„Tónikám, köszönöm!” – Ötmillió forintos sérelemdíjat kapott Mártha Imre az Origo és a Metropol rágalmazásai miatt
A lapok valótlanságokat írtak az üzletemberről, sőt az illusztrációként használt fotót is manipulálták. A pereknek azonban még nincs vége, Mártha kiáll az igazáért.
Mártha Imre, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. vezérigazgatója részére,
ötmillió forintos sérelemdíjat ítélt meg a bíróság, miután jogerős ítélet született a Mediaworks kiadványai, az Origo és a Metropol elleni perben. A bíróság szerint a két médium valótlan állításokat közölt Mártha Imréről, amelyekkel súlyosan megsértették a vezérigazgató személyiségi jogait.
Több olyan cikk is megjelent 2021 és 2022 folyamán az Origo és a Metropol online felületein, amelyek azt állították, hogy Mártha Imre ellen büntetőeljárások indultak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Az Origo által közzétett közleményben azonban elismerték, hogy ezek az állítások valótlanok voltak, hiszen Mártha Imre ellen egyetlen ügyben sem indult büntetőeljárás.
Továbbá
a bíróság megállapította, hogy a lapok manipulált fotókat használtak fel a lejárató kampány során.
Az Origo és a Metropol valótlanul állította, hogy Mártha Imre közösségi oldalára feltöltött képeken "Home office" vagy "HOMEOFFICE" feliratok szerepeltek, holott ezek a feliratok utólag, manipulációval kerültek a képekre.
Mártha Imre a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megérkezett az ötmillió forintos sérelemdíj a számlájára, amelyet a bíróság ítélt meg számára. Posztjában azt írta:
"Tónikám, köszönöm!",
utalva a médiakampány mögött álló személyekre.
A vezérigazgató az elmúlt években többször is a kormánymédia támadásainak célpontjává vált. Rendszeresen jelentek meg róla lejárató cikkek és manipulált fotók. Mártha eddig összesen hat sajtópert nyert meg az Origo és a Metropol ellen, amelyek mindegyikében a bíróság az ő javára döntött.
Az ügyek azonban nem csak a sajtópereknél maradtak, Mártha ugyanis személyes adattal való visszaélés miatt is feljelentést tett. A jogi harc így több szálon folytatódik, és Mártha elszántan küzd a személyiségi jogai védelméért.
Az Origo és a Metropol közleményeiben tételesen felsorolták, mely cikkekben közöltek hamis állításokat Mártha Imréről, és elismerték a hibáikat.
Mártha Imre, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. vezérigazgatója részére,
ötmillió forintos sérelemdíjat ítélt meg a bíróság, miután jogerős ítélet született a Mediaworks kiadványai, az Origo és a Metropol elleni perben. A bíróság szerint a két médium valótlan állításokat közölt Mártha Imréről, amelyekkel súlyosan megsértették a vezérigazgató személyiségi jogait.
Több olyan cikk is megjelent 2021 és 2022 folyamán az Origo és a Metropol online felületein, amelyek azt állították, hogy Mártha Imre ellen büntetőeljárások indultak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Az Origo által közzétett közleményben azonban elismerték, hogy ezek az állítások valótlanok voltak, hiszen Mártha Imre ellen egyetlen ügyben sem indult büntetőeljárás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter vitára hívta Orbán Viktort: Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki, fél az őszinte és nyílt párbeszédtől
A Tisza Párt elnöke videóüzenetben szólította fel a miniszterelnököt, hogy nyilvános, élő adásban beszéljenek az ország sorsát érintő ügyekről. Helyszínt és időpontot is kért.
Magyar Pétervideóüzenetben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben nyilvános, élő vitára hívta a miniszterelnököt. Azt kérte, Orbán jelölje ki a helyszínt és az időpontot, ahol szerintük érdemi beszélgetés indulhatna közös ügyeinkről.
„Beszélgetni hívom Önt, nyilvános helyen, élő, egyenes adásban. Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki: fél az őszinte és nyílt párbeszédtől” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: ha Orbán mégsem venne részt, akkor küldje el „a hozzá legközelebb álló, a gondolatait és pénzügyi helyzetét legjobban ismerő és átadni képes szövetségesét, Mészáros Lőrincet”.
A Tisza Párt vezetője szerint a vitában olyan témákról kellene szó esnie, mint a megélhetési válság, az egészségügy, az oktatás helyzete vagy az idősek megbecsülése.
Magyar hangsúlyozta: „Nem pártok nevében hívom beszélgetni. Nem oligarchák nevében. Nem pártközpontok nevében. Hanem azok nevében, akiknek nincs hatalmuk, akiknek nincs stúdiójuk, nincs médiahálózatuk és nincs hátsó szándékuk – csak kérdéseik vannak, meg tisztességük. A magyar emberek többségének a nevében hívom egy nyilvános beszélgetésre.”
Azt is mondta: „Elnök úr, azt, hogy Ön bátor harcos, nem vonom kétségbe. Sok csatát megvívott már élete során. De ha elugrik, azt gondolom, hogy nem a bátorság, hanem az elszántság és az erő hiányzik Önből. Vagy esetleg valaki engedélye?” Hozzátette, hogy szerinte
az emberek világos válaszokat várnak, nem mismásolást, hazudozást, és nem azt, hogy „folytatjuk”.
A videó egy évvel az európai parlamenti választás után és 307 nappal az országgyűlési választás előtt került nyilvánosságra.
Magyar Pétervideóüzenetben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben nyilvános, élő vitára hívta a miniszterelnököt. Azt kérte, Orbán jelölje ki a helyszínt és az időpontot, ahol szerintük érdemi beszélgetés indulhatna közös ügyeinkről.
„Beszélgetni hívom Önt, nyilvános helyen, élő, egyenes adásban. Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki: fél az őszinte és nyílt párbeszédtől” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: ha Orbán mégsem venne részt, akkor küldje el „a hozzá legközelebb álló, a gondolatait és pénzügyi helyzetét legjobban ismerő és átadni képes szövetségesét, Mészáros Lőrincet”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump amerikai elnök és Elon Musk techmilliárdos között egy ideje feszült a viszony, de most úgy tűnik, a háttérben próbálnák rendezni a kapcsolatukat. A Politico arról számolt be, hogy a két fél munkatársai egyeztetnek, és egy hosszabb távú tűzszüneten dolgoznak. A csütörtöki nyilvános szóváltás után pénteken már egy-egy bizalmasuk tárgyalt egymással. Trump azóta nem posztolt, de egy névtelenséget kérő tisztviselő szerint ez nem azt jelenti, hogy jobb kedve lenne.
A vita egyik kiindulópontja egy törvényjavaslat volt, amelyet a republikánusok „nagy, gyönyörű törvényjavaslatnak” neveztek. Elon Musk viszont arra buzdította a republikánus szenátorokat, hogy ne támogassák a csomagot, mert szerinte az növeli a szövetségi kiadásokat, ezzel pedig gyengíti az ő munkáját, amit a DOGE élén végzett.
A kapcsolatuk már korábban is megromlott. Musk például azt állította egy később törölt posztban, hogy Trump neve is szerepel az Epstein-ügy aktáiban, ezért nem hozták nyilvánosságra az iratokat. Emellett az elnök felelősségre vonását is javasolta. Trump erre úgy reagált, hogy elégedetlen a DOGE teljesítményével, és azt mondta, egyszerűen felmondhatja a Musk cégeivel kötött szerződéseket. Azt is sérelmezte, hogy Musk azt állította, nélküle nem választották volna újra.
Feszültséget okozott az is, amikor váratlanul visszavonták Jared Isaacman NASA-igazgatói jelölését. Őt még Elon Musk javasolta, és mivel közeli üzlettársának számított, a döntés után Musk már nyilvánosan is Trump ellen fordult.
Sajtóhírek szerint már korábban felmerült, hogy Musk távozhat az adminisztrációból, mivel egyre több botrány övezte, és ez Trump népszerűségére is hatással lehetett. Az Index szerint az elnök már áprilisban jelezte közvetlen körének, hogy Musk valószínűleg nem marad sokáig a posztján.
A konfliktusról Elon Musk apja is megszólalt. Errol Musk a moszkvai Jövő 2050 konferencián arról beszélt, hogy fia nem értette meg, Trump miért lépett úgy, ahogy. Szerinte az elnök csak így tudott szavazatokat szerezni a demokratáktól a szenátusban.
Azt is elmondta, hogy
fia poszttraumás stressz szindrómával küzd, amit a Fehér Házban végzett munkája váltott ki. Úgy látja, Elon Musk hibát követett el, amikor segített Trump kampányában. „Öt hónap folyamatos stressz, folyamatos, folyamatos stressz, stressz, stressz. És végül csak ő és Trump maradtak”
– idézte a Daily Mail Elon Musk apját.
Errol Musk szerint fiának és Trumpnak most fogalmuk sincs, hogyan tovább, „ezért harcolnak egymással, amíg nem tudnak normális állapotba kerülni”.
Donald Trump amerikai elnök és Elon Musk techmilliárdos között egy ideje feszült a viszony, de most úgy tűnik, a háttérben próbálnák rendezni a kapcsolatukat. A Politico arról számolt be, hogy a két fél munkatársai egyeztetnek, és egy hosszabb távú tűzszüneten dolgoznak. A csütörtöki nyilvános szóváltás után pénteken már egy-egy bizalmasuk tárgyalt egymással. Trump azóta nem posztolt, de egy névtelenséget kérő tisztviselő szerint ez nem azt jelenti, hogy jobb kedve lenne.
A vita egyik kiindulópontja egy törvényjavaslat volt, amelyet a republikánusok „nagy, gyönyörű törvényjavaslatnak” neveztek. Elon Musk viszont arra buzdította a republikánus szenátorokat, hogy ne támogassák a csomagot, mert szerinte az növeli a szövetségi kiadásokat, ezzel pedig gyengíti az ő munkáját, amit a DOGE élén végzett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek este Parajdra látogatott Bogdan Ivan gazdasági miniszter, akit Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter és Raed Arafat belügyi államtitkár is elkísért. A miniszterek helyszíni bejáráson vettek részt, ahol egyeztettek a szakemberekkel a folyamatban lévő munkálatokról és a sürgős teendőkről. A gazdasági miniszter Facebook-bejegyzésében azt írta: „Parajdnak tettekre van szüksége, nem nyilatkozatokra. A bánya nem csak sókitermelést jelent. A térségben sok család jövedelmének és stabilitásának a forrása. Senkit sem hagyunk hátra, és semmit sem bízunk a véletlenre!” - írja a Székelyhon.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter is megszólalt a hétvégén. Bejegyzésében közölte, hogy
igyekeznek mielőbb finanszírozást találni a Kis-Küküllő vizének sótalanítására, hogy a vészhelyzet által érintett települések mintegy 40 ezer lakója újra ivóvízhez juthasson.
Azt is bejelentette, hogy a vízügyi igazgatóság péntek reggel 3,1 millió lejt utalt ki a Korond-patak áradásának kockázatát csökkentő víztározók megvalósíthatósági tanulmányára.
A miniszter hozzátette, hogy
megkezdték egy biztonsági meder kiásását, amit a Salrom által megbízott kivitelező végez, és már megérkeztek azok a csövek is, amelyeket a víz ideiglenes elvezetésére rendeltek. Elmondása szerint a Korond-patak vízhozama csökkent.
A folyamatok részeként az Országos Vízügyi Igazgatóság
természetes alapanyagú fluoreszkáló festéket adagol a Dózsa- és József-bányák vizébe, hogy megfigyelhessék, hol távozik a víz.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a színezék nem káros az egészségre, és arra kérik a lakosságot, ne ijedjenek meg, ha festéket látnak a Korond-patakban vagy a Kis-Küküllőben.
A parajdi bányakatasztrófát követően hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság javaslatára
két gátat is építenek, hogy lassítsák a Korond-patak vízsebességét.
A Hargita megyei prefektusi hivatal vasárnapi közlése szerint az egyik, körülbelül 40 centiméter magas gátat már szombaton megépítették, a másik befejezése vasárnapra esett.
A szakemberek arra számítanak, hogy ezek a gátak segítenek csökkenteni a víz áramlási sebességét és stabilizálják a vízszintet a talajsüllyedéses területeken, ezzel pedig mérsékelhetik a hirtelen bányaomlás kockázatát. Emellett a gátak hatással lehetnek a víz sótartalmának csökkentésére az alsóbb szakaszokon, illetve a zavarosság és erózió mértékét is mérsékelhetik.
A prefektusi hivatal tájékoztatása szerint a víz sótartalma a patakmederhez közeli tárnákban 280,78 gramm/literről 287,05 gramm/literre nőtt, a József-bányánál pedig 286,62 gramm/literről 288,2 gramm/literre emelkedett.
A tájékoztatás szerint a víz hőmérséklete a mederhez közeli tárnákban és a József-bányában is állandó, a metánkoncentráció csökken. A Korond-patak vízhozama Alsósófalvánál és Parajdnál is csökkent, sótartalma ugyanakkor továbbra is magas, de stabilizálódott. A gátaknak köszönhetően várhatóan ez is csökkenni fog.
Az evakuálási intézkedések legalább húsz napig még érvényben maradnak.
Péntek este Parajdra látogatott Bogdan Ivan gazdasági miniszter, akit Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter és Raed Arafat belügyi államtitkár is elkísért. A miniszterek helyszíni bejáráson vettek részt, ahol egyeztettek a szakemberekkel a folyamatban lévő munkálatokról és a sürgős teendőkről. A gazdasági miniszter Facebook-bejegyzésében azt írta: „Parajdnak tettekre van szüksége, nem nyilatkozatokra. A bánya nem csak sókitermelést jelent. A térségben sok család jövedelmének és stabilitásának a forrása. Senkit sem hagyunk hátra, és semmit sem bízunk a véletlenre!” - írja a Székelyhon.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter is megszólalt a hétvégén. Bejegyzésében közölte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban megállította a Madleen nevű hajót, amely segélyszállítmánnyal indult volna a Gázai övezet felé. A brit zászló alatt közlekedő hajó a tengeri blokád ellenére próbált eljutni a térségbe. A fedélzeten tizenkét ember tartózkodott, köztük Greta Thunberg svéd klímaaktivista és Rima Hassan francia európai parlamenti képviselő, írta a Reuters.
A Madleent az izraeli Asdód kikötőjébe vontatták. Az izraeli külügyminisztérium azt közölte:
„A »hírességek szelfijachtja« biztonságban eljutott Izrael partjaihoz. Az utasok várhatóan visszatérnek hazájukba.”
A minisztérium hozzátette, hogy mindenki sértetlen, és a hatóságok szendvicset és vizet adtak nekik. Később úgy fogalmaztak: „A műsornak vége.”
Az izraeli hatóságok közlése szerint a hajón csak csekély mennyiségű segélyt találtak, ezeket „valódi humanitárius csatornákon keresztül” szeretnék eljuttatni Gázába.
A védelmi miniszter, Jiszráel Kác vasárnap adott utasítást a hadseregnek, hogy akadályozza meg a Madleen célba érését.
A kezdeményezést a Hamász támogatására irányuló propagandaakciónak nevezte.
A Freedom Flotilla Coalition (FFC) a nemzetközi figyelmet kívánta felhívni a gázai humanitárius helyzetre. Az ENSZ különmegbízottja, Francesca Albanese is támogatásáról biztosította az akciót, és más hajókat is felszólított arra, hogy próbáljanak meg segélyt eljuttatni a térségbe. Mint írta: „A Madleen útja talán véget ért, de a küldetésnek még nincs vége. Minden földközi-tengeri kikötőnek segélyt és szolidaritást szállító hajókat kell küldenie Gázába.”
Március elején Izrael leállította a segélyszállítmányok beengedését, aminek következtében összeomlottak azok az ellátási rendszerek, amelyek korábban valamelyest biztosították a lakosság túlélését.
A liszt ára az ötvenszeresére emelkedett, az üzemanyag gyakorlatilag elérhetetlenné vált, sok helyen műanyaghulladékkal próbálnak tüzelni. A napi egymillió embert kiszolgáló pékségek bezártak.
Május 20-án Izrael ismét lehetővé tette, hogy a nemzetközi segélyszervezetek konvojai átlépjék a gázai határt. Az izraeli kormány azzal indokolta korábbi döntését, hogy a segélyek egy része a Hamász kezébe kerül, amely ezeket haszonnal továbbértékesíti.
A helyzet kezelésére izraeli javaslatra létrehozták a Gázai Humanitárius Alapot (Gaza Humanitarian Fund – GHF), amelyet egy amerikai vállalkozó alapított. A segélyelosztó pontokat amerikai zsoldosok védik. A rendszer azonban nem tud elegendő mennyiségű segítséget biztosítani. Az elosztópontoknál gyakoriak a konfliktusok, sokszor több száz vagy ezer éhező próbál egyszerre hozzájutni az élelmiszerekhez.
Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban megállította a Madleen nevű hajót, amely segélyszállítmánnyal indult volna a Gázai övezet felé. A brit zászló alatt közlekedő hajó a tengeri blokád ellenére próbált eljutni a térségbe. A fedélzeten tizenkét ember tartózkodott, köztük Greta Thunberg svéd klímaaktivista és Rima Hassan francia európai parlamenti képviselő, írta a Reuters.
A Madleent az izraeli Asdód kikötőjébe vontatták. Az izraeli külügyminisztérium azt közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
