HÍREK
A Rovatból

Trump ígérete Ukrajnáról: Béke egy nap alatt? Tanácsadói óvatosabbak a valósággal

Donald Trump kampánya során azt ígérte, hogy már első elnöki napján véget vet az ukrajnai háborúnak. Most azonban tanácsadói óvatosabban fogalmaznak, és hosszabb időtartamról beszélnek.


Donald Trump kampányában többször is kijelentette, hogy hivatalba lépésének első napján békét teremt Ukrajna és Oroszország között. A valóság azonban sokkal összetettebb, és tanácsadói már hónapokat említenek a konfliktus megoldásához szükséges időként.

Trump két tanácsadója a Reutersnek elismerte, hogy az első napra tett ígéretek túlzások voltak. Szerintük ezek a kampány hevében hangzottak el, és nem számoltak a helyzet bonyolultságával vagy az új kormányzat megalakításához szükséges idővel.

Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, akit Trump valószínűleg orosz-ukrán megbízottjának nevez majd ki, már jóval óvatosabban fogalmazott. A Fox Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy a háború megoldása 100 napot vehet igénybe. Ez jelentősen eltér az eredeti, rendkívül gyorsnak ígért ütemtervtől.

John Herbst, az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete, aki jelenleg a washingtoni Atlantic Councilnál dolgozik, még ezt is túl optimistának tartja. Herbst szerint Trumpnak először Vlagyimir Putyint kellene meggyőznie arról, hogy az orosz hajthatatlanság káros lehet Oroszország számára.

„Ahhoz, hogy ez működjön, Trumpnak meg kell győznie Putyin orosz elnököt arról, hogy a hajthatatlanságnak van hátránya” – jelentette ki Herbst.

A kampány hajrájában Trump már finomított a retorikáján. Az eredeti ígéretek helyett csak „nagyon gyors” megoldásról beszélt. A november 5-i győzelem után még óvatosabbá vált, és egy decemberi sajtótájékoztatón már nem adott konkrét határidőt. Ehelyett azt mondta, hogy „megoldja” a konfliktust. Azt is elismerte, hogy nehezebb feladatnak látja az orosz-ukrán helyzet rendezését, mint a gázai tűzszünet elérését. „Azt hiszem, valójában nehezebb lesz az orosz-ukrán helyzet. Azt nehezebbnek látom” – mondta Trump.

(via Pénzcentrum)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orosz ügynökök küldtek robbanó csomagokat a DHL-lel, repülőkatasztrófát akartak előidézni
A közlemény szerint a gyanúsítottak a Telegramon toborozták az embereket, és kriptóval fizettek nekik.


A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.

A közlemény szerint

2024. július 19-én Vilniusban négy, házi készítésű robbanó- és gyúlékony anyaggal felszerelt csomagot adtak fel.

Egyikük másnap gyulladt ki a németországi Lipcsében, a DHL logisztikai központjában, röviddel azelőtt, hogy felrakták volna egy Nagy-Britanniába induló repülőgépre. Július 21-én egy DPD teherautón robbant fel csomag Lengyelországban, július 22-én pedig a DHL birminghami raktárában történt detonáció. A negyedik csomag Lengyelországban hibásodott meg, így nem gyulladt ki.

Litván biztonsági tisztviselők szerint az orosz összeesküvők ezekkel a csomagokkal azt tesztelték, miként lehetne robbanásokat előidézni az Egyesült Államokba tartó teherszállító gépeken.

A közleményben az is szerepel, hogy a robbanószerkezeteket masszázspárnákba rejtett időzített elektromos eszközökkel hozták működésbe.

A nyomozás adatai alapján a műveletet Daniil Hromov ukrán állampolgár – akinek Jaroszlav Mihajlov névre szóló orosz okmányai voltak – és a litván-orosz állampolgár, Tomas Dovgan Stabacinskas koordinálta. Ők szervezték meg 2024-ben az IKEA vilniusi raktárának felgyújtását is. A közlemény szerint a két férfi szigorú konspirációs elvek alapján osztotta meg egymás között a feladatokat.

A litván hatóságok három ember – Hromov, Stabacinskas és az orosz állampolgár, Andrej Baburov – ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozás feltárta, hogy

a szervezők a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroztak embereket, akiket kriptovalutában fizettek ki.

Oroszország egyelőre nem reagált a litván közleményre. Korábban tagadta, hogy köze lenne az IKEA raktárának felgyújtásához, és az ellene irányuló vádakat oroszellenes tevékenységnek nevezte. Európai kormányok és titkosszolgálatok ugyanakkor már korábban is Moszkvát vádolták azzal, hogy szabotázsakciókat hajt végre Ukrajna szövetségesei ellen.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hiller István: Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt
A volt oktatási miniszter szerint az iskola ma nem a gyerekekről szól, hanem arról, mit diktál a hatalom.


Hiller István szerint komoly problémák vannak a magyar oktatásban az alapkészségek terén.

A volt oktatási miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6–14 évesek 25–27 százaléka funkcionális analfabéta.

Ezek a gyerekek ugyan el tudják olvasni a szöveget, de nem értik meg annak lényegét, nem tudják elmondani, miről szól, írta a Népszava.

Az MSZP politikusa úgy látja, a jelenlegi rendszerben nem a gyermekek igényei állnak a középpontban. Szerinte a magyar iskola nem értük van, hanem

a hatalom mondja meg, mit kell tanulniuk, és akkor számítanak eredményesnek, ha azt megtanulják.

Úgy fogalmazott, a sikeres oktatáspolitika lényege éppen az lenne, hogy az iskola a gyermek érdekeit szolgálja.

Hiller István azt mondta, Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt. „Ezért a 70-es évek oktatáspolitikai eszközeit” hozta vissza – fogalmazott. Hozzátette: „Berakták egy iskolába, ahol megtanult írni, olvasni.” Szerinte a miniszterelnök tehetséggel és szorgalommal rendelkezett, ez vitte előre.

A volt miniszter úgy véli, az oktatás államosítása és a régi rendszer visszaállítása nem szakmai viták alapján történt, hanem a miniszterelnök akaratából.

Az oktatási rendszer központosítását Eötvös József korához hasonlította, aki 1867 és 1871 között vezette a vallás- és közoktatási tárcát. Úgy látja, a mostani Nemzeti alaptanterv hangulata a ’70-es éveket idézi.

Emlékeztetett arra, hogy 1978-ban Kádár János pártja olyan határozatot hozott, amely 70–30 százalékban határozta meg a központi és helyi tananyag arányát. Hiller szerint ma ez az arány 90–10 százalék, mert az az elvárás, hogy minden iskolában ugyanaz történjen. Úgy gondolja, ez nem felel meg annak, ahogyan a mai gyerekek élnek.

Hiller István arról is beszélt, hogy a Fideszben korábban olyan politikusok foglalkoztak az oktatással, mint Pálinkás József vagy Pokorni Zoltán, de mára kiszorultak.

Szerinte Orbán Viktor az iskolát a hatalomgyakorlás és -megtartás eszközének tekinti.

Kiemelte azt is, hogy a kormányzat már nem a közoktatás, hanem a köznevelés szót használja, és a jogszabályokban sem szerepel az oktatás kifejezés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Kora reggel rendőrök jelentek meg Ruszin-Szendi Romulusz otthonában
A Tisza Párt elnöke részleteket egyelőre nem osztott meg a történtekről, azt ígérte, hogy Ruszin-Szendi oldalán tájékoztatnak hamarosan.
Fotó: SZMO/Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 18.



Magyar Péter csütörtök délelőtt a Facebook-oldalán közölte:

„ma kora reggel rendőrök jelentek meg Ruszin-Szendi Romulusz otthonában”.

A Tisza Párt elnöke részleteket egyelőre nem osztott meg a történtekről, azt ígérte, hogy Ruszin-Szendi oldalán tájékoztatnak hamarosan.

A poszt alatt Magyar kommentben csak annyit fűzött hozzá: „Retteg a hatalom.”

Mint azt korábban mi is megírtuk: kormányhoz közeli sajtó hétfő este szúrta ki, hogy Ruszin-Szendi Romulusz egy pisztolynak látszó tárggyal az övén jelent meg a Tisza Párt egyik fórumán. Az eset miatt a volt vezérkari főnököt fel is jelentették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán szerint a Fidesz nyerte a nyarat, de komoly veszély fenyeget Brüsszel felől
A miniszterelnök szerint a reálbérek folyamatosan nőnek, a családok több pénzből gazdálkodhatnak, de szerinte új veszélyek fenyegetik az országot.


Orbán Viktor Balatonfüreden mondott beszédet a Fidesz-KDNP frakcióülésén. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kormányfő felszólalásában a kormány és a képviselők előtt álló feladatokat, valamint azokat a veszélyeket emelte ki, amelyek szerinte Brüsszel felől fenyegetik Magyarországot.

A miniszterelnök értékelése azzal indult, hogy a nyarat a Fidesz nyerte meg, amit közvélemény-kutatások és elemzések is alátámasztanak.

Hozzátette, ennek ellenére nincs lehetőség hátradőlni.

Orbán hangsúlyozta, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően az átlagbér és a minimálbér a többszörösére nőtt, a reálbérek folyamatosan emelkednek, így a családok egyre több pénzből gazdálkodhatnak. Kitért az otthonteremtési támogatásra és az adókedvezményekre is.

Ezt követően arról beszélt, mely tényezők fenyegetik most Magyarországot és a magyar embereket.

A Tisza-adót Orbán egy brüsszeli terv részének nevezte, amelynek célja szerinte az, hogy a tagállamok finanszírozzák Ukrajna támogatását és a háborús készülődést.

Zárásként a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Brüsszel követeléseinek továbbra is ellen fogunk állni. Ők pedig kormányváltást akarnak elérni Magyarországon annak érdekében, hogy hazánkat is a háború finanszírozójává tegyék, és Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amiket a magyar kormány blokkol, újraindítsák. Ennek megakadályozásához minden, a teremben ülő képviselő munkájára szükség lesz az elkövetkezendő hónapokban is.”

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: