinte azonos az új üvegekével, a folyamat során pedig energiát is megtakarítanak. A fémhulladékot fajtánként szétválogatják, felaprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A fémdarabokat aztán beolvasztják és rudakba öntik.

Egy kis odafigyeléssel tehát nemcsak egy háztartás hulladéktermelése csökkenthető könnyen, hanem ennek pozitív hatásai más területeken is érzékelhetők.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A lassan elsüllyedő Jakarta helyett új fővárosa lesz Indonéziának
A pénzügyi és kereskedelmi központ marad az eddigi főváros, de a kormányzati adminisztráció két év múlva már Nusantarában lesz.

Link másolása

hirdetés

A világ egyik leggyorsabban süllyedő városa helyett rövidesen új fővárosa lesz Indonéziának, írja a The Guardian. A tervet még 2019-ben jelentette be Joko Widodo elnök, de a koronavírus-járvány miatt a döntést folyamatosan halasztották. Most úgy néz ki, hogy legkésőbb 2024-től Nusantara lehet a 273 millió lakosú ázsiai szigetország új fővárosa.

Az indonéz kormány reméli, hogy a döntéssel csökkenti a 10 millió lakosú, rendkívül zsúfolt Jakarta terheit. A jelenlegi fővárost rendszeresen sújtják áradások, miközben a felszín alatti vizek korábbi túlzott kitermelése miatt rendkívül gyorsan süllyed. A város északi részén akadnak olyan területek, melyek a becslések szerint évi 25 centimétert süllyednek, beleértve a lakók védelme érdekében épített hatalmas falat is, ami a tengertől óvja az épületeket és utcákat.

Ezzel szemben az új főváros az ország egy kevésbé lakott területén helyezkedik el. A bolygó harmadik legnagyobb szigetének számító Borneó indonéz részén az ország lakosainak kevesebb, mint 6 százaléka él, szemben a Jakartát is magába foglaló Jávával, ahol ennek épp a tízszerese.

A döntés értelmében az új kormányzati negyed építése még az idén megkezdődhet. Környezetvédők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki, hogy a lépés felgyorsíthatja a területen található esőerdők és az itt élő állatfajok kipusztulását.

hirdetés

Jakarta továbbra is az ország kereskedelmi és pénzügyi központja marad, csak az kormányzati adminisztráció teszi át székhelyét Nusantarába. A város nevének jelentése "szigetcsoport", ezzel pedig a politikusok reményei szerint az ország egységét fejezi majd ki.

A lassan teljesen elsüllyedő Jakartában uralkodó állapotokról a BBC forgatott néhány perces dokumentumfilmet még 2019-ben:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Robotpincérek leptek el egy fővárosi éttermet
A robotok főleg a cipekedésben és a tányérok összeszedésében segítenek az Alkotmány utcai étteremben, egyikük már nevet is kapott.

Link másolása

hirdetés

Pár napja üzemelte be a fővárosi I55 American Bar & Restaurant két robotpincérét, az egyiknek már nevet is adtak. A pandémia miatt hatalmas lett a munkanélküliség a vendéglátóiparban, a felszolgálógépek most jól jönnek.

Kiss Péter, a vendéglátóhely vezetője azt mondja, három éve még csak cikket olvasott arról, hogy robotok dolgoznak ebben az ágazatban, sosem gondolta, hogy az övé lehet az első olyan étterem a fővárosban, ahol ki is próbálják. (Józsefvárosban egy kávézóban, Győrben pedig egy étteremben már dolgozik felszolgáló robot.)

– Hogy jött az ötlet, hogy robotpincérrel dolgozzanak?

– Siófokon találkoztam ezzel a technológiával, nagyon megtetszett és ki akartam próbálni. Nálunk most kettő Bellabot van tesztüzemben.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

hirdetés

– A vendégek nagyon szeretik, nagyon érdekesnek tartják, Budapest belvárosában nagyon nyitottak az emberek. Szelfiznek velük, mosolyognak, amint meglátják. Már köszöntöttünk a segítségükkel szülinapost is, a robot énekelt. Ő vitte ki a tortát. Még egy kicsit futurisztikusnak tűnik, de figyelek minden egyes asztalt. A turisták kifejezetten szeretik ezt a megoldást, őket kell a legkevésbé informálni arról, hogyan is kell levenni a robotról a rendelést.

– A pandémia a vendéglátásban okozott munkaerőhiányt, Önök tervezik azt, hogy ezzel elejét vegyék a problémának?

– Teljesen nem tudják az embert pótolni. Lehetnek olyan átalakítások, hogy ez megoldható legyen, de az beruházást igényel. Több hely kell nekik, hogy meg tudjanak fordulni, kis beugrók legyenek a tálalópultnál, a bárnál, hogy be tudjanak állni, tehát létezhet, de én úgy gondolom, hogy egy-két generációnak le kell futni ehhez. Viszont például amikor 10 emberem lebetegedett most decemberben, és nem volt kit hívni, akkor jól jött volna a robot. Nem mindenki fogadja egyébként örömmel a Bellabotot, van, aki elkezdte félteni a munkáját.

– Nevük van már?

– Volt itt egy nagyon kedves kollégánk, Andy, ő rengeteg tányért vitt ki. Sajnos más vizekre evezett, de sosem felejtjük el. Az ő tiszteletére neveztük el hát Andynek az egyiket, a másiknak még keressük a nevet.

A tesztüzem kezdetekor Hegyi Károly, a Gastrobot Kft. ügyvezető-tulajdonosa is jelen volt, őt a technológiáról faggattuk.

– Ezt a robotot Shenzenben gyártják, ez a "kínai Szilikon-völgy", a legújabb technológiák itt látnak elsők között napvilágot. A legfontosabb rész, amit kifejlesztettek a pincér robot esetében, az az önvezetés. Ezt folyamatosan tesztelték, azután kerülhetett csak vendégek közé. A dizájnt pedig a japánok tervezték, egy kedves, aranyos külsőt próbáltak kialakítani.

– Hogyan működik?

– A klasszikus éttermi a'la cart felszolgálás a fő funkciója. Ez nem más, mint mikor a felszolgáló bemegy a pulthoz, beüti a rendelést, bemegy a konyhára, kihozza az ételt, kiviszi a vendégnek, majd amikor az befejezte, összeszedi a tányérokat. Ebből a robot 70 százalékot tud elvégezni. A gép főként a cipekedésben és a tányérok összeszedésében képes segíteni. A vendégekkel továbbra is a pincér foglalkozik, amit egyébként jobban is szeretnek.

– Mire alkalmas még a robot?

– Minden programozás kérdése. Persze idővel majd a teljes kiszolgálást is meg tudja csinálni, de még a jelenlétüket szokni kell a személyzetnek és a vendégeknek is. A szülinapost például a már említett éneklés mellett a nevén is tudja szólítani. A bejáratnál is tudja fogadni a vendégeket, és a foglalt vagy szabad asztalhoz tudja őket kísérni. Hostess funkciót is el tud látni, az étterem előtt állva szólítja meg az embereket, hogy térjenek be. Ha pedig az étterem tulajdonos külső helyszínre, például fogadásra vagy esküvőre akarja vinni a robotot, arra is van lehetősége. Be lehet táplálni az ottani térképet, vagy azt is lehet, hogy a vendégek egy gomb segítségével megállítják, ha le akarják róla venni az ételt vagy italt.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Gulyás László: „Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ”
A mesterséges intelligencia nemsokára beépül a mindennapokba. De vajon elveheti-e a munkánkat, és kell-e attól tartanunk, hogy a gépek egy napon öntudatra ébrednek?

Link másolása

hirdetés

A mesterséges intelligencia átalakíthatja a munkaerő piacot, viszont jelentős mértékben megkönnyítheti életünket, derül ki Gulyás László szavaiból. Az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének egyetemi docensével arról beszélgettünk, mitől függ, hogy milyen munkákat végeznek majd továbbra is az emberek, és mennyire okosak jelenleg a gépek.

A szakértő szerint a mesterséges intelligencia kutatások 1956-os kezdete óta újra és újra felvetődik a kérdés, kell-e attól tartanunk, hogy a gépi automatizáció elterjedésével az emberre már nem lesz szükség. Pedig Gulyás László azt mondja, ez a folyamat nem újkeletű. Az eszközhasználat az emberré válás fontos lépése volt. Azóta folyamatosan készítünk és használunk egyre bonyolultabb eszközöket. És ez mindig kihatott a munkaerőpiacra, valamint a társadalom egészére is.

"Gondoljunk bele abba, hogy közvetlenül az ipari forradalom után a gyerekeket is dolgoztatták hajnaltól éjszakáig. Ez nem csupán a kor kegyetlensége volt, hanem sok-sok munkáskézre volt szükség. Az újabb és újabb gépek elterjedésével viszont már kevesebb fizikai munkára van szükség. Ma már a társadalom nagy részének gyermekei huszonéves koruk elejéig iskolába járnak."

A változások nemcsak megszűntettek szakmákat, de létre is hoztak helyette újakat.

"A huszadik század elején a robbanómotorok megjelenése egy egész terület visszaszorulását eredményezte. Nem kellett annyi lovász és kocsis például. Viszont új szakmák jöttek létre helyettük, hiszen sokan dolgoznak autószerelőként, benzinkutasként vagy sofőrként is, bár ma már szinte mindenki maga vezet."

Kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mely szakmákat válthatja ki először. Erre nem könnyű válaszolni.

hirdetés

"Amit ma mesterséges intelligenciának hívunk, az egy gép, amely a digitális térben működik és egy konkrét feladatot lát el. Lényegét tekintve nem különbözik a porszívótól, a turmixgéptől, vagy a teherautótól. Egy adott feladatban jobb, hatékonyabb munkát tud végezni, mint az ember, mentesítve minket a terhelés alól."

"Várhatóan azok a szakmák tűnnek el, ahol egyszer meg kell tanulni a feladatot, aztán csak ismételni kell. Ismétlésben, monotonitástűrésben a gépek jobbak."

A kreatív iparágakban viszont Gulyás László szerint több lehetőség maradhat nekünk. És sok olyan szakma is megjelenhet, amire most még gondolni sem merünk.

"Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ. Mivel már maguk az okostelefonok is számítógépek, nemigen marad ki senki. De ezt elsősorban nem konkrét, tudatos döntések fogják meghatározni, mert a mesterséges intelligencia nem önálló termék lesz, hanem beépül az általánosan használt eszközökbe. A keresőbe, a navigátorba, a fényképezőbe, a könyvelőprogramba és így tovább. A látványos változások megjelenése talán a pénzügyekben, így a bankszektorban fog elsőként jelentkezni."

A sci-fi filmek által felvázolt távoli jövőben sokszor láthattuk az általunk megalkotott számítógépeket vagy robotokat öntudatra ébredni, majd az ember ellen fordulni. Gulyás László szerint ettől egyelőre nem kell tartani.

Jelenleg a szűk értelemben vett mesterséges intelligenciánál tart a világ, amely közel sem jelent veszélyt ránk nézve.

"Amit most meg tudunk csinálni, az az, hogy konkrét feladatokra fejlesztünk olyan algoritmusokat, amely azokat jobb hatékonysággal vagy gyorsabban képes megoldani, mint az ember."

A következő elméleti lépés az lenne, ha egy program minden feladatot legalább olyan szinten lenne képes elvégezni, mint az ember. Erre még nincsen meg a technológiánk, és belátható időn belül nem is látható, hogy meglesz. A gépek öntudatra ébredése csak ezután jöhetne.

"Jelenleg nem tudnak a gépek mindent, amit mi tudunk. Ma bizonyos feladatokra készítünk fel programokat, amiket azok meg tudnak tanulni. Amikor azt olvassuk, hogy egy gép megver egy sakkasztalnál egy embert, az csupán azt jelenti, hogy az adott feladatot jobban képes megoldani, mint az ember. De hát ez a gép definíciója, ezért használjuk őket" - fogalmaz a szakértő.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: