hirdetés

JÖVŐ

A vaddisznók annyi széndioxid-kibocsátásért felelősek, mint 1 millió autó egy új kutatás szerint

A kutatás szerint a vaddisznók a rendszeres földtúrással jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Link másolása

hirdetés

Azt eddig is tudtuk, hogy a vaddisznók a bolygó legkártékonyabb élőlényei közé tartoznak, de az invazív fajt eddig csak a mezőgazdasági termények és az erdei állatok megtizedelésével gyanúsították. A Scientific Americanben megjelent új kutatás szerint azonban

a vaddisznók jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is, méghozzá a rendszeres földtúrással.

A vaddisznók ugyanis óriási mértékben túrják át a talajt élelem után kutatva. Az állatok jóval hatékonyabban forgatják a földet, mint például a mezőgazdasági traktorok, a földtúrás és a kiírtott talaj pedig végeredményben a legkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét növeli hihetetlen mértékben.

Az Európa és Ázsia nagy részén őshonos, de mára az Antarktiszt leszámítva mindenhol előforduló állatokat a bolygó legelterjedtebb invazív emlősének tartják. Csak Ausztráliában hárommillió vaddisznó élhet, ahol évente 100 millió ausztrál dollárnak (22,5 milliárd forint) megfelelő legelőt és terményt pusztítanak el, míg az Egyesült Államokban ennek több mint két és félszeresét.

Nemcsak a növényekre, hanem további állatfajokra is veszélyt jelent az erdei földtúró. Tudósok szerint a világ 54 országában összesen 672 állat- vagy növényfajra - köztük békákra és orchideákra - jelent komoly fenyegetést a vaddisznó, ami feltúrja az élőhelyeket, vagy zsákmányként tekint a többi élőlényre.

hirdetés

Ha mindez nem lenne elég, a vaddisznók még az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért is felelőssé tehetők. Egy svájci mérés szerint egy helyi erdőben 23 százalékkal emelkedett a talaj szén-dioxid kibocsátása csak a vaddisznók miatt. Ezzel szemben egy kínai természetvédelmi területen 70 százalékkal több szén-dioxid került a légkörbe azokról a területekről, ahol jellemzően ezek az állatok élnek.

Az amerikai tudományos lapban most megjelent tanulmány alapján

a vaddisznók évente összesen legalább egy Tajvan méretű területnyi kárt okoznak a bolygó talajában, ami végeredményben 4,9 millió tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe. Ez nagyjából 1 millió autó éves károsanyag-kibocsátásával egyezik meg.

A károk túlnyomó részét Ausztrália és környéke szenvedi, ahol már meg is kezdték egy speciális vadászati program bevezetését, melynek segítségével jelentősen lassítani szeretnék a vaddisznók túlszaporodását. Ezen felül csapdákkal és kerítésekkel próbálják szabályozni az állatok mozgásterét, hogy minél kevesebb addig érintetlen területet túrhassanak fel.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Megalkották az eddigi legfehérebb festéket, ami jobban hűt, mint a legtöbb légkondi

Az amerikai kutatócsapat már piacra is dobta a terméket.

Link másolása

hirdetés

A Purdue Egyetem kutatói megalkották a világ legfehérebb festékét, írja a USAToday. A festék bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is.

Az Indiana állambeli egyetem kutatóinak célja az volt, hogy a találmánnyal hozzájáruljanak a globális felmelegedés megfékezéséhez.

"Amikor körülbelül hét évvel ezelőtt elkezdtük ezt a projektet, az energiatakarékosságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet tartottuk szem előtt" - mondta Xiulin Ruan, a Purdue gépészmérnöki karának professzora.

A festéket a bárium-szulfát nevű kémiai vegyület teszi ulrafehérré. A festék a napsugárzás 98,1%-át tükrözi vissza, miközben infravörös hőt is kibocsát. Mivel a festék kevesebb hőt nyel el a napsütésből, mint amennyit kibocsát, az ezzel a festékkel bevont felület lehűl anélkül, hogy energiát fogyasztana.

Ha egy körülbelül 1000 négyzetméteres tetőfelületet vonnának be a festékkel, az 10 kilowatt hűtési teljesítményt eredményezne, ami jobb, mint a legtöbb házban használt légkondicionálóé - mondta Ruan.

A kutatócsapat egy céggel közösen az Egyesült Államokban már piacra is dobta az ultrafehér festéket.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Törékenynek látszik a Föld az űrből nézve” - Egymilliárd dollárt adományoz Jeff Bezos természetvédelmi projektekre

A világ leggazdagabb embere összesen 10 milliárd dollárt szán a bolygó megmentésére, most kiderült, mire költi az első 1 milliárdot.

Link másolása

hirdetés

Egymillió dollárt ajánlott fel az Amazon alapítója különböző természetvédelmi projektekre - írja a Guardian.

Jeff Bezos júliusban repült az űrbe űrcége, a Blue Origin űrhajójával. Ez volt az első alkalom, hogy a New Shephard embereket szállított a világűrbe, és Bezos is most először repült a Föld felett.

Az utazás nagyon tanulságos volt a világ leggazdagabb embere számára. Elmondása szerint akkor eszmélt rá igazán, hogy milyen törékeny a bolygónk, amikor az űrből nézett le a Földre.

A természet az, ami életben tart minket, és törékeny. Erre emlékeztetett is, amikor júliusban a Blue Originnel az űrben jártam. Hallottam már korábban, hogy máshogy nézel majd a világra, ha az űrből láttad a Földet, de nem voltam felkészülve arra, hogy ez mennyire igaz. Innen, lentről nézve a világ és az atmoszféra hatalmasnak és stabilnak tűnik, de ha az űrből nézel vissza a Földre, az atmoszféra vékonynak, a világ pedig végesnek tűnik. Mindkettő gyönyörű, de törékeny

- fogalmazott Bezos.

Talán ezért is döntött úgy, hogy ő is hozzá akar járulni a bolygó megmentéséhez. Tavaly februárban bejelentette, hogy 200 milliárd dolláros vagyonából 10 milliárdot adományoz 2030-ig olyan projektekre, amelyek a Föld megóvását szolgálják.

hirdetés
Most pedig úgy döntött, hogy ebből az összegből 1 milliárd dollárt olyan területekre költ a Bezos Earth Fund jótékonysági alapon keresztül, amelyek rendkívül fontosak a biológiai sokféleség szempontjából. Ilyen például a Kongói-medence, a trópusi Andok régió és a trópusi Csendes-óceán. A pénzt a védett területek bővítésére, helyreállítására, és az őslakosok, a helyi közösségek élőhelyének védelmére költik.

Bezos szerint ez csak az első lépés a környezetvédelmi alapja három részből álló természetvédelmi stratégiájának, amely az ökoszisztéma helyreállítását és az élelmiszer-rendszer átalakítását is célul tűzte ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A földben kell maradnia a szén- és olajtartalékok nagy részének, ha meg akarjuk fékezni a klímaváltozást

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához. Kérdés, mennyi erre az esély.
Fotó:Flickr - szmo.hu
2021. szeptember 16.


Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás mérséklésének egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e radikálisan csökkenteni a fosszilis fűtőanyagok használatát. A londoni University College kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a korlátozást már a kitermelésnél el kell kezdeni.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint

bolygónk jelenleg ismert szénkészletének 90%-át, valamint az olaj és gáztartalékának 58%-át a földben kell hagyni, ha tartani akarjuk a párizsi klímamegállapodásokban rögzített legfeljebb 1,5 C fokos globális hőmérséklet-emelkedést 2050-ig.

A cél eléréséhez éves szinten 3%-kal kell csökkennie a kőolaj- és földgáz-kitermelésnek. A covid-világjárvány miatt ugyan rövid ideig nagy mértékben visszaesett a termelés, de az utóbbi hónapok ismét emelkedést mutatnak. Pedig a Föld több mint egy celsius fokot melegedett az ipari korszak 150 évvel ezelőtti beköszönte óta, és az Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) múlt havi jelentése figyelmeztetett: a 1,5 C fokot már két évtizeden belül elérhetjük.

Dan Welsby, a UCL professzora és kollégái egy 2015-ös, jelentős visszhangot kiváltó tanulmány eredményeire alapozták új kutatásukat. Hat évvel korábban azt elemezték, hogy a világ szén-, olaj- és gáztartalékait milyen arányban kell érintetlenül hagyni, hogy az ipari forradalomhoz képest a felmelegedés 2 C fok alatt maradjon. Ezúttal viszont 1,5 C fok volt a cél, mivel kimutatták: a klímaváltozás hatásai, az állandó jégtakarók olvadása, a tengerszint emelkedése, a rendkívüli időjárási jelenségek sokkal súlyosabbak lesznek plusz 2 Celsius foknál, mint 1,5-nél.

A tudósok szerint 2018 és 2100 között a világ csupán 580 milliárd tonna CO2-t bocsáthat ki fosszilis fűtőanyagokból, feleannyit, mint a korábbi modell szerint.

Welsby a tanulmányt bemutató sajtókonferencián leszögezte: az eredmények összecsengenek az ENSZ jelentésével, amely szerint drámai csökkentésekre van szükség a fosszilis fűtőanyagok termelésében. A kutatók ráadásul azt mondják, hogy ezek az adatok valószínűleg alábecsültek, már csak azért is, mert évente 6 milliárd tonna szén-dioxid atmoszférából való eltávolításával számolnak. Csakhogy az ezt lehetővé tevő technológiák egyelőre gyerekcipőben járnak.

hirdetés

Az viszont már ebből is kiderül, hangsúlyozta a tanulmány másik szerzője, James Price, hogy milyen kemény kihívások elé néznek azok az országok, amelyeknek jövedelme az olajtól és a gáztól függ.

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához.

Sokan közülük valószínűleg pénzügyi és technológiai segítségre szorulnának, hogy átállhassanak egy fenntarthatóbb gazdaságra.

A tanulmány országonként is végigveszi, hogy a fosszilis nyersanyag-tartalékok mekkora részét kellene a földben hagyni, annak figyelembevételével, hogy a globális készlet mekkora része van egy-egy állam birtokában.

Kanadának például olaja 83%-át kellene érintetlenül hagynia, míg Oroszországnak és más volt szovjet köztársaságoknak csak 38%-át. Az Egyesült Államokban a ki nem aknázandó mennyiség 31% az olajból, 52% a földgázból és 97% a szénből. Ez utóbbi nyersanyag globális mennyiségének a felével rendelkezik Oroszország és az Egyesült Államok. Kanada elsősorban az Északi-sarkkör felszíne alatt húzódó fosszilis fűtőanyagok kibányászásával veszélyeztetné a klímacélokat.

Bizonyos fosszilis fűtőanyagok kitermelése a világ egyes részein már elérte a modell szerint lehetséges maximumot, ezért a tudósok szerint máris eljött az idő a drasztikus csökkentésre.

A szénre ez a világ minden régiójában igaz, az olajtermelés esetében ez a következő években, legkésőbb 2025-ben várható. A földgáz esetében nagyobb eltérések tapasztalhatók. Európában, valamint az Egyesült Államokban és Oroszországban jelenleg tetőzik a termelés. A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsia egyes részein egyelőre még emelkedik, csökkenése 2030 után várható.

Az IEA arra figyelmeztetett, hogy nem szabad újabb olaj- és gázkutakat nyitni, ha a világ el akarja érni 2050-re a zéró kibocsátást. Egyes társaságok, mint például a BP, az alacsony széntartalmú energiára való átmenethez kötik olaj- és gázterveiket. Vannak azonban olyan is, mint a Qatar Petroleum, amely növelni szándékozik termelését.

Welsby hangsúlyozta: bármit is hoznak az új technológiák, a fosszilis fűtőanyagok felhasználása jelenleg rossz irányban halad. Szerinte elsősorban politikai akarat kérdése, hogy az utolsó csepp fosszilis nyersanyag kibányászása helyett az alacsony széntartalmú gazdaságra összpontosítsunk. Már léteznek erre nemzetközi törekvések is.

Például a Dánia és Costa Rica által a közelmúltban létrehozott Beyond Gas and Oil Alliance (BOGA) célja összefogni azokat az országokat, amelyekkel kitűznék az olaj- és gáztermelés leállításának időpontját, és nem adnának ki több engedélyt új kitermelésekhez.

De a nemzetközi erőfeszítéseket szolgálhatja a készülő Global Fossil Fuels Registry is, amely az összes ismert fosszilis nyersanyag nyilvános adatbankja lesz – emlékeztet a Conversation.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Már most nagyobb az idei ózonlyuk, mint az Antarktisz

A tudósok szerint nagy és mély lesz a lyuk, de aggodalomra semmi ok.

Link másolása

hirdetés

A Déli-sark felett minden évben kialakuló ózonlyuk már most nagyobb, mint az Antarktisz, írja a CNN az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata alapján. Az Antarktisz felett általában augusztusban alakul ki az ózonlyuk, és általában októberig figyelhető meg. Teljes méretét szeptember közepe és október közepe között éri el.

Az idei ózonlyuk hatalmasat nőtt az elmúlt héten, és már most akkora, mint az 1979 óta feljegyezett ózonlyukak 75 százaléka. A Copernicus tudósai arra számítanak, hogy az idei lyuk a szokásosnál nagyobb kiterjedésű és mélyebb lehet, ennek ellenére nincs ok az aggodalomra.

Az ózonréteg a Föld feletti 20-25 kilométeres magasságban helyezkedik el, és megvédi bolygónkat az ultraibolya sugárzástól. A déli féltekén található lyukat jellemzően olyan vegyi anyagok okozzák, mint a klór és a bróm, melyek a sztratoszférába jutva katalitikus reakciókat váltanak ki az antarktiszi tél folyamán. Az eddigi legnagyobb ózonlyukat 2006 szeptemberében mérték: a lyuk mérete elérte a 29,5 millió négyzetkilométert, miközben egy átlagos évben csupán 20 millió négyzetkilométer körül alakul.

A Copernicus számítógépes modelljei szerint az ózonlyuk apránként egyre kisebb lesz a következő évtizedekben, és valamikor 2060-2070 környékén alakulhat ki utoljára. Számításaik szerint addigra szűnhet meg teljesen a halogénezett szénhidrogének, más néven freonok, vagy CFC-gázok hatása, amik elsősorban felelősek az ózonréteg pusztulásáért.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: